2020. február 28., 18:22

Szentendre Város Önkormányzatának állásfoglalása a Ferenczy Múzeumi Centrum helyzetéről, 2020. február 28.

A sajtóban megjelent cikkekre, és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) közösségi oldalán posztolt szövegekre reagálva tesszük közzé Szentendre város önkormányzatának álláspontját az FMC-ről, és arról, hogy miért s miképpen alakult ki a jelenlegi helyzet.

A teljes egész megértéséhez kicsit menjünk vissza az időben!

Szentendre önkormányzata hét éve, 2013 január 1-én vette át Ferenczy Múzeum szervezetét, ami nem csak egy múzeumot takar, hanem 11 darab kiállító helyet, valamint további épületeket, raktárakat is (összesen 21 épületet). Már akkor is erőn felüli vállalás volt, hogy egy Szentendre méretű város fenntartson egy ekkora intézményt. Ennek a szétaprózódott, javarészt már akkor is rossz kondícióban lévő, hatalmas szervezetnek az állapota – felújítások híján – sajnos tovább romlott az évek alatt. Az épületek egy része 2020-ra  használhatatlanná vált, s ma már nem csak a látogatókra, de a műtárgyakra is veszélyes. Gulyás Gábor, az FMC igazgatója maga írta egy 2020. január 9-én kelt levelében az Ámos Imre-Anna Margit Emlékmúzeum, a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum, valamint a Helytörténeti kiállítóhelyekről, hogy „ezeknek az épületeknek a légtechnikája, világítása és általános műszaki színvonala jelen állapotukban olyan károsodást okozhat a kiállított műtárgyakban, amelyet felelősséggel nem vállalhatunk”.

Egy kis kitekintés

Hazánkban két olyan város van, ahol megyei hatókörű városi múzeumot nem megyei jogú város tart fenn: Tata és Szentendre. Tata városa egy 3 épületből álló, 42 fős intézményt finanszíroz.
Szentendre 28 ezer lélekszámú város, mely 8.5 milliárd forint költségvetésből, 80 millió forint városi támogatással működik. (Ami 1% -os tétel a költségvetéséből.) A központi költésvetési támogatása 172 millió forint. Ebből tart fenn a 11 épületből álló FMC-t, amelynek a munkavállalóinak állománya jelenleg 110 fő.

De vegyünk példákat valós megyei intézményekre is, egyet Nyugat-, és egyet Kelet-Magyarországról: A 130 ezres lélekszámú Győr költségvetése 53.4 milliárd forint, ebből a pénzből finanszíroz, Szentendréhez hasonlóan szintén 11 kiállító helyet, 100.1 milliós központi-, és 470 millió forintos városi támogatással. (Amely kevesebb, mint a város költségvetésének 0.8%-a.) Győr múzeumainak (Rómer Flóris Múzeum) munkavállalói állománya 69.5 fő.

Békéscsaba 40 ezres lélekszámú, szintén megyei jogú város, amely 37.7 milliárd forint költségvetéssel gazdálkodik, 105.6 millió központi költségvetésből, 30.2 millió forint városi támogatással működik (mely 0.08%-os tétel a város összköltségvetéséből), mindemellett 38 fős múzeumi munkavállalói állománnyal. (Munkácsy Mihály Múzeum)

Térjünk vissza Szentendréhez!

Mindezen ismeretek fényében, kijelenthetjük, hogy a FMC struktúrája jelenleg elavult és hosszútávon fenntarthatatlan. Ezt már az előző városvezetés is felismerte, ezért adta vissza a működtetését a nem szentendrei székhelyű kismúzeumoknak Zebegényben, Tápiószelén és Verőcén. Az eddig működő modell fenntarthatatlanságát nem csak az jelzi, hogy az FMC személyi állománya túl nagy (110 fő, melyet február 26-án csökkentettünk első körben 100 főre az üres álláshelyek elvonásával) egy ekkora városnak, de költségvetéséhez képest túl sok is, hiszen nincs Magyarországon még egy vidéki múzeum, ahol kurátorok főállásban vannak alkalmazva. Szentendrén jelenleg 10 főállású kurátor van alkalmazásban (8 teljes státuszban, 2 fél státuszban).

Ráadásul a személyi állomány kiadásai mellé sorakoznak a raktározási költségek is: az FMC-nek három helyen van raktárbázisa (Gödöllő, Cegléd, Üllői út), mely helyek tudvalevőleg 2020-ra betelnek. Már most világos, hogy raktárbázist kell építeni/bővíteni/bérelni – lévén az ásatások során raktározási kötelezettség van. És ezt az évről-évre bővülő raktározási igényt is Szentendre városának kell, kellene finanszíroznia.

Nézzük ismét a számokat: a központi támogatás nem követi tendenciózusan a növekvő béreket, a meglóduló inflációt és a dologi kiadások nagymértékű növekedését. 2016-ban 169.3 millió, 2018-ban 173.9 millió, 2019-ben 169.3 millió, 2020-ban pedig 172.4 millió volt a központi támogatás.

November végén Gulyás Gábor igazgató továbbította Szentendre városvezetése felé a kormányzat üzenetét: az FMC nem fog 2020-ra plusz támogatást kapni, csak a megyei hatókörű városi múzeumok központi támogatására számíthat. Figyelemre érdemes háttérinformáció, hogy az FMC eddig is évről-évre az ad hoc támogatásokból élt (minisztériumi, MEH és MTÜ támogatások, vagy az MNB, illetve az alapítványai – a Pallas Athéné Alapítvány – akik az ArtCapitalt), programjait csak és kizárólag ezekkel tudta megvalósítani.

