Különleges ünnep volt augusztus 20-a Szentendrén, ahol első alkalommal adták át a Szentendre Újszülöttje címet, a megszokott Pro Urbe-díjak és díszpolgári elismerés mellett. Az államalapítás évfordulóján Szent István intelmeit idézte fel Fülöp Zsolt polgármester, arra emlékeztetve, hogy az ezeréves útmutatás a mai közösség előtt álló próbatételekre is érvényes.
Az államalapítás ünnepén a szentendrei Városháza udvarára várták a város vezetői a helyieket és vendégül látták a szerbiai testvérváros Krusevac küldöttségét is. Fülöp Zsolt polgármester ünnepi köszöntőjében felidézte: az államalapító Szent István utódjához, Imre herceghez írt intelmei ma is érvényesek, az 1100 éves útmutatás a mostani generáció előtt álló kihívásokhoz is korszerű segítséget nyújtanak. A polgármester különlegesként értékelte a mostani augusztus 20-át, amely ezúttal a születésről szólt. Idén először ítélték oda ugyanis a Szentendre újszülöttje címet, amellyel a város napján, április 9-én vagy ahhoz legközelebb született gyermeket köszönti a közösség.
Bíró Barna képviselő javaslatára alapított címet Szabó-Stiegler Gréta kapta, aki április 11-én látta meg a napvilágot. A díjat gyermekeik társaságában a szülők, Szabó-Stiegler Viktória és Szabó Zsolt vették át.
Születés és újraszületés – Fülöp Zsolt köszöntője
Különleges a szentendrei augusztus 20-a, mert a születésről szól. Mit is jelent a születés, ez a többrétegű, több értelmet hordozó szavunk? A születés egy folyamat, és így természetesen a legkézenfekvőbb szavak jutnak ezzel kapcsolatban eszünkbe, mint világrajövetel, gyermekáldás, fogantatás, nemzés, keletkezés, kialakulás, eredet, kezdet.
A születésnek átvittebb értelmezése pl. a szülőföld, az új világ születése, új rend születése, de akár egy új csillag születése. A születéssel láthatóvá válik, tapinthatóvá és természetesen hallhatóvá válik az élet. Azért is különleges ez az augusztus 20, mert ezen a napon adjuk át először Szentendre Újszülöttje címet, amit az a gyermek kap, aki a város napján, április 9-én, vagy ahhoz legközelebb eső napon született.
Miért ez a város napja? Azért, mert 1872. április 9-én választották meg Dumtsa Jenőt Szentendre első polgármesterének. Miért ehhez a naphoz kötjük a város újszülöttje címet? Azért is, mert Dumtsa Jenőnek és feleségének, Blásics Petronellának nem lehetett gyermeke, de életük példa ebben is mindannyiunknak, hogyan gondoskodtak szegény sorsú gyermekekről, hogyan vállalták át a taníttatásukat.
Így kapcsolódik össze egy gyermek születése, egy család öröme az ország születésnapjával. Mert augusztus 20. az ország születésnapja, és ezen a napon Szent István intelmeit Imre hercegnek sokan idézik fel, sokan magyarázzák maguk igazolására részleteket idézve. Azonban egyben olvasva, egyben értelmezve nyílik ki a szellemisége, ami alapján megmaradtunk, amit szemünk előtt kell tartanunk. Ez a szöveg 1000 évvel ezelőtt született, teljesen önálló munka, máshonnan átvett tartalmat nem hordoz, kivéve a bibliai idézeteket. Ez a szöveg tökéletesen illeszkedik a XI. századi magyar társadalom állapotához.
Tegyük fel magunkban a kérdést, a mai magyarországi állapotok, kihívások miatt, újra szükség van intelmekre? A válasz egyértelmű igen, de a Szent Istváni intelmek lelkiségben páratlanul időszerűek, páratlanul korszerűek is. Ez a szöveg 1000 évvel ezelőtti, de mi is a lényege? Az, hogy az ország, ami közös világváltásunkból születik, a mi közös cselekedeteinkből kel életre, a mi közös, egymáshoz fűződő kapcsolataink határozzák meg.
