⇒ Fülöp Zsolt polgármester bevezetőjében átfogó helyzetképet adott, e szerint tavaly az előirányzathoz képest közel 978 millió forint bevételkiesést szenvedett el a város.  Az önkormányzatnak a pandémia okozta jelentősen romló makrogazdasági környezetben kellett – és kell – a feladatait ellátni, amit tovább súlyosbítottak és súlyosbítanak a bevételelvonásra irányuló kormányzati intézkedések. Az iparűzésiadó-kedvezményre vonatkozó kormányrendelet adta lehetőséggel Szentendrén 2800 adózó élt, amiből 1560 esetben került sor adóelőleg csökkentésre.. Ennek pénzügyi következményei nyár közepére derülnek ki, akkor lehet majd pontosan tudni, hogy mennyi lesz a tényleges bevételkiesés.

⇒ A csökkenő bevételek miatt a város szigorú takarékossági intézkedéseket volt kénytelen bevezetni, ezek mintegy 645,5 millió forint megtakarítást eredményeztek. Ilyen mértékű elvonás érezhető volt a város működtetésében.
Takarékossági intézkedések eredménye, részletesen >> 

Magyar Judit alpolgármester a 2020-as év zárszámadásáról számolt be, amit a Képviselő-testület mellett működő bizottságok már korábban megtárgyaltak és elfogadásra ajánlottak.
⇒ Először a 2020-as költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszegeiről beszélt, megmagyarázva azt, hogy a módosított előirányzatban miért szerepel magasabb összeg. A módosított bevételi előirányzat az eredeti tervhez képest azért magasabb, mert a közösségi feladatok ellátásának egyes ágazataiban növekedtek a bérek, így az egészségügyben, a köznevelésben, a szociális és gyermekellátásban. Az önkormányzatok kötelező – az államtól átvállalt – feladatait az Alaptörvény értelmében a központi költségvetésből kell finanszírozni. Sokan nem tudják, hogy az állami támogatás nem szabadon felhasználható, hanem kizárólag a meghatározott célra fordítható.

⇒ Az is látszik a táblázatból, hogy 2019-hez képest több mint 3 milliárdnál kevesebből gazdálkodtunk. Míg 2019-ben közel 11 mrd Ft volt a bevétel, addig 2020-ban 7,8 mrd Ft. Ennek alapvető oka a Covid-járvány gazdasági hatása. Annak érzékeltetésére, hogy mit jelent a városnak 3 milliárd forint, elegendő elmondani, hogy ebből az összegből a Kereskedőház és a Templomdomb is felújítható lenne.
⇒ Részben a járvány miatt hozott intézkedések, részben pedig a városvezetés céljainak megfelelően igen takarékosan gazdálkodtunk, 2020-ban 6,95 mrd Ft-ot költött az önkormányzat. A 862 M Ft maradvány kötelezettséggel terhelt és a 2021-es költségvetésben már betervezésre került.

Nem szabadon felhasználható, működési célú, a központi költségvetésből átengedett támogatás:  2,9 Mrd Ft
⇒ A kötelező feladatokhoz biztosított központi támogatás nem fedezi az azok ellátásához szükséges anyagi forrásokat. Az önkormányzatnak saját bevételéből kiegészítő támogatást kell nyújtania az óvodáknak, bölcsődének, a közétkeztetésre, az FMC-nek, a HBPMK-nak, Gondozási Központnak. Egyedül a szakorvosi rendelő finanszírozása biztosított a NEAK által fizetett térítési díjakból.
⇒ Ez a bevétel a központi költségvetésből a kötelező feladatok ellátására átengedett forrás (köznevelésre, szociális és gyermekjóléti feladatokra, gyermekétkeztetésre, kulturális feladatokra, önkormányzati működésre).
⇒ Azért volt több ez a bevétel, mint a tervezett, mert a szociális, kulturális, köznevelési ágazatokban évközben bérkiegészítésre került sor, egyebek mellett az egészségügyi dolgozók COVID-jutalmát is ez a tétel tartalmazta.
⇒ Ebből a bevételből nem lehet utat, játszóteret építeni, városüzemeltetést finanszírozni. 

