Szentendre város önkormányzata 2022. augusztus 20-án a Városháza Dísztermében ünnepelte az államalapítás és Szent István napját. Ez alkalomból a város szolgálatában kimagasló teljesítményt nyújtó polgárok tevékenységét elismerve kitüntetéseket adtak át.
Az esős időjárás miatt a Katonazenekar Fő térre tervezett koncertje elmaradt, és a Városháza udvarára meghirdetett városi ünnepséget is az intézmény falai közé költöztették.
A megjelenteket Papp Katalin színművész köszöntötte – szavai szerint – az egyik legrégebbi magyar ünnepünk, a keresztény magyar állam alapításának napja, ezer éves folytonosságának emléknapján. A narrátor rövid történeti visszatekintőt adott az ünnepről, majd a jelenlévők Bokor Zsófiával, a szentendrei zeneiskola volt tanítványával közösen elénekelték a Himnuszt.
A városi ünnepség Fülöp Zsolt, Szentendre város polgármestere ünnepi köszöntőjével folytatódott. A város első embere arról beszélt, hogy személyes küldetésünket mindannyiunknak meg kell találnunk. Felidézte az erre korábban példaként hozott kortárs szentendreiek és neves külföldi személyiségek történetét. Mellettük most egy történelmi magyar nemzetség, az Árpád-ház két, egymással sokáig viaskodó ágát állította követendő példának a közönség elé, akik Szent István sorsfordító döntését követve képesek voltak egy negatív, pusztító folyamatot megállítani, jóra fordítani. „…Mert voltak közöttük olyanok, akik mertek és tudtak megváltozni. Mertek dönteni úgy, hogy nem lehettek biztosak benne, hogy mi lesz a következménye a bátor kiállásuknak.” A polgármester arra figyelmeztetett: „lehet változtatni, meg lehet törni a rossz folyamatokat. Szabadságunk van erre is. Lehet bátorságunk akár egyedül is másként viselkedni, mint ahogy az >várható lenne<”.
A polgármester arra biztatta hallgatóságát, hogy megtalálva küldetését, mindenki a maga posztján tegyen a közösségért, merjen a rosszat jóra fordítva cselekedni.
„Pelle Csilla, Török Katalin, Radujko Milica, Szolzsenyicin, Lara Boyd, Einstein, Szent István, Szent László nem különböztek tőlünk, hiszen nekik is megvoltak a saját hiedelmeik, az érzelmeik ugyanúgy befolyásolták őket, ugyanúgy ismerték a környezetüket, akár a tények, akár a számok alapján, vagy ugyanúgy volt saját igazságuk, mint nekünk. Számukra nyilvánvalóvá vált, hogy az igazság ismerete nem elég a változáshoz, a cselekvéshez. Ezért biztatást jelentett számukra az, hogy felelősek voltak embertársaikért és a közösségért. A szó minden értelmében helyreállították, gyógyították a környezetüket a maguk lehetőségei szerint. Mertek a hétköznapokban másként viselkedni. Ők 2022. augusztus 22-én, hétfőn is így élnék az életüket, …és mi?”
Fülöp Zsolt teljes beszéde itt olvasható »»»
Az államalapítás szentendrei ünnepén Vitályos Eszter miniszterhelyettes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője is szólt a közönséghez. Vitályos Eszter örömét fejezte ki, hogy együtt ünnepelhet a szentendreiekkel. Beszédében arra kereste a választ, mi az, ami őseinket és minket, mai magyarokat összeköt, és ezt a kapcsolatot a magyarság érzelemvilágában jelölte meg. „Ugyanaz az öröm jár át bennünket, ha hosszú útról megérkezve megpillantjuk a lakóhelyünket, házunkat. Ugyanazt a hálát érezzük, ha felnézünk az égre, és ugyanazt a kötődést, ha lábunk elé nézünk, a földre. A magyar ember úgy mondja: az anyaföldre. Az édes anyaföldre. Az anyaföld, a szülőhazánk, az otthonunk, az országunk.
Ezer év alatt sem múlt el a szenvedélyünk, ami magyarrá tesz bennünket! Ezt köszönjük ma államalapító nagy királyunknak, Szent Istvánnak!” – mondta. A térség országgyűlési képviselője kitért korunk fenyegető veszélyeire, a háborúra is. Feltette a kérdést, mit tehetünk ebben a helyzetben?
„Először is magunkba kell néznünk, és megerősítenünk legbelül mindazt, ami jó. Ha megerősítettük magunkat, akkor egyben megerősítjük családunkat, barátainkat, szeretteinket, közösségeinket. Hinnünk kell az alapértékeinkben, mert ezek az egyetemes emberi alapértékek. Ezekből nem engedhetünk. Arra kell gondolnunk, hogy Szent István óta hány és hány veszélyen segítette át ugyanez a hit és szeretet a magyarságot!
Össze kell fognunk, egymást kell erősítenünk. Mert mi, magyarok erős és összetartó közösség voltunk, vagyunk és leszünk!”
Vitályos Eszter teljes beszéde itt olvasható »»»
Az államalapítás ünnepe alkalmából Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – a város szolgálatában kimagasló teljesítményt nyújtó polgárok tevékenységét elismerve – kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Fülöp Zsolt polgármester adta át.
A Város Díszpolgára címet Dr. Somogyi Péter, a neurobiológia professzora, a Brit, a Német és az Európai Tudományos Akadémia tagja kapta.
Somogyi Péter professzor nemzetközileg elismert neurobiológus, a biológiai tudomány doktora, Szentendre szülöttje.
Középiskolai tanulmányait a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte sok-sok évvel ezelőtt, és azóta nemcsak szeretettel gondol vissza ezekre az időkre, hanem tevékenyen részt is vesz annak életében. Évek óta jelentős anyagi támogatást nyújt a Szentendrei Móriczos Öregdiák Egyesületet számára azzal a céllal, hogy az egyesület minél több szociálisan rászoruló móriczos öregdiákot tudjon – különböző formában – segíteni.
Hosszú éveken keresztül támogatta a diákokat is. Az általa és Maknics Gábor kémiatanár által közösen alapított ösztöndíj idővel nem csupán a Móricz, hanem a város minden középiskolájában, majd Csíkszeredán és Dunaszerdahelyen is hozzájárult ahhoz, hogy kivételesen tehetséges középiskolások járhattak Oxfordban és magyar intézetekben egyaránt.
Munkásságának úttörő szerepe volt az agykérgi neuronhálózatok belső működésének feltárásában, az agy működési mechanizmusának megértésében. Kutatásai és eredményei olyan neurológiai betegségek gyógyítását segítik elő, mint a Parkinson-kór, a szorongás, az epilepszia, vagy az időskori demencia. Az általa bevezetett módszerek széles körben elterjedtek a világon, sok millió neurológiai betegségben szenvedő ember gyógyulását segítve. Fiatalkori felfedezése lett az alapja a skizofrénia gyógyítására alkalmas készítmény kifejlesztésének.
Iskolateremtő tudós, az Oxfordi Egyetem professzora, a szegedi, a budapesti és a zürichi egyetem díszdoktora.
Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el – közülük kiemelkedik a 2009-ben elnyert Feldberg-díj, 2011-ben a rangos „Agy-díj”, majd a Semmelweis Egyetem „Budapest Award” díja 2012-ben.
Somogyi Péter professzor átvéve az elismerő díjat, arról beszélt, hogy ő hogyan futhatta be tudományos pályáját. Hogyan juthatott el a komfort nélküli szentendrei házból a tudomány művelésének ilyen szintjére. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarország a társadalmi mobilitás szempontjából Európa egyik legbecsontosodottabb országa lett, ez sem a városunknak, sem az országnak nem jó – mondta. Hogy miért juthattam el idáig? – tette fel a kérdést –, mert kiváló tanáraim voltak, mert Szentendrén elhivatott, professzionális tanárok tanítottak, mondta. „Sajnos az elmúlt két évtizedben a tanári hivatás leértékelődött, és tizenhatezer üres tanári hely van. Amennyiben a tanároknak a jobb erkölcsi és anyagi elismerése nem történik meg, akkor sem városunknak, sem országunknak nincs jövője.” Azzal zárta beszédét, hogy ebben a megpróbáltatásokkal teli válságban „arra kell törekednünk, … hogy olyanok kerüljenek döntéshozó pozícióba, akik a teljesítményükkel és szorgalmukkal kiérdemelték, és akikre rábízhatjuk gyermekeink és unokáink sorsát.”