Van egy mondat a Kőhegyi Turistaház zászlótartó talapzatán és a Kálvária út végén lévő székelykapun, ami összefoglalja ezt a Szent Istváni lelkületet: „ahogy egymással bánunk, az a hazánk”. Milyen jó, hogy ma ilyen lelkülettel élő embereket ismerünk el, tisztelgünk előttük, akik ennek megfelelően élnek.
Ez az üzenet nekünk is szól, mindannyiunknak. Merjünk olyanok lenni, mint nemzetünk ismert és ismeretlen nagyjai. Mert ők sem voltak hibátlanok, de tudtak tanulni, mertek változni, merték szeretni azokat is, akiket nagyon nehéz. Többet viseltek el, többet adtak, mint amennyi emberileg ésszerű lett volna. Mertek különbözni, mertek másként cselekedni, mert másként látták az egyes embereket, másként látták a megoldandó helyzeteket. Jó megtapasztalni, jó látni és erőt meríteni, hogy vannak sokan Szentendrén, akik így élnek, így gondolkoznak, így cselekednek. A nehezebb, ám életre vezető keskeny úton haladnak, követve a Szentendre címerében lévő bárányt, aki előre lépve, zászlót tartva, hogy a hátrébb lévők is lássák, lépés közben visszanézve szinte halljuk a kérdését, hívását: jöttök, követtek? És a bárány követésében újraszületve mondhatjuk:
„És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk életünkön át…” – idézte Fülöp Zsolt az LGT zenekar híres számát, majd a közönséggel közösen végig énekelték a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című musical talán legismertebb dalát, Adamis Anna emlékezetes sorait:
…Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk, induljunk tovább.
Holnapodnak minden kulcsa két kezemben van, nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.
Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk, s boldogok legyünk.
Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket, hogyha szenvedünk.
Mint a mécses, világítson egész életed, fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked.
Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk, nem baj, hogyha fáj.
Arra születtünk, hogy tiszta legyen még a szívünk, játszunk még tovább.”
Isten éltesse a kis Grétit, Isten éltesse a kitüntetettjeinket, Isten éltesse Magyarországot!
A legújabb szentendrei generáció képviselője után a városért évtizedek óra munkálkodó polgárok elismerése következett, a Pro Urbe emlékérmmel és díszpolgári címmel. Pro Urbe emlékérmet vehetett át Kellár F. János Immánuel, Kónya Márta és Kónya Ferenc, valamint Schramkó Péter. Végül Jolanda Willemse vehette át a Szentendre Díszpolgára címet.
Évtizedek önzetlen munkája Szentendre kulturális életének gazdagításáért
Mint a méltatásban elhangzott, Kellár F. János Immánuel középiskolai tanulmányait követően művészettörténet-filozófia szakon szerzett diplomát a Tomori Pál Főiskolán. Nemzetközi borszakértőként több tucat borverseny és borfesztivál zsűritagja, vezetője volt. Íróként 2004-ben debütált a „7508 nap után” című kötetével, majd ezt követte a „Vándorlásaim”, az „Üzenet a távolból”, valamint az „Itt vagyok” című verseskötetek.
Volt művészetirovat-vezető, zenés irodalmi estet közvetített, rendszeresen kap felkéréseket kiállítás-megnyitók levezetésére, zsűrizik vers- és prózamondó versenyeken, előadásokat tart és számtalan jótékonysági rendezvényen vesz részt. A Mosolygó Kórház Alapítványon keresztül súlyosan beteg gyerekeknek nyújt segítséget. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesülettel segíti a határon túli magyarok anyaországhoz való kötődését. Évente több alkalommal szervez pénz- és adománygyűjtést a rászorulóknak a nevével fémjelzett, 2010 óta több, mint 100 előadást megélt „Csevej Immánuel” című kulturális-művészeti-karitatív estek keretében. A nonprofit rendezvény három alappillérre épül, úgy mint: ingyenesség, jótékonyság, függetlenség. A rendezvény ma már országos hírű, sőt átlépte az országhatárt is. Számos fantasztikus ember volt a beszélgetőpartnere határon innen és túl. 2016-ban a műsor Szentendre Város Civil Szervezete díjat kapott.
Törőcsik Marival karöltve létrehozták a több segítő projektből álló Jóra Való Törekvés Alapítványt, melyet országos és világhírű személyek is támogatnak.
