Megérkeztek a válaszok a 11-es főút két szentendrei csomópontjának felújításával kapcsolatban benyújtott közérdekű adatigénylésekre. A dokumentumokból kiderült, hogy az eredeti kivitelezési határidő 2026. június 12. volt, a pályázatot elnyerő Széles Út Kft. pedig további hét céget vont be a munkálatokba. A kivitelezés alatt pótmunkák is szükségessé váltak, de ezek pontos tartalmáról, az esetleges kötbér érvényesítéséről, valamint a többszereplős kivitelezői rendszer indokoltságáról azonban továbbra sincs érdemi információ.
Szentendre és a térség lakói több mint tíz éve várnak a 11-es főút teljes, hét kilométeres szentendrei szakaszának átfogó felújítására. Bár a Magyar Közút 2022-re elkészítette az összehangolt, intelligens forgalomirányítási rendszert is tartalmazó terveket, a beruházás közbeszerzését még abban az évben leállították. A 2026-os országgyűlési választási kampányban eldöntött, két rövid szakaszt érintő felújítás csak helyi közlekedésbiztonsági fejlesztést jelent.
A két csomópont kiválasztásának szempontjai, a kivitelezés jelentős elhúzódásának okai, valamint a beruházásban részt vevő szervezetek feladat- és felelősségi köreinek tisztázása érdekében Szentendre önkormányzata több állami tulajdonú társasághoz nyújtott be közérdekű adatigénylést.
Új rendszerben választották ki a kivitelezőt
Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter 2025 augusztusában egy Facebook-bejegyzésben számolt be az útfelújítások kivitelezőinek kiválasztásánál alkalmazott új rendszerről. A korábbi gyakorlattól eltérően a vállalkozásokat nem az utakat üzemeltető Magyar Közút választotta ki közbeszerzési eljárásban, hanem a MÁV-társaságok voltak a közreműködők.
Lázár János tájékoztatása szerint az új rendszer célja az állami beruházások túlárazásának megakadályozása, valamint annak elősegítése volt, hogy a kisebb hazai vállalkozások közvetlenül vehessenek részt az útépítésekben, és ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a multinacionális vállalatokkal szemben.
A 2025-ös Lázárinfón még az hangzott el, hogy a 11-es főút szentendrei szakasz felújításának első ütemére 1,5 milliárd forintot biztosítanak. Lázár János későbbi, fent említett bejegyzésében ugyanakkor már 1,2 milliárd forintos becsült érték szerepelt. A meghívásos pályázaton, lefele menő licittárgyalás eredményeként végül a mindössze 5–9 főt foglalkoztató Széles Út Kft. nyerte el a munkát 466 millió forintos ajánlattal. Ez a becsült értéknél mintegy 60 százalékkal alacsonyabb összeg.
A jelentős megtakarítás önmagában kedvező eredménynek tűnhet, az adatigénylésre adott válaszokból azonban nem állapítható meg, hogy az alacsonyabb vállalási ár milyen hatással volt a kivitelezéshez rendelkezésre álló munkaerőre, eszközállományra és műszaki kapacitásra.
Két MÁV-társaság és további hét cég vett részt a beruházásban
A Magyar Közút NZrt.-hez és a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-hez benyújtott közérdekű adatigénylésekre adott válaszokból kiderült, hogy az építtetői feladatokat a MÁV Személyszállítási Zrt. látta el. A társaság a beruházás lebonyolításával egy másik MÁV-leányvállalatot, a MÁV FKG Kft.-t bízta meg. A kivitelezésre kiírt pályázatot a Széles Út Kft. nyerte meg, míg a Magyar Közút NZrt. műszaki ellenőrként vett részt a beruházásban.
A válaszok szerint a Széles Út Kft. további hét céget vont be a munkálatokba. Az útépítési feladatokat a Magyarországon bejegyzett, osztrák tulajdonú SWIETELSKY Magyarország Kft. végezte, és a forgalomtechnikai tervek elkészítését is ez a társaság rendelte meg. Mindez kérdéseket vet fel annak fényében, hogy az új rendszer egyik meghirdetett célja a kisebb hazai vállalkozások közvetlen helyzetbe hozása és a multinacionális vállalatok szerepének visszaszorítása volt.
