Az ülés napirendjei a tervezetthez képest módosultak. Fülöp Zsolt polgármester indítványozta, hogy a „Városokkal a városokért” programban – a fűtőmű korszerűsítési terveire – nyert pályázattal kapcsolatos előterjesztést ne most tárgyalják, mert időközben megérkezett a szerződéstervezet és majd ezzel együtt a későbbi ülésen kerüljön napirendre. Levették napirendről a Településképi rendelet és az ehhez kapcsolódó Szervezeti Működési Szabályzat módosításának tárgyalását is.
Interpellációjára tizenöt napon belül kap választ Laárné Szaniszló Éva, a Fidesz-frakció vezetője – tájékoztatta a testületet az ülést vezető polgármester. Szintén írásban válaszolják meg a két testületi ülés között eltelt időszakról szóló tájékoztató kapcsán feltett kérdést is. A lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentést a testület egyhangúlag elfogadta.

LAKOSSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSRE – GYÓGYNÖVÉNY ÉS FŰSZERNÖVÉNY PROGRAMKERT A KŐHEGY LÁBÁNÁL
A Kálvária út végén lévő önkormányzati ingatlan hasznosításával kapcsolatban a sport célú hasznosítástól az ingatlan értékesítéséig többféle elképzelés volt korábban. Lakossági fórumokon vetődött fel ötletként, hogy egy olyan rekreációs területet jöhetne itt létre, ami a meglévő természeti értékeket felhasználva közösségi kertként működik. Ezt az ötletet továbbfejlesztve alakult ki a gyógy- és fűszernövény programkert koncepciója, ami az értékes ökológiai terület biológiai sokféleségét, a természetesen jelenlévő gyógy- és fűszernövényfajok, cserjék megőrzése, gondozása mellett tudatosan fejlesztett kert kialakítását tűzi ki célul. A terület egyes részein pihenésre alkalmas piknikhelyek, padok kaphatnak helyet, valamint egy kisebb, oktatási, ismeretterjesztő célú épületegyüttes létesítését is tervezik. A megvalósítás finanszírozását részben önkormányzati forrásból, részben pályázatokból lehet előteremteni.
Az előterjesztéséről szólva Fülöp Zsolt polgármester hangsúlyozta: a városvezetés nem olyan hasznosításban gondolkodik, ami a legtöbb pénzt hozza, hanem olyanban, amely szellemi és környezeti értéket teremt ezen a területen.
A gyógynövény és fűszernövény programkert fejlesztési koncepcióját a testület egyhangúlag támogatta. A javaslatot Hernádi Krisztina Nóra képviselő közreműködésével Hazai Attila főkertész és környezetvédelmi ügyintéző, valamint Dr. Hajdu Zsanett gyógynövényszakértő biológus készítette elő.

ADÓKEDVEZMÉNYT KAPNAK A VEGYES FINANSZÍROZÁSÚ (1+1) PROGRAMHOZ CSATLAKOZÓ SZENTENDREIEK
Az építmény-, ill. üdülőadóból levonható lesz a lakossági fejlesztési hozzájárulás 50 százaléka – azokban az esetekben is, amelyekben az önkormányzat hozzájárult a fejlesztés finanszírozásához, vagyis például az 1+1-es programban résztvevőkre is kiterjesztik az adókedvezményt.
A korábbi rendelet értelmében az önkormányzat által támogatott beruházásokban a lakossági résztvevők ilyen kedvezményben nem részesülhettek.
Az előterjesztést benyújtó Helyes Imre képviselő elmondta: a módosítás célja, hogy az adókedvezmény kiszélesítésével ösztönözzék a lakossági részvételt a városi projektekben. Az előterjesztés előkészítése során foglalkoztak az adókedvezmény pénzügyi kihatásával is, amiről a képviselő elmondta, hogy ennek a pontos előrejelzése a sok változó tényező miatt nagyon nehéz, hozzávetőleges számítások alapján az adókedvezmény 1,3–1,5 M Ft bevételkiesést jelenthet. Az előterjesztő Helyes Imre hangsúlyozta, hogy ez az adókedvezmény elismerése a lakosság erőfeszítésének és annak kifejezése, hogy az önkormányzat értékeli a lakosság részvételét a városi fejlesztésekben.
A rendeletmódosítást a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Fülöp Zsolt polgármester videós összefoglalója a 2021. október 13-ai testületi ülés legfontosabb pontjairól:

MÓDOSÍTOTTÁK A VÁROSI SZOLGÁLTATÓ NZRT. KÖZBESZERZÉSI TERVÉT
Erre azért került sor, mert a faápolási feladatkör (gallyazási, fa visszavágási, száraz fák kivágási, viharok okozta balesetveszélyes törések) költségei az időjárási anomáliák miatt  a tervezettnél nagyobb arányban növekedtek. A közvetlen balesetveszély elhárítását emelőkosaras gépjárművel rendelkező, illetve alpintechnikában gyakorlott alvállalkozó bevonásával végzik, amennyiben a következő hónapokban is szükség lesz a munkájukra, akkor ennek költsége megközelítheti a nettó 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt. A balesetveszély sürgős elhárítása, a fagondozási feladatok üzembiztos ellátása miatt elengedhetetlen, hogy a VSZ már ez idei évben rendelkezzen új szerződéssel, mely a jelenleg hatályos szerződés kimerülése esetén is kapacitást biztosít. Ez azonban csak közbeszerzési eljárás eredményeképpen köthető meg.

