Móra Ferenc-díjjal, a muzeológiai szakma egyik legrangosabb díjával tüntették ki Nagyné dr. Batári Zsuzsannát a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban végzett kiemelkedő tájegység-építő tevékenységéért, és az Erdély épületegyüttes megvalósításának szakmai koordinálásáért. Buzás Miklós főépítész Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át a népi építészet terén végzett kiemelkedő értékmentő és teremtő munkájáért, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységeinek, az Erdély épületegyüttes létrehozásában végzett építészeti munkásságáért. Az állami kitüntetéseket augusztus 19-én vehették át a díjazottak.
Nagyné dr. Batári Zsuzsanna a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos és ismeretátadási igazgatója, néprajzkutató muzeológus. Korosztályának egyik legkiemelkedőbb kutatója. 2004-ben szerzett etnográfus és angol szakos középiskolai tanári diplomát a Debreceni Egyetemen. 2005 és 2008 között elvégezte a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskoláját. A Néprajzi Doktori Program keretében 2013-ban PhD fokozatot szerzett. 2016-2019 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási ösztöndíjasa volt. Egyetemista kora óta a paraszti táplálkozáskultúra kutatásával foglalkozik. Bolyai Ösztöndíjas kutatási programja a nyári konyhák vizsgálatára fókuszált.
2004 óta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológus munkatársa. 2014-től a Múzeum tudományos titkára, de ellátta a néprajzi osztály vezetését is. 2019 januárjától a tudományos és ismeretátadási igazgatóság vezetője.
Nevéhez több sikeres kiállítás rendezése kötődik. 2006-ban a Felföldi mezőváros tájegységben a tállyai csizmadiaműhely kiállításának volt kurátora. 2004 és 2010 között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarországi falu tájegységének a tájegységfelelős muzeológusa volt. Hihetetlen energiával, széleskörű néprajzi alapkutatások elvégzésével biztosította a tájegység megvalósítását: az épületkiválasztásokat, a bontások szakmai felügyeletét, az újraépítési javaslatok elkészítését, a berendezési tervek és a kiállítási forgatókönyvek megírását. Munkáját 2001-ben a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület az Év kiállítása díjjal, illetve Pulszky Károly díjjal ismerte el.
2014-ben Ajándék a frontról címmel a Skanzen Galériában, 2016-ban „Angyal zenéje, gyertyafény” Régi korok karácsonya címmel rendezett kiállítás a Várkert Bazárban. 2020-ban részt vett a San Diego-i Outside the Lens szervezettel közösen létrehozott Work, Play, Love című virtuális kiállítás megvalósításában. 2020-ben a Határtalan Sanzen tematikus év kiállításainak és alternatív berendezéseinek szakmai koncepcióját koordinálta, és a Határtalan gyűjtemény című kiállítás kurátora volt.
Az elmúlt években aktívan közreműködött a Skanzen Erdély épületegyüttes I. ütemének megvalósításában, ahol szakmai vezetői feladatokat is ellátott. Koordinálta a kutatásokat, a berendezési modellezéseket, részt vett a kiállítások kurátori munkájában, vezető kurátorként Cseri Miklóssal és Sári Zsolttal ellátta a tájegység felügyeleti kurátori munkáit.
Batári Zsuzsanna nemcsak klasszikus muzeológusi feladatokat lát el magas színvonalon (gyűjt, kutat, szerzeményez és kiállít), de az ismeretátadás múzeumi módszertanában is meghatározó alakja a muzeológus szakmának. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Gyerek Skanzen projektjének (2014-) egyik szakmai irányítója, számos hazai és nemzetközi (NKA, Erasmus +) pályázat koordinátora, vezetője. Tanulmányokban és a gyakorlatban is a részvételi muzeológia, a különböző ismeretátadási módszerek szakértője, gyakorlati megvalósítója.
Szerkesztője a Ház és Ember, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvének, állandó szerzője a múzeum blogjának, szakmai folyóiratokban publikál, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon.
Buzás Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítésze, épület- és területfenntartási igazgató. 1990-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Az egyetem elvégzése után került a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. 1996-tól a Múzeum műtermének a vezetője, 2007 óta műszaki igazgató, 2015-től épület- és területfenntartási igazgató.
Három évtizedes pályafutása során a magyar népi építészeti emlékek elkötelezett kutatója, a szabadtéri muzeológia építészeti megoldásainak megvalósítója. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítészeként egy eltűnő építészeti örökség megmentésének harcosa, tervező építészként a hagyományos építészeti formák tovább élésének támogatója. Kutatási témái a magyar népi építészet története, szerkezetei, táji tagolódása, a földépítészet, téglagyártás és a malomépítészet.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felügyeli a Skanzen számára kiválasztott épületek bontását, építészeti kutatásait. Az elmúlt évtizedekben a Skanzen tájegységeinek tájegységfelelős építésze is. A nevéhez fűződik a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000), a Dél-Dunántúl (2005), a Felföldi mezőváros (2006), az Észak-Magyarországi falu (2010) megépítése. Buzás Miklós nemcsak építészként, de a népi építészet kutatójaként is segítette a tájegységi munkákat, irányításával nemcsak értékmentő és értékteremtő munkát végzett, de a hiteles áttelepítésekkel és rekonstrukciókkal a népi építészeti emlékek védelmét és megőrzését is szolgálta. Szakmai munkássága nagyban hozzájárul a magyar – határon innen és túl – népi műemlékek megóvásához, megmentéséhez.
2006 óta végez népi építészeti kutatásokat Erdélyben. Vass Erika néprajzkutatóval megfogalmazta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének telepítési koncepcióját, részt vett a regionális kutatásokban, az épületfelmérésekben, a kiválasztott épületek bontásában. A 2022 tavaszán átadott Erdély épületegyüttes első kiállítási egység létrehozásának építészeti irányítását végezte.
Buzás Miklós a múzeumi munkája mellett óraadó a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén, ahol a népi építészet tantárgyait oktatja. Részt vesz a vidéki népi műemlékek és tájházak értékmentő munkájában. Számos tájháznak és épületnek a felújítását irányította, közreműködött felújításukban, új kiállítások létrehozásában.
Gratulálunk!
Borítókép és szöveg: Szentendrei Skanzen Facebook oldala, skanzen.hu