A kormányzati elvonások évről évre csökkentik a települések mozgásterét, Szentendre mégsem mond le céljairól. Felelős és átlátható gazdálkodással, a teherviselés új rendszerével a közszolgáltatások színvonalának megőrzése mellett – együttműködve a lakossággal, és helyi gazdasági élet szereplőivel – további fejlesztésekre készülünk. Bár a kormány egyre csökkenő arányban vállal részt a finanszírozásukból, az önkormányzat továbbra sem kívánja bezárni sem a könyvtárát, se a múzeumait – hangzott el a költségvetés tárgyalása során. Az ülésen az is kiderült, hogy az önkormányzatok pénzügyi rendszerének átszabásával a kormány tovább csorbítja a helyhatóságok önállóságát.
A 2025. évi költségvetés felvezetésekor Fülöp Zsolt polgármester elmondta, a költségvetésről szóló gondolkodást érdemes annak a tudatosításával kezdeni, hogy az önkormányzatok működésének kereteit az állam határozza meg.
A kormány dönt arról, hogy milyen normatív támogatások jutnak az önkormányzatoknak, milyen jogi keretek között működhetnek. És ami a legfontosabb: az adórendszeren keresztül (gépjárműadó, SZJA utolsó nyolc százaléka, helyi iparűzési adó) az elvonásokkal gyakorlatilag a kormány arról is döntött, hogy egyre kevesebb pénzügyi forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére.
Az állam az elmúlt években folyamatosan vonta ki a pénzt az önkormányzati rendszerből. Reálértéken egyre alacsonyabb értéken finanszírozza a településektől, így Szentendrétől is az elvárt, törvényben előírt kötelező feladatokat, intézményi működtetést és szolgáltatásokat.
Hiába sürgetik pártállástól függetlenül a településvezetők jó ideje az önkormányzatok finanszírozásának újragondolását, a jövőbeni kilátások – ha a kormányon múlik – nagyon nem biztatóak.
A „Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027” című kormányzati dokumentumból kiderül, hogy az önkormányzatok 2023-as 1100 milliárd forintos állami támogatása 2027-re 1044 milliárd forintra csökken, miközben a települések által fizetendő szolidaritási hozzájárulás 250 milliárd forintról 358 milliárd forintra nő. Vagyis négy év alatt 850 milliárd forintról 686 milliárdra fogyatkozik az önkormányzatoknál maradó forrás.
A kötelező feladatoknak csak 38 százalékát finanszírozza az állam
2024-ben az állam már csak a kötelezően előírt feladatok alig 42 százalékát finanszírozta, ezt az idén 38 százalékra tovább csökkentette. A költségek egyre nagyobb részét a városnak kell előteremtenie.Az állam évről évre rosszabb színvonalon látja el alapvető feladatait. Egy hete gyors egymásutánban 3 jelentősebb nyomócsőtörés volt Szentendrén. A csatornahálózat és a közutak lerobbantsága, a romló színvonalú egészségügyi, orvosi-ügyeleti ellátás Szentendrén is általános tapasztalat.
Az állami normatíva és az önkormányzati támogatások 2025-ös aránya a kötelező feladatokban
A Szentendrén és környékén élőket különösen érzékenyen érinti, hogy több állami nagyberuházást leállított a kormány. A 11-es út felújítására, a H5 HÉV-vonal felújítására, vagy a beígért parkolóházas Volán-HÉV új pályaudvar beindítására nem is tudjuk mikor kerülhet majd sor.
Eközben a HÉV állomás környékének önkormányzati területen történő megújítása szemmel láthatóan halad, az új SPAR áruház kulturált környezetben április 10-től már várja a vásárlókat. (FRISSÍTÉS, 2025.03.11: : a használatbavételi és működési engedélyek kiadását követően, bár a reméltnél pár héttel később, a beruházó tervei szerint még áprilisban nyit a SPAR.)
Csak ebben az évben a szolidaritási hozzájárulás és az iparűzési adó növekményének elvonásával egymilliárd forinttal rövidíti meg a kormány Szentendrét. Ezért kellett másfél évtized után hozzányúlni a közteherviselés, a helyi adók szabályozásához.
A folyamatosan növekvő elvonások ellenére a városvezetés kitart a programja mellett: felelős és átlátható gazdálkodással, a közszolgáltatások színvonalának megőrzése mellett – együttműködve a lakossággal, és helyi gazdasági élet szereplőivel – további fejlesztésekre készülünk – emelte ki Fülöp Zsolt.
