Nagy érdeklődés kísérte a Társaság az Élhető Szentendréért „Közlekedni márpedig kell” címmel megrendezett fórumát a MűvészetMalomban. A közlekedési válság okairól és a változtatás lehetőségeiről Forián-Szabó Gergely Budakalász, Fülöp Zsolt Szentendre és Leidinger István Pomáz polgármestere, valamint Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Podmaniczky frakciójának vezetője fejtette ki véleményét. A beszélgetést Gulyás József alpolgármester moderálta.

Szele András, a Mobilissimus mobilitástervező műhely vezető szakértője vitaindító előadásában kiemelte: a ’70-es évek városfejlesztését Budapest vonzáskörzetében távlatos közlekedési beruházások kísérték, azóta azonban megállt az idő, a szükséges fejlesztések elmaradtak. A több hullámban zajló, átgondolatlan agglomerációs folyamat nem járt együtt a közlekedési hálózat bővítésével, így a rendszer legfeljebb a 2000-es évekig tudta kiszolgálni Szentendre, Pomáz és Budakalász térségét.

Mára a mindennapi közlekedés a Szentendrén és környékén élők egyik legsúlyosabb problémájává vált: a nagyvárosi eszköztár csak korlátozottan használható, elavult megoldások maradtak velünk, miközben a tervezett nagyberuházások nem valósulnak meg. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy sok városrészben mindennapi autóhasználat nélkül nem menedzselhető az élet, sok esetben már nemcsak a forráshiány, hanem a nagy beépítettség miatti helyhiány is akadályozza a közlekedési viszonyok optimalizálását. A térség közlekedésfejlesztési helyzetét szakmai bizonytalanság, az elvi megoldások hiánya, szakmai paralízis jellemzi. A klasszikus megoldások önmagukban nem elegendők: társadalmi támogatottság és közös gondolkodás nélkül nincs kiút a kialakult közlekedési zsákutcából.

Polgármesterek: közösségi közlekedés kell, de a közútfejlesztés is fontos

A három település polgármesterei bevezető felszólalásaikban konkrét példákkal erősítették meg a vitaindító megállapításait. Bár mindhárom város igyekszik helyi szabályozással mérsékelni a kiköltözések ütemét, Budakalászon és Pomázon az átmenő forgalom csúcsidőben gyakorlatilag ellehetetleníti a mindennapi életet.

Egyetértés volt abban is, hogy hosszú távon a közösségi, különösen a kötöttpályás közlekedés felé kell terelni a lakosságot, ugyanakkor azt is látni kell, hogy egyes városrészekben az autós közlekedés nem kiváltható. Ezért a közúti közlekedés fejlesztése sem kerülhet háttérbe.

Valamennyien hangsúlyozták: az elkerülő utak megépítését a kormánynak prioritásként kell kezelnie, mert ezek nélkül a HÉV fejlesztése elviselhetetlen terhet jelent az itt élők számára. Fülöp Zsolt kiemelte a közlekedés fejlesztésében elengedhetetlen a térségi gondolkodás. 

Elbukott HÉV-tender, elveszett uniós források

Vitézy Dávid a központi régió vonzerejét – jobb tanulási és munkalehetőségek, magasabb jövedelemszínvonal, városi szolgáltatások – ecsetelve elmondta, hogy a térségbe történő bevándorlás nehezen csillapítható. Az utóbbi évtizedekben ez a bevándorlás az agglomerációban csapódott le. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a problémával is, hogy az agglomerációban kialakult családi házas településrészek infrastrukturális kiszolgálása sokkal költségesebb, mint az élhető zöldövezeti, közlekedési hálózattal jól ellátott kisebb társasházas területek kiszolgálása.

A HÉV-vonalak fejlesztési terveinek történetét és jelenlegi állását áttekintve Vitézy Dávid elmondta: a járműbeszerzésre kiírt tender várhatóan eredménytelen lesz, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium a fórumot követő napon el is ismert. A közlemény lényegében a 114 milliárd forintos uniós támogatás elbukását is megerősítette. Vitályos Eszter, a térség országgyűlési képviselője ugyanakkor közösségi oldalán azt állította: módosított feltételekkel a lehető legrövidebb időn belül újabb tendert írnak ki, amelynek fedezetét akár hazai forrásokból is biztosítják, így az évtized végéig új pályán, új járművekkel közlekedhetnek majd a szentendrei HÉV utasai.

Vitézy Dávid a tenderkiírás kapcsán elkövetett szakmai hibákat sorolva kitért arra is, hogy a pálya- és az állomásfelújítási tervek sincsenek megfelelően előkészítve egy közbeszerzési eljárás elindításához. Ha ez mégis megtörténik, akkor jó eséllyel ugyanaz lesz az „eredménye”, mint a járműtendernek. Visszautalva Szele András vitaindítójára, azt mondta, nemcsak szakmai paralízisről, hanem politikai paralízisről is beszélhetünk. Az elmúlt évek mindent leállító beruházáspolitikája oda vezetett, hogy Magyarország jelentős közlekedési fejlesztési forrásokat kockáztat és jelentős uniós támogatásoktól esik el, miközben közlekedési infrastruktúrájának állapota egyre romlik.

