Gyakran Ismételt Kérdések

A beruházás állásával és a finanszírozással kapcsolatos kérdések

  • Mintegy  2 év óta határozott időpontot kapunk a gát építésének kezdésére, olyan kijelentéssel, hogy az EU-s pályázati pénz megvan. Én már nem tudok hitelt adni egy újabb időpont kitűzésének. Mi az oka a késlekedésnek? Felelős ezért valaki?
  • Mikorra tervezik a kivitelezés megindítását, milyen ütemezéssel, véghatáridővel?
  • Miből finanszírozza a város a gát felújításának költségeit nagyságrendekkel meghaladó mobil gát építésének a költségeit?
  • Milyen anyagi forrásból készülne el a gát? (itt az önrészre gondolok, amennyiben a Város pályázatot nyert.)
  • A teljes beruházási költség mennyibe fog kerülni a szentendrei embereknek?
  • A szerződésben van-e kötbér kikötés, illetve a garancia mértéke mekkora és mire vonatkozik?
  • Milyen forrásokból kívánja az Önkormányzat a környezetalakítást, díszburkolást, növényültetést, szoborállítást megvalósítani, és ennek mi MA a reális esélye?
  • A „gát” projektből (a teljes folyamatból) ki van-e zárva minden olyan a várossal szerződött személy, cég és szervezet, aki részt vett a jogilag, minőségileg sikertelen eddigi városi beruházásokban?
  • Gondolt-e bárki a helyi lakosság érzelmi kötődésére a helyhez, azaz a Duna part identitás-pont szerepére, mely el fog veszni, végérvényesen?
  • milyen közösségi tér marad a gát helyén – gyermekeink elvesztik a legfontosabb közösségi terüket, mert néhány pad nem pótolja a mai kőfalat
  • A 2006-os nagy árvíz után Dr. Nagy László vezetőtervező azt írta a város vezetőinek, hogy „a Rév állomás környéki árvízvédelmi szakasz megsérült, tönkrementnek tekinthető, helyreállítása szükséges”. Ezt a szakaszt a város terméskővel megerősítette. Nagy árvíz esetén ez a megerősített gátszakasz megvédi a várost?
  • Miért nem kérték ki érdemben előre a lakosság véleményét?

2009-ben a gát tervezésére nyert a város pályázati forrást, 2011 tavaszán pedig a gátépítésre szolgáló pályázaton volt sikeres Szentendre. A támogatási szerződés aláírása 2011. március 30-án történt meg, azóta a kivitelezésre vonatkozó eljárási anyagok elkészítése és elfogadtatása történt az előírt illetékes hatóságokkal. Három feladatkörben sikerült lezárni a közbeszerzési eljárásokat és szerződést kötni, ezek, a műszaki ellenőri, a kommunikációs, és a mobil rendszer szállítására vonatkozó tevékenységek. A földmű átépítésére szóló eljárás még folyamatban van, az előírtak betartásával a várható szerződés kötés időpontja 2012. április 5. Figyelembe véve azt a manapság természetes gyakorlatot, hogy minden eredmény hirdetést követően a „nem nyertes” jogorvoslatot kér, a várható kivitelezés kezdete 2012 május. A nagy munkák idén várhatóan befejeződnek, a projekt teljes lezárásának határideje pedig 2013 júliusa.

A gátépítést szolgáló pályázatot 100%-ban támogatott pályázatként nyerte meg a város, ezért a beruházás nem kerül semmibe a városnak. A Dunakorzó felújítása azonban nincs benne a pályázatban (erre a városnak sincs pénze), pedig kézenfekvő lett volna egyszerre elvégezni a két munkát, azonban a kiemelt uniós projektek közt a korzó megújítását megelőzte a Várkert Bazár felújítása.

A szerződések tervezetében (mivel szerződés még nincs) természetesen van kötbér megállapítva, mértéke 10 %, a garanciális idő két év, a kötelező alkalmassági idő földműre, a jelenleg érvényes rendelet szerint ötven év és a mobil falnál is a földművel egyenértékű kell legyen. A közbeszerzési törvény értelmében nem lehet kizárni egy pályázót sem az eljárásból, aki megfelel a kiírási feltételeknek, a feltételek közé pedig nem tehető ilyen jellegű kizáró feltétel.

A város elsődleges feladata, hogy megvédje lakosait az árvízzel szemben. A 2006-os árvíz jelentős kárt okozott a 60-as években épült gáttesten – főleg a révállomás környékén – és csak rendkívüli beavatkozásokkal képes megfelelni feladatának. A gátépítés terveinek elkészítése során a döntéshozók több mint 20 tervváltozatból választották ki a részben földgátas, részben mobil árvízvédelmi falat tartalmazó legmegfelelőbb tervváltozatot.

