Építményadó

Ügyintéző:

Müller-Török Cecilia (lakás, családi ház, egyéb építmény)
Horváth Ildikó (üdülő)
Telefon: +36-26-300-407
E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu

Az E-önkormányzat portál az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne: >>

Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény).

Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja (együtt: tulajdonosok).

Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Megállapodás hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik (megsemmisül, lebontják) az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik (további információk: magánszemély kommunális adója, illetve telekadó pontok alatt).

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján

  • Hasznos alapterület a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.
  • Kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót.
  • Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 39/2009. (XI. 18.) Önk. sz. rendelete (Ör.) alapján mentes az adó alól a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészítő helyiségként szolgáló építmény.

Az építményadó mértéke:

  1. lakás célú építmények esetében: 300 Ft/m²/év
  2. üdülők esetében: 1350 Ft/m2/év
  3. nem lakás célú építményeknél:
  • a város egész területén az építéshatóság által műhelynek minősített építmény, valamint a város, rendezési tervében Gip/1; Gip/2; Gip/3; továbbá a Vasúti villasor – Kőzúzó utca – Kőzúzó köz által határolt területen található Gksz besorolású övezetben elhelyezkedő, a kereskedelmi rendeltetésű építmények kivételével minden típusú építmény után: 235 Ft/m2/év
  • belvárosi-idegenforgalmi övezetben: 1290 Ft/m2/év
  • Szentendre Város helyi építési szabályzata szerint ÜH/1, ÜH/2, ÜH/3-H jelű építési övezetben fekvő gazdasági épületeknél: 1165 Ft/m2/év
  • az előző pontok hatálya alá nem tartozó építmények esetén: 610 Ft/m2/év.

További információk a „Mentességek, kedvezmények” pont alatt.

Az építményadót két egyenlő részletben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig lehet megfizetni.

Adatbejelentés benyújtása

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy meghatalmazottja

Az adatbejelentést az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell tenni. (Ingatlan tulajdonba/haszonélvezetbe kerülés esetén az adatbejelentés benyújtásának határideje a tulajdonba/haszonélvezetbe kerülést követő év január 15. napja.)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetése, adás-vételi szerződés, tájékoztatás önkormányzati adóhatóság részére történő megküldése stb. nem elegendő és nem helyettesíti az önkormányzati adóhatóság felé szükséges adatbejelentést! Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, elektronikus formában (https://ohp-20.asp.lgov.hu/), e-Papíron (https://epapir.gov.hu/), valamint levélben postai úton (2000 Szentendre, Városház tér 3.), illetve személyesen az adóiroda ügyfélszolgálatán.

Felhívjuk figyelmét, hogy az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki/amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett. A gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) kötelesek adóügyeiket elektronikusan intézni (további információk: https://szentendre.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/hivatali_ugyek/helyi-adok/altalanos-tajekoztato/tajekoztatas-az-elektronikus-ugyintezesrol/).

Nyomtatványok (elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfeleknek):

adatbejelentés >>

megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről >>

meghatalmazás

tájékoztató építményadó adatbejelentés kitöltéséhez >>

Mentességek, kedvezmények:

  1. Mentességek

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján mentes az adó alól:

  • a szükséglakás,
  • a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
  • az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag
  • a radioaktív hulladék elhelyezésére,
  • a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
  • ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a törvényben meghatározottak szerint a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését, véglegessé válását követő három egymást követő adóévben.

Ör. alapján mentes az adó alól a lakás vagy üdülés (pihenés) célját szolgáló épülethez tartozó garázs, a kiegészítő helyiségként szolgáló építmény.

  1. Kedvezmények
  • Az Ör. alapján, ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a csökkenthető az építményadónak az adott évben esedékessé váló összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. (Útberuházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/ingatlan beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítást, kátyúzást, járdaépítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal főmérnöke (továbbiakban: főmérnök) által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.)
  • Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül játszótér építési, illetve felújítási társulásban beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a csökkenthető az építményadónak az adott évben esedékessé váló összege. (Játszótér beruházásnak kell tekinteni a társulásban végzett legalább 100.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, valamint a teljesen önerőből megvalósuló legalább 200.000 Ft/adózó beruházási értéket elérő, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett – a Képviselő-testület által jóváhagyott – játszótér létesítést. Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, amennyiben a közútkezelővel kötött, a főmérnök által jóváhagyott írásbeli megállapodásban foglaltaknak megfelelő műszaki tartalom megvalósítására került sor és a közútkezelő, valamint a főmérnök a beruházást írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvette.)

A fentebb rögzített adókedvezmény nem igényelhető, amennyiben a beruházás megvalósítása önkormányzati támogatásban részesül. Az érvényesített adócsökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át. Ha a beruházás teljesítésének évében fizetendő építményadó összege nem éri el a magánszemély adózó által teljesített beruházási értéket, akkor az adócsökkentés a levonási jog megnyíltát követő legfeljebb négy naptári évben esedékes építményadóval szemben is érvényesíthető mindaddig, míg a teljes beruházási érték levonásra nem került, figyelemmel arra, hogy az adócsökkentés mértéke az adóévben nem haladhatja meg a fizetendő adó 100%-át, szennyvízcsatorna társulásban végrehajtott beruházás esetén a 10%-át.

  • Az építésügyi hatóság által lakóházzá nem minősíthető üdülőépület esetében, amelyet a magánszemély adóalany az adóév első napján ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használ, az adó mértéke megegyezik a lakás célú épület után megállapított építményadó mértékével.Az üdülőépület akkor minősül e rendelet alkalmazásában életvitelszerű lakóhelyként, ha a magánszemély adóalany
    • a)ténylegesen onnan szervezi életét,
    • b)az életviteléhez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben ott folytatja,
    • c)az üdülőépület lakhelyéül, családi élete helyszínéül szolgál és
    • d)elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

    Az adókedvezmény építményadó adatbejelentéssel, valamint az abban – az életvitelszerű lakóhely igazolására – tett írásbeli nyilatkozattal érvényesíthető. Az életvitelszerű használatot az adóalanynak kell hitelt érdemlően bizonyítania (pl. közüzemi számlákkal, lakcím/tartózkodási hely igazolással). Az adóhatóság vizsgálhatja a benyújtott nyilatkozat valóságtartalmát.

    Az adatbejelentést és nyilatkozatot nem kell minden évben megismételni, de az adókötelezettségben bekövetkezett változást (pl. kedvezményre való jogosultság megszűnése) be kell jelenteni az adóhatósághoz.

    Az üdülőépület tulajdonosai a Htv. 12. § (2) bekezdés szerint megállapodást köthetnek, amely esetében a kedvezmény számítása az egész ingatlan hasznos alapterülete után történik, függetlenül az adatbejelentést benyújtó tulajdoni hányadától.

Az eljárás díja: Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos határozat kézbesítése: Az adóhatóság az adót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg. Az adóhatóság a határozatot hivatalos iratként postai úton vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként postai úton vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Illetékességi terület: Szentendre

Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke:

A fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de az első fokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet.

Az első fokú határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

A fellebbezési illetéket a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a Szentendrei Önkormányzat 11784009-15731292-03470000 sz. Önkormányzati hatósági eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni.

Az eljárás során alkalmazott jogszabályok:

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló 39/2009. (XI. 18.) Önk. sz. rendelete
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet