Építményadó

Ügyintéző:
Müller-Török Cecília (lakás, családi ház, egyéb építmény)
Horváth Ildikó (üdülő)
Telefon: +36-26-300-407
E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu

Az E-önkormányzat portál az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne: >>

Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény).

Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján

  • Hasznos alapterületa teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.
  • Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.
  • Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja.

Az építményadó mértéke:

Az adó alapja az építmény m2-ben számolt hasznos alapterülete.

Az adó mértéke a lakás célú (lakás, lakóház, üdülő) építmény

  1. a) 70 m2-t meg nem haladó hasznos alapterülete után 400 Ft/m2,
  2. b) 70 m2-t meghaladó, de 170 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű része után 750 Ft/m2 (70 m2-ig 28 000 Ft + a 170 m2-t meg nem haladó területrész után 750 Ft/m2)
  3. c) 170 m2-t meghaladó hasznos alapterületű része után 1800 Ft/m2 (170 m2-ig 103 000 Ft + az ezt meghaladó hasznos alapterület után 1800 Ft/m2).

Az adó mértéke az üzleti célú (nem lakás célú) építmény után:

  1. a) a belvárosi-idegenforgalmi övezetben lévő üzleti célú építmények esetében 1290 Ft/m2 (az övezethez tartozó utcák felsorolását a 220/2024 (XI.26.) számú helyi adókról szóló rendelet 1. melléklete tartalmazza),
  2. b) az a) pontban felsoroltakon kívüli építmények esetében, az 1000 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű építmények esetében 1000 Ft/m2, az 1000 m2-t meghaladó hasznos alapterületű építmények esetében 1500 Ft/m2.

 

Építményadó kalkulátor:

A lakás, lakóház, üdülő ( nem üzleti célú építmények ) éves adóját, az alábbi kalkulátor segítségével számolhatja ki: https://szentendre.hu/epitmenyado-kalkulator/

 

Mentességek, kedvezmények:

Önkormányzati rendelet. alapján mentes az adó alól

(1)  A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló.

(2) Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül

  1. a) gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 7. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal városfejlesztési ügyekkel foglalkozó iroda vezetője (továbbiakban: irodavezető) által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor, és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette;
  2. b) játszótér építési, illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 7. § (3) bekezdésben meghatározott módon csökkenthető a lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékessé váló összege. Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, az irodavezető által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor, és a közútkezelő, valamint az irodavezető a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.

(3) A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

(4) Ha a beruházás befejezésének évében fizetendő építményadó összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor a kedvezmény a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes építményadóban érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy a kedvezmény mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben rögzített adókedvezmény igényelhető az önkormányzati támogatással megvalósuló beruházások esetén is, mely esetben a kedvezmény mértéke az érintett adóalany által a beruházás céljára teljesített befizetés összegének 50 %-a.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján mentes az adó alól:

  • a szükséglakás,
  • a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
  • az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja (együtt: tulajdonosok).

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Megállapodás hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik (megsemmisül, lebontják) az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik (további információk: magánszemély kommunális adója, illetve telekadó pontok alatt).

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az építményadó fizetése:

Az építményadót két egyenlő részletben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig lehet megfizetni.

Adatbejelentés benyújtása

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja

Az adatbejelentést az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell tenni. (Ingatlan tulajdonba/haszonélvezetbe kerülés esetén az adatbejelentés benyújtásának határideje a tulajdonba/haszonélvezetbe kerülést követő év január 15. napja.)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetése, adás-vételi szerződés, tájékoztatás önkormányzati adóhatóság részére történő megküldése stb. nem elegendő és nem helyettesíti az önkormányzati adóhatóság felé szükséges adatbejelentést! Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában (https://ohp-20.asp.lgov.hu/), e-Papíron (https://epapir.gov.hu/), valamint levélben postai úton (2000 Szentendre, Városház tér 3.), illetve személyesen az adóiroda ügyfélszolgálatán.

Felhívjuk figyelmét, hogy az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki/amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett. A gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) kötelesek adóügyeiket elektronikusan intézni (további információk: https://szentendre.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/hivatali_ugyek/helyi-adok/altalanos-tajekoztato/tajekoztatas-az-elektronikus-ugyintezesrol/).

Nyomtatványok (elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfeleknek):

adatbejelentés >>

megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről >>

Az eljárás díja: Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos határozat kézbesítése: Az adóhatóság az adót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg. Az adóhatóság a határozatot hivatalos iratként postai úton vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként postai úton vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Illetékességi terület: Szentendre

Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke:

A fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de az elsőfokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

A fellebbezési illetéket a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a Szentendrei Önkormányzat 11784009-15731292-03470000 sz. Önkormányzati hatósági eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni.

Az eljárás során alkalmazott jogszabályok:

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 22/2024. (XI. 26.) Önk. sz. rendelete
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet