A Kereskedőház sürgős állagmegóvása, a Ferenczy Múzeumi Centrum jövője, a város állami tulajdonú területeinek sorsa és a HÉV rekonstrukciója is napirenden volt a városvezetés és Tóthmajor Balázs országgyűlési képviselő egyeztetésén. A egyeztetések rendszeresen, legalább negyedévente folytatódnak.

Fülöp Zsolt polgármester a megbeszélés elején tájékoztatta Tóthmajor Balázst a Kereskedőházzal kapcsolatos legfrissebb fejleményekről. A Városfejlesztési Iroda munkatársai szeptember 9-én a Jassó Építészműhely szakembereivel, Marót Balázs statikussal, valamint a Ferenczy Múzeumi Centrum képviselőjével közös helyszíni bejárást tartottak az épületnél.

Kereskedőház: azonnali állagmegóvásra van szükség

A vizsgálat során megállapították, hogy a Vastagh György utcai hátsó bejáratnál egy nagyobb vakolatfelület leválására kell számítani. A bejárás további fontos tapasztalata volt, hogy a vakolatomlással veszélyeztetett terület fölött a tető állapota is tovább romlott. A Városfejlesztési Iroda ezért statikai szakvéleményt kért a Jassó Építészműhely Kft.-től. A társaság korábban már az önkormányzat megrendelésére elkészítette a Kereskedőház tető- és födémfelújításának terveit.

A városvezetés szerint a jelenlegi állapot mellett nem garantálható, hogy a tetőszerkezet épségben megmarad a tervezett tavaszi felújításig, különösen egy nagy havazással járó téli időszakban. Ezért azonnali állapotmegóvó beavatkozást tartanak szükségesnek. Az ügy sürgősségéről a helyszíni bejárás alkalmával a Szentendrére látogató Nyúl Zoltán helyettes államtitkárt is tájékoztatták.

Tóthmajor Balázs jelezte: teljes mértékben támogatja a kezdeményezést, és vállalta, hogy a beavatkozás sürgősségét Vitézy Dávid miniszternek is jelzi. A szükséges szakmai, kivitelezői megoldás kidolgozása ugyanakkor a minisztérium feladata.

A Ferenczy Múzeumi Centrum jövője is sürgető kérdés

A megbeszélés másik központi témája a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) működésének finanszírozása és hosszú távú fenntarthatósága volt. A városvezetés korábban levélben is tájékoztatta Kármán András pénzügyminisztert, Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert arról, hogy a megyei feladatokat ellátó intézmény működtetéséhez 2026-ban az állam csak 316 millió, míg Szentendre önkormányzata 560 millió forinttal járul hozzá, amit a továbbiakban ezen a szinten – a város jelenlegi költségvetési helyzetében – már nem tud vállalni. A költségvetés egyensúlyát – az előző évekből ismert elvonások mellett – egy váratlan, közel 800 millió forintos iparűzésiadó-kiesés ebben az évben jelentősen megterhelte.

A városvezetés továbbra is arra törekszik, hogy a múzeum működése hosszú távon biztosított legyen. Ennek érdekében olyan megoldásokat is vizsgálnak, amelyek egyszerre csökkenthetik a működési költségeket és teremthetik meg az intézmény fenntartható finanszírozását.

Magyar Judit alpolgármester hangsúlyozta: a helyzet tisztázása sürgős, hiszen az önkormányzat és a múzeum vezetése egyaránt csak akkor tud felelősen tervezni 2027-re, ha ismert, hogy milyen biztos források állnak majd rendelkezésre az FMC működtetésére.

A városvezetés szerint az éven túli kötelezettségvállalásokra vonatkozó szabályok enyhítése ebben a konkrét helyzetben szintén segítséget jelenthetne.

Most kellene érdemi párbeszédet folytatni

Gulyás József alpolgármester a települési önkormányzatokat érintő rendszerszintű finanszírozási és működési problémákra is felhívta a figyelmet. Mint elhangzott, a szeptember 3-i, kormányzati és önkormányzati szereplők részvételével tartott tárgyalásokat követően több önkormányzati vezető is úgy értékelte, hogy a települések rendszerszintű problémái továbbra sem kaptak kellő figyelmet.

Az is aggodalomra ad okot, hogy a következő egyeztetést október közepére tervezték, miközben a 2027-es központi költségvetést addigra már biztos, hogy beterjesztik. A városvezetés szerint ezért különösen fontos lenne, hogy az önkormányzatok a költségvetési döntések előtt érdemben tudjanak egyeztetni a már kidolgozott javaslataikról.

Tóthmajor Balázs azt kérte a városvezetéstől, hogy az FMC-vel kapcsolatos konkrét javaslatokat és terveket foglalja össze, hogy azokat továbbíthassa az érintett minisztériumokhoz.

Városi érdekek az állami tulajdonú területeken

Az egyeztetésen ismét szó esett Szentendre több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanjának jövőjéről is.
A volt orosz laktanya területének esetleges értékesítése előtt a városvezetés szeretne párbeszédet folytatni a terület jövőbeli hasznosításáról. A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely mind Szentendre, mind a jelenlegi tulajdonos számára előnyös, és hosszú távon a város érdekeit is szolgálja.

A Dunaparti Művelődési Ház leválasztott, jelenleg állami tulajdonban lévő telekrészének önkormányzati tulajdonba kerülése szintén fontos kulturális ügy. A területen működő Vajda Lajos Stúdió pinceműhelyének jelentősége miatt a város számára prioritás az ingatlanrész sorsának rendezése

Pilis Dániel tanácsnok arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlan önkormányzati tulajdonba adása forrás nélkül is megvalósítható lépés lehetne. Gulyás József megerősítette: a leválasztott ingatlanrész és a művelődési házhoz tartozó terület egyesítése Szentendre számára fontos előrelépés lenne. A Regionális Környezetvédelmi Centrum egykori épületének helyszíne szintén új lehetőségeket kínálhat. A területen az önkormányzat és az állam együttműködésével jelentős turisztikai fejlesztés valósulhatna meg.

A város célja, hogy az érintett ingatlanok hosszú távon a helyi közösség érdekeit szolgáló, Szentendre karakteréhez illeszkedő funkciókat kapjanak, és fejlesztésük összehangolt módon történjen.

HÉV-rekonstrukció: már most tervezni kell a HÉV-pótlást és a 11-es tehermentesítését

A Szentendrén és környékén élők legfontosabb problémája továbbra is a közlekedés. A megbeszélésen Tóthmajor Balázs ismét megerősítette, hogy a HÉV teljes körű rekonstrukciójával – az infrastruktúra és a szerelvények megújításával – számolni lehet.

A beruházás jelentős előrelépést jelentene: közel fél évszázados elmaradást pótolhatna a térség közösségi közlekedésében. A városvezetés ugyanakkor azt szeretné, ha már a tervezés korai szakaszában megkezdődne az egyeztetés a HÉV felújítása miatt szükségessé váló közlekedési intézkedésekről.

A városvezetők azt kérték, hogy minél hamarabb induljon el a hivatalos párbeszéd az önkormányzat és a kormányzat között a HÉV-pótlásról, valamint a 11-es főút tehermentesítésének lehetőségeiről.

A cél, hogy a korábbi, a 11-es út részleges felújításakor tapasztalt félreértések és kellemetlenségek elkerülhetők legyenek.

A lakosság minél korábbi és pontosabb tájékoztatása is kiemelt szempont. A városvezetés szerint már most választ kell keresni többek között arra, hogy:

• hogyan zajlik majd az autóbuszos pótlás a HÉV felújítása alatt,
• milyen útvonalakon és milyen járatsűrűséggel közlekednek majd a pótlóbuszok,
• hogyan kezelhető a várhatóan megnövekedő személyautó-forgalom,
• milyen lehetőségek vannak a Szentendrei-szigetről érkező gépjárműforgalom egy részének Vác irányába történő terelésére, például a tahitótfalui rév kihasználásával.

A lakosságot időben tájékoztatni kell

A városvezetés álláspontja szerint ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem várhat a kivitelezés kezdetéig: a közlekedési rendszer átalakítását már a beruházás előkészítése során meg kell tervezni, és a lakosságot időben tájékoztatni kell.

A találkozó végén a felek megerősítették, hogy a jövőben is rendszeresen egyeztetnek Szentendre és a térség legfontosabb ügyeiről.

(Fotó: Bellai László / Szentendre.hu)