Pontosan hogy áll most a város büdzséje? Vannak-e pontos számadatok a járvány okozta kiesésekről, elvonásokról, illetve a védekezéssel milyen további intézkedésekre volt szükség, amelyek extra kiadással jártak?

A Covid-19-es járvány felborította az idei év februárjában elfogadott városi költségvetését. Egyrészt azért, mert többletfeladatokat rótt az önkormányzatokra anélkül, hogy pénzt kaptak volna a központi költségvetésből, másrészt azért, mert a vészhelyzetben a kormány elvont pénzeket az önkormányzatoktól, harmadrészt pedig, mert a gazdaság megtorpanásával a saját bevételink sem az elvárások szerint alakultak.
július 15-én rendkívüli képviselő-testületi ülésen módosítottuk a költségvetést, átvezetésre kerültek a kormány intézkedései alapján felmerült bevételkiesések és a kötelező feladatok maradéktalan ellátása céljából meghozott önkormányzati döntések. A szeptember 30-i állapotot nézve a kormány elvont 105 millió forint gépjárműadót, az április 4-től júliusig 1-ig tartó ingyenes parkolás miatt elesett az önkormányzat több, mint 70 millió forint parkolási díjtól, a közterülethasználati díj megfizetése alól mentesített vendéglátásban érdekelt vállalkozások után 13 millió forint nagyságrendű bevételkiesés keletkezett. Polgármesteri döntés értelmében – a szentendrei vállalkozások megsegítése céljából április 1-e és június 30-a között felfüggesztésre került a bérleti díj, ami további 22 millió forint nagyságrendű bevételkiesést okozott. Csak a védekezéshez szükséges eszközökre eddig elköltöttünk 29,5 millió forintot. Az az érzésem, hogy a járvánnyal kapcsolatosan további kiadások várhatóak.
A saját bevételeink (ingatlanbevétel, adóbevétel) sem a várt szerint alakultak. Ugyan jobban állunk, mint, ahogy azt tavasszal gondoltuk, de csak azért, mert egy sor kiadást visszafogtunk, tervezett beruházást, felújítást leállítottunk annak érdekében, hogy megőrizzük az önkormányzat pénzügyi stabilitását.

Mit jelent pontosan a júliusi hitelkeret bővítés? Miért volt rá szükség? Milyen költségekkel jár ez a város számára?

A július 15-i testületi ülésen született döntés arról, hogy a korábbi évek folyószámla hitelkeretét, ami 500  millió forint volt, kibővítjük 1 mrd Ft-ra. Erre a kiegyensúlyozott gazdálkodás miatt volt szükség. A járvány okozta változások, főleg a bevételkiesések, de az átütemezett adóbevallási határidők is bizonytalanná tették az önkormányzat gazdálkodását. Ahhoz, hogy augusztusban és szeptemberben is (az adóbefolyások előtti időszakban) ki tudja fizetni az önkormányzat a számláit, tudjon bért fizetni a dolgozóknak elengedhetetlennek tűnt ez a lépés. A költségek az előző városvezetés által kötött szerződéses feltételek szerint alakultak. Szeptember 30-ig 1,1 millió forint kamatot fizettünk a banknak.

A felhasznált összeget mára maradéktalanul „visszatöltöttük” és a tervek szerint az idén már nem élünk a folyószámla hitelkeret nyújtotta lehetőséggel. Érdemes hangsúlyozni, hogy a városnak nincs hiteltartozása.

Indul-e a városrészi költségvetés 2021-ben? Milyen koncepció alapján? Konkrétan mire számíthatnak a lakosok milyen összegekről és milyen eljárás keretében dönthetnek majd azok felhasználásáról szabadon?

Az egyik fő vállalásunk volt a kampányban a városrészi költségvetés bevezetése. Egyrészt technikai okok miatt, másrészt a járvány okozta pénzügyi helyzet miatt sajnos 2020-ban nem volt lehetőség elindítani ezt a programot. A technikai akadály egy része elhárult. Az idén kijelölésre kerültek a városrészi körzetek, amelyek kis eltéréssel lefedik a tíz választókörzetet és az adóiroda elkészítette a 2019-es évre vonatkozó, körzetek szerinti építményadó bevételi adatokat. A tavalyi építményadó felét tervezi az önkormányzat a jövő évi büdzsébe, mint városrészi költségvetést beépíteni a körzetekből befolyt összegek arányában. Ez pl. az én körzetemben (Pannóniatelep) 26 millió forintos nagyságrendet jelent, míg a város egészét nézve közel 200 millió forint. Jelenleg folyik a lakossági vélemény megkérdezéséhez elengedhetetlen  on-line és of-line rendszerek kidolgozása és valamikor jövő tavasszal indul élesben a program.

