A zöldhullám megvalósításának első fázisa, egy szakszerű, átfogó vizsgálat volt. Ugyanis, csak ennek alapján lehet kidolgozni a további lépéseket. Ezért az önkormányzat elvégeztette a 11-es főút igen összetett közlekedési problémáinak komplex felmérését. A cél az, hogy erre alapozzák a 11-es út fejlesztését, ami állami feladat. Friss hír, hogy kormánydöntés alapján, az országos útfelújítás keretében, hamarosan el is kezdődik az út korszerűsítése. Az önkormányzat kiemelt célja, hogy a felújítás során a Magyar Közút Nzrt. kiindulási alapnak használja a város által elvégzett felmérés eredményeit.
Szeptemberben indult a Számolj velünk – 11-es! projekt, mely során a szentendrei önkormányzat saját forrásból finanszírozott egy átfogó, szakszerű, pontos forgalomfelmérést a 11-es főút városi szakaszán. Tette ezt azért, mert bármiféle valódi forgalomjavításnak csak és kizárólag egy szakszerű tanulmány lehet az alapja. Novemberen jött a hír, hogy az országos útfelújítási programban 4,5 milliárd forintos felújítás indul a 11-es számú főút Budapest-Esztergom-Tát szakaszán. Ennek keretében, a tervek szerint, Szentendrén a volt orosz laktanyától a Határcsárdáig mintegy hét kilométernyi útszakaszt hoznak rendbe.
A Magyar Közút NZrt. már több éve elindította a 11-es út felújításának projektjét. Eddig a közbeszerzés kiírására nem kaptak forrást.
A jelenlegi kiírásban egy, már meglévő tervet valósítanának meg, burkolatcserével és a közlekedési lámpák vezérlőrendszereinek cseréjével. A Magyar Közút NZrt.-nek feladata, hogy bevonja az önkormányzatot az egyes fázisok tervezésébe, mivel az önkormányzat által fenntartott utak jelentős része csatlakozik az állami kezelésben lévő 11-es főútba.
Szegedi István tanácsnok, képviselő, aki nagy részt vállalt a Számolj velünk -11-es! projekt elkészülésében, ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta: „Nagyon fontos most becsatlakozni a kivitelezés előkészítésébe, lévén a forgalmi modell és a problématérkép az itt élők személyes tapasztalatai alapján készült el. Most indul a közbeszerzés, a 11-es út felújításának kivitelező cége még nincs kiválasztva. Elképzeléseinket most kell eljuttatni a beruházóknak. Úgy terveztük, egy nyugodt tempóban kiérlelődő tanulmányt végezhetünk, de a felújítás ütemezése felpörgeti a mi projektünket is.”
A Számolj velünk 11-es! projekt szakaszai
Az önkormányzat, a kiírt pályázat nyertesét, az InnoQualea Kft.-t bízta meg, hogy készítse el a 11-es főút Szentendrén átmenő szakaszának modellezésén alapuló forgalmi hatástanulmányát.
A teljes tanulmány elvégzése összesen 12 647 600 forintba került, a második szakaszt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közösségi adatgyűjtést pályázati keretből finanszírozta, azaz a kutatásnak ez a szakasza költségmentes volt a városnak.
A teljes hatásvizsgálat a projekt kiírásban szereplő tematika alapján négy szakaszból áll:
- Forgalomszámlálás és alapadatok beszerzése.
- GPS adatgyűjtés applikációval.
- Forgalmi problématérkép készítése.
- Összegzés, a távlati változatok vizsgálata, szimuláció. Ez a fázis most zajlik, december első felében ér véget.
1. szakasz: Forgalomszámlálás és alapadatok beszerzése
A projekt első szakasza szeptember 8-án indult a forgalomszámlálással. Az itt elvégzett elemzés magában foglalta az egyes csomópontok forgalmi adatfelvételét, és az átmenő forgalom meghatározását a hétköznapi és hétvégi csúcsidőszakokra. Ezeket az adatokat összevetették a Magyar Közút Nonprofit Zrt. korábbi detektor (azaz forgalomszámláló) adatainak értékelésével. Az adatfelvételek eredményei alapján került sor a kritikus csúcsidőszakok kiválasztására és az átmenő forgalom meghatározására.
