Közmeghallgatás 2023. május 31-én: kérdések és írásos válaszok

A közmeghallgatásra – a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata értelmében – a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdéseket lehetett feltenni. Az így érkezett, valamint a közmeghallgatáson közvetlenül meg nem válaszolható kérdésekre az önkormányzat köteles válaszolni. Az érintettek a megadott címükre közvetlen tájékoztatást kaptak, a kérdéseiket a válaszokkal együtt az alábbiakban a város hivatalos honlapján is közöljük. 

A közmeghallgatásokon több olyan kérdés is elhangzik, amelyet a helyszínen nem lehet megválaszolni. Ezekre utólag írásban született válasz, ezek és az írásban előzetesen küldött kérdések, valamint közvetlenül alattuk a válaszok minden érdeklődő számára megismerhetők. (A leiratban személyes adatokat nem hozunk nyilvánosságra, adatvédelmi okokból a név feltüntetése helyett a kérdezőket monogramjukkal jelöltük.)


A. Á. kérdései:

Az Ábrányi-program 37. pontjában többek között aktív zajvédelem kiépítését ígérték a nagyobb városi gyűjtőutak mentén („A nagyobb gyűjtőutak mentén aktív, a városképbe illő zajvédelmet építünk ki, a szállópor megkötésére és a levegőminőség javítására pedig növénytelepítési programot dolgozunk ki.”). A 2022. decemberi értékelésükből az derül ki, hogy ez a „vállalásuk” csupán csak arra terjedt ki, hogy a 11-es út felújításának tervezési fázisában kérték a zöld zajvédő falak beruházásba történő beemelését, amit a beruházó Magyar Közút egyelőre nem vállalt be. Az „teljesen megnyugtatja” az értékelésüket/”győzelmi jelentésüket” olvasókat, a választókat, hogy „….ezek igényét továbbra is jelezni fogjuk.” A kérdés nyilvánvaló: Mi alapján ígérték meg saját nevükben a választóknak, hogy „….a városképbe illő zajvédelmet építünk ki….”? Nem lett volna tisztességesebb, ha csak arra tesznek ígéretet, hogy „ … a városképbe illő zajvédelem kiépítését kérjük”?

A 11-es főút tájépítészeti tervezésének közbeszerzési kiírása folyamatban van ami tartalmazza pl. a zajvédelmet „A nagyobb gyűjtőutak mentén aktív, a városképbe illő zajvédelmet építünk ki, a szállópor megkötésére és a levegőminőség javítására pedig növénytelepítési programot dolgozunk ki.” A Kálvária út felújított szakasza mentén mintegy 3000 tő kevés törődést igénylő évelő virágot, cserjét ültettünk. Ezek az önfenntartó ágyások jól tűrik a szárazságot, locsolás nélkül is hosszú életűek, megkötik a port, és ahogy megerősödnek, a gaz sem nő közöttük. Hasonló növénytelepítést tervezünk további gyűjtőút szakaszok mentén. Városrészi költségvetés, pályázati-közösségi faültetés keretében a 11-es főút számos pontján ültettünk fákat. A 11-es főút felújításának tervezési fázisában kértük a zöld zajvédő falak beruházásba történő beemelését, melyet az első körben forráshiányra hivatkozva utasított el a beruházó Magyar Közút, de ezek igényét továbbra is jelezni fogjuk.


A. Á.
A választási programjuk 82. pontját („Egy ifjúsági és civil inkubátorházat hozunk létre, amely nyitott és egyenlően hozzáférhető a szentendreiek számára, és otthona lehet a városban működő civil szervezeteknek.”) – nemes egyszerűséggel – teljesítettnek nyilvánították a 2022. decemberi értékelésükben. „Győzelmi jelentésükben” tájékoztatják a választópolgárokat arról, hogy a Belvárosban létrehozták a „Civil Házat”. A vállalásukban foglalt „Ifjúsági Inkubátorház”-ról azonban elfeledkeztek említést tenni. Hol található a városban ez az ifjúsági inkubátorház? Ha nincs ilyen „inkubátorház” (ebbe bele se merek gondolni!), akkor miért adtak „teljesült” státuszt a be nem váltott ígéretüknek?

