– Ahogy az Ábrányi Emil programban is olvasható: a várost vezető képviselők elkötelezettek a demokratikus értékek mellett – kezdi a beszélgetést Pilis Dániel alpolgármester, aki a Városrészi Költségvetést is felügyeli. – Ebből egyértelműen következik, hogy azokat a folyamatokat, módszereket igyekszünk bevezetni, a szentendrei viszonyokra adaptálni, amelyek demokratikusabbá teszik a város közéletét. Ilyen a közösségi költségvetés is, amit mi Városrészi Költségvetésként vezettünk be. E rövid két év alatt a folyamat kiegészült az ötletelő műhellyel, a városrészek önkénteseiből álló tanácskozással, amely a szavazható javaslatokról döntött. De ilyen új elem volt a Vasúti villasor és környékének forgalmi rendjére vonatkozó koncepcióterv közös kimunkálása is. Ennek során az ott élők a forgalommérésekbe is bekapcsolódhattak és közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a közlekedésszabályozás összetettségéről, és egy olyan helyzetben sikerült konszenzusos egyezségre jutni, amelynek nincs teljes mértékben jó megoldása.
– Az ötletelő műhelyen és a városrészi tanácskozáson részt vettek az önkormányzat városfejlesztési szakemberei is – vette át a szót Kiss Barna, a Városrészi Költségvetés projektmenedzsere. – Így a konzultáció során az ötleteket sikerült megvalósítható projektekké alakítani, és közben egyre többet tanulhattunk a saját városunkról, mi tartozik az önkormányzat hatáskörébe, mi nem, milyen jogszabályokat, városképi szempontokat kell figyelembe venni. A hivatal munkatársai számára meg az volt tanulságos, hogy milyen megfontolásai vannak egy városlakónak, milyen sokféleképpen gondolkodnak a lakókörnyezetükről. Mindenkit arra buzdítok, hogy a javaslatokat egyeztessék a környezetükben élőkkel, mert sok azonos vagy majdnem azonos ötlet érkezik be.
Hogy áll a nyertes javaslatok megvalósítása?
– A jelenlegi gazdasági környezet, az elszabadult építőipari árak a kivitelezésben sok gondot okoznak, gyakran egy árajánlat csak egy hétig él. Így előfordul, hogy a szakmai elbíráláskor még úgy becsülhető, hogy belefér a keretbe a kivitelezés, de a tervek elkészülte után már meghaladja a keretet az árajánlat. Ilyen esetekben, ha lehet, akkor ketté bontjuk a javaslatot, vagy ha találunk forrást a költségvetésben, akkor kiegészítjük, vagy a második, harmadik helyen végzett ötleteket valósítjuk meg – folytatta az alpolgármester. – Eddig 15 javaslat kivitelezését sikerült befejezni, és több nyertes javaslat kivitelezése elkezdődött. Reméljük, hogy az építőipart is eléri a megígért egyszámjegyű infláció.
Mit gondoltok a Városrészi Költségvetést kritizáló véleményekről?
– A közösségi médiában olvasottak alapján leginkább azok kritizálják, akik ebben nem vesznek részt. A programba bekapcsolódók visszajelzései, a beküldött ötletek alapján, a részvételi hajlandóság az ötletelő műhelyen és a szavazási körről döntő tanácskozáson, mind arra engednek következtetni, hogy a szentendreiek felismerték a jelentőségét és élnek azzal a lehetőséggel, amit a Városrészi Költségvetés biztosít számukra – mondja Kiss Barna.
– Néhányan azt hangoztatják, hogy ilyen kis pénzügyi kerettel semmi értelme ezt a folyamatot megszervezni – folytatja Pilis Dániel. – Szerintem meg pont akkor, amikor az önkormányzatok működését egyre szűkebb keretek közé szorítják, amikor egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre, pont akkor fontos, hogy ennek a kevésnek az elosztásába bevonjuk a szentendreieket. A központi költségvetésben folyamatosan csökken az önkormányzatoknak jutó források aránya, és ez ellehetetleníti az infrastruktúra megfelelő fejlesztését. Az önkormányzatok forráshiánya egyre súlyosabban érinti az állampolgárok mindennapi életét. Pont ebben a helyzetben van szükség arra, hogy minél több szentendrei részt vegyen a döntésekben, pont ebben a helyzetben van szükség az együttműködésre, a konszenzusra törekvésre, hogy a legtöbbek számára elfogadható döntések szülessenek. A Városrészi Költségvetés a közös gondolkodásnak és a felelős cselekvésnek jó kerete, amit egyre többen ismernek és értékelnek is Szentendrén.
Kérem, hogy csatlakozzanak a programhoz, vegyenek részt városrészük formálásában!
Javaslattétel 2023. március 6. és 26. között
- A javaslatok beküldhetők online kérdőíven a varosreszi.szentendre.hu oldalon vagy a nyomtatvány kitöltésével.
- A nyomtatványokat eljuttatjuk valamennyi postaládába, de megtalálható a Szentendre és Vidéke újságban, vagy a gyűjtőhelyeken és a piacon felállított pultnál.
- Gyűjtőhelyek: Városháza, Városház tér 1., Üveges Műhely, Telep utca 14., Sarki Csemege & Falatozó, Vasúti villasor 45., Dombai Sarki Vegyesbolt, Mathiász utca 13., Mondi pékség, Hamvas Béla u. 2., Panificio il Basilico, János u. 2., CBA Élelmiszerbolt, Füzespark, Nyár u. 2., Príma Pék, Sztaravodai út 3., Izbég ABC, Szentlászlói út 99., Pásztor Mini ABC, Pásztor és Kút utca sarok, Pismány kézműves pékség, Barackos út 39., Friss ABC, Berkenye u. 1.
- Kérjük, hogy a nyomtatványon lehetőleg valamennyi pontot töltsék ki.
- Több javaslat is beküldhető, de elsősorban a saját városrészük, a közvetlen lakókörnyezetük fejlesztésére vonatkozó ötleteket küldjenek be.
- A korábban már beküldött, de nem nyert javaslatokat is várjuk.
- Javasoljuk, hogy ötleteikről egyeztessenek szomszédaikkal, a környéken élőkkel.
- Tartsák szem előtt, hogy a városrész fejlesztési kerete 7 millió forint.
- Néhány gondolatébresztő az ötleteléshez: utcabútorok, parkosítás, fásítás, közösségi terek, játszótér körüli fejlesztések, játszótéri eszközök, sporteszközök, kutyafuttató (és eszközök), közvilágítás (napelemes is), buszmegálló beálló, köztéri free-wifi, okospad, kerékpártároló, köztéri szobrok felújítása.
FOTÓ: Szentendre.hu / Bellai László