A december 14-én tartott testületi ülés kiemelt témája a leégett Spar áruház helyén tervezett városi fejlesztés volt. Fülöp Zsolt polgármester ennek kapcsán elmondta, a tűzeset másnapján levélben kereste meg Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert, amelyben kezdeményezte, hogy az állam és az önkormányzat közösen döntsön a terület felhasználásáról. A levélre mostanáig nem érkezett válasz. Vitézy Dáviddal folytatott tárgyalásokon ígéretet kapott, hogy a HÉV-állomás fejlesztésével kapcsolatos tervezésbe bevonják az önkormányzatot. Erre sem került sor. Ezzel szemben a Lázár János építésügyi és beruházási miniszterrel a közelmúltban folytatott megbeszélésen a miniszter elmondta, a terület fejlesztését egységként kell kezelni, azt az önkormányzattal egyeztetve kell végig vinni. A kereskedelmi fejlesztéssel kapcsolatosan támogatást ígért Lázár János a Hajdú-Bihar megyében székelő plázabizottságnál, mert nem új fejlesztésről van szó, hanem egy régebbi áruház néhány méterrel arrébb történő újjáépítéséről. A hozzáállás változását a polgármester szerint már a gyakorlatban is érezni, hiszen már lezajlottak az első tárgyalások a főépítész asszony és az állami beruházás terveit készítő építészek között.
A tervezett beruházás most tárgyalt első lépcsőjében az áruház újjáépítésére, megfelelő számú parkolóhely kiépítésére egyedüliként adott be pályázatot a Spar Magyarország Kft., amely a kiírás szerint azt is vállalta, hogy az építkezés közben is megmarad a területen a parkolási lehetőség.
Fülöp Zsolt hozzátette, most arról kell dönteni, hogy a három beadott elképzelés közül a tervtanács által támogatott tervkoncepciót elfogadják-e vagy sem, mert ez alapján indulhat majd meg az élelmiszeráruház és környezetének konkrét tervezési, majd kivitelezési folyamata. Vagyis most az első lépést tesszük meg, a második lépcsőben – amelyet tíz éven belül kell végrehajtani – kerül sor a további fejlesztésekre. Elmondta, az elgondolásokat folyamatosan egyeztetni fogják a tervezőkkel, a szentendreiekkel, hogy mindenki számára kielégítő megoldás szülessen. A beruházással – emelték ki a vitában mások is – nemcsak egy élelmiszeráruház épül majd, hanem a városrész évtizedek óta várt fejlesztésének első lépéseit tesszük meg.
A Spar képviselője, kérdésre válaszolva elmondta, jövő májusra szeretnének eljutni odáig, hogy a várossal egyeztetett tervek elkészüljenek, és év végén megkezdődhessen a kivitelezés. Ez azt jelenti, talán már 2024 őszére, de reálisan karácsonyra elkészülhet az új áruház épülete. Egyházy Tibor arról is beszélt, hogy érdekeltek a fejlesztés második ütemében, ezért is adták be pályázatukat együtt a két ütemre, vagyis amikorra kialakul a területen az intermodális központ.
Az előterjesztést 13 igen szavazattal fogadta el a testület.
2023-ban korszerűsíti a város az uszodát
Szintén fontos előterjesztés volt a V8 uszodát működtető Aquapalace Kft., a KOPÉ sportegyesület és a szentendrei önkormányzat közötti háromoldalú megállapodás megkötéséről szóló javaslat. Ennek célja a tizenhárom éves gépészet és az épület fejlesztése, amelynek lényege a vízilabda sport és a lakosság uszodahasználatának, az üzemeltetés biztonságának és energiaköltségének csökkentése, valamint a sportolók és a lakossági úszók komfortérzetének javítása. A KOPÉ egyesület számára az OTP Bank biztosít több mint 68 millió forintos támogatást a fenti célra. A fejlesztéshez az önkormányzatnak 30 millió forintos önrészt kell biztosítani. Az előterjesztés a fejlesztéshez szükséges önkormányzati önrész 2023. évi költségvetésbe történő betervezéséről és elkülönítéséről szólt. A testület 13 igen szavazattal fogadta el az előterjesztést.
A lakásbérletről és elidegenítésről szóló rendeletet három ponton is módosították a képviselők 9 igen, egy nem szavazattal és három tartózkodással. Egyrészt a lakbéreket az inflációhoz igazították. Másrészt két lakás közérdekű lakássá nyilvánításáról, illetve a közérdekű lakáspályázat véleményezésének módosításáról határoztak, amely szerint a testület dönt arról, milyen szempontok alapján ítélnek oda valaki számára egy-egy lakást. Ennek kapcsán a polgármester hangsúlyozta, ebben az esetben nem szociális szempontok alapján születik döntés egy-egy lakás sorsáról, hanem az alapján, hogy az mennyire szolgálja a köz érdekét. Például az óvónőhiány enyhítésére lakást lehet ígérni a pályázók számára.
A parkolási rendelet módosítására is sor került az ülésen. Az egyik módosítás szerint, ha valaki eladja a járművét, akkor lehetővé válik a már befizetett kedvezményes parkolási díj visszafizetése, illetve ha valaki új autót vásárol, akkor a korábbi regisztrációját át tudja vinni az új járműre. A másik módosítás a Hunyadi utca és a Városház tér védett övezetbe tartozó várakozási területbe sorolásáról, illetve arról szólt, hogy a közterületi térfigyelő kamera rendszer felvétele alapján megállapítható-e a jogosulatlan használat.
Nem változik a V8 távhődíja
Az Aquapalace Kft. távhő díjának módosításáról is szavaztak a képviselők. A Városi Szolgáltató számításaira alapozva a testület 9 igen és 4 tartózkodó szavazattal úgy döntött, hogy nem emeli az uszoda által fizetendő távfűtés alapdíját 2023. március 31-ig. A minisztérium jelezte, hogy a korábban már megígért 38 millió forintos támogatást folytatva a jövő évben is hozzájárul a V8 uszoda működésének finanszírozásához. A képviselők ezért úgy döntöttek, hogy 2023.március 31-ig biztosítják az intézmény finanszírozását. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár a tankerület már nem járul hozzá az iskolai úszásoktatáshoz, a kialakult széleskörű összefogásnak köszönhetően a szentendrei gyerekek természetesen továbbra is használhatják az uszodát. A testület 9 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló előterjesztést.
A közösségi buszközlekedés szerződési feltételeinek módosításáról szóló rendeletben a közlekedési kártyák térítési díjait a minisztérium javaslatára 12 igen és egy tartózkodás mellett módosította a testület. A diákok és a nyugdíjasok közlekedési kártyáinak térítési díja az eddigi 2700 forintról 3090 forintra emelkedik, a teljes árú kártyáké pedig 4800 forintról 5490 forintra emelkedik.
A következő napirendi pont felvezetésében Fülöp Zsolt elmondta, a szennyvízszállítási szolgáltatást végző Mi.Mi TEAM az idei évben a közszolgáltatás díját minden előzetes jelzés nélkül megemelte arra hivatkozva, hogy az energiaválság miatt jelentősen megnőttek a költségei. Ezt azonban jogszerűen nem tehette volna meg, hiszen az önkormányzattal kötött szerződése értelmében az esetleges díjemelést előzetesen egyeztetni kellett volna az önkormányzattal, mégpedig a költségek emelkedését dokumentálva, továbbá a közszolgáltatási díjat önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
Emelkedik a szennyvízszippantás díja, a túlfizetést vissza kell fizetni
Az önkormányzat közölte a közszolgáltatóval, hogy nem jogosult az önálló díjemelésre. Amennyiben mégis emelni akarja a díjat, akkor az azt igazoló dokumentumokat nyújtsa be az önkormányzatnak. Arra is felszólították, hogy akinek emelt díjat számlázott, annak a túlfizetését azonnal fizesse vissza. A kért dokumentumokat a cég benyújtotta, amelyből kiderül, hogy az energia és üzemanyagköltségek, valamint a szennyvízlerakási díj emelése okozza a költségemelkedést, és erre hivatkozva kéri a cég, hogy emelhesse a díjat.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, ha a testület nem fogadja le a díjemelési kérelmet, akkor új közbeszerzési eljárást kell kiírni, de jó eséllyel ott is ezekkel az emelt díjakkal pályáznak a szolgáltatók, ha egyáltalán lesznek pályázók. Amennyiben nincs pályázó, úgy katasztrófavédelem jelöli ki a szolgáltatót, de akkor a díjtételekbe nincs beleszólása az önkormányzatnak. Azt is kiemelte, amennyiben a mostani döntés előtti kiszámlázott emelt díjakat nem téríti vissza a szolgáltató, az szerződésszegésnek minősül, ami azonnali szerződésbontást von maga után.
A képviselők azzal bízták meg a polgármestert, hogy a szolgáltatóval folytatott tárgyalások során számoljon be a szolgáltató a szerződésben vállalt honlap üzemeltetésével kapcsolatosan, illetve hogy bevont-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, és ha igen, mikor és mi okból, illetve hogy volt-e olyan eset, amikor technikai okból nem tudta teljesíteni a megrendelést. Az erről szóló határozati javaslatot a testület 13 igen szavazattal elfogadta. A rendelet módosítását pedig az emelt díjakról 9 igen és négy tartózkodás mellett támogatta a testület. Ennek értelmében a közszolgáltatás díja az eddigi köbméterenkénti 3.800 forint + áfa összegről 4.971forint + áfára változik.
Az interpellációk és a kérdések az ülés végére kerülnek, ahogy korábban is volt
A testület 9 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett módosította saját SZMSZ-ét. Ennek lényege, hogy nem az ülés elején, hanem az Egyebek napirendi pont elé kerülnek majd az interpellációk és a kérdések. Zakar Ágnes tiltakozott a módosítás ellen, mert nem tartja elegánsnak a megoldást. Hozzátette előfordult, hogy nem kapott választ kérdéseire, illetve hogy korlátozzák hozzászólási lehetőségeit. Fülöp Zsolt emlékeztetett, a korábbi testületek idején volt, amikor az ülés elején, volt, amikor az ülés végén került sor az interpellációkra és a kérdésekre. Magyar Judit alpolgármester azzal érvelt, hogy azért is logikus az ülés végén foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, mert fontosabbnak tartja, hogy az ülés elején a város ügyeit tárgyalják, és ne politikai csatározásokkal menjen el az idő. Drávucz Zsolt az ülésekre meghívott vendégek, városi cégvezetők idejének tiszteletére hívta fel a figyelmet, így támogatva a módosítást. Szűcs Katalin megerősítette: az ellenzék ellenőrzési jogát senki nem akarja korlátozni és hozzátette: a politikai vitáknak is van helye, és az sem ördögtől való, ha országos politikai kérdések is bekerülnek a testületi ülésre, hiszen a kormány tevékenysége erőteljesen befolyásolja az önkormányzatok életét, ugyanakkor a rossz tapasztalatok miatt ő is támogatja, hogy ezekre az ülés végén kerüljön sor. Laárné Szaniszló Éva nehezményezte, hogy előfordult, a polgármester 30 nap után sem kapott kérdésére választ, ezért nyújtotta be interpellációként az adott témát. Szabados András elmondta, ő mindenképpen az együttműködés híve, ezt fogja képviselni továbbra is az üléseken.
A Fidesz-frakció javaslatára módosult az SZMSZ
A Fidesz-frakció SZMSZ-módosítási javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a helyi részvételi demokrácia egyik alapvető jogintézménye az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése nem működik Szentendrén, mivel nem érkeznek vélemények a rendelettervezetekhez, és ha esetleg érkezik vélemény, azt sem tudja a képviselő-testület a rendelkezések betűjének és a jogalkotó szándékainak megfelelő módon kezelni. Ezért az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésére vonatkozó rendelkezések bővítésére, pontosítására van szükség.
A testület 8 igen szavazattal úgy döntött, hogy a rendelet a következők szerint módosul: „A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. Az összefoglaló tájékoztatásnak ki kell térnie a véleményekben szereplő indoklásokra is. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.”
