A február 14-i testületi ülésen a képviselők elfogadták Szentendre város 2013-as költségvetését. Ennek kapcsán Budai Otília gazdasági alpolgármestert kérdeztük a költségvetés sarokszámairól, az adósságkonszolidációról, az önkormányzat új feladatairól.
A költségvetés tervezésekor melyek voltak a fő szempontok?
A 2013. évi költségvetést a feladatok konkrét forrásigénye alapján, alulról építkezve terveztük, figyelembe véve az előző év tényadatait. A tervezés lépéseit, folyamatait a reorganizáció során kialakított menedzsment szervezeti struktúrában határoztuk meg. Takarékos és szigorú gazdálkodás feltételeit, szabályrendszerét teremtettük meg, melyek teljesítésével tartható a költségvetés. Az elmúlt évben a reorganizáció során megszűntek a város fizetési nehézségei, most elsősorban az olyan fejlesztések, beruházások lehetőségének megalapozása volt a célunk, melyek bevétel-növekedést vagy működési kiadáscsökkentést jelentenek a városnak. A költségvetés bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, nem számolunk újabb hitelfelvétellel.
Melyek a költségvetés sarokszámai?
A főösszeg közel nyolcmilliárd forint, jelentős része működési kiadás, 17% felhalmozási célú, finanszírozási kiadásaink között pedig a meglévő adósságszolgálat teljesítése szerepel. A törlesztési kötelezettségek során az állami adósságkonszolidáció közzétett 50%-os hatásával már számoltunk, de önkormányzatunk részletes indokokkal és elemzésekkel alátámasztva azt kérte, hogy magasabb mértékű adósságátvállalásban részesüljön. Az adósságátvállalás pontos mértékét ezért még nem ismerjük, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkor-mányzatokért felelős miniszter február 28-ig köt megállapodást az átvállalással érintett önkormányzattal, legkésőbb június 28-ig kerül sor az átvállalással érintett önkormányzattal és hitelezőivel az adósság átvállalásáról szóló megállapodás megkötésére.
Milyen új feladatok kerültek idén a városhoz, melyek kiadást jelentenek? Ezekre honnan lesz forrás?
Új feladatot jelent 2013-tól az önkormányzat számára a megyei hatókörű Ferenczy Múzeum és Pest Megyei Könyvtár fenntartása, melyet elsősorban központi támogatásból és az intézmények saját bevé-teleiből biztosítunk, melyeket az önkormányzat kiegészít. A Polgármesteri Hivatal Pilisszentlászló Önkormányzatával közös hivatalként működik, építéshatósági feladatokat lát el, önkormányzati intézményként működik a Gondozási Központ, az alapfokú oktatási intézmények esetében pedig a működtetésről gondoskodunk. A kiadásokat itt is, és összességében is, a tavalyi mérték szinten tartásával terveztük, jelentős emelkedés és csökkenés sem jellemző. Ez évtől az okmányiroda és a gyámhivatal fenntartásáról már nem az önkormányzat gondoskodik, megszűnt a kistérségi társulás, és a segélyek egy részét a járási kormányhivatalok fizetik. A reorganizáció eredményeképpen is több feladat átszervezésre került, leginkább a Városi Szolgáltató Zrt.-hez. Fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása takarékosan történjen, elsődleges a kötelező feladatok ellátása, az önkormányzati kiadások bevételek szintjén tartása, úgy, hogy ahol indokolt, ott mindenhol rendelkezésre álljon a forrás, akkor, amikor arra ténylegesen szükség van. Mindez nem egyszerű, de átgondolt, jól szabályozott rendszerben tartható.
Miből származnak Szentendre bevételei?
Az önkormányzat működési bevételei közhatalmi bevételekből származnak a legnagyobb arányban (elsősorban helyi adók), majd központi támogatásokból – melyet 2013-tól már feladatfinanszírozás keretében biztosítanak számunkra -, intézményi működési bevételekből (bérleti díjak, szolgáltatások, értékesítések ellenértéke, térítési díjak) és kisebb arányban működési célú átvett pénzeszközökből, támogatásokból származnak. Felhalmozási bevételeink elsősorban pályázati forrásból és vagyonhasznosításból származnak.
Működik-e az úgynevezett összközpénz-költségvetés? Mit takar pontosan ez a szakkifejezés köznapira fordítva?
Az összközpénz-költségvetés szemléletet megtartottuk, a meglévő elemei jól működnek, mindamellett, hogy természetesen folyamatosan finomításra, bővítésre kerül a rendszer. A legfontosabb eleme, hogy mind a bevételeinket, mind a kötelezettségeinket együtt, tehát valamennyi közfeladatot ellátó szervezet adatainak figyelembe vételével együtt lássuk, mintha összességében egy nagy szervezet lenne. Jó döntés csak akkor hozható, ha a szükséges információk teljes körűen rendelkezésre állnak, ehhez biztosítja a szükséges gazdasági adatokat.
A költségvetés tervezéséhez a gazdasági társaságok üzleti tervet készítettek, ez alapján került jóváhagyásra részükre az önkormányzat költségvetéséből biztosítható forrás. A jóváhagyott forrás beépítésével készítik el üzleti tervüket, melyet a képviselő-testület hagy jóvá. Az üzleti tervek készítése során kiemelt szempont a lakosság életminősége szempontjából fontos területek forrásigényének megfelelő szinten történő biztosítása is. Az önkormányzati források biztosítása részletes, havi finanszírozási terv alapján történik. Az önkormányzat pénzügyi helyzetéről készülő beszámolók esetében bemutatásra kerülnek a cégek gazdálkodására vonatkozó lényegesebb adatok, információk is.
