Az ülés előtt a képviselő-testület a törökországi földrengés mentési feladataiban résztvevő szentendreieket köszöntötte. A Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat tagjainak és a katasztrófavédelem kötelékében hivatásosként a mentésben dolgozó szentendrei kötődésű meghívottaknak Fülöp Zsolt polgármester fejezte ki köszönetét, angyaloknak nevezve az életük kockáztatásával a bajba jutottak segítségére sietőket. A kutató-mentők emléklapot, a mentésben résztvevő négylábúak számukra kedves csemegét kaptak az önkormányzattól a köszönet és elismerés kifejezéseként. Munkájukat támogatandó a Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat januári és februári rezsijét átvállalta a város. Fülöp Zsolt polgármester azt kérte a szentendreiektől: támogassák minél többen a helyi kutató-mentőket az 1%-ok felajánlásával.
A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester indítványára egyperces néma felállással emlékeztek meg a képviselők Vura Zsoltról, a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület volt elnökéről, aki a napokban vesztette életét.
Negyedévente felülvizsgálják a költségvetést
Szentendre 2023. évi költségvetésének felvezetésében Fülöp Zsolt polgármester elmondta, hiába reménykedtünk három gondokkal terhelt évet követően, hogy végre egy könnyebb időszak következik, mégsem így lett. A koronavírus járvány két hullámát követően az orosz agresszió okozta energiaválság újabb nehézségeket támasztott, különösen hogy az önkormányzatok, illetve részben a lakosság is kikerült a rezsitámogatott körből. Mindez jelentős finanszírozási problémákat okozott mindenkinek, ideértve a kisebb vállalkozásokat is.
A város vezetése ugyan drasztikusan csökkentette az energiafelhasználást az önkormányzati intézmények és cégek körében, de ez messze nem kompenzálta a sokszorosára emelkedett energiaárak okozta plusz terheket.
Az önkormányzat számára komoly nehézséget okoz, hogy a kormányzattól az enegiaáremelkedés kompenzálására mindössze 229 millió forintot kapott Szentendre, miközben az energiaszámlák jelentősen – a teljes éves építményadó bevétel összegével megegyező – 582 millió forinttal emelkedtek. A kiugróan magas hazai infláció és a gazdasági válság okozta plusz terhek pedig elérték a 230 millió forintot.
Kiemelte, összesen 1321 millió forinttal emelkednek az önkormányzat költségei az idei évben, amelyből 341 millió forintot kompenzál a kormány. Ez azt jelenti, hogy a maradék 980 millió forintot az önkormányzatnak kell előteremteni, amelyre a költségvetés választ is próbál adni. Az is világos, hogy a megoldás nem lehet az önkormányzati vagyon felélése.
Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzati rendszer jelenti az ország egyik tartópillérét. A közfeladatok egy részét az állam látja el, a másikat az önkormányzatok. Az is világos, hogy az állam nem biztosít kellő forrást az önkormányzati feladatok ellátásához, amit intézményekre lebontva mutat be a költségvetés.
Vagyis az önkormányzatnak egyetlen saját bevételéből, a helyi adókból kell kiegészíteni az állam által előírt kötelező feladatok ellátására szolgáló összeget. Pedig a helyi adók nem ezt a célt szolgálják, hanem a helyi, önként vállalt feladatok finanszírozását. Jelen állás szerint a magyarországi önkormányzatok éppen a szegényes kormányzati támogatás miatt nem tudják a helyi célok megvalósítására fordítani a saját bevételeiket.
– Éppen ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetségével (MÖSZ) közösen új önkormányzati modellt dolgoztunk ki, amelyet a lehető leghamarabb szeretnénk megtárgyalni a kormány képviselőivel. Annál is inkább sürgető ez a feladat, mert ma a leggazdagabb magyarországi önkormányzatok is alapvető működési problémákkal küszködnek. Mindannyian emlékszünk, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere kifakadt, hogy hány milliárd forinttal több szolidaritási adót szednek be városától idén, mint tavaly, miközben fogalma sincs, hogy melyik önkormányzat és mire használja a városától elvont összeget. Ugyanez igaz Szentendrére is, 134 millió forintról 402 millió forintra nőtt a szolidaritási adó fizetési kötelezettség. De azt is említhetném, hogy Debrecenben a villamosok és trolik működését korlátozza az önkormányzat, mert nem tudja ellátni kötelező feladatait – foglalta össze a polgármester.
Fülöp Zsolt hangsúlyozta, a nehézségek ellenére a városvezetés nem mond le a fejlesztésekről: az Ábrányi Emil programban foglaltak értelmében 294 millió forintot költünk beruházásokra, felújításokra pedig 427 millió forint jut majd. Kiemelte, sajnálatos, hogy a gyermekjóléti és szociális célokra kapott kormányzati támogatás 15 százalékkal, 77 millió forinttal csökkent a tavalyi évhez képest, ami különösen most, a válság idején fájdalmas. A múzeumi feladatokra érkező 107 millió pántlikázott forint pedig nem használható fel szabadon, az kizárólag a bérnövekmény fedezetéül szolgál.