Jelentős eredmény, hogy az egyre szűkösebb források ellenére 420 millió forint saját forrást fordított az önkormányzat a belvárosi csapadék- és szennyvíz-hálózat szétválasztásának több ütemben megvalósítható feladataira. A Vasvári óvoda azbeszt tetőszerkezetének teljes cseréjét kizárólag saját forrásból finanszíroztuk, akárcsak a bölcsődék mosdóinak felújítását és egy sor más beruházást.
A költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet fordítunk a városüzemeltetési feladatokra, az elvégzett munka minőségének javítására. A Pénzügyi bizottságunk javaslatára idén először 120 millió forinttal indítunk el járda- és útfelújítási program.
Folytatódnak a közösséget bevonó fejlesztések
Immár 150 millió forint jut a lakók által javasolt városrészi költségvetési projektekre, 5 millió forinttal folytatódik az ifjúsági részvételi költségvetés és már készítjük elő az idősebb korosztályt bevonó következő részvételi programot. Továbbra is lesz 1+1 fejlesztési projekt, ami idén a kertek, udvarok zöldítésére szánt 5 millió forintos pályázati kerettel bővül.
Elnyert pályázati forrásokból megvalósuló beruházás keretében a MűvészetMalomban turisztikai látogatóközpontot, valamint a belvárosban közmosdókat alakítunk ki.
A játszótereink fejlesztésére 10 millió forintot szán a város 2025-ben, de a VSZN Zrt.-nél is különítettünk el forrásokat erre a célra.
Kulturális intézményeink, cégjeink idén is folytatják a városunk hírnevét öregbítő kulturális és művészeti események szervezését, kiemelten figyelve a szentendreiek igényeire. Sajnos, az elmúlt bő évtizedben – forrás híján – elmaradt felújítások miatt nem odázható tovább több múzeumi épületünk állagmegóvása, a szakszerű beavatkozás. A Kereskedőház esetében, a több milliárdos felújítási program elindítása érdekében tárgyalásban vagyunk a kormány illetékeseivel, de nem fogunk tétlenül várni a ciklus végéig, mert az épület sem bírja ki addig.
Az FMC kiemelt kulturális feladatokat lát el, és szolgáltatásokat nyújt. Büszkék vagyunk a színvonalas kiállításaikra, múzeumpedagógiai munkájukra, a régészeink teljesítményére, mindezek finanszírozásának felelősségét azonban nem vállalhatja magára a város, az állam nem vonulhat ki a megyei intézmények fenntartásából.
Nem vonulhat ki az állam a megyei intézmények finanszírozásából
Ezért is kezdeményeztünk párbeszédet a kormány illetékes minisztereivel a felelős közös működtetésről. Vitályos Eszter képviselő asszony néhány napja küldött levelében arról biztosított – szó szerint idézem – lehetőségeihez mérten támogatja a javaslatomat, hogy a város által nyújtott támogatással azonos mértékben biztosítsa a kormány az FMC működéséhez szükséges forrásokat.
A kormány válaszára ugyan még várunk, de ma a költségvetésünkben döntenünk kell az intézményünk további működése és az ott dolgozók érdekében az FMC költségvetéséről is.
Folytatjuk az aktív vagyongazdálkodást, aminek eredménye volt, hogy az elmúlt év végén megnyitott a nagyparkolónál a Szabi, a pék.
A belváros északi részén, a Teátrum egykori épületének helyén, a Budapesti Gazdasági Egyetem által felújított épület feletti rendelkezési jogok visszavásárlásával újabb lehetőségek nyílhatnak meg számunkra az idegenforgalmi funkció mellett a közösségi és kulturális célú hasznosításra.
Költségvetési gazdálkodásunk a csökkenő állami finanszírozási szerepvállalás ellenére is biztonságos, a napi működtetés mellett fejlesztésekre is lehetőséget ad. Ehhez kérem a szentendrei képviselőt-testület tagjai, és a szentendreiek további támogatását – hangsúlyozta a polgármester.
Magyar Judit alpolgármester a 2025-ös költségvetés részleteit ismertetve elmondta, azt alapvetően meghatározza, hogy idén tovább nőnek a kormányzati elvonások, miközben a várhatóan évi 5 százalékos infláció tovább emeli az elmúlt két évben drasztikusan megemelkedett költségszintet. Állami forrásból reálértéken egyre kevesebbet kapnak az önkormányzatok: az ország költségvetésének mindössze 2,4 százaléka jut a több, mint háromezer hazai településnek.