Június 12. volt az eredeti kivitelezési határidő
A MÁV FKG Kft. tájékoztatása szerint az eredeti kivitelezési határidő – a téli útüzemi időszakot is figyelembe véve – 2026. június 12. volt. A munkálatok során azonban pótmunkák váltak szükségessé, ezért kezdeményezték a kivitelezői szerződés módosítását is.
Arról, hogy pontosan milyen pótmunkákat kellett elvégezni, ezek milyen költséggel jártak, és mennyiben okozták a beruházás elhúzódását, az önkormányzat nem kapott részletes tájékoztatást. Mivel a szerződésmódosítás egyeztetése még folyamatban van, a MÁV FKG Kft. az esetleges kötbér érvényesítéséről sem adott végleges választ.
A Magyar Közút – hangsúlyozva, hogy nem állt szerződéses kapcsolatban a Széles Út Kft.-vel – több, a kivitelezést hátráltató körülményt is felsorolt. Ezek közé tartozott a DMRV vízvezeték-kiváltási munkáinak elhúzódása, a Honvédelmi Minisztérium által kiválasztott kerítés hosszú szállítási ideje, valamint a téli útüzemi időszak. Később a projektben előírt gumibitumen beszerzési nehézségei is akadályozták a munkát. A Magyar Közút álláspontja szerint a kivitelezést tovább lassította, hogy a forgalomkorlátozással járó munkafolyamatokat csak csúcsidőn kívül lehetett végezni, ezért a napi munkaidő tíz óráról hat órára csökkent.
Hiányos előkészítés, megválaszolatlan kérdések
A felújítandó csomópontok kijelölésének szakmai szempontjai nem ismertek. Az önkormányzat hiába kezdeményezte a döntéshozóknál a Paprikabíró utcai csomópont átépítését, javaslatát nem vették figyelembe. A Magyar Közút válasza ezzel kapcsolatban fontos megállapítást tartalmaz: „A szakasz [a csomópontok – a szerk.] kiválasztására vonatkozó döntést előkészítő, szakmai indoklást tartalmazó külön írásos dokumentum nem készült.”
A válaszokból az sem derül ki, milyen számítások alapján változott a beruházásra nyilvánosan bejelentett 1,5 milliárd forintos keret előbb 1,2 milliárd forintos becsült értékre, majd 466 millió forintos vállalási árra.
A közérdekű adatigénylésekre adott válaszok alapján a beruházás elhúzódásához több, egymásra rakódó körülmény vezetett. Ezek egy része előre nem látható akadály lehetett, más részük azonban az előkészítés, a szervezés és a munkafolyamatok összehangolásának hiányosságaira utal. A felelősségi rendszer ráadásul széttagolt, az építtető, a lebonyolító, a műszaki ellenőr, a kivitelező és a tényleges munkavégzésbe bevont további cégek különböző szereplők voltak, ami megnehezíti a felelősségi körök egyértelmű elkülönítését.
Az új kiválasztási rendszer eredményessége is további vizsgálatot igényelne. Az sem állapítható még meg, hogy a becsült értéknél 60 százalékkal alacsonyabb vállalási ár milyen hatással volt a kivitelezési kapacitásokra, illetve az sem, hogy megfelelően igazodott volna a feladat nagyságához és ahhoz, hogy a munkálatok az ország egyik legforgalmasabb főútját érintették. Továbbá egyelőre az sem tudható, hogy mekkora lesz a beruházás végleges költsége a pótmunkák elszámolása után.
A műszaki átadás-átvétel során az önkormányzat több kisebb javítás elvégzését, továbbá a Rózsa utcai megállást jelző útburkolati jel áthelyezését és a Papszigetnél lévő buszmegálló vízelvezetési problémájának megoldását kérte.
A közlekedésbiztonság növelését és a gyorsabb városi áthaladást a 11-es út teljes szentendrei szakaszának felújítása segítené, a gépjárműforgalmat azonban ez sem csökkentené. A forgalmat érdemben egy tehermentesítő út enyhíthetné, hosszú távú alternatívát pedig a térség közösségi közlekedésének átfogó fejlesztése, mindenekelőtt a HÉV korszerűsítése és meghosszabbítása jelentene.
(Fotó: Bellai László)
