2020. február 7., 23:32

hídhelyek
1. Határcsárda lehetséges hídhelyszín
Előnyök:
– környezetvédelmi engedélyt kapott
– nem érinti Szentendre belvárosi látképét
– van tömegközlekedési kapcsolata a Volánbuszhoz
– a híd az ártérben haladó kerékpárútra csatlakozik (forgalmát árvíz idején a 11-es útra terelnék)
Hátrányok:
– ellehetetleníti a Duna szabad megközelítését
– a hídhoz kapcsolódó kerékpárút forgalmát dél felé a Duna korzóra vezeti rá
– a híd 6 méter magasságban éri el a partot, levezetése bonyolult és valószínűleg érinti a környező ingatlanokat
– a hídfő építéséhez és a meglévő kerékpárút szélesítéséhez sok fát kell kivágni az ártéri ligeterdőben (ami Natura 2000 terület)
– A Határcsárda a NIF véleménye alapján elbontásra kerül

2. Rév utca lehetséges hídhelyszín
Előnyök:
– ha a híd valóban jól illeszkedik a tájba és a városképbe, és igényesen kivitelezett, akkor turisztikai látványosság lehet
– a sziget gyalogosan és kerékpárral is gyorsabban, közvetlenül elérhető
Hátrányok:
– a kerékpárforgalom a Duna korzót szeli át, várhatóan súlyos gyalogos-kerékpáros konfliktusokat generálva
– a Duna korzóra vezetett nemzetközi kerékpárút veszélyezteti a Duna és a korzó élő kapcsolatát
– a híd a partot 4,6 méter magasan éri el a környezeti hatástanulmány szerint, ám a NIF újabb álláspontja szerint van olyan megoldás, amivel akár ez 2 méter alá is mehet
– erős beavatkozás a város és a folyó harmonikus kapcsolatába, a tájképbe
– a környezetvédelmi hatóság másodfokú határozata szerint a szigetmonostori vízbázis miatt környezetvédelmi engedély erre a hídhelyre nem adható, bár a NIF Zrt. szerint a jogerős hatósági döntés még megmásítható

3. Pásztor rév lehetséges hídhelyszín
Előnyök:
– ha a híd valóban illeszkedik a tájba és a városképbe, turisztikai látványosság lehet
– a sziget gyalogosan és kerékpárral is gyorsabban, közvetlenül elérhető
Hátrányok:
– a kerékpárforgalom a Duna korzót szeli át, várhatóan súlyos gyalogos-kerékpáros konfliktusokat generálva
– a Duna korzóra vezetett nemzetközi kerékpárút veszélyezteti a Duna és a korzó élő kapcsolatát
– a híd a partot 4,6 méter magasan éri el a környezeti hatástanulmány szerint, a levezetése 75 méter hosszú rámpa vagy lift
– durva beavatkozás a város és a folyó harmonikus kapcsolatába, a tájképbe
– a környezetvédelmi hatóság másodfokú határozata szerint a szigetmonostori vízbázis miatt környezetvédelmi engedély erre a hídhelyre nem adható, bár a NIF Zrt. szerint a jogerős hatósági döntés még megmásítható

4. A Belvárostól délre lévő lehetséges hídhelyszín
Előnyök:
– a kerékpáros-forgalom elkerüli a Duna korzót
– a híd levezetéséhez kapcsolódó kerékpárút nem vágja el a Duna korzót a folyótól
– a többi hídhelyszínhez képest közelebb vannak a tömegközlekedési kapcsolatok (HÉV, busz)
– megépülhet közben a Kisoroszi híd és annak a tervezési, kivitelezési tapasztalatai jól hasznosíthatók lesznek majd a szentendrei hídprojekt előkészítése során
– lesz idő arra, hogy egy építészeti ötletpályázatot kiírjon a beruházó és a város közösen, ami garancia arra, hogy egy igényes, városképi szempontból is jó megoldás szülessen
– turisztikai látványosság
– a hídra költhető forrásigény jobban tervezhető lesz, és az uniós forrásokból akár több is rendelkezésre állhat, mint egy a 2023-ig megvalósítandó projekt esetében
– a kerékpáros és gyalogos közlekedés együttélését könnyebb lesz megoldani, mint egy belvárosi híd helyszín esetében
– ez a hídhelyszín már szerepelt egy korábbi, szigetmonostori rendezési tervben
Hátrányok:
– ma még alig megbecsülhető ideig kitolódna a Szentendre és Szigetmonostor közötti hídkapcsolat megvalósítása
– a hídfő és levezető útvonalának építése jelentősen érinti az ártéri ligeterdőt (ami Natura 2000 terület), és ezt nyilván a hatósági engedélyezési eljárásban komoly súllyal veszik majd figyelembe
– ennek a hídhelyszínnek az engedélyeztetése nem fér bele a jelenlegi projekt határidejébe, ezért csak később, 2023 után tud megvalósulni
– hosszabb útszakaszon érinti a vízbázist, mint a többi helyszín
– bizonytalanság, hogy mikor, és milyen mértékben állnak majd rendelkezésre uniós és hazai források a híd projekt megvalósításához

5. Ne legyen kerékpáros híd
Előnyök:
– ha nem épül híd, akkor nincs beavatkozás a városképbe, tájképbe
– az új közlekedési kapcsolat elmaradása, vagy távolabbi jövőbe kerülése lassíthatja a lakosságszám-növekedést a szigeten, ill. a térségben
– nem gyorsul fel a szigeti ökoszisztéma egyensúlyának romlási folyamata
– felgyorsítaná a vízi közlekedési kapcsolat újragondolását a térségben, ami újfajta turisztikai élmény lenne
– megnyílik az út a közlekedési kapcsolat újragondolása és – szükségszerűen – egy új térségi együttműködés előtt, és ehhez – jó eséllyel – Európai Uniós fejlesztési források is megpályázhatók lesznek
Hátrányok:
– akkor is a Duna korzón menne át a kerékpáros-forgalom, ha egyáltalán nem épül híd
– távoli jövőbe tolódna, egy új közlekedési kapcsolat megvalósítása Szentendre és a Szigetmonostor között
– nem lenne az Eurolvelo 6-os nemzetközi kerékpárút részeként hídkapcsolat a két település közelében, és ezért más megoldást kell majd keresni a térségben kerékpározni kívánók jogos igényére
– a szigetmonostoriak által várt gyalogos, kerékpáros, valamint e-busz kapcsolatot is biztosító híd meghiúsulása miatt – amennyiben nem történik meg a közlekedési kapcsolatok újragondolása a térségben – a közlekedési helyzet tovább romlik
– elmaradna a hídtól várt turisztikai attrakció
– jelentős Európai Uniós fejlesztési összegektől esne el a térség
– kedvezőtlenül befolyásolná a térségi kapcsolatokat