A forgalomfelvételek helyszínei
11. sz. főút hétköznap délutáni forgalmi terhelése átmenő, induló és érkező forgalom megoszlás alapján
Az ábra a rendszámrögzítéssel elvégzett adatfelvétel eredményeit foglalja össze Jármű/óra mértékben. Azt mutatja be, hogy az érintett csúcsidőszakokban mekkora volt a Szentendrén átkelő, az oda érkező, és az onnan induló forgalom a 11-es úton.
2. szakasz: GPS adatgyűjtés applikációval, a BME közreműködésével
A második szakaszban zajlott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közösségi adatgyűjtése. A beérkezett adatokat a modellezés elkészítéséhez használják fel. Az adatgyűjtés szeptember 15. és 31. között OsmAnd applikáción keresztül történt, rögzített GPS koordinátákkal. Az adatgyűjtésben olyan, a kampány felhívására önként jelentkezők vettek részt, akik a 11-es számú főúton közlekednek akár személygépjárművel, akár kerékpárral, motorkerékpárral vagy autóbusszal. Összesen 357, úgynevezett track érkezett be. Ezek tartalmazták a rögzítés pontos időpontját, a közlekedés módját, a szubjektív értékelést, az utazás irányát és egyéb kommenteket. Az adatbeküldők 93,8 %-a személygépkocsit használt.
3. szakasz: Problématérkép készítése
A harmadik szakaszban készült el a problématérkép, melyet a forgalomszámlálást is végző cég állított össze. Itt online kérdőív segítségével vizsgálták a válaszadók közlekedési szokásait. A kérdőívre összesen 1455 kitöltés érkezett. Az eredmények alapján értékelték az egyes szakaszokat, a csomópontok átfogó, a forgalom lefolyására, az infrastruktúra állapotára és a közlekedésbiztonságra vonatkozó adatokat.
Az 1455 kitöltés 1189 különálló személy véleményét tükrözi. A válaszadók közel háromnegyede szentendrei, megoszlásukat az alábbi diagram mutatja:
A forgalmi modell felépítése, összetevői
Neuralgikus csomópontok
A projekt első három szakasza október 31-én zárult. A tanulmány – még hátralévő – utolsó fázisában kerül sor a kérdőívekben megfogalmazott és előzetes szakmai értékelésen kiválasztott négy legfontosabb csomóponti beavatkozás hatásainak elemzésére.
A lakossági észrevételek alapján a legfontosabb csomópont és a fő, megoldandó problémák:
- a Rózsa utcai csomópont (balra kanyarodás),
- az Egres utcai csomópont (kihajtás és kanyarodás),
- a Sztaravodai út (kanyarodás),
- a Római sánc utca – Paprikabíró utca csomópont (kikanyarodás).
Az idei felmérésekből és a szentendrei Civil Kotta Közéleti Műhely korábbi workshopjai alapján kirajzolódott, hogy nemcsak az autósok közlekedését nehezíti a zsúfolt 11-es, de a forgalomtervezésnél figyelembe kell venni a taxisok, kerékpárosok, gyalogosok (turisták, kutyával, babakocsival közlekedők) igényeit is. A Civil Kotta első körben, már 2018-ban elkészített egy áttekintő problématérképet. Az akkor fél évig tartó felmérés összegzését vitték be idén októberben a Városházára, hogy az abban összegyűjtött tapasztalatok is beépüljenek a most készülő javaslatokba.
A projekt összértékelésében a válaszadók a hétköznapi forgalomlefolyást ítélték legrosszabbnak, míg az infrastruktúra állapotát a legkevésbé rossznak.
A kérdőívben meghatározott szakaszoknál szintén a hétköznapi lefolyás volt a legrosszabb, míg a biztonság színvonala a legkevésbé rossz.
A lakossági vélemények főként
– a torlódásokra,
– a balra kanyarodó sávok visszatorlasztó hatására,
– a mellékirányokból nehézkes becsatlakozásra,
– a túlzott várakozási időkre vonatkoztak.
