Hosszú évek óta fennálló probléma, hogy a város lélekszámának gyors növekedésével nem tartott lépést az infrastruktúra fejlesztése, a közművek, az úthálózat korszerűsítése, a gyermekintézmények bővítése stb. A DMRV tavaly, a dunakanyari fejlesztési terveire vonatkozó tájékoztató levelében azt is leírta, hogy a város jelenlegi víz- és csatornahálózatával nem tudnak biztonságosan ekkora lélekszámot kiszolgálni, amit a gyakori csőtörések, meghibásodások is bizonyítanak.

A települési várostervezés ellehetetlenülése
A települési önkormányzatoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük, jogi eszközük arra, hogy tudatos várostervezői munkát folytassanak, szabályozzák a lélekszám növekedésének ütemét.
– Ebben közrejátszik az a jogszabályi környezet és bírói gyakorlat is, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen funkciójú épületbe be lehet jelentkezni állandó lakóként, így Szentendrén is sokan élnek életvitelszerűen üdülőépületnek, vagy gazdasági épületnek minősülő házakban.
– Tovább rontja a helyzetet az is, hogy az utóbbi években született, építésügyi és az ehhez kapcsolódó országos jogszabályok számos ponton nincsenek összhangban és így kijátszhatóak. Ennek következtében az is megtörténhet, hogy a használatbavételi engedély megadásakor két lakásra adják ki az engedélyt, majd az épület némi átalakításával és társasház-alapítással végül négy lakást értékesítenek. Ugyanis a társasház-alapításra vonatkozó jogszabályok nem írják elő az építésügyi hatósági engedélyek figyelembevételét. Az ilyen esetek visszafordíthatatlan helyzeteket állítanak elő, a jogsértés orvoslása szinte lehetetlen, az önkormányzatnak nincs is rá eszköze, csak az építéshatóságnak lenne.

Az építésügyi jogszabályok módosításai tovább rontanak a helyzeten
– Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy tavaly decembertől már nem csak 300 m2 alatti lakóházak építhetőek egyszerű bejelentéssel, hanem akár 1000 m2 és 6 lakás nagyságig társasházak is. Így ezen építkezések során figyelmen kívül hagyható Szentendre Építési Szabályzatának számos előírása.
– Az építési engedélyek előtt a polgármester által kiadandó településképi vélemény korábban vétót jelentett: vagyis, ha a polgármester nemlegesen döntött, nem lehetett kiadni az építési engedélyt. Idéntől az építéshatóságnak már nem kötelező figyelembe vennie a nemleges településképi véleményt, sőt, akár ennek ellenére kiadhatják az építési engedélyt, mint ahogy erre az elmúlt néhány hónapban már több példa is volt.
– 2021-től a műemléki jelentőségű Belvárosban épülő épületeket az önkormányzat által működtetett helyi tervtanács már nem véleményezheti, hanem azokat a megyei kormányhivatal területi tervtanácsának kellene tárgyalnia. Sajnos azonban a gyakorlatban ez utóbbi sem véleményezi, mert az Állami Főépítész nem működteti ezt a tervtanácsot.
– A gépkocsitárolókra vonatkozó jogszabály idei módosítása szerint a helyi építési szabályzat lakás és üdülő építése esetén egynél több gépkocsi elhelyezésénél többre nem kötelezheti az építtetőt, holott itt, az agglomerációban egy háztartásban átlag min. két autót használnak.

A sokak által kifogásolt Orgona utcai építkezés. 2020. december 30-tól egyszerű bejelentéssel akár 1000 m2 és 6 lakás nagyságig társasházak is építhetők, ilyen esetekben a SZÉSZ előírásainak nagy részét nem kell betartatni (néhány alapvető követelmény kivételével).

Úgy tűnik, Szentendrén nem csillapodott az építési kedv
A koronavírus-járvány – úgy tűnik –, hogy nem csillapította az építési kedvet Szentendrén. Mivel a kormányhivatalhoz kerültek az építéshatósági jogkörök, így az önkormányzatnak nincsenek pontos adatai a tervezett, engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő építkezések számáról.
Csak következtetni lehet egyes adatokból, hogy az építkezési kedv nagy valószínűséggel nem hagyott alább. A főépítészi kabinet tavaly 580 ügyet intézett, idén május végén már 509 egyeztetésen, ügyintézésen vannak túl. A kabinethez olyan építkezéssel kapcsolatos ügyek kerülnek, mint például a főépítészi konzultációra kötelezett építkezések, vagy egyes esetekben településképi véleményezés, vagy ingatlanvásárlás, ill. tervezett építkezés kapcsán az építési szabályzatról történő tájékoztatás, vagyis közel sem lát rá az összes építkezés ügyére a kabinet. Tervezői tájékozódásból, telekalakítás iránti érdeklődésből tudható az is, hogy két lakópark terve is foglalkoztatja az ingatlanbefektetőket.

Az élhető várost és a fenntartható fejlődést veszélyeztető folyamatok
– Az építésügyi jogszabályok változása elsősorban az ingatlanbefektetők érdekeit érvényesíti, és a törvényhozók nem vesznek tudomást arról, hogy ezekkel milyen folyamatokat indítanak el, hogy döntéseik a települések élhető és fenntartható fejlődését veszélyeztetik – mondja Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere. – Az Ábrányi Emil Városvédő programunk egyik vállalása volt Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) módosítása azzal a céllal, hogy csillapítsuk az erőteljes lakásépítési folyamatot, lassítsuk a népességszám-növekedést, hogy az infrastruktúra fejlesztése is lépést tarthasson ezzel.
– Az önkormányzatnak rendkívül korlátozottak a szabályozási lehetőségei a tudatos várostervezés terén, de igyekszünk megtalálni azokat a szabályozási eszközöket, amelyek még a rendelkezésünkre állnak. Jelenleg is folyik Szentendre Építési Szabályzatának felülvizsgálata, amit nagyon megnehezít az a jogbizonytalanság amiben élünk; szinte hónapról-hónapra változnak az országos építésügyi jogszabályok. Azt a javaslatot tervezzük a Képviselő-testület elé terjeszteni, hogy amíg a SZÉSZ felülvizsgálata tart, addig egyes területeken változtatási tilalmat rendeljen el az önkormányzat. Ezt az előterjesztést a jövő héten fogja tárgyalni a testület.
Ez egy kényszerű lépés lesz, de olyan tervekről hallunk, amelyeket később már nem tudunk visszafordítani. A javaslat szerint a változtatási tilalom nem fogja érinteni azokat az ingatlanokat, amelyeken a jelenlegi szabályok szerint is csak egy lakóház vagy üdülő létesíthető. A családi igényeket kiszolgáló épületeknél, indokolt esetekben – garantált biztosítékok mellett –, lehetőség lesz egyedi elbírálásra is, az Önkormányzattal előzetesen megkötött megállapodás alapján. Az új szabályozással azt szeretnénk elérni, és átmenetileg megállítani, hogy egy-egy telken ne épülhessenek többlakásos társasházak, az egyedi családi házas környezettől eltérő, azt jelentősen túlterhelő ikerházak, üdülők. A tervezett döntéssel közös céljainkat valósítjuk meg, a szentendrei polgárok érdekeinek védelmében élhető várost, a fenntartható fejlődést biztosító irányt határozunk meg.

Építkezések Szentendrén