Új kiállításokkal – Kincskeresés, kaland, tudomány közösségi régészeti kiállítás, Csákány István, Balogh László, Bródy Vera és barátai, Haász István, a Barcsay-díjasok kiállítása – és június 26-án a Múzeumok Éjszakája összművészeti programjaival várja a látogatókat ismét az FMC.
A sajtótájékoztatón a ViGaD együttes pezsdítő zenéje teremtett ünnepi hangulatot.  A sajtó munkatársai elsőként tekinthették meg a MűvészetMalomban A kalapács álma, Csákány István kiállítását Bodonyi Emőke kurátorral, az IKON kiállítótérben Balogh László: Az érzések geometriája című tárlatát Muladi Brigitta kurátorral és a Ferenczy Múzeumban a Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében című kiállítást Dr. Rácz Tibor régész tárlatvezetésével.

A múlt

A Ferenczy Múzeumi Centrum története 1951-ben kezdődött, ekkor alapítottak Szentendrén önálló múzeumot. A Ferenczy Károly Múzeummal elindult Szentendrén a képző- és iparművészeti tárgyak gyűjtése. Az első darabok az államosítás kapcsán kerültek a múzeumba, ezzel párhuzamosan kezdődött az 1926-tól a városban letelepedő, úgynevezett Régi Művésztelep alapítói által alkotott művek megszerzése is. A szocialista kultúrpolitika aktuális decentralizációs törekvései nyomán, 1962-ben létrehozták a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, amelynek központja 1968-ban Budapestről Szentendrére költözött. A hetvenes években a Ferenczy Múzeum mellett létrejött az úgynevezett „kismúzeumok” rendszere, sorra nyíltak meg az új kiállítóterek Szentendrén: Ferenczy Múzeum (1951), Kovács Margit Kerámiamúzeum (1973), Czóbel Múzeum (1975), Barcsay Múzeum (1978),  Kmetty Múzeum (1981), Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum (1984), Vajda Múzeum (1986), MűvészetMalom (1999), Római Kőtár, Szentendrei Képtár.

A jelen

Jelenleg a Ferenczy Múzeumi Centrum működteti a város meghatározó képzőművészeti kiállítóhelyeit, és gondozza a szentendrei művészet legfontosabb művein alapuló, több mint tízezer darabból álló gyűjteményét. A 70. születésnapra megújult arculattal, új honlappal mutatkozott be az FMC, és közösségi oldalát már több mint 10 ezren követik.
A Ferenczy Múzeumi Centrum idén az intézményi struktúrában egy érdekes kísérletbe kezdett, for profit kiállítótermet üzemeltet.  A Vajda Lajos Múzeum megújított kiállítótere IKON néven a helyi és a városhoz kötődő művészek számára biztosít rendszeres bemutatkozási lehetőséget, hogy a lokális párbeszéden túl professzionális keretek között képviselje őket Magyarországon és külföldön.

A jövő

Prosek Zoltán igazgató a Ferenczy Múzeumi Centrum fejlesztési terveiről:
„A MűvészetMalom középső szárnya húsz éve nincs befejezve, a régi terveket idén nyáron kezdjük megvalósítani a nyílászárók beépítésével, majd reményeink szerint, kormányzati segítséggel az év második felében befejezhetjük a teljes felújítást.

Hét éve zárt be a Péter Pál Galéria, amely a helyi iparművészeknek adott lehetőséget a bemutatkozásra. Terveink szerint újra helyet kapnak a városban az iparművészeti munkák, és szeptembertől a Ferenczy Múzeum alagsorában újranyithat a galéria. Hamarosan lehetőségünk lesz a Szentendrei Grafikai Műhely új helyszínre költöztetésére, illetve a Vajda Múzeummal egy egységes közösségi tér kialakítására. Hamarosan befejeződik a fenntartási időszak a Kmetty Múzeumban, így szeptembertől elkezdődik egy újabb tervünk koncepciójának kidolgozása: a múzeum a továbbiakban Barcsay Múzeumként működhetne tovább.

Nagy örömünkre befejeződik ebben az évben a Czóbel Múzeum fejlesztése is. A kiállítótérben ezúttal Czóbel Béla – Modok Mária kiállítása kerül megrendezésre, legközelebb pedig Czóbel és kortársai műveit mutatjuk be. Mára elkészült a Művészetek Háza épületének teljes tervdokumentációja, így a jövő évben pályázati forrásból szeretnénk elkezdeni a felújítását. Ezen a helyszínen helytörténeti kiállításokat valósítunk meg.

Idén az FMC együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával, amely keretében a Kar negyvenkét doktorandusza az előbb említett múzeumainkról terveket készítettek. Ezek között szerepelt a Fő téri Kereskedőház, a Képtár épülete is.

2021 második felében Szentendre és környéke művészeti és építészeti topográfiájának elkészítését tervezzük térinformatikai megoldásokkal. Az „okos város” koncepció kidolgozásában, a közös gondolkodásban számítunk a Budapesti Gazdasági Egyetemre. A tudományos adatfelvételen és -feldolgozáson alapuló munka végeredményeként a nagyközönség számára is érdekes, adatokban gazdag, jól használható és látványos, nem csak internetes adatbázist szeretnénk létrehozni, melynek folyamatos fenntartása és bővítése hosszútávon biztosítható.  A város 110 éves művészeti hagyománya, továbbá építészeti-településtörténeti adatai térinformatikai adatbázisban kerülnének feldolgozásra, ahol a történeti térképek és adatok mind vizuálisan (térképes kereső), mind adatszinten (cím szerint, fotó szerint, tárgyszó szerint) kereshetőek lesznek. Az adatokon, írásos és képi forrásokon kívül a múzeum Helytörténeti Gyűjteményének épületekhez kapcsolódó tárgyai is helyet kapnak az adatbázisban, ezzel hozzájárulva egy-egy épület történetének alaposabb megismeréséhez. A topográfiai munkával, az épületleltár készítéssel, a városszerkezet tanulmányozásával, az építészeti együttesek vizsgálatával nemcsak tudományos, modern szemléletű adatbázist építünk ki, hanem az eredmények közreadásával (mobil-, smart-applikáció) turisztikai és oktatási hasznosulást is remélünk.”

• Újranyitó és új kiállítások, FMC 70 – centrumban a nyitás  >>
• A Ferenczy Múzeumi Centrum részletes tájékoztatója >>

Fotó: Deim Balázs és Tóth Judit