Közhatalmi bevételek, adók:  2,3 Mrd Ft
⇒ A közhatalmi bevételek (adók), 877 millió forinttal csökkentek a 2020 módosított tervhez képest és még a 2019-es tényadatokhoz képest is több mint félmilliárd forint a csökkenés.
⇒ Az iparűzési adóbevétel-kiesés 654 millió forint, ennek oka egyrészt, hogy a COVID-19 gazdasági hatása miatt számos vállalkozás ment tönkre, másrészt olyan adóbefizetési, behajtási technikai döntések születtek, amelyek tovább csökkentették ezt a bevételt.
⇒ Az elvont gépjárműadó 118,8 M Ft.
⇒ Az építményadóból és telekadóból is kevesebb folyt be a tervhez képest mintegy 68,2 millió forinttal.
⇒ Az idegenforgalmi adó bevételkiesése 13,9 M Ft volt és bírságból is kevesebbet szedtünk be, mint a tervezett és mint a 2019-es tény volt.

Működési bevételek (bérleti, közterületfoglalási díjak, parkolási bevétel stb.): 1,1 Mrd Ft
⇒ Az önkormányzat saját működési bevételei (pl. lakások, helyiségek, földterületek bérbeadása, parkolási bevétel, behajtási engedélyek, közétkeztetésből származó bevételek, közterületfoglalási bevételek, egyéb) a módosított előirányzathoz képest 306 millió forinttal csökkentek.
⇒ A bevételkiesésben jelentős tétel volt a parkolási díj bevételkiesés: 139,9 M Ft, a kiszámlázott forgalmi adó 144,5 M Ft-tal volt kevesebb. 28,4 M Ft-al kevesebb bevétel érkezett a közétkeztetésből,  39,7 millió Ft-al kevesebb bérleti díj érkezett be a vészhelyzeti intézkedés hatásaként.

Felhalmozási célú támogatások (pályázatok): 178, 3 M Ft
⇒ Felhalmozási célú támogatások az elnyert pályázati pénzek és minisztériumoktól kapott támogatások. Például: Kubinyi program FMC 15 M Ft, VEKOP csónakház 65 M Ft, Izbégi capadékvíz-elvezetés 49,6 M Ft, Postás strand felújítása III. ütem 29 M Ft és néhány kisebb tétel.

Felhalmozási bevételek, ingatlaneladás: 2019 októberétől 89,2 M Ft
⇒ „Folyamatosan azt halljuk, hogy a városvezetés kiárusítja a „családi ezüstöt” – mondta az alpolgármester. – Holott ez a városvezetés az elmúlt évben összesen 89,2 millió Ft ingatlant értékesített. Ugyanis a 173,5 M Ft bevételből 84,2 millió Ft még 2016-2019-es eladásból származik. Vagyis 2019 októberétől ez a városvezetés 89,2 millió Ft értékben adott el ingatlant. Ezek között található néhány telek és a számos telekkiegészítés.
⇒ Az előző városvezetés 5 év alatt kb. 2 Mrd forintnyi közvagyon adott el, 2019-ben 491,1 millió forint értékben, vagyis 2020-hoz képest 317,6 millió forinttal több volt az ingatlaneladás.
A 2020 évi bevételek részletesen >>
A bevételek megoszlása >>

Személyi juttatások és járulékok: a munkavállalóknak kifizetett illetmények, jutalmak, költségtérítések, külső megbízási díjak, tiszteletdíjak és az ezeket terhelő járulékok. A módosított tervhez képest kismértékű csökkenés tapasztalható.

A dologi kiadások 26,3 %-al csökkentek  2019-hez képest. Ezek a kis értékű eszközbeszerzések, munkaruha, távközlés, informatikai szolgáltatások, közüzemi díjak, közétkeztetés, szakértő díjak, posta, banki szolgáltatások stb.

Ellátottak juttatásai: a rászorultsági alapon beadott kérelmek alapján juttatott segélyek. megközelítőleg a 2019-es év szintjén maradt. A városvezetés számára fontos a rászorulók megsegítése.

Egyéb működési célú kiadások: az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak működésre adott támogatások, a civil szervezetek támogatásai, és a családsegítőnek átadott normatíva tartozik ehhez a tételhez. Az előző évhez képest több mint 1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodtak az önkormányzati cégek. A járvány miatt elmaradtak a rendezvények, nem működött a V8 uszoda. A bevételkiesés miatt csökkenteni kellett a VSZ támogatását, így kevesebb jutott városüzemeltetési feladatokra, amit a szentendreiek is megéreztek.

