Gondolatok a Föld napja alkalmából. Ötven évvel ezelőtt, a hidegháborús űrverseny idején jólfizetett jövőkutatók azt jósolták, hogy az ezredforduló után már a Holdon, a Marson fogunk nyaralni, és a bolygók között utazgatni. Pedig százötven éve Madách már megírta, hogy feljut ugyan az ember a világűrbe, de képtelen lesz ott maradni. Vegyük sorra, hogy jelenlegi tudásunk szerint miért a Föld az egyetlen élhető planéta.

Éltetőnk, a Nap

A sókristályok, fémrácsok, kénkristályok, szénkristályok, hó- és jégkristályok is szabályos szerkezetűek, de egyikük sem rendelkezik az élőlények öt kritériumával. Mindegyikük sejtes felépítésű, kivéve a vírusokat, amelyek anyagcserét sem folytatnak, és aktív helyzetváltoztató mozgásra sem képesek. Így az élettelen és élő természet között helyezkednek el, mivel már képesek szaporodni és alkalmazkodni is, bizonyos keretek között. Minden élő szervezet építőkövei a fehérjék. 43-45 C fok körül ezek denaturálódnak. Fagypont alatti testhőmérsékleten a jégkristályok teszik tönkre őket. A Földfelszín hőmérséklete legtöbbször ezen értékek között található.

A Nap évmilliárdok óta, viszonylag egyenletesen sugározza ránk a fényt és a hőt. A Föld éppen optimális távolságra van tőle. Közelebb túl melegek, távolabb túl hidegek a bolygók. A Föld az egyenlítő mentén 1669 km/h sebességgel forog a tengelye körül, így az éjszakák és nappalok között elviselhető a hőmérsékletkülönbség. A Hold egyik oldala jéghideg, a másik tűzforró a forgás hiánya miatt.

A Föld 103 ezer km/h körüli sebességgel kering a Nap körül. Mivel forgástengelye szöget zár be a keringés síkjára, így még a sarkvidékeken is van nyár minden évben. A Föld tömege elég nagy ahhoz, hogy a tömegvonzása által megtartsa a gázokat, gőzöket, így felszínének legnagyobb részét óceánok alkotják. A Hold gázait, vízpáráját a kis tömegvonzása miatt a Föld elvonzotta, ezért akadálytalanul csapódhatnak be a Hold felszínére. A légkörünk súrlódása, az oxigén jelenléte miatt ezek elégnek.

Növekvő ózonpajzs

A levegő páratartalma csökkenti a napi hőingadozást. Az óceáni áramlások és szelek folyamatosan próbálják kiegyenlíteni a hőmérsékletkülönbségeket. Eredetileg a levegő szén-dioxidot tartalmazott, de ennek széntartalmát a planktonok beépítették a szervezetükbe, így keletkezett a légköri oxigén, amelynek háromatomos molekulái kivédik a világűr radioaktív sugárzásának nagy részét. Potom ötven év alatt „sikerült” ezt az ózonpajzsot elvékonyítani fluor-, klór- és brómvegyületek gyártásával. Világméretű betiltásuk óta viszont újra, mérhetően vastagszik az ózonpajzs.

A szenzációhajhász médiával ellentétben a kozmikus ütközések valószínűsége elenyésző, annak ellenére, hogy a fenyegető kisbolygóknak csak 20-25%-át észleli az emberiség. Azt, hogy a Földet 175 millió évig uraló dinoszauruszok előtt voltak-e „végzetes” űrkatasztrófák, nem tudhatjuk, de 175 millió éven keresztül biztosan nem. A 65 millió évvel ezelőtti becsapódás ráadásul csak a nagytestű, szárazföldi őshüllőket pusztította ki. A vizekben élő teknősök és krokodilok, valamint a Föld réseibe húzódó kígyók és gyíkok elkerülték a fagyhalált, amit a por okozta napfényhiány váltott ki. A melegvérű emlősök így terjedhettek el.

A klíma mindig változik, jelenleg melegszik. Grönland jege évente 2-3 méterrel vékonyabb. Globális éghajlati katasztrófa mégsem létezik, mert a sivatagosodással egy időben Amerika és Eurázsia északi vidékei egyre élhetőbbek. Az urán, kőolaj és földgáz elfogyása után lehűlés fog következni.

Túlhasznosítás

Egyre nagyobb baj a túlhasznosítás. Izlandon Vörös Erik előtt összefüggő nyírfaerdők voltak. Írországot is a legeltetés teszi holdbéli tájjá, Mongóliát is és a Száhel övezetet is. Az erdők négyszer, ötször több szerves anyagot állítanak elő, mint a mezőgazdaság, ennyiszer több oxigént is, de az élelmiszerek is ennyivel drágábbak, mint a fa. Síkvidéken gabonát, hegyvidéken fát gazdaságos termelni.

Hazánk helyzete jobb, mint gondolnánk. A rendszerváltás előtti 14%-ról az alföldi feketefenyő, nyárfa és akáctelepítésekkel 21%-ra nőtt az erdősültség, vagyis 50%-kal emelkedett. A világ számtalan pontján irtják az őserdőket. Mi ezt már a honfoglalás után megtettük. A Brit-szigeteken még a csiszolt kőkorszakban kiirtották az erdőket, a növekedő népesség élelmezése érdekében.

A növények vízből és széndioxidból biomasszát állítanak elő, de a fosszilis energiahordozók korában egyetlen zöldenergia sem versenyképes még. A gazdaságosság is fontos, nem csak a környezetvédelem. A szél ritkán fúj, a napsütés ereje változó, a geotermikus energia kiaknázása nem mindenhol lehetséges. Minden ezekhez szükséges eszközt le kell gyártani, el kell szállítani, beüzemelni, karbantartani. A napenergiát kis hatékonysággal, de sokkal olcsóbban hasznosíthatjuk mező- vagy erdőgazdálkodással is. Az energiahordozókat szántóföldön is meg lehet termeszteni: repce, energiafű, nád, fűz, olajpálma, de akkor az élelmiszerek ára növekszik. Hazánk ezekből mintegy kétszer többet termel a belső fogyasztásnál, de minden energiahordozóból behozatalra szorul.

Mi a feladatunk? A fenntartható gazdálkodás! Azért nem írtam fejlődést, mert az folyamatos terméshozam-növelést jelent, bármilyen áron, ami rontaná a gazdaságosságot. A kasza a halál szimbóluma, pedig az életé kellene, hogy legyen. Aki szántott, vetett, gyomirtózott, annak aratnia is kell.

Amikor a farontó bogarak kártétele már meghaladja a gyarapodást, a fákat ki KELL vágni. Védenünk is kell a természetet, de termelnünk is kell egyszerre. Meg kell találnunk a kettő optimális arányát, és fent kell tartanunk.

Néhány érdekesség

Ha szemben állunk a Nappal az északi féltekén, az balról jobbra vándorol az égen, a déli féltekén viszont jobbról balra. A sarkkörökön túl a Nap 360 fokban körbejár minket, ha ott éppen nyár van, vagyis éjszaka Nyugatról megy Kelet felé!

„Micsoda föld ez a vidék, hogy itt a Nap száll Keletre, nem, mint máshol Naplementre.” Arany János: Rege a csodaszarvasról.

Losonci Miklós

mérnök