2020. november 21., 11:11

Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár (HBPMK) új Igazgatója egészen 17 évig az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott. Bár imádta munkáját, mégis pályázott a szentendrei könyvtár igazgatói posztjára, és álma végül valóra vált. Igaz, nincs könnyű helyzetben, hiszen egy héttel munkába állása után a mi könyvtárunknak is be kellett zárnia, a kölcsönzés lehetőségétől azonban nem szerette volna megfosztani látogatóit.

Meséljen kicsit magáról, a szakmai múltjáról!
Debrecenben születtem, Miskolcon nőttem fel. 18 évesen Budapestre kerültem egyetemre. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem magyar-könyvtár szakos diplomát, majd ugyanitt doktoráltam. Később elvégeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen a gazdaságinformatikus szakot. Jelenleg Budapesten élünk, három felső tagozatos gyerekem van.
2003-tól egészen 2020-ig az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Kutatási osztályán dolgoztam. Kutatási projektek és szakértői csoportok tagjaként háttérmunkákat végeztem, döntéselőkészítő tanulmányokat írtam a kulturális minisztériumnak és az Európai Bizottságnak. Kevésbé látványos, de annál izgalmasabb munka volt, amelyben sok emberrel ismerkedtem meg, sokat utaztam és nagyon sok tapasztalatot szereztem.

Miért pályázta meg az állást?
Alapvetően jól éreztem magam az OSZK-ban, szellemi értelemben kielégített a szakértői munka és – őszintén szólva – nem gondolkodtam a váltáson. Amikor megláttam a kiírást, mégis eljátszottam a pályázás gondolatával, mert úgy éreztem, egy jó szakmai programmal képes lennék új impulzusokat adni az intézménynek. Ahogy közeledtünk időben a pályázati határidőhöz, úgy ért meg bennem az elhatározás, hogy 17 év után elhagyom a nemzeti könyvtárat, amelynek minden tekintetben nagyon sokat köszönhetek.

Hogyan kötődik Szentendréhez?
Igazából, nem sok szállal, azon túl, hogy gyakran jöttünk kirándulni erre a családdal. Inkább úgy fogalmaznék, hogy most tanulom a várost. A hiányosságomat igyekszem pótolni, amelyhez az önkormányzattól, az intézményvezetőktől és a könyvtáros kollégáimtól is nagyon sok segítséget kapok. Eddig mindenhol, ahol éltem, igyekeztem elmerülni a helytörténetben, így ígérem, hogy felzárkózom a helyben élő lokálpatriótákhoz.

A vírushelyzet miben nehezíti munkáját?
Úgy gondolom, hogy az alapvető higiénés szabályokhoz (maszkviselés, fertőtlenítés) már hozzászoktunk, ez nem jelent nehézséget. Az viszont igen, hogy alig telt el egy hét a munkába állásomat követően, máris be kellett zárjuk az olvasótermeket. Nem tudhatjuk, hogy meddig tart a kényszerű bezárkózás, ezért úgy gondoltuk, hogy a kölcsönzés lehetőségét minden körülmények között biztosítanunk kell, amíg lehet. Az olvasók emailben megrendelt, előre összekészített könyvcsomagokat kaphatnak tőlünk, melyeket az épület előtt, a szabadban adunk át nekik. Ez az olvasóknak és a munkatársaknak is biztonságos, de csak addig maradhat fenn, amíg nincsen a jelenleginél szigorúbb korlátozás. Ennek a szolgáltatásunknak már most nagy sikere van.

A másik irány, amit a legtöbb kulturális intézmény követ, a szolgáltatások online térbe költöztetése. A korlátozások bejelentésének másnapján közzétettük az interneten az előtérben lévő Dosztojevszkij kiállításunkat.
A nemrég zárult Ábrányi Emil kiállítás szintén megtekinthető online. Jövő héten Tyekvicska Árpád új könyvének bemutatóját fogjuk online közvetíteni. Mindezek mellett nagyon várjuk, hogy visszaálljon az élet a normális mederbe.

Amennyiben ez az állapot sokáig elhúzódik, milyen tervei vannak a jövőre? Hogyan tudná szervezni a könyvtár életét, hogy egy kijárási tilalom, látogatási tilalom idején is fenn tudjon maradni?
Sajnos a korlátozó intézkedések olyan gyorsan jelennek meg, hogy nem nagyon lehet felkészülni az újabb és újabb helyzetekre. Jelenleg mérlegeljük a könyvek házhoz szállításának lehetőségét, hogy a mozgásukban korlátozottak, idősek, gyerekekre vigyázó szülők is könnyebben hozzájussanak olvasnivalóhoz. Az online programok, az intenzívebb jelenlétünk a közösségi médiában, a digitalizált tartalmak közzététele ideig-óráig jelenthetnek megoldást, de azért a könyvtári élmény nem valósítható meg az interneten.

Tervez valamilyen változást a könyvtár életében? Fejlesztést vagy akár új programokat?
Nagyon sok jó példa van előttünk mind Magyarországról, mind külföldről, amelyeket tanulmányozunk és megpróbáljuk azokat adaptálni saját körülményeinkhez. Szeretném az olvasói tereket otthonosabbá tenni, újragondolni a “város dolgozószobája” gondolat jegyében. Olyan közösségi programokat szeretnék indítani, amelyekkel aktivizálni lehet a lakosságot, felszabadítani a bennük rejlő kreativitást. Célul tűztem ki a Minősített Könyvtár cím elérését 2022-ig. Ehhez az intézményben zajló folyamatokat kell hatékonyabbá tenni, valamint újraéleszteni, tartalommal megtölteni meglévő partnerkapcsolatainkat. Mindehhez az intézmény kommunikációját kell fejleszteni, hogy meg tudjuk mutatni az értékeinket. A legtöbb fejlesztésnek már van előzménye, így jó alapokkal indulunk. Ezért bízom benne, hogy a szentendreiek a nehézségek ellenére is a könyvtár fejlődő időszakának fogják tekinteni a következő éveket.

fotó: Bellai László