…

Szentendre beépítettsége valamilyen formában állandó téma a közösségi médiában, s ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a főépítésszel való beszélgetésem napján … a „blogolók” épp azt próbálják kitalálni, vajon mi épül a Radnóti utcában, a tiszti házak alatt.

Ha már épp ma beszélünk, meg tudja mondani, mi épül a Radnóti utcában?

Fogalmam sincs! Az a helyzet, hogy szinte minden héten beviharzik valaki az irodánkba egy ilyesfajta kérdéssel, és olyankor én sem tudok mást tenni, mint elkezdek nyomozni. Az információk ugyanis a Kormányhivatal Építésügyi Osztályán vannak. Az önkormányzatnak sincs több információja, mint amit a lakosok elérhetnek az interneten.

Egy város főépítészének miért nincs információja arról, hogy mikor, mi épül?

A vonatkozó szabályok szerint a kormányhivatalnak meg kell küldenie az általa kiadott építési engedélyeket, illetve a jóváhagyott egyszerű bejelentéseket, de ha meg is kapom őket – mert van, hogy nem – azon csak utcanevek és adatok vannak, a terveket nem látom.

Akkor most hogyan derítené ki, hogy mi történik a Radnóti utcában?

Először megnézném, hogy jött-e a helyszínt érintő építési engedélyezésről értesítés a kormányhivataltól. Utána megnézem az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer) és az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) interneten elérhető bárki számára nyilvános adatait. Hozzá kell tennem: a SZÉSZ (helyi építési szabályzat) alapján ez mezőgazdasági övezet.

Ami mit jelent?

Hogy ide ebben a pillanatban senki nem kaphatott építési engedélyt. A településszerkezeti tervben (TSZT) – ami a város területének hosszútávú felhasználási céljait mutatja – ez intézményi területfelhasználás céljára van tartalékolva. Vagyis ide majd csak bizonyos rendeltetésű egységek (pl. kereskedelmi, szolgáltató, oktatási) lesznek építhetők. Ehhez előbb az adott területre érvényes SZÉSZ-t kell megváltoztatni, vagyis a jelenlegi mezőgazdasági övezetet intézményi övezetté minősíteni és építési jogot adni. Ilyen azonban nem történt. Addig viszont itt semmi nem épülhet – családi házak, vagy lakóparkok például bizonyosan nem.

…

A katolikus óvoda Csicserkó kérdéses területének csak egy részét érinti. Mi történik ilyenkor a fennmaradó zöld területtel?

A jelenlegi SZÉSZ-módosítás csak azt a két telket érinti, ahová az óvoda épülni fog, a többi a SZÉSZ alapján ugyanúgy mezőgazdasági övezet marad, ahová egyelőre semmi sem építhető. És éppen azért, hogy egy későbbi intézményi fejlesztést ne akadályozzanak az oda épülő pici mezőgazdasági épületek.

A zöld civilek határozottan tiltakoznak Csicserkó területének ilyen módon való beépítése ellen. Nem lehetne megoldás az, ha a még érintetlen részt engedné a helyi szabályozás megmaradni zöldnek?

Ez egyelőre így is van. Természetesen a településszerkezeti terv következő felülvizsgálatakor dönthet úgy a képviselő-testület, hogy hosszútávon sem kívánja beépíthetővé tenni ezt a területet. Ez azonban egy nagyon komoly döntés, amit a tulajdonosokkal mindenképpen egyeztetni szükséges. Másrészt ez a döntés később, akár egy más összetételű képviselő-testület által megváltoztatható, hiszen a magasabb jogszabályok (az agglomeráció szerkezeti terve) elméletileg lehetővé teszik ennek a területnek a beépítését.
Ez jelenleg magántulajdonban lévő szántó, legelő. Vagyis nem közpark-jellegű zöld területről beszélünk, hanem termőföldről. Ennek a területnek a közpark övezetbe sorolása azzal a következménnyel járna, hogy az önkormányzatnak meg kellene vásárolnia ezeket az ingatlanokat, amire nyilvánvalóan nincs pénzügyi fedezet. Tehát a képviselő-testületi egyedi döntésétől függ, hogy végül enged-e egy ilyen területet beépíteni, ad-e és mikor, milyen feltételekkel építési jogot.

Azért kérdezem mindezt, mert a zöld területek megőrzése szintén egy választási ígéret volt.