Az infrastruktúra állapotára érkező észrevételek nagy része az útfelület minőségét, a kátyúkat, a rosszul látható KRESZ-táblákat, a jelzőlámpák elhelyezkedését említették.
A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos észrevételek többek között a veszélyes gyalogátkelőkre és a gyorshajtásra érkeztek.
A részletesebben kifejtett lakossági vélemények a következők:
• A balra kanyarodás feltartóztatja a belső sávban egyenesen haladókat.
• A külső sávban kialakított kerékpáros nyom sok esetben veszélyes, túlságosan csökkenti a belső sáv szélességét.
• Az út főirányában túl sokszor kell megállni, éjszaka sok helyen feleslegesen üzemelnek a közlekedési lámpák.
• Kopottak az útburkolati jelek, valamint kátyúk, kosz, problémás csatornafedelek nehezítik a közlekedést.
• Többször felmerült a nyugati elkerülő út építése (akár részlegesen), valamint az is, hogy egyes csomópontokban körforgalmat kellene létesíteni.
• Többen javasolták, hogy a reggeli csúcsban Budapest felé, a délutáni csúcsidőben pedig Leányfalu felé nyissák meg a Duna korzót.
• A jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyek nincsenek kellően megvilágítva, ezért balesetveszélyesek.
• A gyorshajtások megszüntetésének kulcsát fix telepítésű traffipaxok telepítésében látják a kitöltők.
• A behajtási korlátozásoknál merült fel a városon belüli útszakaszra kivethető útdíj gondolata, illetve a tehergépjárművek behajtásának időbeli mérséklése.
• Az iskolabusz bevezetése és a tömegközlekedés fejlesztése hálózati és menetrend bővítést kíván.
• Sokan preferálnának egy katamarán hajójáratot Szentendre és Budapest között, továbbá a HÉV meghosszabbítását és gyalogos-kerékpáros aluljárót a Bükkös-pataknál.
A lakossági véleményekkel kapcsolatos szakmai állásfoglalásra a projekt negyedik szakaszában kerül sor, december első felében.
A legtöbb lakossági észrevétel és javaslat a Rózsa utcai csomópont balra kanyarodási problémájával kapcsolatban érkezett.
További megoldandó feladatok:
– a csomópontok átalakítása,
– a Pannónia-telep zajvédelme,
– a veszélyes gyalogátkelőhelyek átalakítása.
Jelen tanulmány a gyalogosátkelőket, a járdák állapotát nem vizsgálta, mivel nem volt feladata. Viszont a Civil Kotta erre vonatkozó anyaga (melyre már korábban utaltunk), tartalmazza ezt. Ennek alapján nagyon fontos megvizsgálni a zebrák elhelyezkedését, a járdák kapcsolódását is. Például, hogy egyes szakaszokon elengedhetetlen lenne az akadálymentesítés vagy a jelzőlámpákba épített hangjelző kiépítése.
Ezeket is most kell, most lenne ésszerű bekapcsolni a tervekbe. A tanulmány utolsó etapja, a konkrét javaslatokkal és a modellezéssel decemberben készül el, amiről szintén be fogunk számolni.
A város letett az asztalra egy átfogó, részletes koncepciótervet, melynek kivonatolt lényegét mutattuk be ebben a cikkben. (A decemberig még munkafázisban lévő tanulmány részletesebb anyaga a cikk csatolmányaként olvasható.)
Az eddigi tárgyalások alapján, a Magyar Közút NZrt. nyitott az eredmények befogadására, az együttműködésre. Bizakodhatunk tehát, hogy a város által készített vizsgálati anyagok, javaslatok hasznosulni fognak.
Videónkban a Számolj velünk 11-es! kutatási projekt részeredményeiről Fülöp Zsolt polgármester és Hámornyikné Csemeczki Zita, a Városfejlesztési Iroda vezetője beszél
11-es út Szentendrén átvezető szakaszának modellezésén alapuló forgalmi hatástanulmány | 1. szakasz: Forgalomszámlálás és alapadatok beszerzése >>
11-es út Szentendrén átvezető szakaszának modellezésén alapuló forgalmi hatástanulmány | 2. szakasz: Forgalmi modell (jelenlegi állapot) | 3. szakasz: Forgalmi problématérkép >>