Összességében elmondható, hogy idén kevesebb kormányzati támogatást kap a város, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly ugyanis a kötelező feladatok ellátására fordított összeg felét állta a kormány, idén viszont csak 46 százalékot. Vagyis a szentendrei polgároknak egyre többet, idén 54 százalékot kell a kormány által kötelezően előírt feladatok ellátására fordítani.
Bár a kormány többször is javasolta, hogy az önkormányzat helyi adóemeléssel kompenzálja az energiaválság miatti plusz kiadásait, a város vezetői mégis úgy döntöttek, hogy nem emelik a helyi adókat.
Magyar Judit költségvetésért felelős alpolgármester a részleteket – amelyeket ebben a cikkünkben foglalunk össze – ismertetve többek között arról beszélt, a költségvetés összeállításánál hatalmas segítséget jelentett mind a hivatal munkatársainak aktivitása, mind az önkormányzati intézmények vezetőinek rugalmas hozzállása, és a bizottsági munka során a képviselők munkája. Kiemelte, a mostani költségvetés az ismert gazdasági és financiális okok miatt nagyon sok bizonytalanságot tartalmaz. Ezért annak alakulását negyedévente felülvizsgálják majd, és szükség esetén módosítják. (Magyar Judit prezentációját részletesen, külön videós összefoglalóban is bemutatjuk – a szerk.)
Helyes Imre a makrokörnyezetet ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország, illetve egy-egy önkormányzat költségvetése mindig politikai állásfoglalásnak tekinthető. Azt mutatja meg, hogy a kormány, illetve az önkormányzat számára melyek a legfontosabb szempontok. Hozzászólásában elmondta, a vontakozó törvényből, illetve az idei év esetében a kormányrendeletből kigyűjtötte, 2015 óta miként alakultak a központi költségvetés számai, és abból mennyi jutott az önkormányzatoknak. A számok azt mutatják, hogy amíg 2015-ben a magyar költségvetés 4 százalékát juttatta a kormány az önkormányzatoknak, majd a következő évben ez 4,2 százalékra emelkedett, addig ugyanez a szám idén, amikor rendeleti költségvetésről beszélünk, már alig 2,4 százalék volt. A képviselő hangsúlyozta: ez egyértelműen mutatja, hogy a döntéshozó milyen prioritást szán az önkormányzatoknak, mit gondol az önkormányzatok szerepéről és működéséről.
Helyes Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett számok egyértelműen igazolják, van alapja az önkormányzatok és az önkormányzati szövetségek vezetőinek azon kezdeményezésének, amely az önkormányzati rendszer finanszírozásának újragondolását sürgeti. Jelezte, tisztában van azzal, hogy a költségvetési törvényben tervezett támogatások mellett egyéb állami támogatásokkal is lehet számolni, azok azonban nem tervezhetők, esetiek.
Szűcs Katalin képviselő arról beszélt, tisztában van azzal, hogy a szentendreiek egy része nem nagyon szereti, hogy az évek óta tartó önkormányzati gondokról beszélnek a képviselők. Úgy gondolja, hogy nem panaszkodásról van szó, hanem sajnos tényekről, amelyekről kötelessége beszámolni a testületnek a város lakói számára. Elmondta, az önkormányzat azon igyekszik, hogy a saját bevételek növekedjenek, ami azonban nem egyszerű feladat. Annál is inkább, mert a források nem hogy növekednének, inkább csökkennek. Ő is hangsúlyozta, mindez azt bizonyítja, egyre sürgetőbb feladat az önkormányzati finanszírozási rendszer alapvető átalakítása.
Drávucz Zsolt képviselő a Helyes Imre által ismertetett adatsor kapcsán hozzátette: feltűnő, hogy a 2019-es ellenzéki sikert hozó önkormányzati választást követően csökkent váratlanul a költségvetésből az önkormányzatoknak juttatott támogatás aránya. Vagyis nemcsak az önkormányzati rendszer kivéreztetéséről van szó, hanem kiüresítésről is, hiszen mind több hatáskört vesznek el a helyhatóságoktól.
A nehézségek ellenére az önkormányzat igyekszik előre haladni, így például az városrészi költségvetés költségvetését a tavalyelőtti ötven, majd a tavalyi hatvan millióról 70 millióra emelték. De az előző városvezetés által indított nagyon hasznos 1+1 program is 30 milliós önkormányzati finanszírozással folytatódik, amely a program jellegéből adódóan 60 millió forintos összeget jelent.
A polgármester ezt követően hangsúlyozta, azért is sokkolóak a Helyes Imre által idézett adatok, mert ezek a számok nem azt jelentik, hogy az ország rendelkezésére álló összeg csökkent, hanem hogy az önkormányzatok kapnak abból arányaiban kevesebbet. Hiszen az elmúlt három év kivételével elhanyagolható volt az infláció, tehát nemcsak a pénzromlás növelte a költségvetési bevételeket, hanem reálértéken is nőtt a központi költségvetés rendelkezésére álló összeg, miközben egyre kisebb szelet jutott a helyhatóságoknak.
Fülöp Zsolt szerint azért is furcsa ez a hozzáállás, mert a helyben keletkező problémákat nyilvánvalóan helyben lehet a leghatékonyabban megoldani. Hozzátette, nem arról van szó, hogy nincs pénz a költségvetésben, hanem arról, hogy abból egyre kevesebbet kapnak az önkormányzatok. Példaként elmondta, a költségvetésben szó sem volt a Vodafone megvásárlásáról, a kormány mégis jelentős összeget költött az ügyletre. Miközben az összes magyar önkormányzat mintegy 900-1000 milliárd forintnyi központi támogatást kap, erre az egyetlen üzletre, a Vodafone megvásárlására 700 milliárd forintot költött a kormány. Azért is nehezen tolerálható ez a hozzáállás, mert az önkormányzatok adót fizetnek. Szentendre esetében ez a tavalyi 137 millió forintról 402 millió forintra emelt szolidaritási hozzájárulást jelenti. Nagy segítség lenne az önkormányzat számára, ha a mostani energiaválság közepette ezt az összeget itt, helyben energetikai korszerűsítésre tudnánk fordítani. Ezért arra kérte a képviselőket, akinek van bármiféle lobbiereje, vesse be, hogy az önkormányzatok finanszírozásának kérdése hosszú távra rendeződhessen.
Laárné Szaniszló Éva úgy reagált: „mielőtt teljesen elsírjuk magunkat, a pályázatfigyelő szerint 2023-ban összesen 59 darab önkormányzati pályázatot találtam, tehát tessék pályázni”. A Helyes Imre által elmondottakkal kapcsolatosan megemlítette, az önkormányzat 2,18 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amit a Belügyminisztérium honlapja is tanúsít. Idén pedig eddig 3,93 milliárd forint rendkívüli támogatást kaptak a települések. A szolidaritási hozzájárulás kapcsán azt mondta, az a lemaradó települések esélyegyenlőségét hivatott elősegíteni. A Vodafone felvásárlásával kapcsolatban nemzetközi példákat hozott arra, hogy több telekommunikációs vállalkozásban is jelentős, ötven százalék fölötti részesedéssel bírnak nemzetállamok. Hozzátette, világos, hogy stratégiai felvásárlásról volt szó a Vodafone esetében is.
Fülöp Zsolt a képviselő szavaira reagálva felhívta a figyelmet, ha a képviselő által említett mintegy négymilliárdos rendkívüli támogatást összevetjük az évi ezermilliárd forintos teljes finanszírozási összeggel, azt látjuk, az szinte semmire nem elég, hiszen a teljes önkormányzati szektorról van szó.
A Fidesz-frakció módosító javaslatot nem tett, a szavazásnál azonban tartózkódtak. A testület így tíz igen és öt tartózkodással fogadta el az előterjesztést.
Adóbevételek és adóhátralékok 2022. december 31-én
Nem emelte a helyi adókat az önkormányzat, az egyenlő közteherviselés megvalósulásához azonban az adóhátralékok behajtására nagy hangsúlyt fektet a város, így összességében a korábbi évekhez képest nőttek az adóbevételei – hangzott el az adóhatóság 2022-es feladatairól és eredményeiről szóló beszámolóban. A 2022. év végi összesítő alapján, a ténylegesen az adószámlákról a költségvetési számlára utalt összeg (nettó adóbevétel) 2 171 746 096 Ft.
Míg 2019-ben 321 millió forint volt a város kintlévősége, az adóiroda hatékony munkájának köszönhetően 2022 végére ez 87 millióra csökkent. 2023-ban a tervek szerint további 5-10 millióval lehet csökkenteni a kintlévőséget.
Tájékoztató az elmúlt három év városi fejlesztéseiről
Önkormányzati tulajdonú intézményeket, ingatlanokat, közterületeket érintő fejlesztésekről, eszközbeszerzésekről hallgattak meg tájékoztatót a képviselők. Az elmúlt három év fejlesztési mérlegét Pilis Dániel alpolgármester mutatta be, az Ábrányi Emil program célkitűzéseit összevetve a covid, a háború, a nehéz gazdasági helyzet meghatározta környezetben is megvalósított tervekkel. A 2020 és 2022 között megvalósult összesen közel 2 milliárd forint értékű fejlesztések több mint 60%-át az infrastrukturális beruházások tették ki (csapadékvíz-elvezetés, közlekedést, közterületeket érintő fejlesztések), 29%-át intézményi fejlesztések, 7% pedig ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos. A fejlesztések 59%-át önerőből, 41%-át támogatásokból fedezte a város. Zakar Ágnes és Laárné Szaniszló Éva ellenzéki képviselők kifogásolták a tájékoztató sürgősségi beadványként történt előterjesztését, és azt kampánytevékenységnek minősítették. Fülöp Zsolt polgármester válaszában kiemelte: a bemutatott fejlesztések fontosságát, az önkormányzat abban betöltött szerepét érdemben senki nem vonta kétségbe, a sürgősséget pedig a legfrissebb, néhány napja kapott adattartalommal indokolta. A beszámolót a testület tudámásul vette. (Pilis Dániel prezentációját részletesen, külön videós összefoglalóban is bemutatjuk – a szerk.)