A lakosság véleménye számtalan alkalommal meghallgatásra került, mivel a gát és a korzó átépítése szerepelt a 2001-es városfejlesztési stratégiában, a 2005-ös belváros koncepcióban, a 2006-os tervpályázatnál felmérés készült, bekerült a 2007-es Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiába, zsűri választotta ki a győztes terveket, valamint a 2008-as gáttervezési pályázat óta körülbelül fél tucat lakossági fórum volt a témában. A város fejlődése folyamatosan változásokkal jár, ahogy a 60-as évek gátépítése is megfosztotta a belvárosban járókat a Duna látványától, az ifjúsági közösségi terek fejlesztésére pedig elkészült az Ifjúsági Koncepció.

A mobil árvízvédelmi fallal kapcsolatos kérdések

  • Igaz-e, hogy a mobil gát építése előtt a meglévő, stabil gátat járdaszintig bontják le? Felhasználható-e valamire a bontott anyag?
  • A kérdéseimet úgy tettem fel, mint amikor magamnak építettek és fontos a minőség, az ár és az építmény élettartama. Ezért kérdezem, hogy igaz-e a következő összehasonlítás? Milyen konkrétumok maradtak ki, amelyek a testület döntését a mobil gát mellé állította?

Stabil gát

Mobil gát
egyszerű szerkezet bonyolult szerkezet, sok meghibásodási
lehetőség
olcsó, hazai anyagból készül drága, csak külföldről beszerezhető alkatrészek-
ből készül
karbantartási, üzemeltetési költsége kicsi karbantartási, üzemeltetési, tárolási
nagy
szükség esetén jelentősen magasítható ha elkészült, tovább nem magasítható
eltakarja a kilátást a Dunára ~ 300 m-en szabad kilátást enged a Dunára, ha korzón ülők elől nincs árvízveszély a járdaszintnél
nagyobb helyet foglal kisebb helyet foglal, ezért nagyobb helyen fogad- hatunk vendégeket, megnő az idegenforgalmi
bevétel, de milyen áron? van összehasonlítás?
  • Tehát mondhatjuk azt, hogy a mobil gát építése, üzemeltetése, karbantartása egy kiegyensúlyozott gazdaságú ország jó anyagi helyzetű városának ajánlható?
  • Az eddigi tájékoztatókon elhangzottak alapján nem kaptunk megnyugtató választ a jeges ár elleni megnyugtató védelemről.
  • A gát elemeit hol tárolnák olyankor, amikor nincs használatban? Valóban klimatizált terekben lehet tárolni, mely szintén költséggel jár?
  • a pótlás, élettartam végén szükséges gyártás kinek a költsége?
  • ha összeszerelés közben kiderül, hogy nincs meg egy elem, azonnal beszerezhető-e a hiányzó rész?
  • Az évenkénti többszöri szállítás, a fel- és leszerelés alkatrész-kopást, deformálást, vagy elvesztést okozhat. Hány %-os pótalkatrész készlet szükséges?
  • A mobil gát oszlopait „fogadó fészkeket” a járdaszint alá építik úgy, hogy abban szándékosan vandál, rongáló kárt ne tehessen. Minden rongáló „lelemény” ellen tudják védeni ezeket a fogadó fészkeket, vagy bizonyos fokú őrzés célszerű lenne?
  • A mobil gát anyaga különleges alumínium ötvözetből van. Ennek tárolása mekkora és milyen hőmérsékletű házat/helyiséget igényel? Van ennek éves költségvetése? Mekkora ez az összeg? Létezik-e a gát raktározására alkalmas építmény, vagy ezt még meg kell építeni? Ha ez utóbbi, akkor annak költségei benne vannak-e a támogatási keretben? Ha nem, akkor milyen keretből lesz ez finanszírozva?
  • Ezt a tárolót nem kellene komolyabb védelemmel ellátni a színesfém rablás miatt?
  • Kérjük hasonlítsák össze a mobil-gát fenntartási költségeit más megoldások fenntartási költségeivel!
  • Hol és mennyi ideje működik ilyen mobilgát rendszer?
  • Ki az a megfelelő cég, akinek van már tapasztalata és referenciája az ilyen munka elvégzésére?

