2021. április 22., 07:20

Április 22. a Föld napja. A mára világméretűvé vált eseményt 1970-ben rendezték meg először, a mozgalomhoz Magyarország 1990-ben csatlakozott. Hazai Attila főkertésszel arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet a járványhelyzetben megünnepelni ezt a napot, mit tehetünk a környezetünkért, amikor a hagyományos programokat nem rendezhetjük meg?

Milyen lesz, milyen lehet a Föld napja 2021-ben, amikor a járvány miatt kötelező a távolságtartás, tilos rendezvényeket tartani és kerülni kell a találkozásokat?

Sokan kerestek meg azzal a kérdéssel az elmúlt hetekben, hogy lesz-e szemétszedés, milyen akciókkal, programokkal készülünk a Föld napjára. Sajnos, most nem követhetjük a hagyományokat, nem rendezhetjük meg az ilyenkor szokásos programokat, még szabadtéren sem vállalhatjuk a tömeges találkozások kockázatát. A szó eredeti értelmében tehát nem ünnepelhetjük meg a Föld napját, de ez nem azt jelenti, hogy nem is tehetünk semmit! Nagyon is sokat tehetünk, csak meg kell találnunk az adott körülmények között a lehetőségeket.

Senki sem tiltja meg, hogy munkába, iskolába menet, vagy a napi sétánk alkalmával vigyünk magunkkal egy (használt!) szatyrot, zacskót, és az utunkba eső szemetet felszedjük, majd a legközelebbi szemetesbe dobjuk.

Egy sok résztvevős szemétszedési akcióhoz képest mit számít ez?

Ne becsüljük alá ezeket a kis lépéseket, ezekből állnak össze a közös cselekvések. Tegyük meg ezt, amikor időnk engedi, szolgáljunk jó példával környezetünknek, ne menjünk el a szétdobált szemét mellett. Előbb-utóbb követőkre találunk, és a környezetünkben felnövő gyermekeknek már ez a mentalitás lesz a természetes. Ha túl leszünk a világjárványon, lesznek újra nagy, közös megmozdulások, addig pedig engedjünk teret az egyéni cselekvésnek!

Egyéni cselekvés, egyéni felelősségvállalás – legyen ez a 2021-es Föld napi mottónk?

Miért ne? Ki ne szeretné, ha tiszta, rendes az utcája, ha szépek, gondozottak a növények? Mit tehetek, ha nincsenek meghirdetett szemétszedési akciók? Megfogom a testvérem kezét, elmegyünk sétálni és amerre járunk, összeszedjük a hulladékot. Cselekszem és példát mutatok. Egy kis zsák szemét mindenki hulladékgyűjtőjében elfér, ha pedig épp nem, megkérdezhetjük a szomszédunkat, hogy az ő kukája hogy áll, mennyi hulladék keletkezett nála a napokban? Ha nála van hely, biztosan megengedi, hogy a hulladékgyűjtőjét használjuk.

Ha nagyobb mennyiséget szedtünk össze, és nincs hely a környező szemetesekben, a VSz is elviszi a kukák mellé kirakott kommunális hulladékot, amennyiben a megfelelő zsákban helyezzük ki azt. A Városi Szolgáltatónál vásárolhatunk ilyen hulladékzsákokat, felszedhetjük a környéken a szemetet és máris megtettük, amit megtehettünk.

Miközben mások, általában ismeretlenek, zsákszámra hordják az erdő szélére a szemetüket.

Ne hagyjuk! Ez ügyben a szokásos lakossági bejelentés úgy hangzik, hogy “tudjuk, kik tették, de bizonyítékaink nincsenek”. Ha meglátjuk, amint valaki illegálisan helyez el valahol hulladékot, hívjuk azonnal a városi rendészeket! Ez tettenérés, aminek következménye lehet, hiszen az illegális hulladékelhelyezés büntetendő szabálysértés.

A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság ügyeleti száma: +36 20 290 0190.
Közterületi bejelentő a város honlapján: e-bejelentés.

Mit gondol, mennyire lehet mozgósítani, aktivitásra bírni az embereket közös programok nélkül?

Én bizakodó vagyok, nap mint nap kapok híreket ugyanis jó gyakorlatokról. Különösebb szervezés nélkül minden hétvégén vannak kisebb-nagyobb szemétszedések, családok, szűkebb baráti társaságok kezdeményezésében. Ezeket, ha igénylik, támogatja az önkormányzat hulladékgyűjtő zsákokkal, illetve azzal, hogy az összegyűjtött, zsákokba szedett hulladékot elszállíttatjuk. Így volt ez a napokban a Dera-pataknál és Izbégen is. A nagy, közös megmozdulásokat tehát idővel bepótoljuk, addig pedig mindenkit az egyéni cselekvésre biztatok.