Bükkös-patak partfalomlás: vis maior támogatásra nyújt be pályázatot a város
Egyhangúlag megszavazta a képviselő-testület, hogy vis maior pályázatot nyújtson be a város a Bükkös patak partfalomlásainak helyreállítására. A januári esőzések miatti áradás több ponton megrongálta a patak partfalát, a János utcai hídnál a hídpillért is alámosva.
Egyhangú igen: önkormányzati ingatlanok törzsvagyonból való kivonása telekalakításhoz
Egyhangúlag támogatták a képviselők a SPAR fejlesztési területen lévő telkek törzsvagyonból való kivonását, amire a telkek összevonásához van szükség. A majdani fejlesztések telekalakítása a telek összevonásával oldható meg.
A Városi Szolgáltató NZrt. megtakarítását új kazán beszerzésére fordítjuk
Több mint 47 millió forint kompenzáció maradt meg a Városi Szolgáltatónál a téli útüzemeltetésre elkülönített keretből, valamint a VSz takarékos gazdálkodása folytán 2022-ben. A megtakarítást a testület döntése szerint egy kis, költséghatékony kazán beszerzésére fordítják a fűtőmű számára, ami az ellátás biztonságát növeli.
Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt.: 2023. évi üzleti terv, vagyonkezelési szerződések
14 igen szavazattal elfogadták a képviselők a VSz idei üzleti tervét és döntöttek a város és VSz közötti vagyonkezelési szerződések elszámolásáról is. A nehéz gazdasági helyzet miatt a társaság kérte az önkormányzat engedélyét, hogy a 2021. évi, valamint a 2022. évi visszapótlási kötelezettségét is 2024. december 31-ig teljesíthesse, amit egyhangúlag megszavaztak a képviselők.
Energiahatékonysági korszerűsítés a fűtőműnél
A tervezett beruházással egy 1,2 MW-os, a jelenlegihez képest egynegyed teljesítményű kondenzációs kazánt telepítenének, mely a nyári melegvíz-szolgáltatási igényt elégítené ki, és legalább 11 %-os nyári hatékonyságnövelést jelentene, azonban optimális esetben akár 22,3%-os megtakarítás is prognosztizálható.
Az AquaPalace Kft. 2023. évi üzleti tervének elfogadása
A képviselők 9 igen szavazattal, 5 tartózkodással elfogadták a V8-at üzemeltető Aquapalace Kft. üzleti tervét.
A TDM 2023. évi üzleti tervének elfogadása
A Szentendre és Térsége TDM NKft. 2023. évi üzleti tervét egyhangúlag elfogadták a képviselők.
A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. pótbefizetésének átvezetéséről
A Szentendrei Kulturális Központ a rendelkezésre álló önkormányzati támogatási források szűkös volta miatt, annak érdekében, hogy 2023-ban is el tudja látni feladatait, kérte a tulajdonosi határozatot a korábbi években keletkezett pénzügyi eszközei felhasználhatóságáról.
Szűcs Katalin az előterjesztés tárgyalása során elmondta: a Kulturális Bizottság ülésén Laárné Szaniszló Éva azt közölte, szakértői vélemény áll rendelkezésére arról, hogy az átvezetés törvénytelen, ezzel szemben a hivatkozott anyag egy internetről letöltött jogszabályrészlet volt.
Boda Anikó arról beszélt: a pótbefizetésre vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, azt alaposabban meg kellene vizsgálni. Szűcs Katalin úgy reagált: a Kult. Kft. kért jogi szakvéleményt, ami alapján a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jogszerűnek ítélte a pénzügyi átvezetést.
A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. pótbefizetésének átvezetéséről szóló előterjesztést 8 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Dumtsa Iparművészeti Vásár
A testületi döntés szerint 2023-ban is lesz Dumtsa Iparművészeti Vásár a helyi iparművészek támogatására. A Dumtsa Jenő utcában 2023. április 7. és október 22. között minden hétvégén 10 sátort állítanak fel, melyben egy időben legfeljebb 14 kiállító mutatná be termékeit.
14,5%-kal emelkednek a kegyeleti szolgáltatásokra vonatkozó díjak
Megnövekedett költségeire hivatkozva a temető üzemeltetője a kegyeleti szolgáltatások 20 százalékos mértékű díjemelését kezdeményezte, de a képviselők ezt nem tartották arányosnak és a Fidesz által javasolt 14,5 százalékos emelést szavazták meg. 2019-ben az inflációval emelkedtek az árak, 2020-ban és 2021-ben nem volt díjemelés.
