2021. szeptember 14., 10:03

 

A vadon élő állatok megjelenése lakott területen egyre több településen okoz gondot országszerte. Szentendre erdővel határos területein is sokan panaszkodnak arra, hogy a vaddisznók feldúlják a kertjüket, a rókák kiborogatják a szemetes edényeket, lopják a csirkéket. A vadak által okozott károk megelőzésével, távoltartásuk lehetőségeivel és az ártalmatlanításukkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az önkormányzat által megbízott hivatásos vadász, Fazakas Lajos segítségével foglaltuk össze.

Sokan nem értik, hogy miért nem lehet egyszerűen, gyorsan elintézni a vadon élő állatok távoltartását a lakott területtől, miért olyan hosszadalmas folyamat a vadak ártalmatlanítása – akár kilövéssel, akár más módon.

Vadállatok ártalmatlanítása lakott területen – csak rendőrségi engedéllyel

Fazakas Lajos egya Tuja utcai ingatlanon ejtette el ezt a méretes vaddisznót
Fazakas Lajos — lakossági bejelentésre — a Tuja utcai ingatlanon ejtette el ezt a vaddisznót

A vadgazdálkodási törvény nem terjed ki a települések belterületére, ezért a vadászatra jogosultak nem intézkedhetnek itt önállóan. (Szentendre külterületén a Pilisi Parkerdő rendelkezik vadászati jogosultsággal.) A jogszabályok szerint belterületen csak a rendőrkapitányság adhat engedélyt a kárt okozó vadak kilövésére. Egy-egy bejelentésre a rendőrség 1,5–2,5 hónapra ad kilövési engedélyt, ha ennyi idő alatt nem sikerül elejteni a vadat, akkor meg kell ismételni az engedélyeztetést. A rendőrkapitányságtól csak a lakosság által bejelentett konkrét esetekben kérhet az önkormányzat kilövési engedélyt, az önkormányzattal szerződött hivatásos vadász nem kezdeményezheti ezt. A kilövést a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel is egyeztetni kell.
– Egy-egy kárt okozó vad elejtése több napot vesz igénybe, csak az esti órákban van erre lehetőség. Az Árvácska állatmenhelyen napokat töltöttem, mire sikerült elejteni a méretes vaddisznót, egy Láncfű utcai ingatlanra 20 alkalommal kellett kimenni, mire végre megjelent a vaddisznó. De a kilövésre a legvégső esetben kerül sor, ha látok más megoldást a vadak távoltartására, akkor azt ajánlom a bejelentőknek – mondja Fazakas Lajos, aki közel negyven éves vadászati gyakorlattal rendelkezik, dolgozott mezőőrként és vadőrként is. – Gyakran nem tetszik, amit mondok, mert sok esetben a kerítést kellene megerősíteni, vagy megfelelően elzárt helyen kellene tartani a kukát, felszedni a lehullott gyümölcsöt, lekaszálni a kert végében a gazt, az elburjánzott aljnövényzetet kiirtani. Az említett óvintézkedéseken kívül jó tapasztalatokat hallok a vadriasztó folyadékokról is, amit a kerítés tövébe, a földre kell permetezni, több, nagyobb esőzés után is hatékony. De az ultrahanggal működő vadriasztókat is ajánlani tudom, a kutyák, macskák többségét nem zavarja.
– Szentendre erdővel határos belterületi részén 40–50 vaddisznó járkál viszonylag rendszeresen, ez a tavalyihoz képest elég nagy növekedés. Az idén eddig 16–17 vaddisznót lőttem ki. Az elejtett állatokból vérmintát veszek, amit a felcímkézett tetemmel együtt kell beszállítani a vadgazdálkodással foglalkozó Pilisi Parkerdőnek. Eddig a mi területünkön nem fordult elő sertéspestis. Kilövési engedélyt csak vaddisznóra, rókára és borzra adnak ki, szarvasra, őzre nem.

Teljesíthetetlen bejelentések

– Előfordul, hogy lehetetlenséget várnak el a bejelentők, ilyen például, hogy lőjem ki az erdőből érkező, az utcán csörtető vaddisznó konda vezérállatát. Ez képtelenség, ilyen helyzetben nem lehet megbizonyosodni arról, hogy a lövéssel nem okozok-e személyi sérülést vagy vagyoni kárt. Alapszabály, hogy a vadásznak pontosan azonosítania kell a kilövendő állatot, és gondosan felmérni, hogy a lövés leadásával biztos nem veszélyezteti senki testi épségét.

Terített asztal a nem szívesen látott vendégeknek

– A legnagyobb problémát azonban az elhanyagolt, gazzal, bokrokkal benőtt belterületi ingatlanok jelentik, amik jó búvóhelyek az állatok számára. Ilyen helyeken újabb vadgenerációk születnek, és ezek a vadállatok már kölyök koruktól hozzászoknak az emberi zajokhoz, szagokhoz, mozgáshoz. Mivel ezek az ingatlanok magántulajdonban vannak, az önkormányzat nem sokat tehet, azon kívül, hogy felszólítja a tulajdonost a telek rendbe tételére.
– Egyre többször fordulnak elő vadállatok a lakott területen, de ez teljesen érthető, hiszen csökken az életterük, ahogy beépítjük az erdőket. Mi meg terített asztalt kínálunk a szokásainkkal: nem vadbiztosan kerítjük körbe a gyümölcsöst, nem zárt helyen tároljuk az ételmaradékokkal teli kukákat, kint hagyjuk a kutyák, macskák meghagyott tápját, nyitott komposzttárolókat használunk, tavakkal díszítjük a kertjeinket. A vaddisznókat a könnyű élelemszerzés vonzza a leginkább, vannak, akik rendszeresen, vannak, akik alkalomszerűen etetik őket, a vaddisznók visszaszorítása érdekében ezt muszáj abbahagyni. A frissen locsolt füvesített terület meghívó a vaddisznóknak, hiszen a fellazult, nedves talaj a kedvenc turkálási területük. Aki erdő környékén lakik, annak tudomásul kell vennie, hogy ezeken a szokásokon változtatnia kell.

A bejelentések és a vadak okozta kár megtérítése
Az önkormányzathoz tavaly 18, az idén eddig 17 bejelentés érkezett vadállatok lakott területen történő megjelenéséről, kár okozásáról.
– Sok bejelentő egyből a kilövést kéri, de a vad elejtésére a legvégső esetben kerülhet sor, mert lakott területen nem a vadászat a cél, hanem a károkozás megelőzése, visszaszorítása – mondja Harasztiné Szabó Krisztina, a Hatósági Iroda vezetője. – Ezt figyelembe véve kér a Hivatal a fegyverhasználatra engedélyt a rendőrségtől – egyeztetve a Pilisi Parkerdővel. Erről értesítjük az érintett lakosokat is.
– A vadak okozta kár megtérítése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A jogszabályok szerint a lakott területen keletkezett kárért az a vadásztársaság vagy a vadászati joggal rendelkező erdőgazdaság – esetünkben a Pilisi Parkerdő Zrt. – tartozik felelősséggel, amelynek a vadászterületéről a vad származik (szakszóval »kiváltott«).

Gyakran ismételt kérdések a vaddisznókkal kapcsolatban, Pilisi Parkerdő >>

Fotók: Fazakas Lajos