A Civil Házban nem korlátozzuk a szervezetek részvételét és nem korlátozzuk a szervezetekben munkálkodók életkora szerint sem.


A. Á.
 A „TESZ 2019-2024 – Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program”-juk104. pontját („Fasorok, parkok, zöldtetők és zöldfalak kialakítása – nagyszabású faültetési program (gyümölcsfák is); a faültetési programba aktívan bevonjuk a szentendreieket.”) teljesültnek minősítették 2022. decemberében. Kérem, legyen szíves megadni az ültetett gyümölcsfák hozzávetőleges számát és helyszíneit is, mivel programjukban gyümölcsfák ültetését is vállalták.

A gyümölcsfák genetikai sokszínűségének megőrzésére a gyógynövény és fűszerpark park területére terveztünk erre alkalmas területet, amelyet részben az INTERREG HUSK programból kívánunk támogatást nyerni. Tavaly 80, idén eddig 40-et fát ültettük el.


A. Á.

Az Ábrányi-program 114. pontjának („Az új építésű házaknál előírjuk az esővízgyűjtő ciszternák építését, és ösztönözzük a házi szennyvíztisztító kisberendezések és kislétesítmények telepítését, használatát.”) tavaly decemberi értékelése szerint a megígért esővízgyűjtő ciszternák építése, szennyvíztisztító kisberendezések és kislétesítmények telepítése elmarad a térségre jellemző szigorú környezetvédelmi előírások miatt. Konkrétan szeretnék rákérdezni a „térségre jellemző szigorú környezetvédelmi előírásokra. A választási ígéretük nyilvánosságra hozatala óta mikor és mi változott a környezetvédelmi előírásokban, ami miatt elmaradt az ígéret teljesítése?

A térségre vonatkozó előírások a teljesség igénye nélkül: – Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet [OTÉK] 8. § – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 13. § – 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (az agglomerációba tartozó települések azon részei, ahol közműves szennyvízelvezető művek létesítése a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet szerint nem indokolt. – Szentendrére a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szennyvízelvezetési agglomerációba sorolja Szentendrét és fejlesztést tart szükségesnek. – 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról – 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről – 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról – 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról.


A. Á.

Mikor kapják meg a szentendreiek az Ábrányi-program 121. pontja („Esővízgyűjtési programot hirdetünk, melynek során a lakossági esővízgyűjtést fogjuk támogatni.”) teljesítéseként megígért 100 esővízgyűjtő edényt?

Jelentkezés: 2023.07.01-15. Adatfeldolgozás: 2023.07. 22 Telephelyen átvétel: 2023.07.24-30.


Sz. M. kérdései:

A választási (Ábrányi) program 10. és 11. vállalásnak teljesítéséről már korábban is érdeklődtem, de konkrét számokat nem kaptam arra, hogy hány rendőrnek és óvodapedagógusnak biztosítottatok eddig lakhatást, és mennyit költöttetek lakhatási támogatásukra. Kérem megadni ezeket az adatokat is.

A közérdekből bérbeadott lakásállományból 4 fő rendőrnek és 2 fő óvónőnek biztosítottunk lakhatást.


Sz. M.

Ugyanennek a programnak a 16. pontjáról azt írtátok a legutóbbi értékelésben, hogy a Kulturális Kerekasztal állítja össze a megígért értéktérképet, Hol ismerhető meg az értéktérkép, és ha még nem készült volna el, mikorra lesz kész?

A Kulturális Kerekasztal megkezdte munkáját, az értéktérkép még nem készült el.


Sz. M.

