Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton egykori, kultúráért felelős helyettes államtitkár személyében igazi „nagy hal” került Szentendrére. A városunk kulturális vezetőjének – többi között – az a feladata, hogy közreműködjön a nemzetközileg is sikeres „Szentendre brand” megteremtésében, valamint megőrizze és gyarapítsa azt a mérhetetlen kulturális örökséget, amelyet Szentendre magáénak tudhat, és amely kiemeli a magyar városok közül.
Ön miért szereti Szentendrét? Mi vonzotta ide?
Szentendrének különleges hangulata van. Kicsit kilóg a magyar kisvárosok közül, sokszínűségének, sajátos földrajzi fekvésének, történetének és a magyar festészetben betöltött sajátos szerepének köszönhetően. 2007 óta dolgozom itt, de még most is nap mint nap elvarázsol a város a színeivel, hangjaival…
Mit jelent Szentendre kulturális vezetőjének lenni?
Első vagyok ezen a poszton, ezért kétszeres felelősség hárul rám. Egyrészt meg kell felelnem azoknak az elvárásoknak, feladatoknak, amelyek előttem tornyosulnak; másrészt valós tartalommal kell megtölteni ezt a megbízatást. Azt szeretném, ha ez több lenne puszta címnél, és ha a város látná azt, hogy érdemes volt ezt a tisztséget létrehozni. Nagy a teher, amely rám nehezedik, hiszen a teljes kultúra (közművelődés-előadóművészet-alkotóművészet-közgyűjtemények) és turisztika terén kell a városi döntéshozatalban részt vennem.
Mi a feladata, mint a Ferenczy Múzeum igazgatójának?
A Ferenczy Múzeum vezetése jelentős részben elválik a szentendrei kulturális feladatoktól, hiszen megyei hatókörű múzeumként működik. Ez azt jelenti, hogy a teljes Pest megyei múzeumi élet zászlóshajóját, szakmai-módszertani központját kell irányítanom, így feladataim jelentős része „városhatáron kívüli”.
Nyilvános rendezvényen többször szóba hozta a Szentendre brand kifejezést. Mit jelent(ene) ez a gyakorlatban?
Szerintem a Szentendre brand létrehozása tovább nem hanyagolható feladat, de ehhez szükséges a komoly szándék a város részéről, és az anyagi áldozatvállalás is. Pillanatnyilag a TDM (Tourinform Iroda) évi 11,7 millió forintos kerete olyan szűkös, hogy a már elnyert 50 milliós pályázat életben tartása és végig vitele is nagy nehézségekbe ütközik. Miközben tavaly – még a PMMI színeiben – az NKA pályázatokon elnyert 150 millió nagyobbik hányada Szentendrén költődött el, itteni kulturális célokra, ma önmagában a 11-es út mentén kihelyezett „Szentendre a festők városa” tábla kevés a Szentendre brand létrehozásáért, életben tartásáért. Elsősorban tartalmi kérdés, hogy a város hogyan viszonyul saját adottságaihoz, elhiszi-e hogy a művészet az egyetlen kitörési lehetősége, és ehhez a saját művészei iránti elkötelezettségre van szükség. Ez persze könnyen válhat provinciálissá, ezért fontos a nyitottság és sokszínűség! Fontos idevonzani külső alkotókat, kiállításokat, amihez természetesen még több forrás kell. A Szentendrei Nyár rendezvényei nem süllyedhetnek a vidéki népszínmű-játszás színvonalára, élvonalbeli nívós, bemutató előadások kellenek, amelyek ősszel beköltözhetnek a velünk együttműködő fővárosi kőszínházakba. A Fő téri helyszín újraélesztése is egyedivé tenné a Szentendrei Teátrumot, nem szabadna lemondani erről. Ha az állami kultúrpolitika érdeklődését nem sikerül ide fordítani, akkor nagy lesz a baj. Könnyen Budapest egyik „kerületévé” válhatunk…
Mivel és hogyan lehet idecsábítani az embereket?
Egy szóval tudok válaszolni: sokszínűséggel. Ez mindent magában foglal, ami Szentendrét évszázadok során vonzóvá és befogadóvá tette. Sok még a tennivalónk!
Az érem másik oldala: lehet-e „exportcikk” a szentendrei kultúra? El lehet vinni a szentendrei kultúrát a városon kívülre, és hogyan?
El kell vinni! Ebből a szempontból fontos a Ferenczy Múzeum szerepe. Nem mondhatunk le arról, hogy a provincializmust meghaladó, országos múzeumként működjön a jövőben, amelyet kapcsolatrendszere, ismertsége és elfogadottsága kiemel a hazai múzeumi flottából. Ebből a szempontból fontos szerepe van a hozzánk csatlakozott tápiószelei Blaskovich Múzeumnak, zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumnak és a verőcei Gorka Kerámiakiállításnak.
