Ügyintéző: dr. Vaczó-Tánczos Szilvia
Telefonszám: +36 26/300-407
Birtokvédelmi ügyek, állattartási ügyek
Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát, a vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.
A vadkár
A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).
A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
Nem minősül vadászterületnek és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található település közigazgatási belterületét, valamint lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, tanya, valamint major, nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely területét.
A vadászható állat által okozott kár
A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
A vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A vadászati kár
A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni. Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
| a) őszi gabona | október 1-augusztus 15. |
| b) tavaszi gabona | április 1-augusztus 1. |
| c) kukorica | április 15-november 30. |
| d) burgonya | április 15-október 15. |
| e) napraforgó, szója | április 15-szeptember 30. |
| f) borsó | március 1-augusztus 30. |
| g) szőlő, gyümölcsös | egész évben |
Erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között a károsult kárról történt közlésétől számított 5 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, akkor a károsult a jegyzőnél kérelmezheti az egyezség létrehozatalára irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását, ilyen esetben a jegyző három munkanapon belül szakértőt rendel ki.
A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozására tesz kísérletet a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, az nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
Abban az esetben azonban, ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást végzéssel megszünteti. Ilyenkor a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, mely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A törvény alapján a jegyzőnek nem feladata, hogy a szakvélemény megvitatására a tárgyalás tartásán túlmenően további eljárási cselekményeket végezzen. Amennyiben a felek és – lehetőség szerint – a kirendelt szakértő személyes meghallgatásával megkísérelte az elkészült szakvélemény alapján egyezség létrehozását, és azt a felek nem fogadják el az egyeztető tárgyaláson, nem kérik másik szakértő kirendelését, a jegyzőnek további feladata nincsen, a felek jogvitájukat bírói út igénybevételével folytathatják.
A jegyző illetékességi területe: Szentendre, Pilisszentlászló
Az eljárás során alkalmazandó jogszabályok:
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint vadászatról szóló 1996. évi LV törvény
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
