Paradicsom, uborka és paprika is szépen termett, de a tökféléket tönkretette a levélpoloska-invázió. Ez lenne az első szentendrei közösségi kert első szezonjának rövid mérlege, ha nem formálódott volna közben igazi közösség az ágyástulajdonosokból. A Szélrózsa kert 28 ágyása 28 család mindennapjait változtatta meg a közös munka révén. Kisgyermekes fiatal családokból és nyugdíjas hobbikertészekből néhány hónap alatt lelkes csapattá váltak az itt munkálkodók, akiket a kertnek helyet adó püspökmajori lakótelepi közösség is szívesen fogadott.

A Szélrózsa kert a Városi Kertek Egyesülettel együttműködve tavasszal kezdte meg első szezonját. Az ágyásokat a környéken lakó családok művelik, a szakmai hátteret ehhez az egyesület adja, melynek a szentendrei a hetedik kertje. A biokertben a művelés során kizárólag természetes módszereket alkalmaznak, kémiai anyagokat nem.

A közösségépítés és a természethez való visszatérés fontosságát hangsúlyozta a Szélrózsa kert megnyitóján Verseghi-Nagy Miklós polgármester is.

“Vissza a természethez, a természetközeli dolgokhoz és mindazokhoz, ami minket a természethez kapcsol” – mondta a polgármester. “Nagyon szép példája a közösségi kert ennek a törekvésünknek, hogy maradjunk kapcsolatban a természettel” – tette hozzá a polgármester, megköszönve a Városi Kertek Egyesület szakmai segítségét.

Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesület elnöke a megnyitón elmondta: a közösségi kert előkészítése már közel három éve elkezdődött. A hosszas szervezőmunka ellenére még négy hónapja is csak a talajelőkészítésig jutottak.

“Itt nem sok minden volt, kerítés, üres ágyások, por és szezonkezdés. Aztán megeredtek a növények, élettel lett teli a kert és nyár közepére már tényleg gyönyörű lett a kert, a fű is visszanőtt, az ágyásokban embermagasságúvá nőttek a paradicsomok, megjelent a biológiai sokféleség és persze a kártevők is. A kertekben már csak így szokott lenni” – idézte a kezdeteket az elnök. “Az első szezon mindig ilyen, kipróbálatlan, újszerű, kicsit kaotikus, aztán jönnek majd a további szezonok, a kert egyre inkább beérik, a kertészek egyre tudatosabbak lesznek, a kártevők ellen is jobban fogunk tudni védekezni.”

Rosta Gábor megköszönte a város vezetőinek, hogy helyet és lehetőséget adtak a közösségi kert megvalósítására, a zöld referensnek a folyamatos együttműködést, a Városi Szolgáltatónak a tereprendezést és a magaságyások kialakítását, valamint a kert két legnagyobb támogatójának, a SIÓ-nak a kerítés vasanyagához biztosított hozzájárulást, a Pilisi Parkerdőnek az ágyások fakereteit.