Azt gondolom – hangsúlyozva még egyszer, hogy nem a főépítész, hanem a képviselő-testület az ilyen kérdésekben a döntéshozó –, hogy a zöld területek megtartása, mint ígéret nem egyenlő azzal, hogy ebben a városban soha többé, semmi nem fog épülni.
Új beépítésre szánt területet biztosan nem akar kijelölni az önkormányzat, de a településszerkezeti tervben ekként jelölt tartalék területek esetében a képviselő-testület által is támogathatónak ítélt beruházás esetén van erre mód – meghatározott feltételekkel. Ráadásul, ha megnézzük, a kérdéses Vasvári Pál út és Fürj utca találkozásánál fekvő telek ökológiai értéke nem túl magas – és ezt nem én, hanem más szakemberek mondják. Vagyis, ha itt épül valami, de mellette valódi, többszintes zöldfelületeket alakítanak ki, fákat, bokrokat ültetnek, továbbá, ahogyan azt előírtuk, intenzív zöldtető fedi majd az épületet, akkor az ökológiai értéke akár magasabb is lehet, mint a jelenlegi.

…

… hogyan állnak az egyeztetések a Budapesti Fejlesztési Központtal, amelyek ugye érinthetik a leégett Spar területére is tervezett – szintén külső beruházó bevonásával megvalósítandó – városközpont kérdését?

… Januárban gyakorlatilag két hetünk volt, hogy véleményezzük a terveket, mire a polgármester úr felkérte a helyi tervtanácsot, hogy alakítsa ki a szakmai álláspontját. Ez elkészült, meg is küldtük a tervezőknek, és azóta egy újabb tervtanácsi ülésen is láthattuk a módosított terveket.

Ezek szerint várható, hogy figyelembe veszik a helyi szakértők véleményét, és akár módosítanak is a terveken?

Bízunk benne, hogy igen. Az egyik lényegi észrevételünk az volt, hogy nem tartjuk szükségesnek azt a tetőmagasságot, amit a terveiken feltüntettek. Azt javasoltuk, hogy ne legyen lefedve minden vonat, vágány és busz, elég csak azokra a területekre figyelemmel lenni, ahol gyalogosközlekedés van. Ezt az érvünket részben elfogadták.
Jeleztük, hogy szerintünk a Bolgár utcához érkező zebra – ami által akadálymentesíteni kívánják az aluljárót – sincs jó helyen. Javasoltuk a gyalogátkelőhely másik lámpás csomópontban történő kialakítását. Erre azt válaszolták, hogy ebben még egyeztetniük kell majd a Magyar Közút nZrt-vel. És legnagyobb sajnálatunkra a parkolóházhoz ragaszkodnak, az azzal kapcsolatos észrevételeinket eddig nem fogadták meg, a településképet kevésbé zavaró mélygarázs létesítésétől elzárkóztak.

Mit lehet tudni a leégett Spar maradványainak sorsáról? Mikor lesz végre elbontva, vagy rendezve az a terület?

A földterület önkormányzati tulajdon, ám a rajta álló épületek magántulajdonban vannak, vagyis földhasználati jog illeti meg őket. Időközben arról értesültünk, hogy a Spar Magyarország Kft. megvásárolta a korábbi tulajdonost, a Pikk Terc Kft.-t, így jelen pillanatban a Spar tulajdonában állnak a maradványok.

És ez mit jelent a gyakorlatban?

Egy jogilag nem tisztázott helyzet áll még mindig fenn – a szerződés úgy szól, hogy amíg áll az épület, a tulajdonos használhatja az alatta lévő területet. A Spar szerint áll ez az épület, az önkormányzat szerint az épület megsemmisült a tűzben, s így a földhasználati jog is megszűnt. Ugyanakkor egyik félnek sem érdeke perre menni, hiszen a jövőbeni fejlesztésben akár partnerek is lehetnének.

Tudomásom szerint a közeljövőben – újabb lakossági egyeztetések után – a képviselő-testület elé kerül a helyszínt érintő területfejlesztési pályázat koncepciója, amelynek elfogadása és meghirdetése után az önkormányzat a potenciális beruházók pályázatait értékeli majd.

…

… Konkrétan milyen jogokat jelentenek ezek az önkormányzat számára?