A Pro Urbe Emlékérmeket Lakatos Judit, a Szentendrei Kulturális Központ igazgatója és Fülöp Zsolt közösen adta át.
Szentendre Város képviselő-testülete döntésének értelmében Szentendre Város Pro Urbe Emlékérmet adományozott a Borbély Műhely Jazzklub Szentendre csapatának, melynek tagjai: Borbély Mihály, Tálas Áron, Horváth Balázs és G.Szabó Hunor. A kitüntetést Borbély Mihály vette át.
A népzenészként, jazzmuzsikusként és oktatóként egyaránt kedvelt és elismert Borbély Mihály, a legendás Vujicsics együttes egyik alapítója több évtizedes pályája során a számtalan vendégszereplésen túl több saját formációt hozott létre. Ezek egyike a szentendrei jazzklubként fogalommá vált Borbély Műhely, amely idén ünnepelte huszadik születésnapját.
A minden hónap első keddjén a Barlangban fellépő formáció tagjai: Borbély Mihály – szaxofon, Tálas Áron – zongora, Horváth Balázs – bőgő), és G. Szabó Hunor- dob.
Improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárs zenei elemekkel.
A Dunaparti Művelődési Ház „Barlang” pinceklubja az együttes otthonának számít, egyre gyarapodó törzsközönségük nagy élvezettel figyeli kísérleteiket, az új számok bemutatását és kiérlelését, s persze az önfeledt jam session-öket is, melyeknek fontos szereplői a meghívott vendégmuzsikusok. Megfordult náluk a magyar jazz élet színe-java, a pályakezdő fiataloktól az elismert élvonalbeli művészekig.
„Hálás vagyok a sorsnak, hisz a zenekart és közönséget családdá formáló kedd esti események hónapról hónapra elvarázsolnak minket is – meghitt légkörben, a Barlang óvó közegében muzsikálhatunk, viccelődhetünk és olykor igen komolyan kísérletezhetünk is. Izgatottan várom a folytatást…” – nyilatkozta Borbély Mihály, akinek elmélyült, szellemes művészetét hosszú évek óta a városi ünnepségeken is élvezheti a szentendrei közönség.
A Borbély Műhely Jazzklub a Szentendrei Kulturális Központ közművelődési csoportjának tagja.
Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben részesült a Szentendre Táncegyüttes. Az együttes képviseletében a kitüntetést Göllner Judit, a Szentendre Táncegyüttes Alapítvány tiszteletbeli tagja, 25 éven keresztül az együttes művészeti titkára vette át.
A Szentendre Táncegyüttes 1983-ban alakult a már korábban is a művészetek városának, a Dunakanyar ékszerdobozának nevezett városban. A város mindig is híres volt képzőművészetéről, komolyzenei életéről. Azonban a magyar népi hagyományok ápolásának és színpadra állításának nem voltak előzményei, hiszen Szentendrén és környékén inkább a délszláv, a német, illetve a szlovák hagyományokkal bíró települések foglalkoztak ezzel.
A nulláról induló együttes hatalmas erőbedobással és nem kis áldozatvállalással új értéket teremtett Szentendrén – a város pedig igyekszik ezt az értéket megtartani immár csaknem 40 éve.
A Szentendre Táncegyüttes tagjai lelkes gyerekek és fiatalok, akik fontosnak tartják a hagyományok életben tartását és gyakorlását itt Szentendrén.
A tanítványok között többen vezetnek gyermekcsoportokat, tanulnak a Táncművészeti Egyetemen, táncolnak hivatásos együttesben, és talán egész életüket e tudás átadásának kívánják majd szentelni.
Az együttes vezetői – 2000 óta – Kocsis Enikő és Fitos Dezső, akik mindketten megkapták már a táncosok legmagasabb állami kitüntetését, a Harangozó Gyula Díjat. 2022. március 15-én Fitos Dezső a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Kiváló tánctudásuk mellett szuggesztív személyiségükkel, valamint pedagógiai érzékükkel évről évre nagyobb sikereket érnek el az együttessel: irányításuk alatt a Szentendre Táncegyüttes már többszörösen Kiváló Együttes minősítéssel rendelkezik, kiérdemelve ezzel a Martin György Néptáncszövetség által alapított Martin György emlékplakettet is.