Helyes Imre képviselő módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz-frakció javaslatához, amelynek lényege, hogy azon a felületen, ahol a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tevezetek megjelennek, kötelezően el kell helyezni egy általános tájékoztató anyagot az adott témában. A testület végül a rendeletet Helyes Imre módosítójavaslatával együtt 12 igen szavazattal, egy tartózkodással megszavazta.
Az Ábrányi Emil Programban foglaltak a külső nehézségek ellenére időarányosan teljesültek
Az Ábrányi Emil Program időarányos végrehajtásáról szóló beszámolót is meghallgatta a testület. A polgármester felvezetőjében elmondta, korábban soha nem született ilyen részletességű program. Ennek fontos része volt, hogy bevonják a város ügyeinek intézésébe a szentendreieket, például a városrészi költségvetéssel. Hangsúlyozta, alig nyerte el mandátumát a mostani testület, hatalmas változások következtek be, amikor a pandémia kitört. Fülöp Zsolt szerint a városvezetés a veszélyhelyzetben is jól vizsgázott, például a 70 év felettiek számára meleg ételt tudott biztosítani. Mindeközben – emlékeztetett – a kormány a parkolási díj és a gépjárműadó elvonással „védekezett” a járvány ellen, ami jelentős bevétel kiesést eredményezett az önkormányzat számára. Ennek ellenére sikerült kisebb beruházásokat megvalósítani, például az háziorvosi rendelő és az bölcsőde mosdóit felújították, miközben az intézmények működését is fenntartották. Vagy például a 11-es út felújításának tervezésében is részt vállalt az önkormányzat, pedig ez nem önkormányzati feladat, a Vasvári-óvoda tetőfelújítását is saját erőből valósította meg az önkormányzat. Ennek az időszaknak a legfontosabb beruházásaként említette a belvárosi csapadékvíz és a szennyvíz szétválasztását, amelynek 300 millió forintos állami támogatásához 400 millió forint saját forrást biztosított az önkormányzat. Ez a fejlesztés adja a jelenlegi fejlesztések alapját. A napirendi pont tárgyalásakor elhangzott, hogy a választás óta jelentős változások következtek be a jogi és gazdasági környezetben, ezért aktualizálni kell a programot, amihez minden szentendrei véleményét várják. A legfontosabb, hogy a megváltozott világhoz alkalmazkodva az energetikai kérdések, a zöld fejlesztések kerülnek előtérbe, erre kell készülni.
Csaknem 450 millió forint adóhátralékot hajtott be az önkormányzat
A helyi adóbevételek növelése érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóról is döntöttek a képviselők, 12 igen szavazattal elfogadták az ezzel kapcsolatos előterjesztést. A polgármester elmondta, ennek legfontosabb része, hogy 444 millió forint adóhátralékot hajtott be az adócsoport azokból a helyi adókból, amelyek bevezetéséről az előző önkormányzat döntött, azonban csak részben hajtott be, ami joggal irritálta azokat, akik becsületesen befizették adóikat.
Fülöp Zsolt arról is beszélt, hogy a kormányzati elvonások, illetve a magasba ugró energiaárak miatt igen nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, ezért minden forrásra szükségük van. Balla György energetikai miniszteri biztos személyes beszélgetés során felhívta a figyelmet, hogy a kormány elvárja, az önkormányzatok tegyenek meg mindent a bevételek növelése érdekében, így értékesítsenek ingatlanokat, illetve hangsúlyozta, már nem él az adóemelési tilalom, így az adók is emelhetők. Bár az elmúlt tíz év inflációja igazolhatna valamiféle adóemelést, az önkormányzat mégis úgy döntött, hogy azzal segíti a jelenlegi nehéz helyzetben a szentendreieket, hogy nem emeli az adókat, inkább az elmaradások behajtásával növeli a bevételeket.