A gátépítés részeként 333 méter hosszan a Péter Pál utcától a Bem utcáig a hagyományos földgát helyett mobil árvízvédelmi fal épül. A töltés magasságát a korzó házainál lévő járdaszintig bontják majd vissza, így a mobil elemeket befogadó szerkezet átlagosan 23cm magas lesz, a bontott anyagot részben a szervízút alapozásához fogják felhasználni, egyéb felhasználásra csak osztályozást követően alkalmas.

A hagyományos gát a korzóból a magasítás és a rézsűre lejtésére vonatkozó új előírások miatt körülbelül egy forgalmi sávot vett volna el a legszűkebb részén, nem is beszélve a magasabb koronaszintről. A magasított földgáton kívül még a betongát lehetősége kínálkozott, de ez nyilván nem volt valódi alternatíva. A mobil fal mellett szól, hogy csak szükség esetén takarja el a Dunát, így ismét élő kapcsolata lehet majd a városnak a folyóval. Az új résfaltól az úttestig egy körülbelül 4 méteres sétány kerül kialakításra. A kiviteli tervekben kerül majd meghatározásra a burkolata.

A mobil fal kivitelezési és fenntartási költségei nem magasabbak a többi megoldásnál (lásd a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt), a rendszerek megbízhatóan működnek a világ számos pontján. A karbantartás költsége olcsóbb a földgátnál, nem jellemző a rendszerekre a sok meghibásodási lehetőség, a tárolása pedig nem kerül semmibe, ugyanis pályázati forrásból készül a tárolócsarnok önkormányzati területen és a tévhittel ellentétben a csarnokot nem kell klimatizálni, mivel a mobilgát elemei kültéri használatra lettek tervezve. A mobil elemek biztonságát firtató kérdésekre megnyugtató választ tudunk adni, ugyanis a tárolócsarnok 24 órás kamerás felügyelettel lesz ellátva, a mobilgát külső helyszínén is van kamerás védelem, illetve árvíz idején amúgy is őrizni kell.

Az alkatrészek mind típustermékek, melyek szükség esetén Magyarországon is legyárthatók, mivel gyártási jogot szereztünk rá, amennyiben a gyártó cég nem tudna szállítani megfelelő elemeket. A mobilgát elemei egyébként tartósak, pótolni csak a fizikailag sérült elemeket kell, de ez a 10%-os tartalékkészletről megoldható, valamint 10 évig a gyártó cég feladata lesz.

A mobil rendszer kivitelezésére az IBS GmbH-val kötöttük meg a szerződést, aki ebben a körben az egyik meghatározó résztvevője az európai piacnak. A mobilgát eddig mindenhol jól vizsgázott, tanúsítványa szerint ellenáll a jeges árnak is, ami egyébként csak rendkívüli esetben fordulhat elő Szentendrén a mobilgát magasságában. A világ számos pontján épített már mobil árvízvédelmi falat (lásd a honlapját: IBS referenciák) a győztes cég A földmű megerősítésére pedig a Strabag, Colas, Kész Kft, Swietelsky adott ajánlatot, akik szintén nagy tapasztalattal és referenciával rendelkeznek az ilyen típusú kivitelezésben.

AZ IBS PREZENTÁCIÓJA

MOBIL ÁRVÍZVÉDELMI FAL PREZENTÁCIÓ

A mértékadó árvízszinttel kapcsolatos kérdések

  • Igaz-e, hogy Budapesten a mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1,3 m a Duna védőgát magassága? Szentendrén elég az újonnan épülő gátnak MÁSZ + 1 m magasság?
  • A VITUKI nagyvízi vízállások évenkénti változását mérő adatai növekedést mutatnak a Szentendrei Duna szakaszán. Ez nem indokolná a MÁSZ + 1,3 m-es gátmagasságot az újonnan épülő gátszakasznál?
  • Ebben a döntést előkészítő tanulmányban arról is írnak a tervezők, hogy „az árvízvédelmi gátnál a magassági hiány ~ 60 cm”. A 2007-es pályázattal kapcsolatos kérdés-válaszokban is az olvasható, hogy: a 2006-os árvíz után a MÁSZ felülvizsgálatra kerül, és várhatóan 105,2 mBf kerül meghatározásra a VÍZÜGY által. Ezért az új árvízvédelmi műveket 106,2 mBf-i magasságúra kell tervezni.”
  • Mit jelent ez a jelenre és az új gát magasságára vonatkozóan?
  • Mekkora lesz a mobil gát korona magassága a meglévő gáthoz képest (mivel a meglévő homokzsákkal magasítható, de a mobil nem?
  • Igaz, hogy a megépült mobil gát szükség esetén már nem magasítható, míg a stabil gát (homokzsákokkal) igen? Mi a teendő, ha a mobil gát alacsonynak bizonyul?