2013-ban megalapította a Gizella-díjat, amely régi álmának megfelelően nem a szokásos érdemjegyek és sportteljesítmények mentén jutalmaz, hanem a legfontosabb emberi értékeket: a szeretetet, a humanizmust, az önzetlenséget, a jóságot és a becsületességet értékeli a szentendrei általános iskolás korosztálynál, annak szellemében, hogy „minden gyerekben ott a lehetőség, ott rejlik a csoda, amely az élet nagyszerűségét is hirdeti”. 10 éve minden szeptemberben ünnepi műsor keretében történik a Gizella-díj átadása, olyan jeles művészek közreműködésével, mint Szvorák Katalin népdalénekes, Balázs Gergő hegedűművész és a nemrég elhunyt előadóművész Balázs László Gábor. Ezt a rendezvényt a Szentendrei Önkormányzat minden évben teljes mellszélességgel támogatja.
Kellár F. János Immánuel önzetlen munkájával hosszú évek óta példamutató módon gazdagítja városunk kulturális palettáját, kiemelkedő morális értékeket közvetítve a Szentendre és környékén élők számára.
Barcsay Jenő örökségének elkötelezett őrzői
A Pro Urbe emlékéremmel elismert Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay Jenő örökségének ápolásáért kapták a díjat. Kónya Márta, a művész unokahúga és férje, Kónya Ferenc az 1990-es években költöztek Erdélyből Magyarországra. Örökségük, a Barcsay nyári lakhelyéül és műtermeként szolgáló Zenta utcai ház korszerű felújítása után az épületben Barcsay Jenő tiszteletére emlékszobát alakítottak ki.
Az alkotó húga, Barcsay Erzsébet halála után Kónya Márta és Kónya Ferenc nemcsak átvették az 1989-ben alapított Barcsay Alapítvány vezetését, hanem legfőbb feladatuknak tekintették, hogy fáradhatatlan munkával segítsék Barcsay Jenő művészeti és szellemi örökségének továbbadását.
Aktívan részt vettek és együttműködtek intézményekkel, művészettörténészekkel, az ő segítségükkel kerülhetett szerkesztés alá a 2000-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiadásában megjelent „Munkám, sorsom, emlékeim” című, Barcsay Jenő visszaemlékezéseit összefoglaló könyv.
Minden esztendőben megemlékezést szerveztek Barcsay születésnapján (Jenő napi megemlékezések), 1996-ban az ő lobbizásuknak köszönhetően vette fel a Szamárhegyen található, korábban név nélküli tér a Barcsay tér elnevezést, ahol közösségi összefogással állították fel Szabó Tamás szobrászművész Barcsay-büsztjét. 2006-tól önálló, független szervezetként jött létre a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány, amely minden esztendőben fiatal, pályakezdő tehetségeket díjaz, melynek finanszírozását szintén a Kónya-házaspár biztosítja.
Azon túl, hogy mindketten elkötelezetten segítik a fiatal művészeket, „Barcsay Mester és tanítványai” címmel (Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás képzőművészek) szitanyomatokból álló vándorkiállítást szerveztek a Kárpát-medencében, amely során nagyobb városokban és kisebb településeken, határainkon innen és túl terjesztik Barcsay mester művészetének örökségét. 2024-től a „Művészeti anatómia” lapjainak nemesmásolatából is szerveznek utazó kiállítást.
Kónya Márta és Kónya Ferenc végtelen elkötelezettségének köszönhetően menekült meg a biztos pusztulástól Barcsay Jenő két hatalmas, 3-szor 11 méter nagyságú, 1974-ben készült mozaikja, amelyek eredetileg a 2007-ben bezárt, majd bontásra ítélt újpesti fürdő falát díszítette. A Kónya házaspár állhatatos szervezőmunkájának eredményeként a két murális mű méltó elhelyezést kapott a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben.
Kónya Márta és Kónya Ferenc nemcsak kezdeményezői, hanem korukat meghazudtoló aktívitással, fáradhatatlan résztvevői és elkötelezett segítői az idén zajló, számos kiállítást, programot, könyvmegjelenést megvalósító „Barcsay 125” nevet viselő emlékévnek is, amely nélkülük nem jöhetett volna létre.
Kónya Márta és Kónya Ferenc példamutató és szerteágazó tevékenysége, támogató habitusuk nemcsak a szentendrei közösség számára, hanem országos és regionális szinten is párját ritkító. Legfőbb céljuk és szívügyük, hogy a 20. századi magyar művészettörténet kimagasló alakjának, Barcsay Jenőnek az emlékét és emlékezetét átadják az utókor számára.