Magyar Judit gazdasági alpolgármester elmondta, az adók jelentik az önkormányzat legnagyobb bevételeit. A kötelező feladatok ellátását nagyjából fele-fele arányban önkormányzati és állami pénzekből tudják finanszírozni. Azt is kiemelte, hogy 2019-ben 320 millió forint adótartozást tartott nyilván az önkormányzat, amely 2020-ra 366 millióra emelkedett, miután a pandémia miatt a kormány letiltotta az adóbehajtást. 2021-ben, az első évben, amikor ismét lehetőség nyílt az elmaradt adók beszedésére, az adótartozás összege 148 millió forintra csökkent, jelenleg pedig már százmillió alatt van a tartozás összege.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a Fő tér 11., Fő tér 16. és Dumtsa Jenő utca 9. szám alatti ingatlanok hasznosítására ismét pályázatot írnak ki, mert a korábbi nyertesek a gazdasági helyzet jelentős romlása miatt visszaléptek. Az előterjesztést 10 igen és 3 tartózkodással fogadta el a testület. Arról is döntöttek – 13 igen szavazattal – a képviselők, hogy a Péter Pál Alapítványt 500 ezer forinttal támogatják.
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet módosítására is sor került. Erre azért volt szükség, mert olyan alacsonyak az abban meghatározott jövedelmi határok, hogy nagyon kevesen tudnak támogatásért folyamodni, ezért a jövedelmi határokat megemeli a módosítás. Az előterjesztést 13 igennel támogatta a testület.
Változtatási tilalom elrendeléséről szóló rendelet módosításáról is határozat született. Az előző testületi ülésen a képviselők meghatározták az elveket, amelyeknek figyelembevételével megszülettek az építtetőkkel kötendő szerződések. Ezeket kell rögzíteni a rendeletben. Az előterjesztést 13 igennel fogadták el a képviselők, és ugyanilyen arányban módosították a rendeletet is.
Miért nem csatlakozott Szentendre polgármestere Szita Károly leveléhez?
Laárné Szaniszló Éva Juhász László, az Aquapalace Kft. ügyvezető igazgatójának bérével kapcsolatosan tett fel kérdést. Ennek lényege, hogy amíg a képviselő-testület 600 ezer forintos alapbért határozott meg az ügyvezető számára – és a jegyzőnek is csak erről volt tudomása –, addig az ügyvezető közlése szerint 700 ezer forint alapbér plusz prémium szerepel a munkaszerződésében.
A képviselő arra várt választ, hogy ki döntött képviselő-testületi határozat nélkül a béremelésről, illetve hogy kapott-e jutalmat az ügyvezető, továbbá hogy más önkormányzati tulajdonú cég vezetője esetében is előfordult-e hasonló bérnövekedés?
Fülöp Zsolt polgármester válaszában elmondta, az idén februárban meghozott testületi döntés fogadta el az ügyvezető üzleti tervét és bérét. Az ügyvezető bérének százezer forintos emeléséről polgármesteri hatáskörében döntött az üzleti tervvel összhangban, amelyhez nem kötelező jegyzői ellenjegyzés.
A képviselő másik kérdésében az iránt érdeklődött, hogy Lakatos Judit, a Kulturális Központ Kft. ügyvezető igazgatója elvégezte-e a kötelező, 120 órás államigazgatási és vezetési ismereteket nyújtó képzést?
A polgármester válaszában elmondta, hogy a kérdéses képzést 2021 novemberében elvégezte Lakatos Judit. Egyúttal elnézést kért a késedelmes válaszért.
Végül az iránt érdeklődött a képviselő, hogy Fülöp Zsolt csatlakozott-e Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének leveléhez, amelyben az Európai Bizottság elnökétől, illetve alelnökétől azt kérte, változtassanak az orosz agresszió miatt elrendelt szankciós politikán.
Fülöp Zsolt válaszában arról beszélt, hogy a Fidesz pártutasítására több önkormányzatnál is tárgyalták a képviselő által említett levelet. Figyelmébe ajánlotta, és kommentár nélkül felolvasta a Népszava – kormánypárti és független vezetésű önkormányzatok vezetőivel folytatott beszélgetést követően megszületett – „Nyeltek egyet, és aláírták” című riportját. Ennek lényege, hogy a Fidesz nyíltan megzsarolt polgármestereket, hogy támogassák az EU-t bíráló levelet.