Véleményezésre bocsátják a Szentendrei Építési Szabályzat (SZÉSZ) felülvizsgálatát
A SZÉSZ módosításának tervezetét a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel, valamint az érintett államigazgatási, önkormányzati és egyéb szervekkel véleményeztetni kell. A vonatkozó kormányrendelet alapján ez az ún. egyszerűsített eljárásrend szerint történik: az E-TÉR felületre történő feltöltéssel egyidejűleg, legkevesebb öt nappal későbbi időpontra lakossági fórumot kell összehívni. A lakosok (partnerek) a lakossági fórumon, vagy azt követően még öt napig írásban tehetik meg észrevételeiket. A kormányrendelet szerint a partnereknek a véleményezésre rendelkezésre álló idő mindössze tíz nap. A testület úgy döntött, hogy az önkormányzat hivatalos honlapján már az E-TÉR rendszerbe történő feltöltést és a lakossági fórum összehívását megelőzően közzé kell tenni a SZÉSZ-módosítás véleményezési anyagát annak érdekében, hogy a lakosok minél alaposabban tanulmányozhassák azt és így alakíthassák ki véleményüket.
Indul a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításának véleményezési szakasza
A településkép védelméről szóló rendelet legutóbbi módosítását 2023 januárjában fogadta el az önkormányzat. Ennek véleményezési szakasza során érkeztek olyan észrevételek is, amiket abban a módosításban már nem tudtak kezelni, ezt most pótolta a testület.
Másrészt a HÉV-állomás mellett felépítendő SPAR áruház megvalósítása érdekében is szükség volt néhány ponton a TKR módosítása, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak.
A változtatási tilalommal kapcsolatos lakossági kérelemről
9 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a testület a Szentendre belterület 7638 hrsz-ú ingatlannak a változtatási tilalom hatálya alól történő kivonásáról szóló előterjesztést, mely lakossági kérelem alapján készült. A hozzájárulást azzal a feltétellel adták meg a képviselők, hogy a tulajdonos rendelkezési jogot korlátozó tilalmat jegyeztet be az ingatlanra, összhangban a testület szándékával, a lakásépítési volumen mielőbbi visszafogásával.
A tervezett jövőbeni szabályozás azon ingatlanokra vonatkozik, amelyekre 2 vagy több lakás, illetve üdülő lenne építhető.
Annak érdekében, hogy nagyobb telkek esetében is az egységes lakás- és üdülőépítést, valamint a telekalakításokat a szükségesnél nagyobb mértékben ne gátolja az önkormányzat, lehetőséget kívánt teremteni arra, hogy amennyiben a tervezett szabályozással összhangban ténylegesen a SZÉSZ-ben jelenleg megengedettnél kevesebb számú rendeltetési egységet kívánnak építeni, vagy ezt megelőzően telket alakítani, úgy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján legyen lehetőség az ingatlanra vonatkozó változtatási tilalom feloldására.
A napirendre került egyedi eset nem az eddig megszokott, tipikus ügyek közé tartozik, ezért a szerződéskötést megelőzően (egy esetleges nemleges döntés esetén megkímélve az ügyfeleket az ügyvédi költségtől) a képviselő-testület elvi döntését tartották szükségesnek.
1+1 program 2023-ban is
Egyhangúlag fogadta el a testület az 1+1 programról szóló előterjesztést. A lakossági, vállalkozói önerővel megvalósuló út- és járdaépítések támogatására a 2023. évi költségvetésben összesen 30.700.000 Ft-ot különítettek el, melyből az előző évekről áthúzódó költség 5.700.000 Ft, így a 2023-ban pályázható összeg 25.000.000 Ft.
Az elmúlt évek alatt bizonyossá vált, hogy a kezdeményezést a lakóközösségek pozitívan értékelik, a lehetőséggel 52 utca élt, közel 6 kilométeren megvalósuló fejlesztéssel. 2022-től a helyi adórendelet módosításával fontos változás lépett életbe: az 1+1 programban megvalósuló lakossági beruházások esetében is van lehetőség az adójóváírásra.
Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás: Szentendre kiválásáról döntött a testület
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem volt elég aktív és hatékony a működése a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásnak Szentendre megítélése szerint, ezért, követve más tagok példáját, a város, a testület egyhangú szavazásával a kiválásról döntött. Szentendre 2020-ban csatlakozott a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társuláshoz (FAÖT). A FAÖT célja az érintett települések közös fellépése – bizonyos ügyekben Budapesttel együtt – az agglomerációs települések érdekében. A közös érdekérvényesítés, érdekvédelem azonban nem valósult meg a várt mértékben. Ezen célok teljesülésének lehetőségét a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségén (MÖOSZ) belül látják a képviselők.
A képviselő-testület jóváhagyta a Kaptató utcai ingatlanok pályázat útján történő értékesítését
– egy „nem”, három „tartózkodás” és kilenc „igen” szavazattal.