Országos előírások szerint a gátépítéseknél a terveknek a MÁSZ+1m szintnek kell megfelelnie (Budapesten is). A pályázat esetén nem lehet másra tervezni. Ugyanakkor jelenleg a MÁSZ értéke Szentendrén 104,6m (a tervezés idején 2009-ben 104,95m volt, így erre lett tervezve a gát), azaz a terveken szereplő gát az érvényben lévő MÁSZ+1,35m-el épül, azaz nagyjából a 106mBf magas lesz.

A mobil árvízvédelmi fal moduláris elemekből áll, a jelenlegi tervekben 1,8m magas oszlopokkal lett tervezve, de a tartószerkezet 2,4m-re lett méretezve, azaz a tervektől eltérően 60cm-el magasabb oszlopok is biztonsággal beilleszthetők (ez MÁSZ+1,95m lenne). Jelenleg még tárgyalások folynak, hogy a támogató szervezet engedélyezze a magasabb oszlopok használatát, mivel a közbeszerzési eljárásban körülbelül ilyen összegű megtakarítást sikerült eddig elérni.

A gátépítéssel kapcsolatos kérdések

  • Az elfogadott gátnyomvonal vesz-e el területet a Dunától, vagy marad az eredeti nyomvonal? Milyen meggondoláson alapul és milyen következményekkel járhat a döntés?
  • Mekkora „kupi” lesz a gátépítés miatt? Hány m3 bontandó, és hány m3 beépítendő anyagot kell megmozgatni, és ez kb. mekkora teherforgalmat generál? (többezres db-szám?)
  • Gondolom a mobil gát és a stabil rézsű fenntarthatóságát szolgálja a fenntartó út, amely a víz felőli oldalon fut. Furcsa azonban, hogy a fenntartó út egyszer csak véget ér a Péter Pál utca magasságában, itt egy fenntartó gépjármű mit csinál vajon, visszatolat? És a fenntartó út bekötése a Dunakorzóba ugyan állami tulajdonú területen történik, de a Viking Marina Yacht Klub bérleményét érinti, ami így kevésbé lesz védhető illetéktelenek elől. Vajon mit szólnak ehhez az elképzeléshez?
  • A kerékpárosok ismét másodrendűként vannak kezelve, ugyanis az ártéren fut a kerékpárút. Sem a kihasználhatóságát, sem pedig a karbantartását nem segíti az ártérben való elkészítése! A levonuló ár után azt takarítani kell, valamint az út állapotának sem tesz jót az árvíz. Ha már egyszer valamit létrehoznak, akkor azt karban is kell tartani.
  • A kerékpárút helyzete! (Rengetegen jönnek, jönnének városunka kerékpárral. A terveken egy fenntartó út és egy burkolt út szerepel ami erre alkalmas lehet. Előbbi lépcsőben végződik, utóbbi a gyalogosakkal adódhatnak veszélyes helyzetek.)
  • A meglévő hatalmas fáink kivágásra kerülnek-e, vagy beépülnek a gátba
  • Előfordulhat, hogy valamilyen nem várt esemény miatt a mobil gát felszerelése nem készül el időben? (amikor már a mai stabil gát bontása megtörtént)
  • Számoltak-e egy estlegek árvízzel a kivitelezés alatt, illetve ki fogja viselni ennek anyagi vonzatait?
  • A belváros kapcsán is látszott, hogy a munkaterületre főleg a munkaterület környéki mozgásokra nem sok figyelmet fordítottak. Kérdés, hogy egyben, vagy szakaszolva adják-e át a munkaterületet. Az átadott terület hogy lesz lekerítve (egyrészt bemehet-e a turista, másrészt be tudnak-e szakadni gyerekek a résfalazó géphez, harmadrészt hogy fogják majd meg azt az irdatlan port ami a város felé jön?
  • A szentendrei nagy beruházások az utóbbi években rossz minőségben készültek el. Átadáskor hosszú hibajegyzék késleltette az átvételt. Van-e arra garancia, hogy olyan kivitelezőt talál a város, aki jó minőségű pontos munkát végez?
  • A „gát” nevű beruházás a Dunától a házakig terjedő teljes terület teljes felújítását jelenti? Ha nem, akkor kérem behatárolni a nem érintett területeket.
  • Félő, hogy a Dunakorzó felől a Bogdány utca mélyebb részei felé fog a hirtelen lezúduló esőzésekkor a csapadék távozni, ami a nem elválasztott rendszerű vízelvezetés miatt a fekáliát is magával hozza. (mint ahogy ezt eddig is tette) Van erre megnyugtató megoldás?
  • Milyen módon dolgoznak alá a mobil gátnak, mint az Ún. vízzáró réteg azaz agyagréteg ami nem engedi át a Duna nyomása által a vizet a környező pincékbe, mint kapilláris csövecskék a hegy oldali pincékben a víz szintet emelik ! És mi módon oldják meg a város felöli talajvíz elvezetését?
  • A mobil gát szivárgó vizének elvezetése minden körülmények között megnyugtatóan történik? A szivárgó víz mennyisége előre pontosan kiszámolható-e? Hová kerül ez a víz, és technikailag milyen módon kerül elvezetésre?

Az új gát az eredeti nyomvonalon kerül kialakításra, mivel a Duna árterületét csökkenteni nem lehet, valamint a beruházás kizárólag az árvizek elleni védekezést szolgálhatja, ezért csak a gát területét érinti. Rendkívül fontosak számunkra a környezetvédelmi szempontok és a lakosság legkisebb mértékű „zavarása” is. Az építkezés szakaszolva fog folyni, hogy a lehető legkisebb területen okozzon gondot a korzó látogatóinak, lakóinak, az üzlettulajdonosoknak. A munkaterület lekerítéséről és őrzéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia az előírások szerint. A munkálatok során körülbelül 12.000 m3 földet, követ kell elbontani és elszállítani, és  kb 7.000 m3 földet , követ kell visszaépíteni a gáttestbe. A pályázat alapján a szállítás 75 %- vízi úton kerül majd lebonyolításra. A város szerencsés fekvése miatt az építkezés kapcsán nem kell nagy porterhelésre számítani, mivel igen ritkán fúj keleti szél, ha mégis bekövetkezne ez, akkor a kivitelezőnek meg kell oldania a problémát (porfogó, nedvesítés, befedés, stb.). Sajnos a gáttestben lévő öt – már egyébként is rossz állípotban lévő – fa kivágásra kerül, mivel a gyökérzetük tönkreteszi a gátat. A kivágott fák helyett 81 darab új fa kerül majd telepítésre a főkertész javaslatai alapján a töltéstalpon kívülre.

Az építkezés során előírás, hogy a gátépítés teljes ideje alatt a kivitelezőnek 24 órán belül vissza kell tudnia állítani a gát eredeti védképességét vagy azzal egyenértékű védekezési megoldást kell kialakítania. A mobil elemeket a vasbeton fogadószerkezet elkészültéig le kell szállítania az IBS-nek. Rendkívüli árvízhelyzet esetén a helyreállított védképességű gáton természetesen – ahogy eddig is minden árvizes időszakban – a városnak kell állnia a védekezés költségeit.

Az építkezés során kialakításra kerül a parton a szervízút is, mely által a kerékpárosok helyzete jelentősen javulni fog, hiszen árvízmentes időszakban kerékpárútként használhatják majd az utat, míg eddig a korzón az autók és gyalogosok közt voltak kénytelenek közlekedni. A felvetéssel ellentétben a karbantartó út mindkét végén szintben fog csatlakozni a korzóhoz, a yacht klubnál pedig új vagyonvédelmi kerítés fog épülni az út mentén.

A nagyberuházások kivitelezőinek kiválasztását a közbeszerzési eljárások szigorú szabályai határozzák meg, melynél a pontozási szempontoknál hangsúlyosan vesszük figyelembe az adott cég szakmai felkészültségét. A szentendrei beruházások (óvodák felújítása és bővítése, Pannónia csapadékvíz elvezetés, a rendelőintézet építése) mind jó minőségben készültek el. A belváros rehabilitáció még folyamatban van, a véghatárideje június 30-ra módosult, a kivitelezőnek addig kell a minőségileg kifogásolható hibákat kijavítania.

A beruházásnak nem része a Bogdányi utcai egyesített csatornarendszer problémáinak megoldása, ugyanakkor a gátépítés során kialakítandó szivárgórendszer segíteni fog a helyzeten. A gát teljes hosszán drain csöves szivárgó rendszer kerül kiépítésre – előzetes vízmennyiség számításokat követően – több helyen átemelő szivattyúval a talajvíz elleni védekezés érdekében, de ez a rendszer a nagy esőzések idején is üzemelni fog csökkentve a csatorna hálózat terhelését.

Fenntartással kapcsolatos kérdések

  • Mit állapítottak meg a mérések az árvizek szintjeinek tartósságára és a visszatérő kritikus vízszintek gyakoriságára? Mert ezek jelentenék, hogy mennyi ideig gyönyörködünk a mobil gátban, hányszor kell azt újra felépíteni és lebontani évente. Ennek van-e becsült költségvetése?
  • Ki vállalja a mobilgátnál név szerint is előre a felelősséget, ha a belvárosi pincerendszer és a házak mégsem lennének védve és beáznának?
  • A város milyen folyamatokkal, szabályokkal kívánja a város árvízvédelmi biztonságát garantálni és e folyamatok hibájának esetére az élet és vagyon biztosítási költségeit miként oldja meg?
  • A katasztrófavédelem, azaz a tűzoltóság feladata lenne a tárolás, felépítés, mennyiben változhat a szerepkör, hogy nem a városé a szentendrei tűzoltóság. (tárolás- bérléssel?)
  • Mennyivel emelheti az egyébként is magas fenntartási költségeket?
  • A mobil gátszakasz felállításának logisztikai feladatait ki és mennyiért végzi majd?
  • évi két-háromszori karbantartás, felállítás költségei?
  • Mekkora az évente többszöri felépítés, lebontás, tárolás költsége? Vannak-e olyan mobilgát elemek, amelyek külön odafigyelést igényelnek a tárolás folyamán? Tehát összességében mekkora a valódi rezsi?
  • Mekkora a „kihordási” ideje? Mikor kell felújítani az elemeket. A be- és kiszerelés milyen szakértelmet igényel?

Az árvizek nyilván előre kiszámíthatatlan időben és gyakorisággal érkeznek, rossz évben átlagosan kétszer kellene felépíteni a mobilgátat (de nem a teljeset, csak a várható vízszint magasságáig), jó évben – mint a tavalyi – egyszer sem. A mobilgát üzemeltetésére, felállítására a szentendrei tűzoltósággal van érvényes szerződésünk.Januártól a tűzoltóság fenntartása a katasztrófavédelemhez került, ami miatt a szerződést nyilván át kell tekinteni az új helyzetre való tekintettel. Szükséghelyzetben a katasztrófavédelemnek ugyanúgy feladata az árvizek elleni védekezés.

A jogszabályok szigorúan szabályozzák a felelősségi viszonyokat. A megvalósításban részt vevő összes tervező és kivitelező nyilatkozik arról, hogy az általa tervezett, vagy kivitelezett mű az érvényben lévő jogszabályokat és szabványokat kielégíti és az azokban foglalt előírásoknak megfelel. A projekt keretében használati kézikönyv is készül a mobilgáthoz. A város árvízvédelme jelenleg is a jogszabályok szerint működik, ezután is azok alapján fog.

A mobil falon külföldi információk szerint rendeltetésszerű használat mellett alkatrészt még az elmúlt tíz évben nem kellett cserélni. A felépítése semmilyen különleges szakértelmet nem igényel, bárki elsajátíthatja egy 8 órás oktatás alatt. A beszállító szerződésében benne van két ilyen oktatás, vizsgáztatás megtartása. Az alkatrészek közül a vízzáró neopréntömítés a legsérülékenyebb, ezt külföldi tapasztalatok alapján kb 8-10 évente cserélni kell, de ennek költsége minimális.

A pályázat része a mobilgát elemeit tároló épület felépítése, ezért nem kerül semmibe a városnak, mivel saját területén épül. Az épületnek nem kell klimatizálás, mert a gát elemei tartós AlMgSi ötvözetből készülnek. A mobilgát fenntartási költségei alacsonyabbak a földgáténál, körülbelül annak felét teszik ki – lásd RMT. Várhatóan a gyakorlással együtt évente maximum 2-3 alkalommal kell felállítani a mobilgátat, ez a költség a várost terhelte eddig is, ezután is a várost fogja, hacsak nem kerül állími kézbe a védekezés.

A Dunakorzó átépítésével kapcsolatos kérdések

  • Duna medrébe benyúló lehajtók turbolenciát okoznak és kavitációt.
  • A Centrum Panzió előtt a bejárati ajtó küszöbéig lesz-e feltöltve az épület előtt húzódó árok?
  • A tervezett „zöld szigetek” nem az ingatlanok határát veszik figyelembe. Esztétikailag szép, de a későbbiekben komoly problémák forrása lehet a közterület foglalás (vendéglátó előkertek) miatt! A Dumtsa Jenő utcában valószínűleg már lehet, hogy idén jelentkezni fognak hasonló gondok.
  • A korzón levő éttermek szállítási igényét hogyan lehet majd megoldani?
  • Milyen módon gondolták bevonni a helyi művészeket a közterület formálásába? A terveken 3 db szoborhely és egy ivókút hely van kijelölve, de ezekről semmilyen további információt nem tartalmaz a terv.
  • Kissé mostohagyereknek tűnik a Péter Pál utcától délre eső szakasz, itt – ha jól értelmezzük a terveket – minden marad a régiben, azaz az aszfalt utca eléggé furamód csatlakozik be a díszburkolatba, és a kavicsokat is tovább rugdoshatják a gyerekek a Farkas Ádám Városköszönő szobra előtt. Vajon érdemes így ketté-, vagy inkább hárommá – Lázár cár tértől északra is épített gát lesz – szakítani a korzó menti közterületeket? Nyilván nagyvonalúbb lenne egy végigfutó mobilgát rendszer, mint a csak a középső szakaszra koncentráló.
  • A mobil gát nyomvonala és a fenntartó út nyomvonala között csak két helyen terveznek kőburkolatos „lelátót”, a többi felületen viszont csak ékelt kő rézsű lesz. Nem lenne célszerű megnövelni a „lelülhetős” felületeket gondolva pl. a nyári gyertyaúsztatásra, vagy a sárkányhajó versenyre? Egy nagyvonalú lelátó a víz felé további izgalmas vízi események kitalálására, megvalósítására adna lehetőséget, ha már ilyen szép íve van a szentendrei Duna-öbölnek.
  • Miért ez a magassága a burkolatnak a mobil töltés aljának? Miért nem magasabban és miért nem a valamikori Kalafuth vendéglő valamikori teraszának szintjén van a térburkolat?
  • A téren a harmincas évek előtt piac volt. Az áru többségét csónakkal hozták Tótfaluból, Monostorról stb. Ez a piac egyes visszaemlékezések szerint, kicsit hajazott Velencére. A megbízás ennek lehetőségét felvetette-e, s ha nem, egy elsősorban turizmus érdekeltségű piac kialakításának lehetőségét jónak látnák-e? Ez nem csak a megközelítés, utcabútorok de a növényzet telepítése szempontjából is befolyásoló tényező lehet, és olyan kérdést is felvet mint a valamikor kötelező szokásos piaci kút, szökőkút létesítése stb.
  • A kezdeti terveken még szó volt északi és déli nagy parkolóházak kialakításáról. Véleményem szerint, ha ezek a beruházások nem előzik meg a korzó felújítását majd lezárását a várt siker elmarad.
  • Hol lesznek újabb parkolók, hogy a városba érkezők letehessék autóikat? ( Mármint nem 1-2km-re a belvárostól?)
  • A Centrum Panziónak megmarad a bérelt parkolási lehetősége az épület mellett?
  • Hogyan tervezik a belvárosi lakósok gépkocsis közlekedését? Ez már ma is igen körülményes.
  • Az 1886-os hrsz-ú, Dunakorzó 3. szám alatti önkormányzati ingatlant hogy lehet gépkocsival majd megközelíteni?
  • A terv 2 db hajóállomást is tartalmaz, melyek közül egyik sem közelíthető meg akadálymentesen. Lehetséges ez?
  • A látott képek, azt a következtést mondják számomra, hogy ez a kialakítás, a gyalogos forgalom, séta, pihenés, kávézás stb. prioritását érvényesíti. Számorma ez szimpatikus. De tudjuk-e, akik ma a Duna korzón sétálnak, kávéznak, azok honnan ( budapesti kiránduló, külföldi turista, helyi .stb.) és milyen módon jöttek ( HÉV, személygépkocsi, autóbusz, hajó, bicilki gyalog stb) és ha járművel, hol parkolnak járműveik?
  • Mivel elégedettek és mivel nem, mit, és milyen szolgáltatást várnának el? Több padot, pihenőhelyet, árnyékot, ivó kutat, kézmosási lehetőséget,WC-t, gyorsabb eljutást a parkolóhoz, több pakoló helyet, több és biztonságosabb biciklitárolót,,jobb személyes tájékoztatást, nyugalmat nyüzsgést, zenét vagy csendet, attrakciót, jobb világítást stb.
  • Az általam véltek közül fontosnak tartom figyelembe venni, mert a közeljövőben számolni kell vele, hogy hajóval ki lehessen kikötni a mobil gáttal védett szakaszon is. Mert vélhetően a turisták egy része Budapestről hajóval és csónakkal fog érkezni Szentendrére, hiszen így Budapest belvárosából Szentendre közepére érkezhet meg kényelmesen, remélhetőleg olcsóbban mintha már tömegközlekedésessel vagy személyautóval jönne. A fenntrőll jövő utcák végében kialakított ponton szerű megoldások, dunai hajók-csónakok kikötésére is alkalmasak?
  • Azoknak akik nem hajóval jönnek kívánnak e lehetőséget kínálni a tér kialakításával arra, ( korlátozott áthaladás) hogy terminál kialakításával a plázs végében, mondjuk elektromos járművekkel a parkolókból ide és vissza vagy innen a Skanzenba eljusson a szolgáltatást igénybe venni kívánó ( mondjuk azért, hogy autóbuszaikkal évi 300 000-en ne a Sztaravodai utat használják és ne kerüljék el a városközpontot?
  • A gát és a házak közötti terület kialakítása nem intim terek sorolásaként van értelmezve, sokkal inkább lovardányi kősivatag. Nem illeszkedik a városképbe.
  • A koncepció, hogy a várost közelebb viszik a Dunához és maga a terv szép. Bízom abban, hogy a nehéz anyagi helyzet ellenére is tudnak ehhez ragaszkodni városunk Vezetői és nem áldozzák fel (pavilonok, kiadható közterület, stb).
  • miért egy ilyen derékszög/párhuzam rendszerben kellett újragondolni a sétányt? (Szentendrére alapvetően a „rend a rendezetlenségben” elv él a sok egymáshoz szorított kis házzal, sikátorral. Ez a nagyléptékű terv szerintem nem illik ebbe a képbe.)
  • Miért nem igazították a városképhez a terveket? Azt teszi-e semmissé, ami a város turisztikai vonzerejét adja.
  • Mi szükség van a beton térburkoló elemekre. Nem maradhatnánk a műemléki kisvárosokra oly jellemző természetes kőburkolatnál? Szentendrén alig van – eleddig – közterületen „viacolor”, a természetes kő nemes anyag, a beton térkő nem éppen az.
  • Szempont lehet, hogy a tér, a plázs ne csak április közepétől június elejéig, augusztus végétől október elejéig legyen élvezhető, hanem a nyári erős napsütésben és télen is bár korlátozott mértékben. Mivel az itt lévő árnyat adó fákat valószínűleg ki kell vágni (Kérdés: mindet ki kell-e vágni?) legalább tíz évre utcabútorzattal (ernyőkkel, árnyékolókkal, zöldfalakkal ) kell a problémát orvosolni. Itt vetődik fel, hogy milyen fákat kívánnak telepíteni a tervek szerint? A valamikor a városig érő és az ortodoxia által máig kedvelt tölgyfák után a millenniumra hársakat telepítettek a városi közterületeken, majd gömbakácokat és vadgesztenyét is. E fafajták közül valamelyiket, pld a kislevelű hársat, gömbakácot, vadgesztenyét kívánják e ismét használni. Ide tartozik, hogy a bercsényi utca végében lévő Sakura, amely csupán néhány évtizedes de jelképévé vált a májusi Szentendrének megmarad-e, javasolnak-e ültetni másikat is. Kívánnak-e felidézni a plázs növénytelepítésben a tradicionális szentendrei növényzetből pld Szentendrei rózsa, česvina, prkos stb. ültetni?
  • Tervezik-e a hagyományosnak tartott bazalt kő burkolat vagy a valóban, a régi Szentendrén használt ( a régi járdákban még látható) a Dömörkapunál bányászott szürkés zöld trachit használatát?

A KEOP-2.1.2/2F/09-2010-0002 SZENTENDREI ÁRVÍZVÉDELMI VÉDMŰ MEGERŐSÍTÉSE ÉS ÁTALAKÍTÁSA A TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZ VÉDELMÉNEK ÉRDEKÉBEN című nyertes pályázat kizárólag a belvárosi gát átépítéséről szól, míg a feltett kérdések a Puhl Antal győztes korzó felújítási tervére vonatkoznak. Jelen projektben ezek nem kerülnek megvalósításra, a megvalósítás forrása is bizonytalan jelenleg.

 

KÉRJÜK AMENNYIBEN TOVÁBBI KÉRDÉSEIK VANNAK, AKKOR TEGYÉK FEL ŐKET A FACEBOOK FÓRUMUNKBAN, A GÁTÉPÍTÉSRŐL SZÓLÓ HÍREKNÉL A HOZZÁSZÓLÁS ROVATBAN VAGY ÍRJÁK MEG NEKÜNK E-MAILBEN ÉS IGYEKSZÜNK MIHAMARABB VÁLASZOLNI!