A főépítészi szakmai konzultáció kötelező köréről az önkormányzat dönt. Az ideális az lenne, ha valamennyi egyszerű bejelentés esetén sor kerülhetne erre, de ezt csak kisebb települések tudják a gyakorlatban megvalósítani, ahol nincs ennyi építkezés, hiszen ennek komoly létszám igénye van. Szentendrén ez alapvetően a tervezett épület méretéhez van kötve, valamint a lapostetős házak esetében is kötelező, vagy ha egy teljesen újonnan beépülő területen épül a ház (pl. a Pomázi út alatt). Arra azonban már nincs rálátásunk, hogy a véleményünket mennyire veszik figyelembe, módosítanak-e ezek alapján a terven és végül milyen tervek alapján kezdődik meg az építkezés.
Számtalanszor tapasztaljuk, hogy mi leírjuk: településképi szempontból nem támogatunk egy-egy épületet, majd kapjuk az értesítést arról, hogy ennek ellenére az egyszerű bejelentést megtették és kezdődik az építkezés.
…
Ha azonban a ház felépül, s az valamilyen módon nem felel meg a Településképi Rendeletnek, akkor kötelezhetem a tulajdonost az annak megfelelő átalakításra, és a magánszemélyt maximum 200 ezer forint bírság megfizetésére, ami szintén komolytalan, hiszen épp felépített egy sok tízmilliós házat. Ezt a büntetést akár bele is lehet kalkulálni az építkezés árába, különösen az üzletszerű lakásépítés esetében… A kötelezés végrehajtására, kikényszerítésére sajnos az önkormányzatoknak nincsenek jogilag kényszerítő erejű, hatásos eszközei.
Előfordult, hogy az egyszerű bejelentés előtt a szakmai konzultáció során megállapítottuk, hogy véleményünk szerint a tervezett építkezés a SZÉSZ, illetve az OTÉK előírásaival ellentétes. Sajnos ezek betartására nincs hatáskörünk, csak az építésügyi hatóságnak, ezért véleményünket megküldtük nekik is. Ennek ellenére ők az egyszerű bejelentést mégis tudomásul vették. Ilyen esetben nincs jogorvoslati fórum, ahol álláspontunknak érvényt szerezhetnénk. Ez történt a joggal nagy felháborodást kiváltó Boldogtanyai rétre készült tervek esetében is.
A településképi véleményezés során tavaly óta nem vizsgálhatjuk azt sem, hogy a terv a saját SZÉSZ-ünknek vagy az OTÉK-nak megfelel-e. Ezekben a kérdésekben csak bízhatunk abban, hogy az építéshatóság érvényt szerez ezeknek az előírásoknak. Sajnos ezzel kapcsolatban is volt már rossz tapasztalatunk, így már két esetben is bírósági perben támadtuk meg az építési engedélyt. Sajnos a per alatt az építkezés gond nélkül folytatható. Így előfordulhat, hogy az ítélet megszületéséig a szabálytalan épület akár el is készül. Az egyik esetben az építéshatóság elfogadta érveinket és saját hatáskörben visszavonta döntését. A másik per jelenleg is folyamatban van. Szomorú, hogy ennek így kell működnie!
A településképi vélemény tavaly január 1-je óta már nem köti az építéshatóságot az engedélyezés során, így akár figyelmen kívül is hagyhatja a mi – konkrét jogszabályon alapuló – véleményünket.
Többször előfordult, hogy az építésügyi hatóság a neves, díjazott építészek által megfogalmazott véleményünkkel szembe menve – igencsak vitatható érveléssel – adott engedélyt az építkezésre.

….

Tavaly júniusban az új SZÉSZ elfogadásáig változtatási tilalmat rendelt el a képviselő-testület. A SZÉSZ-t pedig akként tervezi módosítani a városvezetés, hogy korlátokat szabjon a további építkezéseknek. Mennyire működőképesek ezek a megoldások?

Ennek a szándéknak az érvényesítésében komoly gát az a tavaly életbe lépett, előbb kormányrendeleti, ma már törvénybe foglalt, az építési vállalkozók érdekeit maximálisan kiszolgáló rendelkezés, amely előbb a vészhelyzet idejére, a jelenlegi szabályok szerint pedig idén június 30-ig kikerülhetővé tette az önkormányzatok által hozott építésügyi korlátozó intézkedéseket. Így többek között a változtatási tilalmat, de ha elfogadná a testület, a szigorított SZÉSZ-t is. Vagyis e tekintetben is ki vagyunk szolgáltatva az építtetők és az építészek belátásának. Meg kell jegyezzem, hogy ez a rendelkezés számos jogilag bizonytalan és vitatható esethez vezethet a későbbiekben, amit az építtetőknek a saját érdekükben is érdemes lenne komolyan mérlegelniük.

…

Gálfi Sarolta
Fotó: Révai Sára

• Megjelent a Szentendre és Vidéke márciusi számában, a teljes interjú itt olvasható >>>