A 46. számú Ábrányi-ígéret utca színtű (!) zöldterületi szabályozásról szólt. A decemberi értékelésükben írtak néhány ezzel kapcsolatos tevékenységről, és azok alapján folyamatban lévőnek minősítették az ígéret teljesítését, csakhogy amiket leírtak, az minden volt, csak éppen szabályozás nem. Mi szükség volt ilyen ködösítésre? Hogyan lehet, hogy rövid távra ígértétek a szabályozást, még sincs kész bő 3,5 év után sem? Mikorra születik meg a tényleges utca szintű szabályozás?

A városi fő gyűjtőutak tájépítészeti tervezése elkezdődött, ennek első lépcsőjében megvalósult a Kálvária út egy részének zöldterületi megújítása és folytatódik a Kálvária út útburkolati és járda felújítását követően a Hamvas Béla u-i és a Radnóti u-i közötti szakaszon.


Sz. M.

A városi honlapon 2021.11.05-én megjelent interjúdban arra a kérdésre, hogy miért nincs Szentendre polgármesterének hivatalos Facebook-oldala, azt válaszoltad, hogy ez elvi kérdés számodra, magánemberként is a személyes kontaktust választottad, és polgármesterként sem tervezel a részvételt a közösségi médiában. Ezzel szemben nemrég elindult a hivatalos Facebook-oldalad, és 2023.03.27-én már azt kommunikáltad a városi oldalon, hogy „nincs demokrácia a véleménynyilvánítás szabadsága és nincs közösség párbeszéd nélkül”. Mi történt szűk 1,5 év alatt, ami így megváltoztatta a véleményed? Netán összefüggésben van a pálfordulás az országos választás eredményével és az egy év múlva esedékes önkormányzati választásokkal? Vajon az idei nyilatkozatodban emlegetett szabad véleménynyilvánítás és közösségi párbeszéd szellemében tiltottad le oldaladról azokat, akik ellenvéleményüknek adtak hangot – egyáltalán nem alpári stílusban?

Továbbra is tartom magea ahhoz az elvi állásponthoz, hogy a közvetlen kommunikáció, a személyes beszélgetések a legalkalmsabbak egymás álláspontjának megismerésére és közös álláspont kialakítására. Azonban az online kommunikáció mára már kikerülhetetlen.
A Szentendre polgármestere Facebook oldalamon a szerkesztési alapelvek szerint moderáljuk a résztvevőket:

„Tisztelt Szentendreiek! Polgármesteri Facebook-oldalamat azért hoztam létre, hogy még hatékonyabban tájékozódhassanak a közügyekről, és együtt tudjunk gondolkodni szeretett városunk, Szentendre közügyeiről, közös terveink megfogalmazásáról és megvalósításáról. Hiszem, hogy a közös ügyeink megbeszélésének egyetlen helyes formája, ha képesek vagyunk a másik ember véleményét végigolvasva, a közös pontokat keresve látni az előttünk álló feladatokat és a lehetséges megoldásokat. Tapasztalatból tudom, hogy a létező különbözőségek tiszteletben tartása mellett, lehetséges az együtt gondolkodás, az együtt cselekvés. Nincs demokrácia a véleménynyilvánítás szabadsága és nincs közösség párbeszéd nélkül. Ezért számítok az oldal követőinek, olvasóinak észrevételeire, konstruktív hozzászólásaira. Minden hozzászólótól azt kérem, hogy véleményét, állásfoglalását kulturált hangnemben, mások jogait tiszteletben tartva, méltóságát nem sértve tegye közzé. Nem tolerálom azok részvételét, akik álprofilról szólnak hozzá. Különösen kérem a kisebbségi, vallási, faji, nemzetiségi vagy szexuális hovatartozást sértő, illetve a fenyegető, trágár vagy zaklató hozzászólások, kirekesztő megfogalmazások, mások öncélú becsmérlésének mellőzését. A fenti szabályokat be nem tartó felhasználók hozzászólási lehetőségét korlátozom. Tegyünk együtt Szentendréért! Tegyük élhetőbbé Szentendrét a személyes találkozások során és a virtuális térben egyaránt! Bizalmukat és figyelmüket köszönöm.”


A. ZS. kérdései:

Első kérdésem a választási programjuk 68. pontjára vonatkozik („Kialakítjuk a Dunával a közvetlen kapcsolatot. A legtöbb lakossági igény itt jelent meg (pl. a 2017-es szentendrei civil expón). Kiülős lépcsőket alakítunk ki és víziszínpadot állítunk fel.”)
Még tavaly kérdeztem ezzel a ponttal kapcsolatban, melyre azt a választ kaptam, hogy megkapták a vízügyi igazgatóság hozzájárulását. Emellett az önértékelésükben is azt jelezték, hogy a vállalásuk megvalósítása folyamatban van. Kérdésem: Mikorra ütemezték a vállalásuk megvalósításának a befejezését?

A Duna korzó gát közvetlen, Duna-parti vízkapcsolatát lehetővé tévő fejlesztési koncepció közösségi tervezés formájában történő kidolgozása érdekében tavaly októberben megszereztük a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes elvi hozzájárulását.
A tervezésre 2024-ben pályázatot írunk ki.


A. ZS.

Az Ábrányi-program 97. pontjában vállalták, hogy „Új lendületet adunk a városi kedvezmény kártyának („Szentendre kártya”). A tavaly decemberi önértékelésükben ezzel kapcsolatban – a 97. pontban – a „Szentendre Közlekedési Kártya” megtérítést említik. Ez azért is furcsa, mert ennek a kártyának a megtérítését már a 30. pontnál „elsütötték”. „Ügyesnek” (vagy pofátlannak) is lehetne ezt az eljárást nevezni. Egy intézkedéssel – két vállalást is ki lehet „pipálni”.
Ha az olvasó elolvassa a programjukat, akkor világossá válik a számára, hogy a két kártya („Szentendre kártya” és a „Szentendre Közlekedési Kártya”) nem ugyanaz! Ezt bizonyítja az is, hogy ez a pont (97. pont) a „Helyzetbe hozzuk a szentendrei vállalkozásokat” alcím alatt szerepel, továbbá a város turisztikai koncepciója is egészen más céljait jelöli meg a Szentendre Kártyának.
Az önértékelés továbbá megemlíti az Okos Város platformszolgáltatáshoz való csatlakozási szándék bejelentését („….Jelentkeztünk az Okos Város platformszolgáltatásban való részvételre…….”), ami teljesítésnek egyáltalán nem tudható be; emellett ezt is már szintén „elsütötték” egy másik pontnál (27. pont). Úgy gondolom, hogy ezek után nyugodtan javítsák át a „részben teljesült” státuszt „nem teljesült” státuszra
.

„Az önkormányzatok és a civilek szerepe kimagasló az okos város életében, mert nélkülük nem valósíthatók meg a fejlesztések, melyek eredményei közvetlenül hatnak a mindennapi életük minőségére.

Az okos város célkitűzései:
1. A szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása
2. Az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználása
3. Az állampolgárok bevonása és az életminőség javítása
4. Gazdaságilag önfenntartó rendszerek megalkotása

Elfogadásra került az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről szóló 252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet, mely meghatározza a Kormány által biztosított feltételeket. Az állam gondoskodik a Települési Térinformatika Platform, a Települési Középület Kataszter kialakításáról és működtetéséről. A Települési Középület Kataszter több az önkormányzatok működését segítő elemet tartalmaz, pl. az önkormányzati helyiséggazdálkodást és épületüzemeltetést támogató webes alkalmazás szolgáltatást, okos mérőkből származó adatok átvételét és tárolását biztosító alrendszert, önkormányzati ingatlanok energia-menedzsmentjét támogató alkalmazás szolgáltatását, az önkormányzati ASP ingatlanvagyon-kataszterhez kapcsolódó szolgáltatást. Ennek keretében történik a központi városkártya rendszer biztosítására az önkormányzatok számára, továbbá a települési mobil alkalmazás szolgáltatás keretrendszer, mely lehetőséget teremt a települési sajátosságoknak megfelelő arculat kialakítására. A központi alap infrastruktúra teszi lehetővé, a kiépülő központosított közszolgáltatások infrastrukturális támogatása mellett, az adattárház és egyéb helyi érdekű alkalmazások központi futtatását, illetve külső szenzoros eszközök adatainak fogadását. A rendszerhez csatlakozó önkormányzatoknak megnyílik annak a lehetősége, hogy a kifejlesztett szolgáltatásokat közvetlenül átvegyék, alkalmazzák. A kormány gondoskodik továbbá az okos város fejlesztésekhez igénybe vehető forrásokról és az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetéséről, mintaprojektekről. A csatlakozó önkormányzatoknak a fejlesztések települési oldalát (helyi megoldásokat) kell kialakítania…”
(részletek a Belügyminisztérium Önkormányzati Hírlevél 2023.évi 3. szám
Tudásműhely: OKOS TELEPÜLÉS 1. RÉSZ – OKOS VÁROS cikkéből)

Szentendre Város Önkormányzata 2021. december 17-én elküldte csatlakozási kérelmét az Okos Város Programhoz, amelyre választ kaptuk 2022. április 28-án Dr. Dukai Miklós, Önkormányzati Helyettes Államtitkártól. A program státuszáról és terveiről azóta sem érhető el publikus információ, még a témát összefoglaló fenti Okos Város cikkben sem.
Az Okos Város célkitűzésekkel egyetértve, a feladat fontosságára való tekintettel a városvezetés kezdeményezte, hogy saját erőből indítson fejlesztést, amely részben megvalósíthatja az Okos Város Programban elképzelteket, és lehetőséget teremt a további fejlesztésekhez Szentendrén.
Ennek eredményeként indult el a “Szentendre Mobil Applikáció Projekt”, amely a mobil applikáció létrehozását célozza meg. Ezt követően az üzemeltetési fázisban egy folyamatos karbantartás és fejlesztés jellemzi a mobil applikációt.
Az ingyenesen letölthető Szentendre Mobil Applikáció a digitális technológiák segítségével elősegíti, hogy Szentendre polgárai könnyebben intézhessék napi ügyeiket, részt vehessenek a város ügyeinek előmozdításában, élvezhessék a város egyedülálló kulturális életét akárcsak az ide látogatók. A Szentendre Mobil Applikáció részeként tervezett Szentendre Városkártya modul az ebbe a körbe bejelentkezett városlakóknak nyújt különböző kedvezményeket a városi szolgáltatások igénybevétele során, valamint lakcím szerinti push-üzeneteket fogadhatnak programokról, városi felhívásokról, közüzemeket érintő felhívásokról.
A szolgáltatói oldal számára letölthető mobil applikáció alapfunkciói ingyenesek, és ezzel többek között saját üzleti teljesítményüket tudják nyomon követni.


A. ZS.

Miért kapott „folyamatban” lévő státuszt a választási programjuk 108. pontjában – rövidtávú célok és feladatokként – vállalt monitoring rendszer kiépítése? A tavalyi értékelésük szerint „… tervszinten vizsgáljuk meg ennek lehetőségét”. A valóság tehát az, hogy rövidtávon (3,5 év után) már biztosan nem teljesült ez az ígéret (sem)!

A közvilágítás energiatakarékos kiépítésének előkészítése folyamatban van.


A. ZS.

A választási programjuk 138. pontjára vonatkozik. Legutóbb is érdeklődtem a rövidtávú célként megígért – többek között – a költségvetés előkészítési folyamatának nyilvánosságáról („ A település költségvetése és annak előkészítési folyamat nem csak nyilvános (ez törvényi kötelesség), de……..). Ezt a pontot az önértékelésükben „teljesültnek” minősítették.
Legyen szíves legalább egyetlen linket megadni, ahol a 2023. évi költségvetés előkészítési folyamatáról lehetett tájékozódni. Magából a költségvetésből pedig a következőt nem tudtam kideríteni. A hivatalos oldaluk „Tudta?” sorozata azt állította, hogy a kormány idén kevesebb támogatást ad a városnak a Gondozási Központra, a gyermekjóléti feladatokra, az óvodákra és a bölcsődékre, mint tavaly. Ugyanakkor a 2022. és 2023. évi költségvetési törvényből az derül ki, hogy a kormány az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak ellátására 18,33%-kal, az önkormányzati óvodáknak 18,2%-kal, a bölcsődéknek pedig a dolgozók végzettségétől függően 36,1%, illetve 28%-kal ad több támogatást, mint tavaly.
Kérem, adja meg azokat a részletes számításokat, képleteket, amelyek alátámasztják a „Tudta?” sorozatuk állításait.

Bizonyára Ön is követte a 2023. évi költségvetés előterjesztése és a 2022. évi zárszámadás videóját, amely közérthető módon mutatta be a város gazdasági helyzetét. A két link: https://youtu.be/qs0u_-q2pd0 https://www.youtube.com/watch?v=_pn5g7gfd6I Az Ön által jelzett növekmény a közszolgálatban dolgozóknak biztosított béremeléséből fakad. Ezt nem számítva a kormány kevesebb támogatást adott.


Sz. Á. kérdései:

Az áprilisi testületi ülésre érkezett egyik interpellációs kérdés arról érdeklődött, hogy vontak-e le bármilyen tanulságot abból, hogy idén március 15-én plagizált beszéd hangzott el a városi ünnepségen – azon kívül, amit a Kulturális Központ kommunikált, vagyis hogy sajnálatos módon politikai támadás színtere lett a megemlékezés. Válaszából az derült ki, hogy kizálólag egyes kormánypárti politikusok reakcióit tartják kifogásolhatónak. Ezek szerint továbbra is számíthatunk plagizált beszédekre (esetleg plagizált stratégiákra is, mint a klímastratégia esetében)? Önök azt várnák el a kormánypárti képviselőktől, hogy ha ilyen tudomásukra jut, azt tartsák meg maguknak, és ne hozzák nyilvánosságra? Fordított esetben Önök biztosan ezt tennék? Kérem, hogy válaszában ne tagadja a plágiumot, ahogy tette a klímastratégia esetében, hiszen a szövegegyezések letagadhatatlanok egy másik szerző korábban publikált művével, és sem szóban, sem írásban nem lett megjelölve az eredeti szerző. Márpedig a plágiumnak ez a két kritériuma van. Egyébként volna egy megjegyzésem is a plágiumokkal kapcsolatban: Szerintem Önök köszönettel tartoznak a plágiumokat felfedő kormánypárti képviselőnek, mert ha nem tette volna meg azokat, akkor most szégyenszemre egy elfogadott plagizált klímastratégiája lenne a városnak, és lehet, hogy majd csak a ötödik plagizált beszéd után derítette volna ki valaki a sorozatos plágiumokat, ami mégis csak kínosabb lett volna Önöknek, mint a jelenlegi helyzet.

Tiszteletben tartom az Ön véleményét, amellyel azonban nem értek egyet.


Sz. Á.

Tavaly érdeklődtem az Ábrányi program 70-71. pontjában vállalt közösségi pályázatokról, a civil és művészeti alapról, de a kapott tájékoztatás szerint eddig még nem valósultak meg. Idén már számíthatnak ezekre a szentendreiek? Ha igen, mikor?

Ennek első lépcsőjeként a 2023. évi költségvetésben létrehoztuk a Nemzetiségi Önkormányzatok számára a pályázati alapot.
Jövőre tovább bővítjük a pályázati rendszert.


Sz. Á.

Ugyancsak érdeklődtem már az Ábrányi program 103. pontjában megígért fakataszteri felmérésről, valamint faültetési és gazdálkodási koncepcióról, amelyik 5-10-15 évre mutatna előre. Mint kiderült, egyik sem készült még el. Legyen szíves konkrét, számon is kérhető megvalósítási határidőt közölni, hogy Önök szerint mikor telik le az a rövid táv, amelyre az ígéretüket tették. Ugyanezt kérdezem a 105. pontról, a (naprakész) zöldfelületi kataszterről.