Túlterhelt főút, elmaradó fejlesztések

A közútfejlesztések kapcsán Budakalász és Pomáz polgármestere is arról számolt be, hogy a korábban előkészített beruházásokat forráshiány miatt sorra állítottak le. Fülöp Zsolt elmondta: a Lázár Jánossal folytatott őszi tárgyalásán ígéret született a Szentendrét elkerülő út hatástanulmányának elindítására, továbbá a Szentlászlói és a Sztaravodai út felújításával kapcsolatos kezdeményezése is eljutott a Magyar Közúthoz, ugyanakkor a 11-es főút rekonstrukciójának folytatásáról a két csomópont megkezdett felújításán túl nincs semmilyen információ.

Rámutatott: a 11-es főút áteresztőképessége napi 17–18 ezer jármű, miközben ma mintegy 50 ezer jármű halad át rajta, ezért minden olyan elkerülő útra szükség van, amely csökkenti a főút terhelését. Fülöp Zsolt kiemelte: térségben kell gondolkodni, és ezen a területen egyre eredményesebb együttműködés bontakozik ki Szentendre, Pomáz és Budakalász között.

A központi régió meghatározó szerepének érvényesítése

A kilátásokról szólva Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a magyar kormány elvesztette azt beruházási képességét, ami a sikeres tenderek előkészítéséhez kell. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor és az azt követő években ez még sokáig megvolt, ami lehetővé tette a rendelkezésre álló támogatások teljes körű lehívását. Véleménye szerint egy új kormánynak újra kell építenie az elmúlt időszakban megszüntetett intézményrendszert, ami komoly nehézségekbe ütközhet a megfelelő szakemberállomány biztosítása miatt: a közlekedésfejlesztési szakértők jelentős része ma már külföldön dolgozik.

Hangsúlyozta azt is, hogy az új kormány megalakulása után minden régió sürgetni fogja a korábban megígért, de elmaradt fejlesztések mielőbbi megvalósítását, ezért a központi régiónak határozottan érvényesítenie kell saját érdekeit. Ennek kapcsán kiemelte: a központi régió meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban, az ország bevételeinek jelentős része itt keletkezik, és az itt megvalósuló fejlesztések az egész ország fejlődésére kihatnak. Ennek felismerését és érvényesítését elengedhetetlennek nevezte az új kormány fejlesztéspolitikájában.

Közös gondolkodás és közös fellépés nélkül nincs kiút

A polgármesterek zárásként az idei költségvetésre irányuló kérdésre válaszoltak. A kiszámítható, helyben tervezhető fejlesztési források hiánya, a növekvő kormányzati elvonások hatása mindhárom településen meghatározó.

Vitézy Dávid példátlannak nevezte, ami Budapest önkormányzatával történt.  A főváros az elmúlt években több pert is indított annak érdekében, hogy visszakapja a szolidaritási adó jogellenesen és aránytalanul beszedett összegeit. Ezeket a pereket Budapest több alkalommal megnyerte, legutóbb a Kúrián. Ezt a helyzetet most a kormány felülírta: kimondta, hogy a bíróságoknak nincs joguk ilyen döntéseket hozni. Vagyis egy olyan ügyben, amelyben maga is érintett fél, a kormány a bíróság helyett hirdetett ítéletet – és saját magát nyilvánította győztesnek.  Mindez kiszámíthatatlanná teszi Budapest költségvetésének tervezését.

A kormányrendelet megjelenése óta egymás után jelennek meg a tiltakozások a szolidaritási pereket megszüntető kormánydöntés miatt, így a Magyar Bírói Egyesület, több törvényszék, az ügyvédi kamara és Magyar Önkormányzatok Szövetsége is kifejezte egyet nem értését a jogbiztonságot súlyosan sértő rendelettel kapcsolatban.

Fülöp Zsolt elmondta: Szentendrétől 2026-ban 1,4 milliárd forintot von el a kormány, olyan, szabadon felhasználható forrást, amely különösen fontos lenne a helyi fejlesztésekhez. Az elmúlt öt évben az elvonás összesen mintegy 5 milliárd forint volt.

A legnagyobb probléma, hogy a kormány nem partnerként kezeli sem a fővárost, sem az önkormányzatokat, miközben a cél közös – élhető települések építése, működtetése. A helyben beszedett adókat ésszerűen, közösen elfogadott játékszabályok szerint kellene felhasználni. Ha azonban ezeket a szabályokat egyoldalúan felborítják, az kiszámíthatatlanságot teremt, ami rendkívül nehézzé teszi az önkormányzati működést.

Fülöp Zsolt hangsúlyozta: az egész rendszert újra kell gondolni, és az önkormányzatoknak közösen kell fellépniük, mert egyenként nincs esélyük érdemi változást elérni. Csak együtt lehet elérni, hogy valódi tárgyalópartnerként tekintsenek ránk, és hogy közös jövőkép szülessen az országról, amelyben az önkormányzatoknak is meghatározó szerepük van.

(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)