SZENTENDRE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA
2020 őszén döntött arról a képviselő-testület, hogy készüljön el Szentendre Turisztikai koncepciója, a város turisztikai potenciáljának fejlesztése, az országos turisztikai koncepció célrendszeréhez igazodó, a vírushelyzet következményeire, valamint a változó turisztikai és gazdasági környezetre választ adó terv. Ebben a döntésben nem kis mértékben közrejátszott az is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) a 2017-es kormánydöntéssel Szentendrének ítélt 8,2 milliárd forintos forrásokról folytatott tárgyalásokon az MTÜ azzal indokolta a projektek támogatásának halasztását, hogy a városnak nincs turisztikai koncepciója. Fülöp Zsolt erre emlékeztetve megjegyezte, hogy a kormányzati támogatás visszatartására a turisztikai koncepció hiánya már nem lehet kifogás.
A koncepció kidolgozását nehezítette, hogy a korábbi években az ágazat helyi jellemzőit nem rögzítették, nem álltak rendelkezésre semmiféle adatok, modellek – sem a keresletre, sem a forgalomra vonatkozóan. A munka során továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy a turisztikai koncepciót vagyongazdálkodási stratégia nélkül nem lehet készíteni. Így az elkészült koncepció nem csak turisztikai kérdéseket foglal magába, hanem a vagyongazdálkodási ügyeket is hangsúlyosan kezeli. (A vagyongazdálkodási koncepció külön előterjesztésben fog a testület elé kerülni.)
Zakar Ágnes képviselő felvetette, hogy a laikusok számára nehezen érthető egy ilyen súlyú koncepció, ezért jó lenne, ha a készítők egy prezentáció keretében magyaráznák el a részleteket.  Lőrincz Ágnes, a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy tervez egy ilyen előadást.
Laárné Szaniszló Éva a koncepció készítésének költségeire,  valamint a készítőkkel kötött szerződés nyilvánosságára kérdezett rá. Kifogásolta továbbá, hogy a koncepcióban nem szerepel az Ábrányi Program és az EuroVelo kerékpáros híd.
Fülöp Zsolt biztosította a képviselőt, hogy mindent megkap írásban. A polgármester reagált a képviselőnek a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szentendrei munkájára utaló megjegyzésére is. A korábbi beszerzési, közbeszerzési szabályzat több pontja igen aggályos volt, ezért kellett azt módosítani – mondta Fülöp Zsolt. – A jelenlegi szabályzat világos, átlátható, e szerint jártak el a turisztikai és vagyongazdálkodási koncepció elkészítésének megrendelése során. Az előző városvezetés által alkalmazott beszerzési szabályzat szerint ugyanakkor nem kellett három ajánlatot bekérni, elég volt egy is, és ennek alapján születtek szerződések.
Dr. Schramm Gábor jegyző a képviselő figyelmébe ajánlotta, hogy az összevont tárgykörű beszerzés összege ( 8 M Ft+áfa) megtalálható a web-oldalon a közérdekű adatok, gazdálkodási adatokon belül. A szerződést – tette hozzá – az önkormányzat nem köteles nyilvánossá tenni, a polgármesternek pedig hatáskörében állt, hogy a beszerzés tárgykörét a vagyongazdálkodási koncepcióval bővítse.
Pilis Dániel alpolgármester a témához hozzászólva úgy fogalmazott: kíváncsian várja, hogy vajon a kormányhatározatban nevesített projektekre (Kereskedőház, Duna korzó, Templomdomb) megérkeznek-e a turisztikai fejlesztési források, miként azt is, hogy a Fidesz-frakció képviselői milyen lobbitevékenységet fejtenek ki ezzel kapcsolatban.
A határozati javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta.
Szentendre turisztikai koncepció kivonatolt, rövidített változat >>>

A BUDAKALÁSZI FÉL-ELKERÜLŐ ÉS A TIZENEGYES ÚT 
2005 óta folyik a Budakalász elkerülő út (a mai megnevezése: Budakalász fél-elkerülő) tervezése  és engedélyezése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az idén májusban megindította az útépítési engedélyezési eljárást.
A beruházáshoz és a kisajátítási eljárás megindításához a Településszerkezeti terv (TSZT) és a Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) mellékletét képező Szabályozási terv (SZT) módosítása vált szükségessé, mert a jelenlegi szabályozási vonal némileg eltér a végleges útépítési tervekben szereplő kisajátítási vonaltól. Ezzel a kéréssel kereste meg a NIF Zrt. az önkormányzatot, melyhez megküldte az általa elkészíttetett telepítési tanulmánytervet és a településrendezési szerződés módosítását. Az eljárás költségei nem terhelik az önkormányzatot.
Fülöp Zsolt polgármester hozzáfűzte, hogy a beruházás megkezdése feltehetően sok közlekedési problémát fog okozni a 11-es főút forgalmában, és amint pontos információkat kap erről a városvezetés, tájékoztatni fogják a lakosságot.
A határozati javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta.

