Születésnapokon szoktuk úgy köszönteni az ünnepeltet, hogy Isten éltessen sokáig, bár egy épületről van szó, de egy olyan épületről, amit mi szentendreiek töltöttünk és töltünk meg élettel – mondta Fülöp Zsolt polgármester köszöntő beszédében a könyvtár olvasótermében tartott az évfordulót ünneplő rendezvényen. – Egy olyan épület fennállását ünnepeljük, ahol az elmúlt 50 év alatt barátságok, szerelmek szövődtek, ahol a sok beszélgetés során közösségek formálódtak.

Elgondolkodtató az elmúlt ötven év, hogy mennyi érték teremtődött itt – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy az intézmény a szemünk láttára „növekedett”, velünk, szentendreiekkel vált a város kulturális és közösségi életének szerves részévé, és ez a szerepe tovább folytatódik, mert számtalan programmal, eseménnyel teli évek várnak még ránk ebben az épületben.

Beszédében méltatta Hofer Miklós Ybl- és Széchenyi-díjas építész tervét, amelynek köszönhetően nem a belvárosra rátelepedő, hanem a város építészeti arculatához illeszkedő, a hetvenes években rendkívül korszerű épület jöhetett létre. A szükségessé váló felújítás kapcsán hangsúlyozta, hogy majd együtt találjuk ki a mai igényeknek megfelelően az új funkciókat megőrizve azokat az értékeket, amelyekkel az épület ma is rendelkezik.

Azt kívánom, hogy ezt a könyvtárat és mindannyiunkat, akik élettel töltjük meg ezt az intézményt Isten éltesse sokáig – mondta, megköszönve azok munkáját, akik korábban és most a gondját viselik az épületnek.

Az olvasó az érték

Az ötvenes években egy Budapest V. kerületében álló üzlethelyiségből indult a Pest Megyei Könyvtár története (erről az intézmény oldalán olvashatnak bővebben) – kezdte köszöntőjét a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Tóth Máté. – 1975. április 3-án átadták a jelenlegi épületet, így végre méltó helyet kapott az intézmény. Az épület tervezése kapcsán elmondta, hogy az volt az egyik elvárás, hogy az épület fokozott ünnepélyességet sugalljon. Az előtérbe lépve, rápillantva a Barcsay-mozaikra, átérezhető válik a tervezői szándék: „egy kicsit megemelni a könyvtár jelentőségét és azt mondani, hogy itt, ahol ennyi könyv van, hihetetlen értékek vannak.”

Ma már nagyon máshogy gondolkodunk erről – mondta. – A könyvtár nem a könyvek temploma többé, hanem egy pezsgő közösségi tér, amit, ha úgy tetszik, mi, könyvtárosok az évtizedek alatt lerángattunk a földre. Már nem azt mondjuk, hogy a könyv az érték, hanem azt, hogy az olvasó az érték. Az érték nem akkor születik, amikor a könyvet megírják, hanem akkor, amikor azt elolvassák, a mi küldetésünk az, hogy minél többen olvassanak könyveket. Végül arról szólt, hogy reméli, a következő években az eddig megteremtett rengeteg érték megsokszorozódik. Ígérhetem – mondta –, hogy én és a kollégáim mindenképpen ezen leszünk.

A mozaik köré épült művelődési központ

A HBPMK helytörténeti könyvtárosa, Komáromi-Raisz Borbála sok érdekességet osztott meg az épület létrejöttével kapcsolatban. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár helyszínéül négy település jött szóba annak idején, végül Szentendre mellett döntöttek, részben a jó megközelíthetősége miatt. Leginkább azonban azért, mert a hatvanas évek végétől a város fokozatosan a megye kulturális központjává kezdett válni, amiben nem kis szerepe volt a pártállami idők meghatározó kultúrpolitikusának, Aczél Györgynek. A városban három helyszínt is kijelöltek az épület számára, de a legalkalmasabbnak a valamikori Engels u.–Martinovics u.–Pásztor köz által határolt terület bizonyult a legalkalmasabbnak.

A tervező Hofer Miklós Ybl- és Széchenyi-díjas építésznek sok elvárást kellett figyelembe vennie. A 2500 négyzetméteren négy intézményt kellett elhelyezni, igényes és korszerű színpadtechnikával felszerelt színháztermet kellett kialakítani, a művelődési ház funkcióknak is meg kellett felelnie, az épületnek illeszkednie kellett a város karakteréhez. Az előcsarnoknak pedig fokozott ünnepélyességet kellett sugároznia, mert mire a tervezéshez értek, addigra Barcsay Jenőt már felkérték a mozaik elkészítésére. Ahogy a szentendreiek mesélni szokták: a megtervezett mozaik köré építettek a művelődési házat. Az 1975. április 3-ai ünnepélyes átadó után technikai problémák miatt csak december közepétől volt látogatható az intézmény.

Párbeszédre, gondolkodásra motiváló információs tábla

A „könyvtár, a kultúra mint templom” szemlélet már háttérbe szorult, az ezt is kifejező mozaik azonban olyan érték, aminek a befogadását, a szemlélő és a műalkotás közötti aktív „párbeszéd” kialakulását egy információs táblával kívántuk elősegíteni – mondta dr. Tóth Máté igazgató a tábla avatásakor. Ehhez kapcsolódóan Szabó Noémi a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) művészettörténésze azt fejtegette, hogy az előtérbe belépve már mindenki megszokta a hatalmas mozaik látványát, de hogy mit is látunk, mi a jelentősége a város számára ennek a műalkotásnak, ahhoz szükség van valamiféle támpontra. Ezt a szerepet tölti be az FMC és a HBPMK munkatársai által létrehozott tájékoztató tábla.

