Az önkormányzatok minden reménye ellenére az állam idén is folytatja 2022-ben indult intenzív forráselvonási politikáját. Önkormányzatunk idén még a tavalyinál is kedvezőtlenebb feltételekkel szembesült a költségvetés elkészítésekor: tovább emelkedett az elvonások összege. Ennek ellenére fejlesztésekre is készül Szentendre, de egyöntetű a vélemény, ez az év volt az utolsó, amikor még össze lehetett állítani tisztességes költségvetést. Nem lehet tovább odázni az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítását.
Ahogy a koronavírus-járvány óta minden évben, idén is embertpróbáló feladat volt a költségvetés összeállítása. Az ország gazdasági helyzetének romlásával – a központi költségvetés folyamatosan magas, 5 százalék körüli hiánya; a bruttó hazai termék (GDP) mintegy négy százalékára rúgó, 4200 milliárd forintnyi kamatkiadás; a 0,3 százalékos növekedés; 74 százalék körüli GDP-arányos államadósság – a kormány egyre többet vesz el az önkormányzatoktól.
A 2012-ben elvett utolsó 8 százaléknyi személyi jövedelemadó után a gépjármű adót is elvonta a kabinet, évről évre folyamatosan emeli a szolidaritási hozzájárulás összegét. Szentendre esetében ennek a tavalyi, 658,7 millió forintos összege idén 825,5 millió forintra emelkedik. Az elmúlt évtől elindult a versenyképes járások program, amelyet az amúgy is kivéreztetett településektől elvont iparűzési adónövekményből finanszíroz a kormány ahelyett, hogy központi forrásból juttatna a járási programokra. Az így elvont összeg is emelkedik: a 2025-ös 538,2 millió forintról 570 millió forintra.
Szó sincs szolidaritásról
A Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott levélváltásból az is kiderült, hogy bár szolidaritási hozzájárulás néven szedi be a sarcot a kormány, felhasználásánál szó sincs szolidaritási elvről, hiszen a teljes összeg a központi költségvetés átláthatatlan, önkormányzati finanszírozási bugyrába kerül. Vagyis egyértelműen forráskivonásról van szó.
Amennyiben a mintegy 1,4 milliárd forintos elvonás Szentendrén maradna, abból számos fejlesztést lehetne finanszírozni. Ha csak egyféle célra fordítanánk az összeget, akkor abból közel 7 km utat lehetne felújítani, vagy közel 8500 méter járdát fejleszteni, de a 22 játszótér összes játszóeszközének kicserélésére is elegendő lenne – fogalmazott Magyar Judit, költségvetésért felelős alpolgármester a költségvetést bemutató testületi ülésen, 2026. február 12-én.
Jól mutatja a források csökkenését, illetve hogy nem nagyon várható változás a tendenciában, hogy a pénzügyminisztérium által összeállított „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” című dokumentumból kiderül, az önkormányzatok 2023-as 1100 milliárd forintos állami támogatása 2027-re 1044 milliárd forintra csökken, miközben a települések által fizetendő szolidaritási hozzájárulás 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra nő. Vagyis négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárdra fogyatkozik az önkormányzatoknál maradó forrás. És bár az önkormányzatok pártállástól függetlenül már évek óta sürgetik az önkormányzati finanszírozási rendszer gyökeres átalakítását, a kormány eddig nem nagyon mutatott hajlandóságot arra, hogy meghallgassa a kérést, illetve hogy az önkormányzatok bevonásával nekiálljon egy fenntartható finanszírozási rendszer kialakításának. Igaz, tavaly december végén Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról beszélt, a kormány a választások után szeretne tárgyalni az önkormányzatokkal a finanszírozási rendszer átalakításáról. Ahogy Fülöp Zsolt polgármester fogalmazott a költségvetésről szóló testületi ülésen, az elmúlt évtizedekben az állam és az önkormányzat viszonyában az állam a meghatározó szereplő, és az állam határozza meg az önkormányzatok feladatait. Így a helyhatóságok hatásköreit és pénzügyi lehetőségeit a kormányzati szereplők évtizedek óta folyamatosan szűkítik. Ez így tovább nem mehet, és ez most már nemcsak azok az önkormányzatok mondják, ahol már több évtizede nincs fejlesztési lehetőség, hanem a legnagyobb megyei városok vezetői is.