A fix áras villamosenergia-beszerzés mellett döntöttek
A földgáz fix áras beszerzési gyakorlatához hasonlóan a kormány lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy a villamos energiát is fix áron vásárolják. Azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik a jelenlegi szerződésük szerint változó tarifáért szerzik be a villamos energiát. A fix áras időszak áprilistól december végéig tart. Az önkormányzatnak február 28-ig elektronikus úton nyilatkoznia kell a villamosenergia-kereskedőjének, hogy jogosult a fix áras elszámolásra, illetve hogy e szerint kívánják módosítani a szerződésüket. A testület egyhangúlag megszavazta a határozati javaslatot.
Tovább lobbizik az önkormányzat a városi intézményeket és a HÉV-állomást összekötő kerékpárút megvalósítása érdekében
Eredményesnek nyilvánították a városi intézményeket és a HÉV-állomást és a városrészeket összekötő kerékpárút I. ütemére kiírt közbeszerzési eljárást. A kivitelezés bruttó költsége összesen közel 620 millió forint, az elnyert támogatás mintegy 245 m Ft, a 2023. évi költségvetésben ekkora önrész nem áll rendelkezésére az önkormányzatnak. Így a megkötendő szerződések hatályba lépésének feltétele a többlettámogatási forrás biztosítása.
Fülöp Zsolt polgármester bevezetőjében elmondta, hogy a városvezetés nagyon szeretné megvalósítani a kerékpárutat, de további állami támogatás nélkül az önkormányzati önrész a jelenlegi költségvetésbe nem fér bele. Az állami támogatás megszerzésének jobb esélyei érdekében három részre bontották a projekt kivitelezését, így lehetőség van részteljesítésre. Pilis Dániel alpolgármester hozzáfűzte, hogy már 2019 végén, 2020 elején elkészültek a tervek, de a kivitelezési közbeszerzés elindítására önkormányzati forráshiány miatt nem kerülhetett sor. A testület egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.
Minden 500 ezer forint feletti beszerzésre három árajánlatot kell bekérni
A beszerzési folyamatban résztvevők tapasztalatai alapján indokolttá vált a szabályzat egyes pontjainak módosítása. Törlésre kerül a jelenlegi szabályzat azon pontja, amely lehetővé tette, hogy eltekintsenek – nettó 1 MFt alatti beszerzés esetén – a három ajánlat bekérésétől. A 2023. évi feszített költségvetési helyzetben muszáj a többes ajánlatkérés árleszorító hatását érvényesíteni, a jövőben minden nettó 500 ezer forint feletti beszerzés estében három árajánlatot kell bekérni.
A törölt pont helyére egy kiegészítés kerül, amely a jóváhagyott, teljes körű, érvényes tervekre vonatkozik. Kisebb módosítások, pontosítások, engedélyezi eljárásokhoz szükséges aktualizálások esetén, ha az önkormányzat elégedett a tervező munkájával és a tervező vállalja további együttműködést, akkor az ötmillió forint értéket meg nem haladó munkák esetén nem szükséges három ajánlatot bekérni.
A módosítást a testület egyhangúlag elfogadta.
Döntöttek a koncepciópályázatokról
A Képviselő-testület 2022 decemberében hozott határozata értelmében – a Vagyongazdálkodási Koncepcióban foglaltak szerint – három ingatlanra (Fő tér 11., Fő tér 16. és a Dumtsa J. utca 9.) írtak ki koncepciópályázatot. A Fő tér 11-re két pályázat, a Fő tér 16-ra egy pályázat érkezett, a Dumtsa J. utcai ingatlanra nem nyújtottak be pályázatot. A Munkacsoport javaslata alapján készült előterjesztést illetően a képviselő-testület úgy döntött, hogy a Fő tér 11-re vonatkozó pályázatot eredménytelenné nyilvánítja és új pályázatot ír ki. A Fő tér 16-ra kiírt pályázatot a testület eredményesnek nyilvánította, a nyertes pályázó a Kedves Kávézó Kft. A kft. az ingatlant éttermi vendéglátásra kívánja hasznosítani.
Az ingatlanhirdetések a szentendre.hu/ingatlanportal-on, vagy az ingatlan.com oldalon találhatók
A pályázati hirdetmények közzétételi feltételeinek változása miatt módosítani kellett az önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletet. Mivel a helyi írott sajtó ritkábban jelenik meg, mint korábban, így ebből a forrásból a lehetséges pályázók nem értesülhetnek időben, ezért törölték a helyi vagy regionális sajtóban történő közzétételre vonatkozó kötelezettséget. A módosítást egyhangúlag jóváhagyták.
14,5 százalékkal emelkedik az önkormányzati lakások és egyéb helyiségek bérleti díja
Módosították az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendeletet (Lakásrendelet). Az önkormányzati jogszabály 1. számú melléklete rögzíti a bérleti díjak mértékét, amit évente a KSH által közzétett inflációs rátával emelnek. A bérleti díjakat a KSH által közzétett, 2022-re vonatkozó fogyasztói árindex-szel, 14,5 százalékkal emelték. A rendeletmódosítást egyhangúlag jóváhagyták a képviselők.
