2022. július 6., 09:18
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.
A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-től július 5-én érkezett javaslat alapján az önkormányzat július 6-án (szerda) reggel visszavonta a Szentendrén érvényben lévő I. fokú vízkorlátozást is. A vízellátó rendszer stabilan helyreállt, a szolgáltató teljes ellátási területén biztosított az ivóvíz-szolgáltatás.
A július 4-én éjfélig tartó, harmadfokú hőségriasztás megszűnését követően és a hivatalos, enyhébb meteorológiai előrejelzések, valamint a vízfelhasználás várható alakulásának tükrében, a DMRV július 5-i javaslata alapján az önkormányzat visszavonta az I. fokú vízkorlátozást Szentendrén.
Az önkormányzat köszöni a lakosság vízkorlátozások ideje alatt a tilalmak betartásával tanúsított felelősségteljes magatartását, együttműködését.
A vízhiány okairól
A DMRV szolgáltatási területén fellépő vízhiány az érdeklődés középpontjába helyezte a háttérben meghúzódó okokat. A hivatalos álláspont szerint a kánikula miatt a lakossági vízfogyasztás extrém mértékben megnőtt és ez okozta a vízhiányt.A Víz Koalíció álláspontja, a Századvég 2018-ban készült tanulmánya szerint a víziközművek fejlesztésének elmaradása csökkenti az üzembiztonságot, ami a szolgáltatás színvonalát is veszélyezteti. Országosan az ivóvízvezetékek 45%-a a műszakilag hasznos élettartamukon túl van (különösen igaz ez a hálózatok 30%-án használt azbesztcement csövekre), az ivóvízellátó-rendszerek közel 56 %-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30 %-a kockázatos minősítésű a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján. (Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia)Mindezek mellett térségünk a Budapestről kiköltözők egyik legkedveltebb területe. A főváros az utóbbi évtizedekben több mint háromszázezer lakost veszített, akik az agglomerációban találtak új otthonra, de ilyen népességnövekedésre a térségben lévő települések nem voltak felkészülve. „Az agglomerációban pedig a budai, pilisi erdőkből, zártkertekből, a pesti sík rétjeiből és szántóiból átminősített pusztaságban” meg nincsenek megfelelő kapacitású közművek. „Ez a vízválság most ennek a rövidlátó fejlesztéspolitikának az egyenes következménye” – olvasható Bardóczi Sándornak, a főváros főtájépítészének facebook posztjában. A főtájépítész egyebek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy térségünk túlnépesedése, a Budapestet és környékét ellátó vízbázisokon kinyert víz minőségét is veszélyezteti. Budapest ezért is ellenzi a Szentendrei-szigetre vezető hidak építését, mert ezek elősegíthetik a szigetre irányuló kiköltözési kedvet.E problémák mellé társul a klímaváltozás okozta rendkívül magas hőmérsékletű időszakok, amik súlyos szárazságot okoznak, majd a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló heves esőzések, amiknek a kezelésére sem a víziközmű hálózatok, sem a települések nincsenek felkészülve. De a lakosság szemléletmódján is jelentősen változtatni kell: tudatosítani kell a víztakarékosság fontosságát, a klímaváltozás okozta vízhiányos időszakoknak megfelelően kell a kerteket, zöldterületeket kialakítani, gondozni.
A DMRV szolgáltatási területén fellépő vízhiány az érdeklődés középpontjába helyezte a háttérben meghúzódó okokat. A hivatalos álláspont szerint a kánikula miatt a lakossági vízfogyasztás extrém mértékben megnőtt és ez okozta a vízhiányt.A Víz Koalíció álláspontja, a Századvég 2018-ban készült tanulmánya szerint a víziközművek fejlesztésének elmaradása csökkenti az üzembiztonságot, ami a szolgáltatás színvonalát is veszélyezteti. Országosan az ivóvízvezetékek 45%-a a műszakilag hasznos élettartamukon túl van (különösen igaz ez a hálózatok 30%-án használt azbesztcement csövekre), az ivóvízellátó-rendszerek közel 56 %-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30 %-a kockázatos minősítésű a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján. (Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia)Mindezek mellett térségünk a Budapestről kiköltözők egyik legkedveltebb területe. A főváros az utóbbi évtizedekben több mint háromszázezer lakost veszített, akik az agglomerációban találtak új otthonra, de ilyen népességnövekedésre a térségben lévő települések nem voltak felkészülve. „Az agglomerációban pedig a budai, pilisi erdőkből, zártkertekből, a pesti sík rétjeiből és szántóiból átminősített pusztaságban” meg nincsenek megfelelő kapacitású közművek. „Ez a vízválság most ennek a rövidlátó fejlesztéspolitikának az egyenes következménye” – olvasható Bardóczi Sándornak, a főváros főtájépítészének facebook posztjában. A főtájépítész egyebek mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy térségünk túlnépesedése, a Budapestet és környékét ellátó vízbázisokon kinyert víz minőségét is veszélyezteti. Budapest ezért is ellenzi a Szentendrei-szigetre vezető hidak építését, mert ezek elősegíthetik a szigetre irányuló kiköltözési kedvet.E problémák mellé társul a klímaváltozás okozta rendkívül magas hőmérsékletű időszakok, amik súlyos szárazságot okoznak, majd a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló heves esőzések, amiknek a kezelésére sem a víziközmű hálózatok, sem a települések nincsenek felkészülve. De a lakosság szemléletmódján is jelentősen változtatni kell: tudatosítani kell a víztakarékosság fontosságát, a klímaváltozás okozta vízhiányos időszakoknak megfelelően kell a kerteket, zöldterületeket kialakítani, gondozni.