Egyszerűen nincs tovább!
Szép ugyan Navracsics Tibor ígérete, de sajnos éveket késett, az önkormányzatok 2026-os költségvetésén pedig nem nagyon segít. Ahogy Szentendre esetében Magyar Judit fogalmazott, „minden évben azzal kezdem a költségvetés bemutatását, hogy abban bízunk, hogy az idén könnyebb lesz, és évről évre azt tapasztaljuk egyre nehezebb megalkotni az önkormányzatoknak a költségvetést. Az idén volt talán a legnehezebb dolgunk. Egyszerűen nincs tovább! Az önkormányzati finanszírozás rendszerét halogatás nélkül újra kell gondolni, mert a mostani gyakorlat nem fenntartható.”
A 2026-os költségvetési javaslat számaiból az is kiderül, hogy a kormány minden korábbinál jobban kivonul az állam által előírt kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásából. Az idei évben odáig csökkent az állami normatíva, hogy alig valamivel több, mint a kiadások harmadára, egészen pontosan 37 százalékára elég az állami támogatás, 63 százalékot az önkormányzatnak saját forrásból kell előteremteni.
A város vezetése ezeket a külső adottságokat figyelembe véve úgy állította össze az idei költségvetést, hogy az biztosítsa az évek óta folytatott biztonságos gazdálkodás feltételeit idén még akkor is, ha fejlesztésekre kevesebb jut, mint amennyi kívánatos lenne. Ennek oka, hogy a folyamatosan növekvő elvonások mellett csökkenő számú és kevéssé átlátható, kiszámítható kiegészítő pályázati forrás áll rendelkezésre. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormány továbbra sem tett hathatós lépéseket az uniós források lehívhatóságáért. Súlyos ezer milliárdok hiányoznak a hazai gazdaság, a vállalkozások élénkítéséből és sajnos az önkormányzatokat kiemelten érintő fejlesztéspolitikából is.
Mindez az önkormányzati feladatkörök mellett az állam által ellátott, vagy éppen el nem látott közfeladatok (lásd pl. közúti, közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztések) teljes felülvizsgálata és újragondolása nélkül riasztó jövőképet vetít elénk. Ebben a rossz pénzügyi szabályozási környezetben is joggal várják el a szentendreiek a város vezetésétől, hogy ne csak megőrizze, hanem javítsa a városi közszolgáltatások színvonalát, és az önkormányzatokat sújtó forráskivonás, szűkülő költségvetési mozgástér ellenére fejlődjön a város, vagyis érdemi fejlesztéseket, beruházásokat indítsunk el. Ez azonban a közismert nehézségek miatt nem egyszerű feladat.
Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér
A város vezetése ebben a nehéz helyzetben is kiemelten fontosnak tartja, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Így az idei év fontos célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, a bevételek maximalizálása, a kiadásaink alapos végig gondolása mellett. Ezért lehetséges, hogy Szentendre a 322 magyar város közül azon kevesek egyike, amely hitel felvétele nélkül gazdálkodik.
A 2026. évi költségvetés megalkotásánál a városvezetés elsődleges célja az önkormányzat működőképességének fenntartása, a kötelező feladatok biztonságos ellátásához való forrás biztosítása. A biztonságos működés biztosítása érdekében az önkormányzat folytatja a jól bevált gyakorlatot, hogy negyedévente felülvizsgálja a számok alakulását, és szükség esetén korrekciót hajt végre. Az egyszerű működés biztosításán túl az önkormányzat a város fejlődéséért is szeretne tenni. Ezért 1 035 millió forint pályázati támogatás mellett beruházásokra 1 321 millió, míg felújításokra 530 millió forintot szán a város vezetése.
Miután Szentendre életében, gazdálkodásában komoly szerepet tölt be az idegenforgalom – a városba látogatók kiszolgálási színvonalát emelendő – a Helyi és térségi turizmusfejlesztés című pályázat 78,7 millió forintos támogatásából közmosdókat létesít az önkormányzat a Bogdányi u. 32. szám alatti műemlék épületben, illetve a Teátrum parkolóban, ahova a turistabuszok érkeznek. Ugyancsak turisztikai beruházás 315 millió forintos pályázati összegből a MűvészetMalom Látogatóközpont létrehozása, ahol Szentendre történelmét, látnivalóit és hírességeit tekinthetik meg az odalátogatók, ahol audiovizuális tartalmakkal találkozhatnak a vetítőtermekben, illetve akadálymentesített múzeumshop, kávézó és grafikai műhely várja majd a érdeklődőket.