Kedvezményes közterület-használati díjjal és havonkénti fizetési lehetőséggel támogatják a vendéglátósokat és kereskedőket
Az önkormányzat a kedvezményes közterület-használati díjakkal és a havonta történő fizetési lehetőség biztosításával támogatja a belvárosi vendéglátóipari és kereskedelmi vállalkozásokat. Annak ellenére, hogy az önkormányzati költségvetés igen szűkös keretek között mozog, a városvezetés – összhangban az Ábrányi Emil programban megfogalmazott célkitűzésekkel – fontosnak tartja a helyi vállalkozások eredményességének növelését, a nehéz és kiszámíthatatlan gazdasági helyzetből adódó terhek enyhítését. A kedvezmények biztosítása mellett az ellenőrzés és szükség esetén a szankcionálás szigorodik.
A polgármester elmondta: a belvárosi vendéglátósok és kereskedők képviselőivel történt egyeztetés során egyetértettek abban, hogy a rendeletben meghatározott szabályok megsértőivel szemben szigorú fellépésre van szükség. Az új rendeleti szabályozás szerint fokozatosan, lépcsős felmenő rendszerben, növekvő bírság kiszabását jelentené a szigorítás, a harmadik bírságolás után pedig a szabálysértőnek egy évig nem adható közterület-használati engedély.
A testület egyhangúlag jóváhagyta a módosítást.
RenoPont Energetikai Otthonfelújítási tanácsadó iroda nyílik a városi ügyfélszolgálat épületében
Az Ábrányi Emil program több pontja célkitűzésként fogalmazta meg az energiahatékonyság javítását, a lakosság támogatását az energiahatékony felújításokban. Ennek szellemében együttműködési megállapodásról döntött a testület az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesülettel és az Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.-vel. Az együttműködés keretében RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ iroda jön létre a városi ügyfélszolgálat épületében. A tanácsadó iroda célja, hogy díjmentesen, személyre szabottan minden szükséges jogi, műszaki, illetve pénzügyi tudnivalóval ellássa az energiahatékony felújítást tervezőket. Az önkormányzat finanszírozza az iroda működését, és RenoPontban dolgozó tanácsadó energetikai szakértőt, a szakmai tudásbázist, az online platformot, a szakszerű kivitelezéshez szükséges szakemberek adatbázisát az EU által finanszírozott RenoHUb projekt biztosítaná.
Zakar Ágnes képviselő javasolta, hogy a RenoPont iroda december számoljon be a tevékenységéről. A polgármester javaslatára a képviselő által indítványozott kiegészítés végül úgy került be a határozatba, hogy a következő év első testületi ülésén történjen meg a beszámoltatás. Helyes Imre képviselő hozzászólásában megjegyezte, hogy az együttműködési megállapodásban egyébként szerepel, hogy az iroda havonta készít beszámolót a munkájáról, ennek alapján történik a kifizetés, és ez a havi beszámoló egészül ki az ügyfélelégedettségi kérdőívvel. A határozati javaslatot a kiegészítéssel együtt egyhangúlag megszavazták.
A középiskolások számára a Városrészi Költségvetéshez hasonló programot tervez a városvezetés
A képviselők tudomásul vették a két testületi ülés között eltelt időszak eseményeiről szóló tájékoztatót, valamint jóváhagyták a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót.
A két testületi ülés között eltelt időről szóló tájékoztató kapcsán Zakar Ágnes képviselő az iránt érdeklődött, hogy a brand startégia workshopra milyen alapon hívták meg a részvevőket, továbbá azt firtatta, hogy a testületi ülésről készült beszámolókat ki és milyen alapon írja. A polgármester válaszában elmondta: a tájékoztató arról szól, hogy a polgármester milyen eseményeken vett részt, és kérte, hogy ezzel kapcsolatban tegyenek fel kérdéseket. A testületi ülésekről szóló összefoglalókat a kommunikációs munkatársak írják, hogy melyik összefoglalót ki írja, arról nincs információja, az a kommunikáción belüli munkamegosztás alapján dől el.
Laárné Szaniszló Éva képviselő az iránt érdeklődött, hogy Bedő Dávid országgyűlési képviselővel miről tárgyalt a polgármester, illetve miről beszélt Virág Sára újságíróval. Fülöp Zsolt elmondta, hogy az újságíróval a város helyzetén kívül arról is beszélgetett, hogy a fiatalok mit tudnak az önkormányzatok működéséről, hogyan vonhatók be egy-egy település közéletébe. Ennek kapcsán elmondta: a városvezetés a középiskolások számára a Városrészi Költségvetéshez hasonló program elindítását tervezi. – Bár az önkormányzat nagyon rossz anyagi helyzetben van, ennek ellenére elindítjuk a program kidolgozását, mert nagyon fontos, hogy a fiatalok megismerkedjenek a közfeladatok ellátásával, a közpénzek felhasználásával – mondta Fülöp Zsolt.