Milyen a kapcsolata a szentendrei kulturális és művészeti társadalommal? Elfogadták? Befogadták? Támogatják vagy kívülállással figyelik?
Partnerként tekintek a helyi művésztársadalomra abban a munkában, amely a MűvészetMalmot a helyi társadalom agorájává teszi, mindenkit arra biztatok, hogy építsünk közösen a múlt hagyományaira, értékeire, találjuk ki együtt a jövő Szentendréjét! Abban bízom, hogy ezek a törekvések összekötnek bennünket.
Nagy port vert fel a Szentendrei teremőr akció! Ez egy médiaesemény, érdekes és figyelemfelkeltő akció vagy inkább egyfajta segélykiáltás?
Minden igyekezet ellenére nem sikerült – az évi 3 – 4 000 látogatói számot felmutatni tudó – szentendrei kismúzeumok jelentőségét a kultúrpolitika országos szintű irányítóival megértetni, így mindeddig plusz fenntartási hozzájárulást sem sikerült kiharcolni. A tarthatatlan helyzet miatt a Ferenczy Múzeum március második felében országos médiafigyelemre számot tartó akciót szervezett: a kismúzeumokba (Barcsay, Czóbel, Ámos-Anna, Kmetty, Vajda) önkéntes teremőrök jelentkezését vártuk kifejezetten demonstratív jelleggel. Magam is teremőr lettem, és teremőrnek hívtam mindenkit, aki a szentendrei kismúzeum-hálózat továbbélését szeretné támogatni.
Van-e jövője a szentendrei kismúzeumoknak?
Ha van jövője az eleink által ránk hagyományozott kulturális örökségnek, akkor a szentendrei kismúzeumoknak is van. Azonban támogatás nélkül, pusztán a jegybevételekre alapozva ezeket az intézményeket nem lehet fenntartani.
Sikertörténet a tavaly megnyílt MűvészetMalom?
Bár a Ferenczy Múzeumnak marketing költségvetése gyakorlatilag nincsen, a MűvészetMalom újranyitása, 2012. március vége óta már 18 000 fős látogatószámot ért el, ami több mint a megyeszékhelyeken működő kortárs művészeti kiállítóhelyeké. Mindent megteszünk a fenntartási költségek racionalizálása érdekében. Gondoljunk bele: ez a szentendrei intézménycsoport nagyobb, mint a debreceni Déri Múzeum, vagy a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a központi költségvetésből mégis csak 141 millió forintot kap fenntartásra, amelyet Szentendre 50 millióval egészít ki.
Sikertörténetté válhat a Pajor-kúria is?
A Ferenczy ikrek születésnapján, június 18-án lesz a Ferenczy Múzeum új székhelyének, a Pajor-kúria felújított épületének átadása, ekkor nyit a Szentendre Nyár rendezvénysorozata is. Az épületben lesz egy a 20. századi Szentendre képzőművészetét bemutató kiállítás, helyet kap az „alapítók” alkotásaiból készített válogatás, lesz egy időszakos kiállítótér a mai kortársaknak, illetve lesz egy „évszak műtárgya”. Szeretnénk minél több magán- és közgyűjtemény anyagát is bemutatni. Gertrudis királyné halálának évfordulóján, augusztusban tematikus kiállítást nyitunk, szeptemberben tudományos konferenciát szervezünk a 13. századi magyar történelem „Gertrudis és a Pilisszentkereszti apátság” tematikában. A római kőtár anyaga bekerül a Pajor-kúria pincéjébe, így biztonságosabb helyen lesz a leletanyag, mint a jelenlegi Kőtárban, a 11-es út mentén. Ezen adottságok a siker reményét rejtik magukban.
Decemberi lapszámunkban úgy nyilatkozott, hogy nehéz, de eredményes év áll ön mögött. Ez év végén mit tartana eredményes évnek?
Ha mindazt sikerül jól megvalósítanunk, amit idénre elterveztünk, nagyon boldog leszek…
Kempf Károly Ignác
Támogassa ön is a szentendrei kismúzeumok megmaradását!
Március 31-ig tart Szentendrén a teremőr-akció. Ennek során a Ferenczy Múzeum munkatársai mellett művészek, a város jeles személyiségei, köztük dr. Dietz Ferenc polgármester is vállalták, hogy teremőrként dolgozva fölhívják a figyelmet városunk kismúzeumainak fontosságára. Azt kérik, hogy ebben az időszakban minél többen látogassanak el ezekbe a kulturális intézményekbe, hívják meg ide rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket. Az összefogásunkon is múlik, hogy mi lesz a sorsa a szentendrei kismúzeumoknak!