A hazájaként választott városért tevékenykedő tanár
A negyedik Pro urbe-díjasként léphetett a színpadra Schramkó Péter, aki a méltatás szerint hazájaként bánik Szentendrével, választott és szeretett városával.
„Ahogy egymással bánunk, az a hazánk.” – ezt a mondatot a Kőhegyi Menedékház zászlórúdjának talapzatár Schramkó Péter vésette 2012-ben. Péter akkor már négy éve volt gondnoka a Czibulka János Menedékháznak. Társával, Nyvelt Erikkel 2008-ban vették át a ház üzemeltetését. Kétkezi munkával, a görbe szögeket is kiegyenesítve építették újjá éveken keresztül. Megszépült az épület, megszületett a kőhegyi kolbászleves, a ház alkalmanként koncertek, szabadtéri színházi előadások helyszíne lett, és nem utolsó sorban csendes elvonulásra alkalmas asylum ma is. A zászlórúdra vésett mondat a lelőhely említésével pedig bejárta az országos médiát, még egy asszertív kommunikációval foglalkozó szervezet is jelmondatává választotta.
De Schramkó Péter nevét a szentendreiek már évekkel korábban megismerhették, amikor 2005-ben megnyílt a P’Art Mozi. A Zoom Mozgókép Alapítványt Péter hozta létre Szondy Andreával együtt. Évekig pályáztak, lobbiztak, míg végül városi és állami támogatással, rengeteg civil segítséggel sikerült megépíteni és az ország leglátogatottabb vidéki art mozijává fejleszteni Szentendre immár 20 éves moziját. Péter ma is rendszeresen tart ott különböző témájú filmklubokat.
Schramkó Péter 1993-ban költözött a városba és már a következő évben megrendezte a Dalmát Pince baráti körével az első Szamárhegyi Betlehemest, régi magyar népi szövegekből összerakva a pásztorjáték forgatókönyvét. December 23-ának késő délutánján immár 30 éve gyűlik össze Szentendre apraja-nagyja, hogy ezzel indítsa a karácsonyt. Sokan jönnek Budapestről, a környékről, sőt Bécsből is erre az alkalomra. A szereplők, szervezők zöme már lecserélődött, de a fölvezető ma is Péter. Már egyetemi hallgatók készítenek szakdolgozatokat, tanulmányokat a Szamárhegyi Betlehemesről, mint a kortárs városi folklór jellegzetes példájáról.
Péter megbecsült magyartanárként az 1990-es években a Ferences Gimnáziumban, jelenleg pedig a Szent András Katolikus Általános Iskolában dolgozik. Az idei emlékezetes és megrendítő március 15-i műsort is ő készítette tanítványaival.
Egy világjáró talált otthonra Szentendre közösségében
Az elismerések sora Jolanda Willemse méltatásával folytatódott, aki a Szentendre Városa Díszpolgári Címet vette át. Jolanda Willemse bejárva a világot, mindig, mindenhol megtalálta a segítségnyújtás módját. Ha kellett pénzzel, ha kellett idejével, kapcsolataival vagy ötleteivel segített.
1952-ben született Nagykátán, érettségi után elvégezte a Csecsemő- és Gyermekápolónő Képzőt. 1976-ban az Egészségügyi Minisztérium több száz jelentkező közül kiválasztva, elküldte a Líbiai Magyar Kórházba dolgozni. Ott ismerte meg holland férjét és fia is ott született. Jolanda soha nem adta fel a magyar állampolgárságát, mindig nagyon fontos volt neki, hogy gyermeke is tökéletesen beszélje az anyanyelvét annak ellenére, hogy soha nem járt magyar iskolába.
1982-ben Kuwaitba költöztek, ahol egy nívós arab iskolában igazgató-helyettesként angol nyelvet tanított arab gyerekeknek.
Az iraki háború kitörése miatt családja Kenyába költözött, ahol hamar beválasztották a Nemzetközi Kenyai Úszószövetség vezetőségébe. 1993-ban BRISBANE-díjat kapott, ő volt az első magánszemély és nő, akinek Kenyában ezt a jeles elismerést odaítélték. Mellette rendszeresen segítette az afrikai szegény gyermekek étkeztetését a Kenyai Vöröskereszttel közreműködve.