Az együttes korábban elnyerte Szentendre Város Közművelődési Díját, és Pest Megye Népművészetéért Díját is.
Mára már nagyjából 200 gyermek és felnőtt táncos alkotja ezt a közösséget. A gyerekek három korcsoportban, a felnőttek pedig heti két alkalommal próbálnak a Pest Megyei Könyvtár színháztermében.
A táncos fiatalok ebben a műfajban olyan szellemiséggel találkoznak, ami egy életre szól. A tisztelet, a hagyomány, az értékőrzés, a kitartás és az összetartozás élménye mind-mind beletáncolja magát az ember lelkébe. Aki egyszer belekóstol, nem tud szabadulni tőle.
Az együttes a Szentendrei Kulturális Központ művészeti csoportjának tagja.
Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben részesítette a képviselő-testület a SzeBETON Zrt.-ét, a kitüntetést Ginter László területi értékesítési igazgató vette át.
A szentendrei Duna-parton 1922-ben alakult meg az Andrea Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság, a jelenlegi SzeBeton Zrt. elődje. Az Andrea nevet az alapító, Ascher Elemér lányáról kapta. A gyár működése az alapításától kezdve 100 éve folyamatos, ami a XX. század történelmi viharainak ismeretében egészen különleges eredmény a magyar ipartörténetben.
A második világháborút követő államosítás, a rendszerváltás utáni privatizáció, majd a 2000-es években a tulajdonosváltás mind olyan mérföldkövek voltak, amelyek megkövetelték a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás képességét. A történelem által generált kihívások ellenére, számos átalakulást követően a gyár és a város már száz éve szorosan kötődik egymáshoz.
A SzeBeton a művészetek városa épített örökségében is jelentős nyomot hagyott. Budapest felől Szentendrére nem lehet sem hajóval, sem kerékpárral, sem autóval úgy megérkezni, hogy az ember ne haladjon el valamelyik SzeBeton által készített betonszobor mellett. A közúton érkezőket a vállalat székhelye előtt álló, a fennállásuk 90. jubileumára átadott „Cementkristály”, a kerékpárosokat és a hajósokat a Farkas Ádám Kossuth díjas szobrászművész által készített „Köszöntő szobor” fogadja.
A technológiai fejlődés eredményeként a SzeBeton Zrt. jelenleg 100 fő alatti alkalmazotti létszámmal végzi a termelést, de ezt megelőzően, a 60-as 70-es években több mint ezer főt foglalkoztatott. A munkatársak jelentős részben szentendrei vagy dunakanyari lakosok voltak. Szinte nincsen olyan tősgyökeres szentendrei család, amely ne kötődne valamilyen formában a vállalathoz. A kiszámítható megélhetés, a karrierlehetőség és a szociális biztonság évtizedeken át az egyik legfontosabb érték volt, amelyet a gyár a városnak adott.
A stabil tulajdonosi háttér, a magas szintű szakértelem, az elkötelezett menedzsment, valamint az elmúlt években végrehajtott nagy értékű beruházások nyomán okkal bízhatunk abban, hogy a SzeBeton és a város a következő évszázadban is képes lesz az együttműködésen nyugvó közös értékteremtésre.
Gratulálunk minden díjazottnak!
Az ünnepség az ökumenikus újkenyér-szenteléssel folytatódott. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napjára sütötték az új búzából készült első kenyeret – ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, a templomokban pedig hálaimát mondtak az aratásért. A kenyér az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. A hagyományokhoz híven a helyi egyházi vezetők megszentelték az új kenyeret: a Keresztelő Szent János Plébánia képviseletében Blanckenstein György pápai káplán, plébános, a Szentendrei Református Egyházközség képviseletében Weiner Zoltán beosztott lelkész, a Szentendrei Evangélikus Egyházközség képviseletében Horváth-Hegyi Olivér lelkész, a Szentendrei Baptista Gyülekezet képviseletében Antal László presbiter.
A városi rendezvény az ünnepi műsorral folytatódott, melynek közreműködői Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Elek Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, és Czutor Zoltán énekes, zenész, zeneszerző.
Az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott városi rendezvény – Bokor Zsófia közreműködésével – a Szózat közös eléneklésével zárult.
Fotó: Bácsi Róbert László