Itt fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi városvezetés cégeinek és intézményeinek költségvetését pályázatok nélkül tervezte, tehát a legrosszabb forgatókönyvre készült. Mivel felelős városvezetés nem is tehet másként. De ha év közben érkeznek pályázati összegek vagy célzott támogatások, azok természetesen könnyítik a nehéz pénzügyi helyzetet.

Mi a szándéka Szentendre városvezetésének?

A városvezetés a pénzügyi erőit az évtizedes elmaradásokra, a beruházásokra fordítja, fókuszálva város lakóinak életet ellehetetlenítő közlekedési problémákra, elsősorban a 11-es út helyzetére.
Valamint folytatja azokat a projekteket, melyek már 3-4 éve elindultak, pl. a belvárosi csapadékvízelvezetés, vagy az MTÜ projekt. Mindezeket jelentős önrésszel kívánja finanszírozni, melyek a költségvetésben is megjelennek. A sok megoldandó probléma közül csupán egyetlen olyan terület van, ahol a városvezetésnek a realitást figyelmen kívül hagyva kellene teljesítenie: az FMC.

Mi a városvezetés terve az FMC-vel?

Szentendre városvezetése kijelentheti, hogy a város pénzügyi lehetőségein messze túlmutat az intézmény mérete, ezért Szentendre városvezetése kezdeményezi a Ferenczy Múzeumi Centrum állami fenntartásába vételét. Ezzel párhuzamosan kezdeményezi a MűvészetMalom leválasztását az FMC-ről, melyet ismét kortárs és szentendrei képzőművészeti városi intézményként kíván működtetni. A MűvészetMalom működtetésének költségeit Szentendre vezetése most még nem tudja tervezni, s tisztában van vele, hogy erre forrásokat kell találnia a város költségvetésében.

Ám biztos, hogy a MűvészetMalmot annak eredeti koncepciójával kívánja működtetni: a szentendrei képzőművészet kiállítóhelyeként. A városvezetés az FMC működtetéséről megkereste Kásler Miklós miniszert (EMMI), és Gulyás Gergely (MEH) minisztert, mely intézkedésekre a képviselő-testület is felkérte a polgármestert.

Nézzük ismét a számokat és a tényeket!

2019-ben állami támogatás: 169.3 millió, városi támogatás terv: 240 millió, tényadat: 270 millió; összes éves költségvetése: 440 millió 2020-ban: állami támogatás 172.4 millió, városi támogatás: 80.7 millió; összes éves támogatása: 253 millió.

Amíg alapfeladatinak a város nem tud eleget tenni, és nincs elegendő önfenntartó alapon működő forrása tisztességes intézményi bérekre, addig kész öngyilkosság lenne egy ilyen fenntarthatatlan rendszer működtetése.

A múzeum önkormányzati támogatása folyamatosan nőtt az elmúlt években, 2019-ben a tervhez képest is eltért, és végül 270 millió lett.
A múzeumi feladatok ellátásához biztosított központi támogatás és az Önkormányzat által nyújtott hozzáadott támogatások összegei a következő táblázat szerint alakultak az elmúlt 5 évben:

Látható, hogy pl. még a 2017-es, legalacsonyabb támogatási összegű évhez képest is kevesebb a támogatás, de 2017-hez képest nem több nagyságrenddel alacsonyabb, csak mintegy 60 millió forinttal. Amihez fontos megjegyezni, hogy 2017-ben is 110 fő státusszal működött az FMC.
A város költségvetési folyamatainak tisztánlátása érdekében arra is érdemes figyelni, hogy az önkormányzat egészének gazdálkodása ez idáig fenntarthatatlan módon volt finanszírozva. 2018 és 2019-ben 900-900 millió forint volt betervezve önkormányzati ingatlanvagyon eladásra, ebből kb. 700 millió forint teljesült, úgy 2018-ban, mint 2019-ben. Összességében az elmúlt 5 év során 3 milliárd értékű ingatlanvagyont élt fel a város.

Összegzés: Szentendrén ne temesd a kultúrát!

Nem kell temetni a kultúrát Szentendrén. Sőt. A Szentendrei Kulturális Központ Kft. költségvetése 2019-hez képest nőtt. (A támogatási összege 45 millió forinttal nőtt, ami elsősorban a 2019-es évben beérkezett 75.7 millió forint pályázati támogatás helyett alig 15 millió forint egyéb bevétel soron megjelenő összeg különbségéből adódik.) A városvezetés készen áll a MűvészetMalom működtetésére, amely szintén növeli a város kultúráraszánt éves költségtömegét.

Szentendre vezetése végre a városra koncentrál, és lemond arról, hogy saját költségvetésből kortárs kulturális fellegvárat építsen, mivel ehhez további forrásokra lenne szüksége. (Ahogy ez a korábbi években gyakorlat volt.) Ennek híján, s a jelenlegi vezetés választási programjában leírtakhoz hűen, a mostani vezetés elsősorban a szentendreiek életminőségén kíván javítani.
Mindemellett megőrzi s folytatja a kultúra, a művészet támogatását, ám a jelenlegi helyzetre reagálva szemléletmódosítást hajt végre: a Ferenczy Múzeumi Centrum esetében a jövőben projekteket kíván finanszírozni, és nem nagy, fenntarthatatlan struktúrájú intézményeket.

A képek Pilis Dániel alpolgármesterről és az FMC munkatársairól készültek, a 2020. február 28-án történt bejárás során. fotó: Bácsi Róbert

Koronavírus tájékoztató