Négy év után Banglades következett. Jolanda ott találkozott az igazán mély szegénységgel, a szemétben élelmet kereső, vagy koldulásért megcsonkított gyermekekkel.
2005-ben hazatért holland férjével, és Szentendrét választotta otthonául. A néhai Dr. Dragon Pál országgyűlési képviselő tanácsára bekapcsolódott a moldvai csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásába. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke lett. A csángókat segítő munkába Jolanda maximálisan bevonja a szentendrei lakosokat. Már közel 20 éve gyűjt karácsonyi csomagokat gyűjt a szentendrei iskolák bevonásával a csángó gyermekeknek. Táborokat szervez, melyek anyagi fedezetét jótékonysági koncertetek bevételéből fedezi.
2011-ben és 2012-ben színvonalas koncerteket szervezett Szentendrén, amelyek bevételéből több millió forintot gyűjtött össze karitatív célra. A helyi fellépők mellett szerepelt a világhírű Rajkó zenekar is.
A Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel közösen csángó advent-estet tartottak, amikor a fellépő vendégeket Jolanda saját otthonában szállásolta el. 2011-ben egyik fő szervezője volt az Európai Népek Fesztiváljának, ahol 15 európai ország közel 600 fiatalja egy hétig élvezhette gyönyörű városunk vendégszeretetét.
15 éve tagja a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesületének (SZNKE), ahol nemcsak nyelvtudását, de több országban szerzett emberi kapcsolatait is kamatoztatja. 2014 óta ő a szervezet elnöke. Több testvérvárosi szerződés létrejöttében is aktív szerepet vállalt. Az önkormányzattal karöltve viszi tovább Szentendre jó hírét testvérvárosainkba és az Európai Népek Fesztiváljára is.
2014-ben Pro Urbe emlékérem kitüntetésben részesült. 2015-ben a Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete megkapta „Szentendre Város Civil Szervezete” díját is. 2016-ban egy öt tagú delegáció élén Vietnámban képviselte városunkat. 2017-ben Áder János köztársasági elnök a határon túli moldvai csángó gyermekek oktatásáért Szentendre városában és egész élete során végzett karitatív munkájáért „Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozat” kitüntetésben részesítette.
Jolanda azt vallja, hogy másokért dolgozni a legjobb befektetés a világon: a karitatív munkának jellemformáló hatása van.
2022-ben bekerült a Britishpedia Életrajzi Enciklopédiájának “Magyarország sikeres személyiségei” című, pazar kivitelű kötetébe. A 170 éves múltra visszatekintő, 7 európai országban megjelenő enciklopédia dokumentálja azon sikeres emberek életét, akik elszántságukkal, bátorságukkal és kitartásukkal inspiráló életutat teremtettek. Ezek az életrajzok motivációként szolgálnak, különösen a fiatalabb generációk számára, hogy céljaikat szenvedéllyel és határozott szándékkal kövessék.
2019 óta a Szentendréért Közalapítvány kuratóriumának tagjaként is segíti városunk fejlődését, előre jutását. 2019 és napjaink között több testvérvárosi küldöttség érkezésénél vállal vendéglátó, fordító, szervező munkát, segítve ezzel a Szentendre és testvérvárosai közötti kapcsolatok ápolását.
Négy vallási közösség képviselői vezették a kenyérszentelés szertartását
Az elismerések átadása után az ökumenikus kenyérszentelés következett. A szertartást a Keresztelő Szent János Plébánia képviseletében Szűcs Bálint káplán, a Szentendrei Református Egyházközségtől Dr. Harmathy András lelkipásztor, a Szentendrei Evangélikus Egyházközség képviseletében Horváth-Hegyi Olivér lelkipásztor, a Szentendrei Baptista Gyülekezet képviseletében pedig Horváth Zsolt lelkipásztor vezették.
Az ünnepséget rövid zenés műsor zárta, amelyet Erkel Ferenc és Kodály Zoltán műveiből állítottak össze, Szent István király Imre herceghez írott intelmeiből előadott részletekkel. Közreműködtek: Kriszta Kinga és Horváth István a Magyar Állami Operaház magánénekesei, valamint Mertz Tibor színművész.
(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)
