Dr. Kucsera Ferencet a városban töltött rövid négy év során megkülönböztető tisztelet övezte – a katolikusok körein kívül is –,  rendkívüli népszerűségre tett szert a hívők és nem hívők körében. 1919-ben a felkelők egy összehangolt fegyveres akcióval akartak fellépni a vörösök ellen, amelynek harangzúgás jelezte a kezdetét. Kucsera Ferenc ugyan a szervezkedésben nem vett részt, de a kerületi vörösparancsnok ellenforradalmárnak minősítve az üldözendők listájának élére tette. A káplán a halálos fenyegetések ellenére sem árulta el, hogy ki húzta meg a harangokat. Ezzel sokakat mentett meg a biztos haláltól. Az életét áldozta értük.

Kucsera Ferenc életútja, emberi tartása példaértékű. Mártírhalála súlyos veszteséget jelentett a szentendreiek számára, emléke a mai napig él a városban.  Néhány méterre halála helyszínétől, 1993-ban állították fel az emlékkeresztet a Duna-parton, amit halálának 100. évfordulóján újítottak fel. Évről évre itt tartja a Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia és a város önkormányzata a közös megemlékezést és koszorúzást.

Blanckenstein György plébános és Fülöp Zsolt rövid megemlékező beszéde után a részt vevők elhelyezték a tiszteletadás koszorúit az emlékműnél.

Koszorút helyezett el
– a Keresztelő Szent János Plébánia nevében Blanckenstein György plébános,
– Szentendre Város Önkormányzata nevében Fülöp Zsolt polgármester,
– a Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnokság és a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság nevében Bozó Tibor vezérőrnagy és Kiss Zoltán alezredes,
– a Fidesz Szentendrei Szervezete nevében Laárné Szaniszló Éva frakcióvezető asszony és Boda Anikó képviselő asszony,   
– a Szentendrei Városi óvodák nevében Nagyné Földi Anett, az Egres úti óvoda vezetője,
– a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub nevében Horváth Jenőné elnök asszony.

Fotó: Bellai László