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTÉK A KULTURÁLIS KÖZPONT ÉS A TDM ÁTSZERVEZÉSÉRŐL SZÓLÓ HATÁROZATOT
Az átszervezésről szóló áprilisi döntés értelmében elindult folyamat során kiderült, hogy sem pénzügyileg, sem a kft.-ék pályázati lehetőségei szempontjából nem szerencsés folytatni az átszervezést. Ezért az erre vonatkozó határozat hatályon kívül helyezését javasolta a polgármester.
Fülöp Zsolt hangsúlyozta: nem csinálunk presztízskérdést abból, ha van egy határozat, elképzelés, és elkezdünk e szerint ügyeket intézni, majd kiderül, hogy vissza kell térni az eredeti helyzethez, akkor ezt megtesszük. Abban látnám a problémát, ha továbbra is ragaszkodnánk presztízs okokból vagy bármilyen más megfontolásból az eredeti döntéshez. A jelenlegi pályázati rendszerben a jelenlegi felállással lehetnek a legeredményesebbek ezek az intézmények.
Zakar Ágnes az átszervezés törvényességével kapcsolatban fogalmazta meg kételyeit. A képviselőnek válaszolva Fülöp Zsolt kijelentette, hogy törvényesen járt el, az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján, és a most visszavonásra kerülő határozat is törvényes volt. Felkérte az aljegyzőt, hogy idézze a katasztrófavédelemről szóló törvény idevonatkozó részét. – A jogszabály nem a döntési, hanem az állásfoglalási, véleményezési jogkört tiltja, tehát a polgármester átszervezésre vonatkozóan állásfoglalást nem adhatott volna ki. Az átszervezéssel kapcsolatos jogi háttérről tájékoztató levelet is küldtünk a képviselőknek – fűzte hozzá dr. Bartha Enikő aljegyző asszony.
Dr. Schramm Gábor jegyző válaszolva Laárné képviselő asszonynak, kifejtette: akkor következett volna be törvénytelenség, ha végigment volna az átalakulás olyan módon, hogy az átszervezett intézmények vezetője pályázat lefolytatása nélkül kapott volna megbízást. Márpedig ez nem történt meg.
Pilis Dániel alpolgármester arra kérte képviselőtársait, hogy ne fogalmazzanak meg olyan kérdésekbe bújtatott állításokat, amelyeknek nincs jogalapjuk.
A testület egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

ÚJABB KORMÁNYZATI ELVONÁS; A KÖZUTAK BONTÁS UTÁNI HELYREÁLLÍTÁSA IS HOSSZABB IDŐT VEHET IGÉNYBE
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a nyáron rendeletet alkotott a közutak nem közlekedési célú igénybevétele – kulturális és sportrendezvény, vásár, építési munkaterület – után a közút kezelőjének fizetendő díjakról. Ezért „A közterületek, közutak és azok tartozékai bontásáról… ” szóló 26/2016. (X. 17.) önkormányzati rendeletet módosítani kellett.
Szentendrén eddig 300 Ft/m2 volt az útfelbontás díja, az ITM rendelet azonban az építési munkaterület után fizetendő díjat a mellékutakon, az út forgalmától függően 10–50 Ft/m2 állapította meg. Ezzel ismételten forrást vontak el az önkormányzatoktól.
Az ITM-rendelet díjmegállapítása Szentendre önkormányzatának 4–7 M Ft bevételkiesést okoz. (2019-ben 3,7 M Ft, 2020-ban 7,3 M Ft, 2021-ben, szeptemberig 7,3 M Ft bevétel folyt be ilyen címen.)
Helyes Imre véleménye szerint a díjak alacsony szinten történő megállapítása nem fogja az utat felbontó közműszolgáltatót, vagy más céget arra ösztönözni, hogy mielőbb befejezze a munkát. Elhibázottnak nevezte a központi szabályozást, ami ismételten korlátozza az önkormányzatot feladatainak ellátásában.
Ezt az önkormányzati forrást gyakorlatilag lenullázza az ITM rendelete, ugyanakkor az önkormányzat feladatai nem csökkennek, megfelelő műszaki tartalommal ki kell adni az útburkolat bontási engedélyeket – mondta Pilis Dániel alpolgármester. Egyetértve Helyes Imrével, szükségesnek tartja valamilyen alternatív megoldás kidolgozását, amivel ösztönözni lehet a felbontott utak mielőbbi helyreállítását.
A testület az előterjesztést elfogadta.