2022. február 24., 15:13

Szentendre Város területén – a jogszabályban, különösen az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott kivételekkel – tilos a hulladék égetéssel történő megsemmisítése. A szabálytalan hulladékégetés az ország egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája, a tiszta levegőhöz való jog pedig az egyik legalapvetőbb jog.

A fűtési szezonban gyakran tapasztalható a kéményekből maró bűz kíséretében felszálló, sötéten gomolygó füst. Ez nem más, mint az otthoni hulladékégetés jele, ami egyben hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája. Szinte mindenkit érint, nemcsak azért, mert majdnem minden településen előfordul, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint hinnénk.

A házi szemétégetésekor nemcsak a belélegzett szennyezőanyagok veszélyeztetik az egészséget, hanem lehullva, a talajba bejutva, a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bekerülve és ott felhalmozódva is kifejtik káros hatásaikat.

Az egyes szennyezőanyagok együttes és hosszú távú hatása pontosan nem ismert, nem tudni azt sem, hány, egyelőre ismeretlen veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során.

A háztartásokban keletkező hulladékok közül beltéri kályhákban, illetve nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők:

  • műanyag italcsomagolás és egyéb PVC műanyaghulladék
  • textilipari hulladék, használt ruha
  • műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez
  • bútor, nyílászáró
  • gumiabroncs
  • kábelek
  • kerti hulladékok
  • színes, fényes papír hulladékok

A hulladékok égetésekor egyrészt számolni kell az anyagi összetételből eredő károsanyag-kibocsátással, másrészt a nem tökéletes égés miatt felszabaduló káros melléktermékek jelenlétével is:

  • szén-monoxid:a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik
  • szilárd részecskék:az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyező anyagai
  • nitrogén-oxidok: a levegő és a hulladék nitrogéntartalmának oxidációjából
  • hidrogén-kloridés hidrogén-fluorid: savas gázok, a hulladékban lévő klór és fluor tartalomtól függ a mennyiségük
  • kén-dioxid: a hulladékban, barnaszénben, lignitben lévő kéntartalom függvénye

A műanyag tartalmú hulladékok égetése során nagyon sokféle, mérgező és rákkeltő hatású égéstermék keletkezik (illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek).

A hulladékok égetése során jelentős a fémkibocsátás is, mivel a hulladékokban lévő fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, rárakódik (kondenzálódik) a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken található meg (Cd, Zn, As, Hg, Ni, Pb, Cr).

A dioxinok, a furán származékok, valamint a füstben jelenlévő fémek az égés során keletkező porral együtt leülepednek a talajra, a növényzetre, és a tápláléklánc révén is bejuthatnak az emberi szervezetbe, illetve fulladásos, vagy szívpanasz esetén keringési zavart okozhat.

A környezeti és higiénés károk mellett közvetlen pénzügyi kockázattal is számolnia kell annak, aki otthon hulladékot éget, mivel a háztartási tüzelőberendezések nem alkalmasak a hulladékanyagok elégetésére. A hulladékégetés tönkreteheti a tüzelőberendezéseket és a kéményeket is, amelyek javítása nagyon költséges.

Az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogunk egyik leglényegesebb eleme a tiszta levegőhöz való jog. A hulladékégetés jogszabályokat sért!

A hulladékégetés tilalmáról – a magasabb rendű jogszabályok mellett –  a város zöldfelületeinek használatáról és a természeti értékek helyi védelméről szóló 25/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében: „Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”.

„Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.”

„Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

A fenti rendelkezések alapján az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezőgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelőberendezésben való hulladékok égetését is.

Napjainkban nagyon sokféle műanyagot használunk, melyek jelen vannak a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban és csomagolásokban. Ennek következtében a műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék egy részét. A műanyagok lassan bomlanak le a természetben, ha pedig elégetjük őket, szennyezik a levegőt és károsíthatják az egészségünket. A fahulladékok többsége különböző gyanta- és lakkmaradványok mellett faanyagvédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, így égésük során szintén jelentős károsanyag-kibocsátással kell számolni.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.

Fontos, hogy ha szemétégetést tapasztal, először próbálja meg személyesen meggyőzni az elkövetőt, hogy hagyjon fel környezetkárosító tevékenységével. Ha a jó szándék nem segít, akkor a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatal Hatósági Osztályához fordulhat ITT, vagy – amennyiben nem magánszemély égeti a hulladékot – a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához (ITT).

A meggyőzés fázisában kérheti a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság segítségét is, ITT. Komoly füstszennyezés esetén érdemes a rendőrséget hívni, mert a tettenérés önmagában is bizonyíték.

Aki tüzet észlel, haladéktalanul jelezze az egységes segélyhívó 112-es telefonszámon!

 

Mindannyiunk közös érdeke, hogy a vegyes tüzelőberendezések tulajdonosai minél hamarabb korszerűbb és környezetbarát tüzelőberendezésekre váltsanak. A korszerűsítéshez időről időre állami támogatások állnak rendelkezésre. Érdemes figyelni a pályázati lehetőségeket, amelyek lezárultuk után újra megnyílhatnak.

Pályázati információk a lakossági fűtéskorszerűsítésről:

Fűtéskorszerűsítés 2022: mit és miből? »»»

Állami támogatott pályázatok:

Az Otthon Melege Program támogatás igénylése 2022-ben (később indul) »»»
Napelem pályázat 2022 »»»

Borítókép: Bellai László