Bedő Dáviddal a térséget érintő fejlesztési kérdésekről, a 11-es főút rekonstrukciójáról, a HÉV-állomás fejlesztéséről, energetikai pályázati lehetőségekről, államilag kamattámogatott hitelfelvételről, az önkormányzatok finanszírozásának ügyeiről beszéltek. De nem titok, hogy ugyanezekről beszélgettem Vitályos Eszter országgyűlési képviselővel is – tette hozzá a polgármester, aki azzal zárta válaszát, hogy bízik abban, hogy előbb-utóbb célba érnek, és lesz változás az önkormányzatok finanszírozásában.
A 11-es főút felújítási terveiben szerepel a Liliom és a Telep utcai gyalogátkelőhelyek lámpás felújítása
Képviselői kérésre beszámoló készült a 188/2018. (X.11.) önkormányzati határozatról, amely a 11-es számú főúton a Római sánc utca és az Attila utca kereszteződésnél lévő gyalogosátkelő („Petzelt zebra”) átépítésére vonatkozott. A gyalogos-átkelőhely átépítésének kivitelezése megvalósult, 2019. június 26-án a műszaki átadás-átvétel megtörtént. A 2018-as önkormányzati határozat arra is kitért, hogy meg kell vizsgálni a Liliom és a Telep utcai gyalogos átkelő lámpás felújításának a költségét. A 11-es főút szentendrei szakaszának felújítási terveiben szerepel a Liliom és a Telep utcai gyalogátkelőhelyek lámpás felújításának terve és költségvetése is.
SPAR-projekt: folyamatos egyeztetések a szerződésekről és a beruházási megállapodásról
A testület tudomásul vette a január 16. és február 10. között a SPAR Projekt előrehaladásáról szóló tájékoztatót. Az önkormányzat által megbízott, a SPAR-beruházással foglalkozó munkacsoport ütemterve szerint haladva a szerződések előkészítésének intenzív szakaszába értek, folyamatosak az egyeztetések a szerződések (földhasználati, településrendezési előszerződések, a beruházási megállapodás egyes részleteiről. Az I/A ütemhez az első telekalakítás záradékolása megtörtént. A két ingatlan összevonása — amelyre a SPAR főépülete kerül — a feltétele az építési engedély benyújtásának. A településképi rendelet (TKR) módosítása és SZÉSZ-módosítás szövegtervezete is elkészült és a testület elé került. A MÁV-HÉV épület kisajátítási eljárása elkezdődött. A polgármester bevezetőjében részletesen taglalta a szerződések, a megállapodás, az engedélyek előkészítésének összetett folyamatát, a felek érdekeinek kölcsönös figyelembevételét és az erre vonatkozó jogi garanciák kimunkálását. Kiemelte, hogy mind a a SPAR Magyarország, mind az önkormányzat abban érdekelt, hogy az áruház mielőbb megnyitható legyen.
Egyhangúlag elfogadták a képviselő-testület mellett működő bizottságok, valamint a Családvédelmi Munkacsoport 2022-ben végzett munkájáról szóló beszámolókat és tudomásul vették a 2023. évi bizottsági munkaterveket.
A testület kilenc „igen” és öt „tartózkodás” mellett elfogadta a Rezsinövelés miatti Operatív Törzs (ROT) elmúlt hónapi tevékenységéről szóló beszámolót. A ROT az elmúlt hónapban egyebek mellett foglalkozott az intézmények energiaszámláinak ellenőrzésével, az MVMNext Zrt.-nek benyújtott nyilatkozattétellel, majd a földgáz március-szeptember fix áron történő beszerzése alapján az intézményi felhasználás újrakalkulálásával, pályázati lehetőségekkel, a RenoPont létrehozásával kapcsolatos feladatokkal.
Természetművészet a Pap-szigeten
Határozatban döntöttek a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Kulturális Egyesület, Szentendre-Dunakanyar szervezettel való együttműködésről, melynek keretében a város kulturális életét gazdagító „Természetművészet a Pap-szigeten Projekt” valósul meg. Ennek érdekében az önkormányzat hozzájárul, hogy a projekt kivitelezői térítésmentesen használhatják a közterületet a természetművészeti köztér létrehozására. Zakar Ágnes képviselő javaslata – mely szerint év végén számoljanak be a testületnek a projektről – némi módosítással került be a határozatba. E szerint a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság fogja tárgyalni a beszámolót a követező év első bizottsági ülésén.
Képviselői kérdések, válaszok, interpelláció
Zakar Ágnes képviselői kérdése »»»
Válasz a képviselői kérdésre »»»
Laárné Szaniszló Éva képviselői kérdése »»» Kérdés melléklete »»»
Válasz a képviselői kérdésre »»»
Laárné Szaniszló Éva interpellációja: »»»
Válasz az interpellációra »»»
A polgármester zárásként megköszönte a képviselők együttműködését a költségvetés megtárgyalásában és elfogadásában.