Jelen tervek szerint számíthat-e a város nagyobb beruházásra a jövő évben?

Ebben az évben is jóval több beruházást, felújítást szerettünk volna megvalósítani, mint amire – az ismert okok miatt – lehetőségünk volt. Ráadásul az igazán nagy projekteket, amelyekre kormány döntéssel kapott pénzt a város leállította a Magyar Turisztikai Ügynökség. A forrásokat elvonja és, amit korábban lehívhattunk  most vissza kell fizetni. Én most, 2020 novemberében, nem tudom megmondani, hogy mire lesz lehetőségünk jövőre. Egyet azonban tudok, hogy a városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több pénzt hozzon  Szentendrére! Azonban azt is látni kell, hogy ilyen kormányzati ellenszélben ez nem könnyű feladat.

Van-e reális esélye annak, hogy uniós támogatások közvetlenül segítsék a forráshiányos önkormányzatok gazdálkodását, amit más magyarországi polgármesterekkel közösen Fülöp Zsolt is kezdeményezett?

Apró lépések elfogadásával változik az Unió finanszírozási gyakorlata. Fülöp Zsolt polgármester is aláírta azt a levelet, amellyel több magyar önkormányzati vezető azt kezdeményezte, hogy az EU hazánknak szánt 2500 milliárdos válságkezelési támogatása felének felhasználásban közvetlenül vehessenek részt az önkormányzatok. Kiszámoltuk, lakosságarányosan több, mint 3,2 milliárd forint illetné ebből az alapból Szentendrét.  Arra, hogy a lakosok érdekében a legmegfelelőbb módon használják fel az uniós forrásokat az lehet a legnagyobb garancia, ha közvetlenül a településekhez ékeznek ezek a pénzek.

Vannak-e tervek bevételnövelésre 2021-re?

A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság a szeptemberi bizottsági ülésén saját hatáskörben foglalkozott bevételnövelő és forrásbevonást célzó lehetséges intézkedések  bevezetésével. Küldtünk erről egy feljegyzést Polgármester úrnak. Az abban szereplő 14 pont közül a jövő évi költségvetés előkészítésénél látjuk majd, hogy melyik/melyikek kerülnek megvalósításra.

Elindítottak egy szigorú adóbehajtást. Hány évre visszamenő adótartozások és milyen összegben ragadtak bent? Hogyan történik a behajtásuk, tudnak-e/lehet-e ilyenkor szociális/méltányossági szempontokat figyelemebe venni? Milyen összegben sikerült eddig behajtani?

Az önkormányzatok feladatellátása kötelező és nem kötelező feladatokból áll. A kötelező feladatokat (pl. bölcsődei, óvodai ellátás) az állam rója az önkormányzatokra, de nem mindenhez biztosítja a szükséges mennyiségű pénzt. A nem kötelező feladatokat (pl. uszodaüzemeltetés) maga az önkormányzat választja és így annak a finanszírozása is rá hárul. A feladatok ellátásához a pénz egy részét az önkormányzatok az egyre kevesebb helyben hagyott adókból tudják biztosítani. Az adót mind magánszemélyek, mind vállalkozások fizetik és ez a forrás jelenti a legnagyobb saját bevételt a feladatok ellátáshoz. Október 26-ig az adókból befolyt összeg meghaladta a 2 milliárd forintot és bár soknak tűnik ez a szám, jócskán elmaradt az idei előirányzathoz képest. Legnagyobb adóbevételünk az iparűzési adó. Enélkül a bevétel nélkül nem tud az önkormányzat gazdálkodni. Ezért rémisztőek a médiában hallható vészjósló hírek, miszerint felfüggesztenék az iparűzési adófizetést a vállalkozások számára.  Ha a kormány meglépi ezt a javaslatot, felelősséggel mondhatom, hogy az önkormányzatok tönkre mennek.