Sajnos a jövőben sem várható a helyzet javulása, az önkormányzatoknak jutó állami források bővülése. Mindez az önkormányzati feladatkörök mellett az állam által ellátott, vagy éppen el nem látott közfeladatok (közúti, közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztések) teljes felülvizsgálata és újragondolása nélkül riasztó jövőképet vetít elénk.
Az önkormányzatra kényszerített szolidaritási hozzájárulás a 2022-ben fizetett 137,6 millió forintról mostanra 658,6 millió forintra, azaz majd ötszörösére emelkedett, és jövőre várhatóan újabb 100 millió forintot meghaladó elvonással kell számolnunk.
A szolidaritási hozzájárulás összege – 2021-2025
Újabb sarcot jelent az önkormányzat számára, hogy az úgynevezett Versenyképes Járások Program finanszírozásának céljára a kormány elvonja a 2025-ben keletkezett iparűzési adó azon részét, amely meghaladja az adónemből 2024-ben befolyt összeget.
Klíma a gyermekintézményekbe, 120 millió járda- és útfelújításra
Tovább szűkíti az önkormányzat rendelkezésére álló, szabadon felhasználható összeget, hogy az elmúlt években a kötelező feladatok finanszírozásában egyre kevesebbet vállal magára a kormány. A csökkenő állami szerepvállalást jól érzékelteti a következő grafikon:
Az önkormányzat ezekkel a terhekkel együtt is fenntartja, illetve emeli a közszolgáltatások színvonalát. A 14,3 milliárd forint összegű költségvetés végrehajtásakor kiemelt figyelmet fordítunk a városüzemeltetési feladatokra, az elvégzett munka minőségének javítására és több fejlesztési forrást szánunk járdáink, útjaink megújítására. 120 millió forinttal elindul a járda- és útfelújítási program. Kiemelt cél, hogy megtartsuk a jól képzett, munkaerőt, hogy sikeresen fejezzük be a már elnyert pályázatokat, összességében hogy megőrizzük a város működőképességét, és e mellett fejlesztésekre is jusson.
Az említettek mellett ilyen fontos fejlesztés, hogy gyermekintézményeinkbe klímaberendezéseket telepítünk, és elindítjuk a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár kölcsönzési rendszerének automatizálását, biztonságosabbá tételét.
Egyre kevesebbet vállal magára a kormány
A mostani forrásszűke időszakban különösen fontos, hogy folytatjuk az aktív vagyongazdálkodást. A belváros északi részén, a Teátrum utcai parkolónál fekvő és Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) által felújított épület feletti rendelkezési jogok visszavásárlásával újabb lehetőségek nyílhatnak meg számunkra az épület idegenforgalmi rendeltetése mellett a közösségi és kulturális célú hasznosításra.
Magyar Judit is kiemelte, hogy 2023 óta folyamatosan csökkent a kötelező feladatokra kapott állami támogatás aránya. A növekvő állami elvonások nagyságát érzékeltetendő elmondta, ha a növekvő elvonások összege nálunk maradna, abból 30 kilométer járdát tudnánk felújítani, vagy 13 kilométernyi új járdát tudnánk építeni.
Arról is beszélt, hogy az elvonások egy része talán visszakerülhet Szentendrére, hiszen a járási polgármesterekkel egyeztetve egészségügyi pályázatot szeretnénk beadni az ellátás fejlesztésére. Persze sokkal jobb lett volna, ha helyben maradhatna az összeg, hiszen bőven lenne mire költeni.
Végül arra kérte a képviselőket, támogassák az előterjesztést.
Varga Csaba képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vártnál magasabb infláció és költségvetési hiány, a várhatóan fennmaradó különadók, illetve egyéb kedvezőtlen makrogazdasági tényezők nehezebbé teszik az ország, így az önkormányzatok helyzetét is a jövőben.
Túl sokat költenénk a kultúrára?
Kun Csaba képviselő az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban növekvő bérköltségekre hívta fel a figyelmet. Megítélése szerint az említett egészségügyi pályázaton keresztül az elvonások egy része visszakerül Szentendrére, illetve számításai szerint a tavalyi évhez képest nőtt a városhoz került központi támogatás. Ugyanakkor úgy vélte, a SZEI nagyszerűen működik.