Felhalmozási kiadások, a beruházások és felújítások költségei. A tervezett beruházásokhoz képest 938,1 millió forinttal kevesebb beruházás és 85 millió forinttal kevesebb felújítást tudtunk megvalósítani. A járvány miatti első intézkedés a kiadások visszafogása volt, így leállításra kerültek egyes beruházások, fejlesztések.
⇒ Európai Uniós forrásból betervezett, de 2020-ban nem megvalósult pályázat a VEKOP kerékpárút fejlesztése, aminek támogatási összegéből 234 millió forint érkezett be 2017-ben. Ugyancsak Európa Uniós forrásból megvalósult a VEKOP csónakház projekt, 81,3 millió forint ráfordítással. Hazai pályázati forrás igénybevételével megvalósult a SZEI informatikai eszköz- és épületgépészeti fejlesztésének egy része. 2020-ban 70,3 millió forintot költöttünk erre.
Saját forrásból megvalósult:
⇒ HBPMK elektromos hálózatfelújításának II. üteme, ⇒ a bölcsőde egyik fürdőszoba felújítása, ⇒ a háziorvosi rendelő mosdófelújítása, a kivitelező 1 millió forintos adományával, ⇒ a gyermekorvosi rendelő bejáratának felújítása, ⇒ a Szabadkai úti záportározó nyomóvezetékének beruházása, ⇒ a Szabadkai úti szelektív sziget kialakítása, ⇒ az 1 + 1 program keretén belül 8 projekt került megvalósításra a lakók bevonásával, ⇒ komolyabb fejlesztésekre csupán külső forrás megléte esetén nyílt lehetőség, egy korábban elnyert támogatás összegéből valósult meg a Kálvária út felújításának folytatása.

Finanszírozási kiadások – az intézmények finanszírozásán és az éves állami támogatáselőlegen kívül ezen a tételen könyvelik a SZERI 2 db gépjárművének lízingdíját is.
Kiadások kiemelt előirányzatonként >>
2020 évi költségvetési kiadások megoszlása >>
A kiadások megoszlása fő feladatonként >>

Fülöp Zsolt a város pénzügyi helyzetét ecsetelve elmondta, hogy folytatni kell a takarékos gazdálkodást, mert a bevételcsökkenés nem állt meg.
⇒ Már most látható, hogy a január-februárban tervezetthez képest kevesebb bevétel fog befolyni, a parkolási, a bérlati díjakból, az iparűzési adóból.
⇒ A város 460 millió forint IPA-kompenzációt kapott, ennek felhasználásáról valamennyi képviselőtől javaslatot kértek, csak a Fidesz-frakció nem élt ezzel a lehetőséggel. A testület többi tagja úgy döntött, hogy a kompenzációból 380 milliót fordít a belvárosi csatornaberuházásra, ennyit tesznek lehetővé a kompenzáció felhasználási előírásai. A további 80 milliót pedig városüzemeltetési feladatok ellátásra fordítják. — A Vasvári óvoda tetőcseréjére egyedi támogatást kértünk az illetékes állami szervektől, de azt a választ kaptuk, hogy erre most nincs lehetőség. A beruházást elindítjuk, vállalva a pénzügyi kockázatot, és közben megpróbáljuk megteremteni a pénzügyi feltételeket is – mondta a polgármester.
⇒ Az első negyedévben az adó és adójellegű bevételek 861,2 millió forintot tettek ki, ami tavaly ugyanebben az időszakban 1 milliárd felett volt. A telekadó kivételével szinte minden adónemben csökkenés látható. Megkezdődhettek az adóhátralékok s a bérleti díjhátralékok behajtása is.
⇒ Tiltakozásunkat fejeztük ki a közelmúltban benyújtott, az önkormányzati bérlakások kényszerprivatizációját célzó törvényjavaslattal szemben — tért át a másik aktuális témára a polgármester. — Ha módosítás nélkül elfogadja a parlament a törvényjavaslatot, akkor a szentendrei 6,9 milliárdos vagyont jobb esetben 1,1 milliárd forintért, rosszabb esetben 800 millió forint körüli összegért kell eladni. Így megszűnik a város egyik saját bevételi forrása, amely 100 millió forintos tétel évente. Ezen túlmenően a törvényjavaslat elfogadása súlyos szociális és társadalmi következményekkel is járna.
⇒ A tervezett beruházásokról, fejlesztésekről összeállított táblázatból jól látszik, hogy ezek önkormányzati önrésze meghaladja az állami kompenzáció összegét (a 460 M Ft-ot). A Vasvári Óvoda tetőcseréjéhez kért anyagi segítséget elutasította a BM Önkormányzati államtitkársága, ezért az ingatlaneladás további folytatása mellett kellett dönteni.