A Vis maior keretből két beruházásra jut pályázati támogatás. Egyrészt a 2024 szeptemberében a Dunán levonuló árhullám miatti védekezési feladatokra és a károk okozta helyreállítás költségeire beadott utófinanszírozású pályázat idei évre áthúzódó tételei 53 millió forintot tesznek ki. Másrészt a 2025. július 7-iki viharkárok elhárítására beadott, szintén utófinanszírozású pályázat közel 32 millió forintját költi a város helyreállításra.
A Izbégi Tagóvoda épületének külső hőszigetelésére, gépészet és nyílászárók cseréjére 66 millió forint pályázati támogatásra pályázott az önkormányzat, a beérkezett támogatás összege 7,6 millió forint. A tervezett beruházás, a hő- és zajszigetelés a főút közvetlen közelsége miatti kialakult zaj- és légszennyezés hatásainak mérséklését szolgálja.
A kiugróan magas energiaárak erőteljesen megterhelik az önkormányzati büdzsét. Az energetikai kiadások csökkentése érdekében az önkormányzat pályázati pénzek felhasználásával racionalizálni szeretné energiafelhasználását. A pályázat célja, hogy az energia menedzsmentrendszerek fejlesztésével és bevezetésével hosszú távon költségcsökkentést és fenntarthatóbb működés érjenek el a nyertes pályázók. A gyakorlatban ez azt jelenti, korszerű energiamonitoring rendszert (EMR) szeretne kiépíteni az önkormányzat a fenntartásában lévő intézményekben, amelynek segítségével hatékonyan nyomon követhető az energiafelhasználás, valamint az esetleges megtakarítási lehetőségek is azonosíthatók.
A 2021-ben indult városrészi költségvetés fejlesztését idén is kiemelten kezeli a város vezetése. Az adott városrészben lakók bevonásával megvalósuló fejlesztésekre 150 millió forint áll rendelkezésre, amelyet 30 millió forint tartalék egészít ki. Ekkora összeg áll rendelkezésre a korábbi évekről áthúzódó, illetve az idei évben indított beruházások finanszírozására.
Folytatódnak a részvételi demokráciát erősítő programok
A Városrészi Költségvetés tapasztalatai alapján indított Ifjúsági Részvételi Költségvetésre a program harmadik évében 12 millió forint áll rendelkezésre. Hasonló megfontolásból és keretek között indul idén az Idősek részvételi költségvetése 5 millió forintból. A programban hiánypótló fejlesztéseket kívánunk megvalósítani az idősek számára. A három program fejlesztéseiről, a kisebb beruházásokról a lakók bevonásával születik döntés, és lehetőség szerint közösségi tervezés formájában valósul meg a fejlesztés.
Az 1+1 fejlesztési projektre idén 35 millió forintot szán az önkormányzat, és 30 millió forintos keretösszeggel elindul a játszótereink nagyobb léptékű felújítása.
Kiemelt feladat lesz az idei évben a városüzemeltetési feladatok végrehajtása, az elvégzett munka minőségének javítására és több fejlesztési forrás jut majd járdáink útjaink megújítására. 200 millió forinttal elindul a járda és útfelújítási program.
A városi óvodákba klímaberendezések kerülnek, továbbá kerítés és mosdóhelyiség építésére is jut majd forrás
A gyermekétkeztetés fejlesztéseként az év elején elindult az iskolai hidegkonyhás, választható uzsonna program. Az év végére kitűzött cél a menza épülete megújítása az étterem bútorzatának megújítása.
De folytatódik a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár kölcsönzési rendszerének automatizálása, biztonságosabbá tétele is. A Szentendrei Rendészeti Igazgatóság munkatársai számára életpálya modellt dolgoztak ki, és tovább bővül a kistérségi feladatellátás is.
Szentendre Város Önkormányzatának 2026. évi költségvetéséről szóló rendeletet a képviselő-testület tíz igen szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadta.
Szentendre Város 2026. évi költségvetése, Magyar Judit alpolgármester prezentációja >>>
