Megnyílt az új Ferenczy Múzeum és a Szentendrei Teátrum és Nyár

Június 18-án kettős kulturális nyitónapot ünnepelt a rekkenő hőségben Szentendre. Ekkor adták át az új Ferenczy Múzeumot a nagyközönség számára, s egyúttal elkezdődtek az 54. Szentendrei Teátrum és Nyár képzőművészeti, színházi, zenei programjai is.
A Kossuth Lajos utcai, egykori Pajor-kúria eredeti állapotában restaurált homlokzata mögött ma elegáns, hófehér belső terek, óriás üvegfelületek adnak éteri keretet a művészetnek. A megújult és kibővített épület nemcsak szépségével, de funkcionálisan is méltó otthont ad a Ferenczy Múzeum kiállításainak, multikulturális programjainak és irodáinak. A 21. századi követelményeknek megfelelően modernizált műemléképület Szuromi Imre építész és a Kocsisok Építésziroda, illetve a kivitelező, az ÉPKAR Zrt. munkáját dicséri.
A Pajor-házban kapott otthont a múzeum képzőművészeti adattára, osztálya, az épület felső szintjén hatalmas festményraktár jött létre, amelynek egy része a későbbiekben látványraktárként fog működni. Ma már megszokott, hogy nagy múzeumok multifunkcionális térként működnek: itt is megtalálható a kávézó, a múzeumi bolt. A hangulatos, remek akusztikájú kis udvar társművészeti programok: koncertek, kulturális események helyszíne lesz. A mobil falakkal felszerelt múzeumpedagógiai tér a hozzá kapcsolódó terasz konferenciák, workshopok megrendezésére is alkalmas.
Az épület alatti pincerendszerrel együtt mintegy 3000 négyzetméter kiállítótér jött létre, amelyben három állandó kiállítás kapott helyet, illetve 150 négyzetméteren időszaki kiállítások láthatók. Az emeleten a Ferenczy család alkotásait bemutató tárlat látható a pompei vörös falakon, egy másik egység a 20. századi szentendrei képzőművészetet mutatja be. A kiállítás első része az 1926-ban alapított Szentendrei Művésztelep festőművészeinek állít emléket. Az alapító nyolcak – Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László – művei mellett a múzeum másik egysége az 1945-től 1990-ig tartó korszak szentendrei festészetét mutatja be: az Új Művésztelep, a Vajda Lajos Stúdió, a Marosvásárhelyi Műhely alkotóinak munkáit.
Augusztusban nyílik meg a római és középkori kőtár az épület V-alakú pincerendszerében. Ugyanitt teszik közkinccsé a pilisszentkereszti ciszterci apátság gótikus kőemlékeit.
Hamarosan megnyílik a múzeum könyvtára is: a gyűjtemény mára 21 ezer könyvet és több mint 10 ezer folyóiratot számlál. Jelentősen bővülnek a könyvtári funkciók és szolgáltatások: az elsősorban képzőművészeti jellegű szakkönyvtárat nyilvánossá téve a megye és Szentendre érdeklődő közönsége, a helyi diákok, egyetemisták új információs színtérrel gazdagodnak.
A beruházásnál fontos szempont volt a teljes akadálymentesítés a mozgáskorlátozott látogatók számára, illetve a kiállítótereket és raktártereket a műtárgyvédelmi előírásnak megfelelően hűtő-fűtő klímaberendezéssel látták el, mely biztosítja a terek állandó hőmérsékletét és szabályozható páratartalmát. A kiállítások a látogatók által kezelhető információs pultokkal egészültek ki, s a beépített hangosító rendszer is kiépült.