Ha, a cégek, vagy a lakók nem fizetik meg a rájuk kirótt adót, akkor adóhátralék keletkezik, ami megnehezíti a gazdálkodást. Ezeket a meg nem fizetett adókat próbálja az adóiroda különféle módokon behajtani. Az adóhátralékok behajtása nem az a terület, ahol szociális, vagy méltányossági szempontokat figyelembe lehet venni. Törvények és rendeletek szigorúan szabályozzák, hogy mit kell tenni.

Az elmúlt években, főleg a 2019-es évben a behajtás nem volt megfelelő, ezért 300 milliós nagyságrendben halmozódott fel adóhátralék. (Ebben vannak olyan forintok, amiket már lehet behajtani.)  A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az év során folyamatosan figyelemmel kísérte az adóbevételek alakulását és, mint az önkormányzatot megillető bevételt, kiemelt fontosságúnak tartja az adóhátralékok behajtását. A vészhelyzet miatt ez a munka nem volt folytatható egész évben, ezért az utóbbi két hónapban behajtott adó mennyisége 60 millió forint körül alakult. A jövőbeni sikeres munkát egy új munkatárs, egy adóellenőr fogja segíteni és a jövő évben több szempontból is felülvizsgálatra kerül ez a terület.

A kormány döntése alapján – a járvány terjedésének megelőzése érdekében – a közterületeken ismét nem kell parkolási díjat fizetni. Egyetértenek-e ezzel az intézkedéssel, mennyire érinti érzékenyen ez a városi büdzsét?

A kormány döntéseknél sajnos nincs mérlegelési lehetősége az önkormányzatoknak. . Önkormányzati szövetségek jelezték egyet nem értésüket ezzel az intézkedéssel, de nem hiszem, hogy ennek hatására visszavonnák a döntést. Az eddigi bevételkiesés tovább nő, ami, ha a tavalyi év azonos időszakát vesszük figyelembe akkor újabb 20 és 30 millió forint közötti összeg, így a 2020-as évben nagyságrendileg 100 millió forinttól esik el az önkormányzat.

Kaptak-e pénzt védekezésre, illetve létezik-e vészforgatókönyv az elhúzódó járvány miatt?

Nem kaptunk kormányzati anyagi segítséget a védekezésre. Viszont mindent megteszünk annak érdekében, hogy pénz folyjék be az önkormányzathoz. A szakiroda folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket és nagyon csekély sikerrel ugyan, de nyújt is be pályázatokat a finanszírozás megkönnyítésére. Biztos vészforgatókönyvet ebben a képlékeny időszakban nem lehet felállítani. Nagyban függünk a kormány, illetve most már a miniszterelnök döntéseitől és próbáljuk azokhoz igazítani a működésünket.

Gyakran hallani a közösségi médiában gúnyos megjegyzéseket, arra vonatkozólag, hogy egyes ügyek indoklásául sok esetben a járvány okozta nehézségeket hozzuk fel. Azt kell megérteni az olvasóknak, hogy azzal, hogy a mindennapi életünkben könnyített a kormány a júniustól november 11-ig tartó időszakban, a járvány gazdasági hatásai nem múltak el, sőt még csak ezután várható a java. Biztos vagyok benne, hogy a jövő évi költségvetésünkre is lesz kihatása a gazdaság megtorpanásának, és ez sajnos meg fog látszani az önkormányzat működésén is.

Milyen célok megvalósítása élvez prioritást a jövő évi költségvetésben?

Nagyban függ a jövő évi költségvetés a járvány elhúzódásától és az azzal kapcsolatos további kormányzati döntésektől. Leginkább a kötelező feladatok biztonságos ellátására, a túlélésre törekszünk majd. Prioritást élvez az önkormányzati dolgozók, intézményeink, cégeink munkatársainak megtartása. A költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokat januárban folytatjuk le az intézményeinkkel, a cégeink az jövő évi üzleti terveiket készítik már. Azt, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat tudunk megvalósítani én, ma még nem látom. Azt azonban tudom, hogy a városvezetés azon dolgozik, hogy a tavalyi elsöprő lakossági felhatalmazásnak – a külső körülmények ellenére is – eleget tegyen.

Szentendre és Vidéke 2020/17. szám