A kormány nem fogadta el a megyei jogú városok tavaly decemberi javaslatát a kompenzációra, s ez Szentendrének mintegy egymilliárd forintos kiesést jelent. Kompenzáció egyelőre nincs, de változatlanul hatályosak az önkormányzati bevételeket csökkentő kormányrendeletek. Melyek ezek, és milyen bevételkiesést okoznak az idei költségvetésben?

A bevételkiesésekre, többletköltségek megjelenésére három okot emelek ki. Az első az önkormányzatokat hátrányosan érintő kormányzati intézkedések. A legnagyobb tétel ezek közül az iparűzési adónak a kkv-ék számára egy százalékban történő maximalizálása, az idei évben ez az összeg több mint 416 millió. Tavaly azok közé a szerencsés ellenzéki városok közé tartoztunk, amelyeket teljes mértékben kompenzált az állam. Nagyon bízom benne, hogy az idén sem lesz ez másként. Másodikként említem a gépjárműadó vissza nem adását. Ez az összeg az utolsó évben az önkormányzatokhoz befolyó adat szerint több mint 118 millió forint volt. A veszélyhelyzet ideje alatt közterülethasználati díjat nem szedhetünk, ami 20 millió forintos kiesést eredményez. Az önkormányzatok által szedett különféle díjak emelésének tiltása is hatással van a költségvetésünkre. A parkolási díjak több mint 38 millió, a helyiség- és lakásbérleti díjak növelésének elmaradása pedig közel 18 millió forint bevételkiesését jelent. Bár kisebb mértékben, de az idén is kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie az önkormányzatnak, ami több, mint 137 millió forinttal kurtítja meg a büdzsét. Összességében a kormányzati intézkedések hatása közel 750 milliós bevételkiesést jelent.

Második nagyobb tétel, ami az önkormányzati feladatfinanszírozást nehezíti, az a gazdasági válság inflációs hatása. Megmutatkozik ez az energiaárak ugrásszerű növekedésében ugyanúgy, mint a közfeladatellátás áremelkedésében. Bár az önkormányzat és intézményei az egyetemes szolgáltatási áron kapják a villamosáramot, két nagyobb cégünk – a Városi Szolgáltató (VSZ Nzrt.) és a V8 uszoda – a piacról közbeszerzéssel kiválasztott cég révén biztosíthatják a villamos energiaszükségletüket. Az energiaárak növekedése miatt így mintegy 98 millió forinttal fizetünk többet a tavalyi évhez képest.
A közfeladatok ellátása az idén több mint 122 millió forinttal kerül többe. Ebből a gyermekétkeztetésre a második félévben 24 millió forintnál magasabb összeget kell költenünk, míg csak a VSZ Nzrt által ellátott feladatok áremelkedési hatása 98 millióval több, a tavalyi évhez képest. Ez – többek között – az építőanyagárak irgalmatlan mértékű emelkedésének tudható be.
A településüzemeltetéssel kapcsolatos kiegészítő állami támogatás az előzetes számítások szerint 8, 4 millió forint körül lesz.
Az adóbevételeinkből is látszik, hogy a szentendrei vállalkozókat is nagyon érzékenyen érintette a járvány okozta gazdasági visszaesés. Tavaly mintegy 265 millióval kevesebb iparűzési adó folyt be, ami azt jelenti, hogy eltűntek vállalkozások, illetve jelentősen csökkent a bevételük.

A minimálbér emelése, a garantált bérminimum és az ágazati béremelések miatt a központi költségvetésből ígért kiegészítő támogatás fedezi ennek költségét?

Ez a harmadik nagyobb tétel az idei költségvetésben, ami többletfinanszírozást igényel az önkormányzatoktól. Húsz százalékos ágazati béremelések voltak az idén a szociális, kulturális szférában és az egészségügyben, amihez a kormányzat biztosítja a forrást. A gyermekintézmények bérpótléka és a minimálbér, (garantált bérminimum) hatásának egy részét az önkormányzatnak kell hozzátenni, mert a központi költségvetés a béremelésekhez nem biztosítja a pénzt teljes mértékben. Előzetes számítások szerint a bérekkel kapcsolatos kiegészítő támogatás összege 113,4 millió forint lesz, ami mintegy 94 millió forinttal elmarad a szükségestől. A minimálbéremelés leginkább a Városi Szolgáltatónál jelentkezik, de érinti például a Ferenczy Múzeumi Centrumot is. A két intézmény többletköltsége összesen 28,8 millió forint.
A humánerőforrás-gazdálkodásunkban sok gondot okoz, hogy Szentendre önkormányzati intézményeinél alacsony a bérszínvonal, ez igaz az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre is. Az idén ezt is rendezni kell, mert a főváros munkaerő-elszívó hatása nagy és nem szeretnénk, ha a feladatellátás színvonalában megfelelő szakember hiánya miatt csökkenés állna be.
A törvényi előírás ellenére mi városvezetők lemondtunk a kötelezően előírt béremelésünkről, mert ezt a kormány az ötezer fő feletti települések esetében nem kompenzálja és úgy ítéltük meg, hogy a 12 millió forint többletköltség az idén nem fér bele a kiadásokba.

A kötelező közfeladatok ellátására a központi költségvetésből átengedett forrásokat idén milyen mértékben kell kiegészítenie az önkormányzatnak?

Némileg emelkedett ugyan a kormányzati támogatás, de ennek ellenére a gyermekintézmények költségvetését mintegy 15 százalékban az önkormányzatnak kell állnia, ami összességében várhatóan mintegy 150 millió forint körüli tétel lesz. A szociális szféra államilag rendkívüli mértékben alulfinanszírozott, a Gondozási Központ költségvetéséhez az állami támogatásnak több mint a kétszeresét kell hozzátennünk. A városüzemeltetésre többet tervezünk, mint tavaly, de ezt a többletet sajnos el fogja vinni az infláció.

Lesz-e forrás beruházásokra, fejlesztésekre, ehhez szükség lesz-e ingatlaneladásra?

Az ingatlanvagyon kezelését egészen más alapelvek szerint szeretnénk szervezni, mint a város korábbi vezetése. Új hasznosítási formákat kívánunk bevezetni, amit – reményeim szerint – már az idén elkezdünk, és amit jól tükröz a vagyongazdálkodási koncepciónk. A költségvetésben szerepel ingaltaneladás, főleg a korábban meghirdetett, de még el nem kelt ingatlanok értékesítése, illetve az elmúlt év végén eladott, de idén realizálódó tételek találhatóak benne.
Annak ellenére, hogy az idén is jelentősek a kormányrendeletekből fakadó bevételkiesések, több fejlesztést, beruházást tervezünk külső források, befektetők bevonásával, a pályázati lehetőségek megragadásával. A korábban elnyert pályázati pénzek felhasználása prioritást élvez, akárcsak a megjelenő pályázatok (év elején még nem hirdettek meg minden pályázati lehetőséget, de már így is négy pályázatot nyújtottunk be, amelyekről a képviselő-testület tárgyalt is a januári ülésén), megemelt kerettel folytatjuk a városrészi költségvetést, és az idén is meghirdetjük az 1+1 programot.
A célunk az, hogy az említett nehezítő körülmények, a kormányzati elvonások ellenére fejlesszük a várost. Az önkormányzatok mozgásterének ilyen szűkítése mellett azonban már az is óriási eredmény, ha a szolgáltatások eddigi színvonalát megtartjuk. Mindent meg fogunk tenni ennek érdekében.

(Borítóképünkön Magyar Judit látható egy őszi lakossági fórumon. Fotó: Bellai László)