A gazdálkodási feladatok támogatásához, hatékony megszervezéséhez folyamatban van egy egységes gazdálkodási szoftver közbeszerzése, így a szükséges vezetői, kontrolling információk teljes „összközpénz” szinten egy rendszerből lesznek biztosíthatóak, naprakészen. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési szintek is bővíthetők, így a gazdálkodási fegyelem javulása is biztosított. A lényeg összességében nagyon egyszerű: kevesebbet kell költenünk, mint amennyi bevételünk képződik, a bevételek bizonyos hányadát pedig az önkormányzati vagyon gyarapítására kell fordítanunk.
Az idei költségvetés a visszafejlődés, a stagnálás vagy a fejlődés költségvetése?
A 2013. évi költségvetés teljesítésével az a cél, hogy elmondhassuk, hogy Szentendre jó adottságokkal, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező élhető kisváros, mely átgondolt fejlesztések révén folyamatosan gyarapodik, és folyamatosan a legjobb lehetőségeket biztosítja a lakossága számára. Ebben az évben tehát a pénzügyi egyensúly stabilizálása az elsődleges cél, illetve a jól tervezhető fejlődés feltételeinek megteremtése.
Budai Otília magáról:
„1978-ban születtem Sellyén, egy kis faluban nőttem fel, Pécs közelében, ahol csodaszép gyerekkorom volt, 23 éves koromban kötöztem Pécsre. Két dolog érdekelt, a divat és a számok, már általános iskolás koromban is. A racionális énem győzött: közgazdasági diplomát szereztem számvitel szakirányon, mérlegképes könyvelő lettem és okleveles könyvvizsgáló képzésre járok a BGF-re, regisztrált belső ellenőr vagyok.
Szüleim mindig arra neveltek, hogy elsősorban legyek mindig Ember, aztán legyek bármi, amit lelkiismeretesen, szívesen csinálok és biztos, tisztességes megélhetést biztosít. Csodálatos emberek a szüleim, a tőlük kapott „útravaló” a meghatározó az értékrendemben, mind a munkában, mind a magánéletben.
Pályám kezdetén pénzügyi előadóként dolgoztam három települési önkormányzat közös körjegyzőségénél. Diplomamunkámat is már az önkormányzati gazdálkodás témakörében írtam, 2001-ben, az önkormányzatiság kialakulását, egy évtizedes tapasztalatait, finanszírozását és az uniós csatlakozással kapcsolatos jövőképet elemeztem. Később az OTP Bank Pécsi Igazgatóságán dolgoztam, elsősorban önkormányzati finanszírozási területen. Ekkor kaptam egy ajánlatot, mely szerint Komló Városában és a kistérséghez tartozó 18 települési önkormányzatnál alakíthattam ki teljesen a belső ellenőrzés rendszerét az akkor új, uniós előírásoknak megfelelően. Szép feladat és nagy szakmai kihívás volt. Belső ellenőrzési vezetőként, mind az önkormányzati működés, intézményhálózat egészének, mind az önkormányzati gazdasági társaságok működésében, ellenőrzésében szakmai tapasztalatot, részletes ismereteket szereztem. Kiemelt szempont volt, hogy a munkánkkal jelentős hozzáadott értéket teremtsünk, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség növelése érdekében. Öt év belső ellenőrzési vezetői tapasztalat után, 2010-ben hívtak Pécs önkormányzata legnagyobb intézményének igazgató-helyettesi pozíciójába, ahol egy működő intézmény átalakításával kellett létrehoznom az akkori átszervezések egyik kulcsfontosságú elemét, az Elszámolóházat. Az átszervezést követően az intézmény operatív irányítását végeztem, Pécs Város teljes intézményhálózatának gazdálkodási feladatait láttuk el, jelentős eredményekkel. 2011 decemberében kaptam felkérést pécsi önkormányzatának pénzfőosztályvezetői feladatainak ellátására, így áthelyezéssel 2012 januárjától láttam el a feladatot. Kitűnő szakemberekkel dolgozhattam együtt, igazi „csapatmunkával”, ami véleményem szerint a sikerekhez nélkülözhetetlen. Nehéz volt így eljönni, de az életem másképp alakult…
A gazdasági alpolgármesteri állásról az interneten olvastam, mindenképp szerettem volna párom miatt Budapestre költözni, korábbi szakmai életutam alapján pedig úgy gondoltam, hogy ezt a feladatot „nekem találták ki”. Amikor Szentendrén elkezdtem a munkámat, rengeteg megoldatlan feladat várt, még mindig akad bőven tennivaló. A reorganizáció során az alapok kerültek meghatározásra, a részletes működési feltételeket most alakítjuk ki és ezen kívül is rengeteg változás történt az önkormányzatok életében 2013-tól. Fontos cél, hogy minden önkormányzatok előtt álló lehetőséggel a lehető legjobban éljen Szentendre Városa. Hét közben szinte semmi szabadidőm nincs és gyakran hétvégén is dolgozom még. Nagyon szeretem a munkám, hivatásom, de nagyon fontos számomra a feltöltődés. Az a típusú gazdasági szakember vagyok, aki le tudja tenni a „szakirodalmat”: nem gazdasági folyóiratokat, hanem szépirodalmat szeretek ilyenkor olvasni, szeretek koncertre, színházba járni, szeretem a régi filmklasszikusokat. Várom a tavaszt, Szentendrén nagyon sok szépet lehet találni. Tehetségem csak a számokhoz van, de úgy gondolom, hogy az is adottság, ha valaki képes a szép és a jó befogadására.
Eddigi szakmai munkám során is mindig kiemelten fontos volt, és most is az, hogy feladatomat független gazdasági szakemberként láttam, látom el, politikától függetlenül. Szakmai munkámat ennek megfelelően mindig el is ismerték.”