⇒ A Városrészi Költségvetés javaslattevő szakasza lezárult, nagyon pozitív volt a fogadtatása, mintegy 560 javaslatot adtak le a szentendreiek, ezeken összesen 714 megvalósítandó projekt, terv szerepelt. Ez azt mutatja, hogy az önkormányzat részvételre, bevonásra irányuló kezdeményezése elért a polgárokhoz, és a lehetőséggel nagy számban éltek is.
⇒ Egy-egy projekt megvalósítási költsége idén városrészenként 5 millió forint.
⇒ A beérkezett javaslatok fókuszában az utak állapota, és a közlekedés nehézségei állnak. Kevesebb javaslat érkezett igazán közösségi fejlesztésekre. Nyilvánvaló, hogy a polgárok alapvető városhasználati szükségletei kerülnek az első helyre akkor, amikor közvetlenül mondhatják el azokat a problémákat, amelyekkel nap mint nap találkoznak. Sajnos ez a ciklusok óta elmaradt útfejlesztéseknek és elmaradt karbantartásoknak köszönhető. A közlekedési, forgalomtechnikai, biztonsági kérések nagy számának oka lehet a 2015 óta látványosan megugró népességnövekedés.
A javaslatok városrészenkénti megoszlása és a javaslattevők költségbecslése >>

⇒ Pilis Dániel alpolgármester megköszönte az önkormányzati dolgozók támogatását a takarékossági intézkedésekben. Kiemelte, hogy nagyon fontos folytatni a már pályázatot is nyert projekteket. Az EU-s Szolidaritási Alap forrásainak elosztásához az önkormányzatnak adatszolgáltatást kellett benyújtania, arról érdeklődött, hogy érkezett-e erről visszajelzés? Novák Andrea, a Pénzügyi Iroda vezetője elmondta, hogy az Államkincstár pályázati oldalára kellett feltölteni a kért adatokat, becsléseket, 212 millió forintra nyújtották be a pályázatot, a rendszer befogadta a beküldött anyagot, de más visszajelzést nem kaptak.

⇒ Lang András (TESZ) képviselő a működésű célú állami támogatások növekedéséről kérdezett. Magyar Judit válaszában elmondta, hogy a növekedést az év közbeni – elsősorban az egészségügyi dolgozóknak szóló – bérkiegészítést okozta.

⇒ Boda Anikó (Fidesz) azt kérdezte, hogy elad-e ingatlanokat az önkormányzat, annak ellenére, hogy a város megkapta az IPA-kompenzációt. A polgármester megismételte, amit beszámolójában elmondott, hogy más, fontos projekteket is folytatni kell, amikre már korábban pályázatot nyert az önkormányzat, mert ha nem teszik, akkor elvesznek ezek a pénzek. Ezek önkormányzati költségeit is elő kell teremteni. A városvezetés nem fesztiválokra, hanem infrastruktúrafejlesztésre kívánja fordítani az ingatlaneladásokból befolyó bevételeket.

⇒ Helyes Imre (TESZ) úgy vélte, hogy hatalmas teljesítmény volt a 2020-as év gazdálkodása, hiszen sikerült az évet lezárni veszteség nélkül. Megköszönte mindazok munkáját, akik ehhez hozzájárultak, akik személyesen, vagy intézményként lemondtak jövedelmekről, bevételekről annak érdekében, hogy megvalósulhassanak a takarékossági célok. A kormányzat és az önkormányzatok viszonyában kifogásolta, hogy a kormány nem tekinti partnernek a településeket vezető testületeket. Nagyon fontosnak nevezte, hogy sikerült elindítani a Városrészi Költségvetést, ami nagymértékben elősegíti a helyi közösségek kialakulását, fejlődését.

⇒ Pál Gábor (TESZ) a bérlakás-törvénymódosítás kapcsán elmondta: számára érthetetlen, hogy nem minden szentendrei képviselő háborodott fel a lakásmaffiának kedvező törvényjavaslaton. Szerencsére úgy tűnik, hogy a javaslatot a beterjesztett formában nem fogadja el a parlament. Sajtóértesülések szerint a világörökségi területeken lévő lakáscélú ingatlanokra szűkítik a kötelező eladást, ami szintén elfogadhatatlan. Boda Anikó képviselőtársának felhívta a figyelmét arra, hogy a korábbi fideszes városvezetés öt év alatt 2 milliárdnyi közvagyont árusított ki. A jelenlegi vezetés kényszerűségből tesz ilyen lépést a város infrastruktúrájának fejlesztése érdekében.