A mentőállomások felújítására, újjáépítésére 2017-ben elindított program keretében az ország számos pontján épültek új mentős bázisok vagy újult meg a régi infrastruktúra, de a Szentendrei Mentőállomásra sajnos nem került sor, illetve nem jutott forrás. A nyolcvanas években épült korszerűtlen, nagyon rossz állapotban lévő mentőállomásban a minimális komfortot civil összefogásból sikerült megteremteni.
A Fidesz választókerületi elnöke, Vitályos Eszter múlt év őszén arról írt a közösségi médiában, hogy a hozzávetőleg 500 millió forintba kerülő beruházás az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alapból (RRF) finanszírozható, és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2021. augusztus 31-én be is nyújtotta az előpályázat anyagát.
Az Európai Bizottság azonban egyelőre nem fogadta el Magyarország helyreállítási tervét – amíg ez nem változik, a vissza nem térítendő 2511 milliárd forintos uniós támogatás 13 százalékát kitevő előleghez sem jut hozzá a kormány.
A valódi akadálynak tehát a tervezett uniós forrás hiánya tűnik. Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis év végi nyilatkozata egyértelművé tette: az unió 2022-től feltételekhez köti a támogatás folyósítását. Brüsszel a korrupció elleni harcra, a döntéshozatal kiszámíthatóságára, minőségére és átláthatóságára, valamint az uniós támogatások szabályos elköltésének megbízható ellenőrzésére vonatkozó ajánlások teljesítését várja Magyarországtól.
A szentendrei mentősök számára méltó körülményeket biztosító építkezés előkészítésének történetéhez tartozik, hogy sokáig a város északi részén, a 11-es főút melletti ingatlant kerestek a fejlesztéshez. Az OMSZ és az önkormányzat ugyanis egyetért abban, hogy a jelenlegi hely, a Bogdányi út 31. nem ideális helyszín egy mentőállomásnak.
Ezért 2017-től hosszasan, több körben egyeztettek a felek annak érdekében, hogy egy új, mentőállomásnak megfelelő helyszínt találjanak. A korábbi és a jelenlegi önkormányzat is partner volt abban, hogy akár saját ingatlanai közül ajánljon fel cserelehetőséget, vagy a mentőállomás számára vásároljon közösen kiválasztott ingatlant, melyet utóbb elcserélnének. Az Országos Mentőszolgálat azonban mindegyikre nemet mondott, és végül úgy döntött, hogy a mentőállomást a jelenlegi helyén építteti újjá, a tervezési szerződést 2020 tavaszán meg is kötötték.
Még mielőtt az önkormányzati tervtanács tárgyalta volna a terveket, személyes egyeztetésre is sor került 2020 februárjában az OMSZ képviselője, a tervező és Szentendre a főépítésze között. Maga a tervező írta le a konzultáció emlékeztetőjében, hogy „a tervezési programban foglaltak nem teljesíthetők …, nem beszélve az új épület arculati megjelenéséről a településkép értékeinek figyelembevétele mellett.”
Az önkormányzati tervtanács először 2020. március 5-én tárgyalta a koncepciótervet, amelynek alapján szerencsésebbnek tartotta, ha az OMSZ új ingatlant keres a mentőállomásnak. Mivel a tervek túllépték a belvárosban előírt beépítési hányadot – ahogy már a jelenlegi épületnél is nagyobb a beépítettség a megengedettnél –, ezért felmerült a SZÉSZ módosításának igénye, mellyel kapcsolatban az önkormányzat együttműködését fejezte ki. Épp ezért a város most készülő új Építési Szabályzatának (SZÉSZ) tervezetében szerepel, hogy ezen az ingatlanon a jelenleginél nagyobb legyen a beépítési százalék.
Mivel Szentendre önkormányzata is kiemelt ügynek tekinti, hogy mielőbb megépüljön az új mentőállomás, ezért az önkormányzat munkatársai ismét megfelelő ingatlanok keresésébe kezdtek. Négy-öt újabb, mentőállomásnak alkalmas ingatlanra hívták fel az OMSZ figyelmét, többek között állami tulajdonú ingatlanra is, melynek „tulajdonba vétele” – mivel állami beruházásról, illetve állami szereplőről van szó – egyszerű lett volna. Azonban ezek egyikét sem tartotta megfelelőnek az OMSZ.
Az önkormányzat időközben szembesült az építéshatósági jogkört gyakorló Pest Megyei Kormányhivatal korábbitól eltérő joggyakorlatával, ezért a velük történő előzetes egyeztetés lehetőségére hívta fel Kiss Gabriella főépítész a tervező figyelmét. Az építésügy utóbbi években kialakított szabályozása ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a beépítési százalékot túllépjék a SZÉSZ módosítása nélkül is.
A tervezés 2021. őszi újraindulását követően a tervtanács három alkalommal is tárgyalta a terveket, de nem sikerült elfogadhatóan módosíttatni azokat. A legutóbbi, 2022. januári ülésen meg kellett állapítania a tervtanácsnak, hogy a tervezési folyamat megakadni látszik: a tervezőnek nem sikerült megoldania a funkcionalitásnak való megfelelés, az önazonosság és a városképbe, a műemléki környezetbe való illeszkedés közti, nem könnyű építészeti dilemmát. Beruházói, tervezői körökben ugyanakkor köztudott, hogy a jelenlegi építésügyi jogszabályok szerint a települési tervtanácsok véleménye nem ügydöntő, az építéshatóság ettől eltérően is dönthet.
FOTÓ: Bellai László
