A Bükkös-patak múltját, jelenét és jövőjét bemutató kiállítás nemcsak egy helyi természeti érték történetét tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan gondolkodhatunk másként a városi patakokról. A tájtörténeten és a gazdag élővilág bemutatásán keresztül vezeti végig a látogatót, miközben a revitalizáció lehetőségeire is rávilágít. A Víz Világnapjára szervezett megnyitót közös gondolkodás és élmények is kiegészítették, így a patak nemcsak kiállítási témává, hanem személyesen megtapasztalható természeti térré is vált.
Ahogy korábban hírt adtunk róla a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár ad otthont annak a kiállításnak, amely a Bükkös-patak múltját, jelenét és lehetséges jövőjét mutatja be. A tárlat nemcsak információkat közöl, hanem szemléletformáló hatással is bír: arra hívja fel a figyelmet, hogyan találhatja meg az ember a helyét egy városi, mégis természetközeli ökoszisztémában.
Fülöp Zsolt polgármester nyitotta meg az eseményt, aki beszédében kiemelte: a Bükkös-patak revitalizációja nemcsak természeti, hanem közösségi ügy is. A patak Natura 2000-es területről indul, és szintén ilyen védett környezetbe torkollik, így különösen fontos kérdés, hogyan tudja az ember visszaadni a természetnek azt, ami mindig is az övé volt. A hangsúly az egyensúlyon van: a városi élet és a természet együttélésén, amelyhez nemcsak akarat, hanem szemléletváltás is szükséges.
A kiállítás egyik központi eleme a tájtörténet bemutatása. Ennek jelentőségét sokan nem tartják elsőre nyilvánvalónak, pedig kulcsfontosságú a revitalizáció megértéséhez. A területen már a római korban is élet zajlott: itt állt az Ulcisia Castra katonai erőd és polgárváros. A későbbi évszázadokban a patak mentén legeltetés és kaszálás folyt, az erdőnek nyoma sem volt. Az erdősödés csak akkor indult meg, amikor ezek a használati formák megszűntek. Ez a történeti tudás ma is irányt mutathat: például az égererdők visszatérése részben azon múlik, hogyan kezeljük a területet.
A Bükkös-patak élővilága kiemelkedően gazdag. Több mint húsz halfaj él benne, köztük védett és fokozottan védett fajok is. Különösen figyelemre méltó a kárpáti márna, amely a Kárpát-medencében is ritkaságnak számít, és elsősorban a hűvös, köves patakokban fordul elő. A vízi élővilág azonban sérülékeny: az inváziós fajok megjelenése és az élőhelyek átalakítása komoly kihívást jelent. A jelenlegi állapot egyik legnagyobb problémája a patak egyes szakaszain kialakított betonmeder. A játszótértől a korzó hídjáig húzódó betonvályú szinte teljesen élettelenné teszi a vízfolyást. A természetes kavicsos meder hiánya jelentősen csökkenti az élőhelyek változatosságát, így a revitalizáció egyik fő célja ennek visszaállítása.
Dukay Igor a megnyitón arról beszélt, hogy a mostani projekt egy régi álom megvalósulása. Húsz évvel ezelőtt hasonló lelkesedéssel jött létre a Bükkös-patak tanösvény, amelynek megvalósításában többek között Máté György, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár munkatársa is kulcsszerepet játszott. Dukay hangsúlyozta: a különböző érdekek – például az árvízvédelem és a természetvédelem – gyakran ütköznek, de hosszú párbeszéd révén közelíthetők egymáshoz. Egy „halott” folyó ugyanis nem nyújt ökoszisztéma-szolgáltatásokat: nem hűti a környezetet, nem ad élőhelyet, és nem kínál valódi rekreációs élményt.
A szemléletformálás a program egyik legfontosabb eleme. Ebben jelentős szerepet játszik Komáromi-Raisz Borbála, a könyvtár helytörténeti részlegének munkatársa, idegenvezető is, aki évek óta vezet túrákat a patak mentén. Gyerekeknek szervezett táborai és interaktív sétái során közérthető módon mutatja be a terület értékeit. Túráin játékos kérdésekkel is segíti a tanulást, így a résztvevők szinte észrevétlenül sajátítják el az ismereteket.
A kiállítás a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda támogatásával valósult meg, Újszászi Györgyi vezetésével. Az anyagot Dukay Igor természetvédelmi szakértő (RENATUR) állította össze helyi szakemberek és intézmények együttműködésével, a tájtörténeti adatok és leírás forrása a Botanikai Közleményekben (111(2), 2024) megjelent cikk: DUKAY I., MALATINSZKY Á.: A Bükkös-patak (Visegrádi-hegység) tájtörténete az elmúlt 257 évben: a fás vegetáció változásai.
2026. május 31-ig tekinthető meg a tárlat, a tervek szerint tovább bővül majd a revitalizációs program részletes tablóival. Emellett olyan változat is készül, amely iskolákba is eljuttatható lesz, QR-kódokkal kiegészítve, amelyek mélyebb szakmai tartalmakhoz vezetnek. A szervezők célja, hogy minél szélesebb közönséget érjenek el, és bevonják a helyi közösséget is. A Bükkös-patak ügye nem csupán egy környezetvédelmi projekt, hanem közös gondolkodás arról, hogyan élhetünk együtt a természettel egy városi térben. A kis lépések hosszú távon jelentős változásokat hozhatnak.
Fotó: Isza Ferenc, Kalló Éva / Szentendre.hu
