Több mint 2000 javaslat, 43 megvalósult fejlesztési ötlet, 6 projekt kivitelezési szakaszban, a 2024-es programból 9 előkészítés alatt, egy pedig már átadás előtt – röviden összefoglalva ez szerepelt a Városrészi Költségvetés négy évéről szóló tájékoztatóban, amit a legutóbbi ülésén tárgyalt a képviselő testület. Pilis Dániellel, közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnokkal, beszélgettünk a négy év tapasztalatairól, a folyamat továbbfejlesztési lehetőségeiről.

A részvételi költségvetés szentendrei adaptációját 2021-es bevezetése óta – a program menedzserével, Kiss Barnával együttműködve – Pilis Dániel irányítja, aki egyúttal a projektek kivitelezését is felügyeli.  Mit tart a legfőbb eredménynek? – kérdeztük a tanácsnoktól.

Projektkidolgozó beszélgetések, szavazatszerző kampányolás

„A program iránti részvétel és érdeklődés alapján leginkább azt tartom eredménynek, hogy a városvezetés szándéka találkozott a szentendreiek elvárásaival, a részvételi demokrácia iránti igényekkel. Ezt bizonyítja az egyre több javaslat, a növekvő részvétel. 2024-ben a város felnőtt lakosságának 6 százaléka szavazott, rekordlétszámú részvétellel zajlott a szavazólapok összeállítása, egyre több alkalommal közösségi tervezésben véglegesítik a legtöbb szavazatot elnyerő projektet. Több spontán folyamat is elindult: a projektkidolgozó személyes beszélgetések, és egyre többször találkozhatunk a szavazatszerző kampányolással is, vagyis a program elősegíti a közösséggé szerveződést.”

Tanuljuk a várost

„Azt sem tartom elhanyagolható eredménynek – folytatja Pilis Dániel –, hogy a folyamat során sokat tanulunk a város működéséről, a problémákról, a megoldási lehetőségekről, a városfejlesztést korlátozó akadályokról. Nem csak a részvevők, hanem a városvezetés is sokat tanul ebből. Például a beküldött javaslatok alapján egyre bővül, részleteződik a város problématérképe is, amelyek elősegítik a fejlesztések tervezését. A megvalósításhoz azonban pénzügyi forrás is kell. Ahol lehetett, a városrészi költségvetési projektekbe is igyekeztünk bevonni külső forrásokat, például a Vasúti villasoron a Dr. Nagy Lajos utcánál létesült járda, ami a SPAR Magyarország Kft.-vel együttműködésben valósult meg.”

Háromszorosára emelkedett a városrészenként felhasználható keret

A városrészenként felhasználható keretek kapcsán Pilis Dániel azt hangsúlyozta, hogy a program elindítása óta folyamatosan növeli az önkormányzat a Városrészi Költségvetésre elkülönített keretet, ami jövőre városrészenként 15 millió forintos fejlesztést tesz lehetővé. „Arra törekszünk, hogy egyre nagyobb fejlesztési keretről dönthessenek a szentendreiek” – mondja.

A beérkezett javaslatok tematikus megoszlásáról és ezek megvalósíthatóságáról is kérdeztük a közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnokot. Szinte minden évben a járda- és útfejlesztés, illetve a forgalmirend-változtatások témakörben érkezik be a legtöbb javaslat, ezeket emelte ki válaszában Pilis Dániel.

Járda- és úthálózat: a fejlesztésekhez önkormányzati forrást kell teremteni

„A járdák és az utak szilárd burkolattal történő kiépítésére vonatkozó javaslatok kivitelezési költsége az esetek többségében meghaladja a városrészi keretet. Ahol különösen indokolt, ott a városfejlesztési keretből kiegészítjük, ilyen volt például a Bolgár utcai parkoló és a Bükkös-patak közötti szakaszon elkészült járda. Sajnos követhetetlen az építőipari áremelkedés, egy-egy projektre egyre több ajánlatot kell bekérni, hogy sikerüljön árban, minőségben a legkedvezőbbet megtalálni. A földutaknál több helyen a cementstabilizált bitumenszórásos útburkolás mellett döntöttünk, mert ez lényegesen olcsóbb, ugyanakkor jelentősen javítja az út minőségét. A járdaépítési javaslatok esetében pedig a szakaszos kivitelezéssel élünk, például a Paprikabíró utcában, vagy a Szentlászlói úton az Ungvári és Templom utcai szakaszon. Ez utóbbinál lakossági bejárás során dőlt el, hogy a járda kritikusan rossz állapotban lévő részein milyen felújítást végezzünk. Úgy gondolom, hogy a város járda- és útfejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy több önerős forrást teremtsünk, mert ilyen célra egyre jobban beszűkülnek a város pályázati lehetőségei.”

Forgalmi rendváltoztatás – ellentmondó javaslatok

„A fejlesztési javaslatok másik nagy csoportja a fennálló forgalmi rend változtatása. A javaslatok tükrében megoszlanak a vélemények: a lakosság egy része az autós közlekedési feltételek javítását szorgalmazza, míg a másik része az autós közlekedés korlátozását, a forgalomlassítását, a közlekedésbiztonság javítását. Ebből is látszik, hogy egy-egy lakónegyed közlekedésének újraszabályozása nem egyszerű feladat. Hogy olyan változtatás szülessen, ami az ott lakók többsége számára elfogadható, ahhoz többféle véleményezési lehetőséget alkalmazva kell felmérni a közlekedési konfliktusokat, és ezek, illetve forgalomszámlálással alátámasztott szakmailag megfelelő koncepciótervet kialakítani, amit ismételten véleményezésre kell bocsátani. A Vasúti villasor és környéke forgalmi rendjének elhúzódó vitájából sokat tanulva, a Püspökmajor lakótelep forgalmi rendjének átalakítását újabb módszertan szerint indítottuk el. Remélem, hogy ezzel a módszerrel könnyebben tudunk majd a lakók számára elfogadható forgalmirend-változtatási folyamatokat irányítani.”

Részvételi költségvetési programok az ifjúsági és a nyugdíjas korosztály számára 

A Városrészi Költségvetés programjának fejlesztéséről szólva Pilis Dániel elmondta, hogy a legfontosabbnak a személyes részvétellel zajló ötletelő műhelyek, a közösségi tervezések szervezését tartja. A részvételi költségvetést kibővítik az idősebb korosztály sajátos igényeit jobban megjelenítő „Szentendrei nyugdíjas költségvetés” programmal is, ennek kidolgozásába bevonják a nyugdíjas klubokat. Előkészítés alatt van továbbá a tavaly bevezetett Ifjúsági Részvételi Költségvetés programjának, a szentendrei középiskolások körében meghirdetendő, 2025-ös  folytatása.

Fotók: Szentendre.hu