A Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) ünnepi sajtótájékoztatót tartott június 16-án a MűvészetMalom udvarán. Nem csak a hetvenéves fennállást ünnepelték, hanem azt is, hogy végre kinyithatnak a múzeumok. Az eseményen az idei programokról és fejlesztési tervekről Prosek Zoltán múzeumigazgató és Kigyós Fruzsina osztályvezető beszélt. Fülöp Zsolt polgármester is köszöntötte az FMC munkatársait, méltatta az intézmény elmúlt évtizedekben nyújtott teljesítményét.
Új kiállításokkal – Kincskeresés, kaland, tudomány közösségi régészeti kiállítás, Csákány István, Balogh László, Bródy Vera és barátai, Haász István, a Barcsay-díjasok kiállítása – és június 26-án a Múzeumok Éjszakája összművészeti programjaival várja a látogatókat ismét az FMC.
A sajtótájékoztatón a ViGaD együttes pezsdítő zenéje teremtett ünnepi hangulatot. A sajtó munkatársai elsőként tekinthették meg a MűvészetMalomban A kalapács álma, Csákány István kiállítását Bodonyi Emőke kurátorral, az IKON kiállítótérben Balogh László: Az érzések geometriája című tárlatát Muladi Brigitta kurátorral és a Ferenczy Múzeumban a Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében című kiállítást Dr. Rácz Tibor régész tárlatvezetésével.
A múlt
A Ferenczy Múzeumi Centrum története 1951-ben kezdődött, ekkor alapítottak Szentendrén önálló múzeumot. A Ferenczy Károly Múzeummal elindult Szentendrén a képző- és iparművészeti tárgyak gyűjtése. Az első darabok az államosítás kapcsán kerültek a múzeumba, ezzel párhuzamosan kezdődött az 1926-tól a városban letelepedő, úgynevezett Régi Művésztelep alapítói által alkotott művek megszerzése is. A szocialista kultúrpolitika aktuális decentralizációs törekvései nyomán, 1962-ben létrehozták a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát, amelynek központja 1968-ban Budapestről Szentendrére költözött. A hetvenes években a Ferenczy Múzeum mellett létrejött az úgynevezett „kismúzeumok” rendszere, sorra nyíltak meg az új kiállítóterek Szentendrén: Ferenczy Múzeum (1951), Kovács Margit Kerámiamúzeum (1973), Czóbel Múzeum (1975), Barcsay Múzeum (1978), Kmetty Múzeum (1981), Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum (1984), Vajda Múzeum (1986), MűvészetMalom (1999), Római Kőtár, Szentendrei Képtár.
A jelen
Jelenleg a Ferenczy Múzeumi Centrum működteti a város meghatározó képzőművészeti kiállítóhelyeit, és gondozza a szentendrei művészet legfontosabb művein alapuló, több mint tízezer darabból álló gyűjteményét. A 70. születésnapra megújult arculattal, új honlappal mutatkozott be az FMC, és közösségi oldalát már több mint 10 ezren követik.
A Ferenczy Múzeumi Centrum idén az intézményi struktúrában egy érdekes kísérletbe kezdett, for profit kiállítótermet üzemeltet. A Vajda Lajos Múzeum megújított kiállítótere IKON néven a helyi és a városhoz kötődő művészek számára biztosít rendszeres bemutatkozási lehetőséget, hogy a lokális párbeszéden túl professzionális keretek között képviselje őket Magyarországon és külföldön.
A jövő
Prosek Zoltán igazgató a Ferenczy Múzeumi Centrum fejlesztési terveiről:
„A MűvészetMalom középső szárnya húsz éve nincs befejezve, a régi terveket idén nyáron kezdjük megvalósítani a nyílászárók beépítésével, majd reményeink szerint, kormányzati segítséggel az év második felében befejezhetjük a teljes felújítást.
Hét éve zárt be a Péter Pál Galéria, amely a helyi iparművészeknek adott lehetőséget a bemutatkozásra. Terveink szerint újra helyet kapnak a városban az iparművészeti munkák, és szeptembertől a Ferenczy Múzeum alagsorában újranyithat a galéria. Hamarosan lehetőségünk lesz a Szentendrei Grafikai Műhely új helyszínre költöztetésére, illetve a Vajda Múzeummal egy egységes közösségi tér kialakítására. Hamarosan befejeződik a fenntartási időszak a Kmetty Múzeumban, így szeptembertől elkezdődik egy újabb tervünk koncepciójának kidolgozása: a múzeum a továbbiakban Barcsay Múzeumként működhetne tovább.
Nagy örömünkre befejeződik ebben az évben a Czóbel Múzeum fejlesztése is. A kiállítótérben ezúttal Czóbel Béla – Modok Mária kiállítása kerül megrendezésre, legközelebb pedig Czóbel és kortársai műveit mutatjuk be. Mára elkészült a Művészetek Háza épületének teljes tervdokumentációja, így a jövő évben pályázati forrásból szeretnénk elkezdeni a felújítását. Ezen a helyszínen helytörténeti kiállításokat valósítunk meg.
Idén az FMC együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával, amely keretében a Kar negyvenkét doktorandusza az előbb említett múzeumainkról terveket készítettek. Ezek között szerepelt a Fő téri Kereskedőház, a Képtár épülete is.
2021 második felében Szentendre és környéke művészeti és építészeti topográfiájának elkészítését tervezzük térinformatikai megoldásokkal. Az „okos város” koncepció kidolgozásában, a közös gondolkodásban számítunk a Budapesti Gazdasági Egyetemre. A tudományos adatfelvételen és -feldolgozáson alapuló munka végeredményeként a nagyközönség számára is érdekes, adatokban gazdag, jól használható és látványos, nem csak internetes adatbázist szeretnénk létrehozni, melynek folyamatos fenntartása és bővítése hosszútávon biztosítható. A város 110 éves művészeti hagyománya, továbbá építészeti-településtörténeti adatai térinformatikai adatbázisban kerülnének feldolgozásra, ahol a történeti térképek és adatok mind vizuálisan (térképes kereső), mind adatszinten (cím szerint, fotó szerint, tárgyszó szerint) kereshetőek lesznek. Az adatokon, írásos és képi forrásokon kívül a múzeum Helytörténeti Gyűjteményének épületekhez kapcsolódó tárgyai is helyet kapnak az adatbázisban, ezzel hozzájárulva egy-egy épület történetének alaposabb megismeréséhez. A topográfiai munkával, az épületleltár készítéssel, a városszerkezet tanulmányozásával, az építészeti együttesek vizsgálatával nemcsak tudományos, modern szemléletű adatbázist építünk ki, hanem az eredmények közreadásával (mobil-, smart-applikáció) turisztikai és oktatási hasznosulást is remélünk.”
- Újranyitó és új kiállítások, FMC 70 – centrumban a nyitás >>
- A Ferenczy Múzeumi Centrum részletes tájékoztatója >>
Fotó: Deim Balázs és Tóth Judit