Megítélése szerint a város túlságosan sokat, csaknem egymilliárd forintot költ a kultúrára, véleménye szerint be kell zárni azokat a kulturális intézményeket, amelyeket nem tudunk fenntartani.
Filó András képviselő feltette a kérdést, miért vállal fel az önkormányzat olyan nem kötelező feladatokat, mint például az FMC működtetése. Azt javasolta, ne költsünk többet ezekre a feladatokra, mint az állam.
Fülöp Zsolt válaszában arról beszélt, szó sem volt arról, hogy rosszul működne a SZEI, az egészségügyet ért kritika az orvosi ügyeletre, illetve a kórházak működésére vonatkozott. Az pedig nem igaz, hogy visszakerülne az elvont források egy része a városhoz, hiszen nekünk szabadon elkölthető forrásokra van szükségünk, nem bizonytalan pályázati támogatásokra. A kulturális intézményeket ért kritikára válaszolva elmondta, a kormány öt éve nem emelte a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) és Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár támogatási összegét. Amennyiben az önkormányzat nem növelte volna a kulturális intézmények támogatását, akkor már be kellett volna zárni a könyvtárat és a múzeumokat. Az pedig tény, hogy a kormány alulfinanszírozza az önkormányzatot. A polgármester arra is emlékeztetett, hogy korábban kezdeményezte Vitályos Eszter országgyűlési képviselőnél és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternél is, hogy a nem kötelező feladatokra költött összeget vonhassuk le a szolidaritási hozzájárulásból, de nem érkezett válasz a kérésre. Érthetetlennek nevezte, hogy vajon miért nem jut pénz az önkormányzatoknak, miközben a Liszt Ferenc reptér megvásárlására és a kormányfő rokonainak vállalkozásai által felhúzott épületekre összességében ezermilliárdokat költ a kormány.
Azt hittem, egy csónakban evezünk!
– Azt gondoltam idáig, hogy egy csónakban evezünk, amelynek neve Szentendre város érdeke. Ebből a csónakból, Kun Csaba, és Filó András nem először, ki akarja dobni a szentendrei múzeumok, és ezzel együtt a szentendrei képzőművészet, iparművészet, a régészet ügyét – reagált a vitára Gulyás József kultúráért felelős alpolgármester. – Tegnap már arról szavaztatta PEB -t, hogy a város csak annyiban támogassa az FMC-t, mint amennyit a kormány ad. Ez mintegy 200 millió forinttal csökkentett volna az múzeumaink támogatását, ezzel lényegében működésképtelenségi helyzetet állítana elő, és csoportos létszámleépítést is végre kellene hajtani. Rákérdeztem: végiggondolta-e, hogy mi a következménye annak, amit javasol.
Kun Csaba szerint be kell zárni a kis múzeumokat. A válasz azért sem jó, mert a kismúzeumaink többsége alig van nyitva, sőt van több olyan is, amely zárva tart. Vagyis a kismúzeumok bezárásával 200 millió forint biztosan nem spórolható meg. Aki ilyet javasol, az vagy nem ismeri a múzeumügy finanszírozását, vagy nem is érdekli a művészetek, és múzeumi kiállítóhelyeink Szentendrére, a szentendrei imázsra, és ezzel együtt a város vonzerejére, vendégforgalmára gyakorolt hatása – mondta Gulyás József.
A napirend lezárása előtt Fülöp Zsolt polgármester közölte, a testületi ülés alatt érkezett hír szerint a kormány döntése értelmében március 31-ig az ország összes önkormányzatának át kell utalni a hazai forrásból származó 50 millió forintnál nagyobb költségvetési támogatást a Magyar Államkincstárnak, mert kötelezően ott kell vezetni az önkormányzati számlákat. A polgármester felháborítónak nevezte az intézkedést, és az önkormányzati önállóság újabb megcsorbításáról beszélt.
A költségvetésről szóló rendeletet a vitát követeőn 8 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Frissítés, 2025.03.14.: Kun Csaba képviselő levélben kifogásolta tudósításunknak a költségvetési vita kulturális intézményrendszerrel kapcsolatos részét. Érvelése szerint „a kis múzeumok nem intézmények”, és erre alapozva azt állítja, egyetlen kulturális intézmény bezárását sem javasolta. A továbbiak megítélését az olvasóra bízzuk, akinek az ülésről készült vágatlan videofelvétel mellett a jegyzőkönyv tanulmányozására is lehetősége van – a szerk.