Szentendre kulturális megyei jogú város
Sokáig várt a málló vakolatú, de leromlott állagában is gyönyörű épület a megújulásra, s most a magyarországi vidéki múzeumok között a legkorszerűbb művészeti intézménnyé vált. Új korszak kezdődött Szentendre művészeti életében a beruházás befejeztével, Szentendre méltó a kulturális megyei jogú város címre – hangsúlyozta a megnyitón dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója és Halász János kulturális államtitkár is. – A beruházás az eredeti költségvetés keretein belül maradt és a kitűzött határidőre elkészült – tette hozzá Kálnoki-Gyöngyössy Márton. Elismerően nyilatkozott a fejlesztésekről Halász János államtitkár, aki példaértékűnek nevezte a város igyekezetét a kultúra, a hagyományok, az értékek megőrzésére. Ígérete szerint a továbbiakban sem engedik el a város kezét, segítik Szentendre kulturális életét kiteljesedni. Dr. Dietz Ferenc polgármester elmondta: a Pajor-kúria a korábbi évtizedekben mindig a közösséget szolgálta, s idén a kultúra otthonává vált. A fejlesztéssel fölkerült az i-re a pont, a város régi adósságát rendezte a most megnyíló kiállításokkal, s a kulturális megyei jogú város legújabb intézménye megkoronázza a korábbi múzeumi fejlesztéseket.
– A fényes időszakok mellett szembe kell néznünk az épület sötét korszakával is – mondta el Kálnoki-Gyöngyössy Márton a megnyitó elején, amikor Ilan Mor izraeli nagykövettel leleplezték azt az emléktáblát a múzeum belső udvarán, melyet Radnóti Miklós tiszteletére állítottak. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – mondja Radnóti, de most képzeletben mégis távolodjunk el a földtől, s fentről nézzünk a városra. Olyan egyedülálló „kultúrösvény” rajzolódik ki Szentendre Belvárosának kapujától a Régi Művésztelepig, melyen múzeumok, templomok, művészeti intézmények sora szolgálja a kultúrát.

Otthonkeresés
A Ferenczy Múzeum korábbi épülete Szentendre Fő terén eredetileg ortodox szerb iskolának épült 1794-ben. A copf stílusú házban 1812–1816 között szerb nyelvű tanítóképző működött. Az épületet 1972-ben új, modern szárnnyal bővítették, s ekkor költözött ide Budapestről az 1951-ben alapított Ferenczy Múzeum és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága.
2010-ben az épület az egyházi kárpótlás keretében visszakerült a Szerb Ortodox Egyház tulajdonába, s a megyei múzeumigazgatóság irodáit a Fő téri Kereskedőházba helyezték át. A múzeumnak új helyet kellett találni, s a választás Szentendre legnagyobb világi műemlékére, a Pajor-kúriára esett.

Épülethistória
A klasszicista stílusban épült villa az 1800-as évek elején épült, tulajdonosa, Pajor Gáspár 1767 körül született a Gömör megyei Királyiban, református vallású nemesi családban. 1787–1788-ban Pesten jogi tanulmányokat folytatott, majd beiratkozott az egyetem orvosi karára is. Már gyakorló orvosként telepedett le Szentendrén, feleségül a város egyik legjelentősebb kereskedőcsaládjából származó Lovcsánszky Ilonát vette. Pajor Gáspár személye a magyar irodalomtörténetből is ismert: Kármán Józseffel szerkesztette az Uránia című irodalmi folyóiratot. 1793-ban Egy hazafi címmel lefordította Moses Mendelssohn német gondolkodó Fédon vagy a lélek halhatatlanságáról munkáját, amely a lélek halhatatlanságának bölcseleti érveit fogalmazta meg. Pajor Gáspár 1818-tól Pest vármegye táblabírájaként munkálkodott. A 19. század első felében jelentős szellemi-tudományos műhely működött az épületben, a reformkor jeles alakjai – köztük például Kazinczy Ferenc – rendszeresen vendégeskedtek a Pajor családnál.
Az 1930-as években az épület a Jókai Református Gimnázium és leánykollégium otthona lett.
A Pajor-kúria a II. világháború alatt munkaszolgálatosok szálláshelye volt. Ide vonult be második munkaszolgálatára Radnóti Miklós is 1942. július 4-én.
Az 50-es évektől, az államosítás után rövid ideig a helyi rendőrség használta, majd a 2000-es évek közepéig a Szentendrei Járási Földhivatal működött itt. Az épület ekkor már igen elhanyagolt állapotban volt, de ezután néhány éven keresztül még a szentendrei AGY Iskola képzőművészeti szakiskolája vette birtokba egy részét.

A beruházás számokban:
Összköltség: 660 millió Ft
A szentendrei Ferenczy Múzeum megújulása című pályázat: 186,1 millió Ft,
ebből 165 millió Ft vissza nem térítendő támogatás
Önkormányzati fenntartású muzeális intézmények 2011. évi szakmai támogatása – ALFA Program: 55 millió Ft

Képgaléria:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.379694902135819.1073741841.339618092810167&type=1

Széles Nóra