Barcsay feltételekkel fogadta el a felkérést

Szabó Noémi előadását a 2025-ös évhez és az április hónaphoz kapcsolódó Barcsay-évfordulók, események felsorolásával kezdte, majd a Szentendrei mozaik megszületésének körülményeiről mesélt. Amikor 1968-ban felkérték Barcsayt a mozaik elkészítésére, akkor már nagy sikere volt a két tört márványból készült mozaikjának: a Miskolci Egyetem könyvtára és a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház számára készült alkotásai sikert arattak.

Barcsay két feltétellel fogadta el a felkérést: ne mondják meg, hogy mi legyen a témája és ő határozhassa meg az anyagot, amihez muranoi üvegmozaikot választott arany háttérrel. Az anyagválasztás jelentősen megnövelte a költségeket, de a megrendelők tudomásul vették a feltételeket és Barcsay óriási lendülettel vetette bele magát a munkába, rengeteg vázlatot, részlettanulmányt, kisebb festményt készített. Ebből egy kiállításra való anyag is összejött, amit 1969-ben mutatott be a Ferenczy Múzeum. A 70. születésnapja alkalmából – 1970-ben – a Műcsarnokban életmű-kiállításra kapott lehetőséget, ekkor mutatták be a Szentendrei mozaikot is.

Két év alatt Barcsay felügyelete mellett megfeszített munkával készült el a 33 négyzetméteres mozaik. Hegyi György és Rác András üvegmozaik-rakó mesterek egy műhelyben állították össze a több lapból álló alkotást. A műcsarnokbeli kiállítás után a Pest Megyei Művelődési ház és Könyvtár épületének elkészültéig a Nemzeti Galéria régi, Kossuth téri épületében volt látható az alkotás.

Barcsay szentendrei mély kötődéséről szólva Szabó Noémi elmondta, hogy a Mester az 1920-as évektől kezdve tavasztól őszig a városban élt, először a művésztelepen, majd az 1964-ben megvásárolt Zenta utcai házában. Szerelem volt számára a város és a várost körülölelő táj.

A Szentendrei mozaik a Barcsay-életmű egyik legfontosabb, kiemelkedő alkotása, a művészetének összefoglalása, szintézise, Szentendre művészeti és építészeti hagyományaihoz való kötődésének összegzése. A mozaikról szólva Szabó Noémi Petényi Katalin művészettörténészt idézte: „A mozaik témája a társulás. A belső erővonalak megsokszorozódva áramlanak át egyik figurából a másikba. Összekapaszkodó kariatidák: mindegyik alak egyenértékű tartópilléres tükre az emberi világnak. Barcsayt nem az akció érdekli, hanem a magatartás, az összefogódzó, egymásrautaltságában vívódó, növekvő ember.”

Vissza a jövő könyvtárába

Az évforduló alkalmából szervezett szakmai konferencián több előadás is foglalkozott a XXI. század, a jövő könyvtárával. Ennek kapcsán dr. Tóth Máté elmondta, hogy a „Vissza a jövő könyvtárába” címet azért adták ennek a konferenciának, hogy kicsit visszatekintsenek a múltra és a múltból táplálkozva megfejthessék a jövőt, hogy merre tart, hogyan alakul ennek az épületnek a jövője.

Az épület megújításának tervezési folyamata már évekkel ezelőtt megkezdődött – mondta a konferenciát köszöntő beszédében Gulyás József alpolgármester –, akkor, amikor már kapujában voltunk annak, hogy megnyílnak az uniós források. Abban bíztunk, hogy kész tervekkel jó eséllyel pályázhatunk. Sajnos a történelem másképp alakult.

Legutóbb 2021-ben készült egy előzetes koncepció arról, hogyan érdemes gondolkodni a jövő könyvtáráról, az épület megújításáról. A napokban született egy döntés a Városházán, hogy a város megszerzi azt a jogot, hogy elindíthasson egy tervezési, felújítási programot. Jelenleg ugyan nincs forrásbőség, de ettől függetlenül előre kell tekinteni és ha mégiscsak hozzáférhetünk a különböző alapokhoz, támogatásokhoz, akkor legyünk készen és legyen kigondolt koncepció az épület megújításáról – mondta Gulyás József.

Belsőépítészeti ötletpályázatot írnak ki a HBPMK előcsarnokának újragondolására

A képviselő-testület a március 27-ei ülésén arról döntött, hogy belsőépítészeti ötletpályázatot írnak ki a HBPMK előcsarnokának újragondolására. Korábban a kávézó és a terasz kialakítására hozott határozatot hatályon kívül helyezték, mert a pályázat kiírásának előkészítésével megbízott munkacsoport – meghallgatva minden szakembert –, arra az álláspontra jutott, hogy a könyvtár előcsarnoka újragondolásra és komolyabb felújításra szorul. A munkacsoport azt javasolta testületnek, hogy egy belsőépítészeti ötletpályázatot írjanak ki az előcsarnok funkciók szerinti újragondolására, amelyben a könyvtárosok és a közművelődési szakemberek által megfogalmazott elvárások figyelembevétele meghatározó. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.