A fakataszteri felmérés folyamatos, már 3500 db fa felmérése történt meg.


Sz. Á.

A már említett program 18. pontjában egyes belvárosi lakások funkcióváltását ígérték műhelyekre, workshopokra, művészlakásokra. Ezt részben teljesültnek minősítették legutóbbi önértékelésükben az elfogadott Vagyongazdálkodási Koncepcióval. A koncepcióban viszont utalást sem találtam műhelyekre, workshopokra, művészlakásokra. Nem gondolja, hogy őszintén be kellene ismerni: ez az ígéretük sem teljesült, mint annyi más sem?

Az FMC erre a célra kapta meg az Vajda Lajos Múzeum melletti önkormányzati bérlakást. A kialakítás tervezése folyamatban van, illeszkedve a Vagyongazdéklodási Koncepcióhoz és az FMC kismúzeumok fejlesztési programjához.


Sz. Á.

Az Ábrányi program 120. pontjában többek között ivókutak és csapok (mindkettő többes számban!) telepítését ígérték rövid távon (ez is fontos!). Ehhez képest 3,5 év után egyetlen ivókút telepítése alapján teljesültnek minősítették ezt a vállalást önértékelésükben. Több hasonló értékelést már fel sem sorolok, csak az utóbbi két eset alapján kérdezem: Ön szerint lehet komolyan venni egy ilyen önértékelést? Hasonlóval akarnak majd kiállni jövőre a választók elé?

Folytatódik az ivókút telepítési prorgam, pl. a Kálvári út végén lévő gyógynövény és fűszerpark fogadó pont kialakítása során lesz új ivókút, és a DMRV-vel együttműködve a Barcsay iskola mellett levő sportpályák mellett is kialakításra kerül ivókút.


P. B. kérdései:

A leégett Spar áruház sorompós parkolóját miért nem lehet bevonni a 2012-es fizetős parkolási rendszerbe, ezzel lehetővé téve, hogy a helyi lakosok vásárlási ill. ügyintézési célból meg tudjanak állni.

Bízunk benne, hogy a Plaza-bizottség megadja az engedélyt a beruházás megkezdésére és már szeptemberben elkezdődik a fejlesztés. Ezen időszak alatt ezen a területen elhibázott döntés lenne fizetős parkolást kialakítani.


P. B.

Legújabban – kb. 1-2 éve – azt tapasztalom, hogy a városban a közlekedés szabályozása (főleg az új táblák kihelyezése) éppen a pillanatnyi döntések, helyi (városrészi) érdekek mentén alakul! Véleményem szerint, szükséges lenne egy átfogó, az egész város közlekedését (érdekét) szem előtt tartó tervezésre ill. kész tervekre. A közlekedéssel kapcsolatos terveket – ismét csak a véleményem szerint – nem szerencsés a laikus (önző) lakókkal megvitatni! Így születnek fél megoldások, ami később kiderül, hogy senkinek sem jók.

Egyetértek Önnel, hogy a város egészére vonatkozó közlekedési felülvizsgálatra szükség van, ezért született meg az a döntés, hogy 2024-ben elindítjuk a tervezési és felülvizsgálati fázist, és ennek eredményeként a forgalom technikai változtatásokat a 11-es út felújításának befejezését követően valósítjuk meg.


P. B.

A Füzes park és közlekedésének szabályozása például egy ilyen kérdés. Szépen lassan baleset veszélyes lesz (itt lakom) hazajönni egy-egy bevásárlás vagy egyéb ügyintézés után; mindenütt parkoló autók, szűk utcák, ahol alig lehet elférni… Beszéltem már erről a helyi képviselőmmel (Helyes Imre), kérte, hogy fogalmazzam meg az elképzeléseimet, de nagyon nehéz helyzetben vagyok, mivel ez egy szigorúan szakmai kérdés lehetne; felmérés és ezt követően egy átfogó (a városrészre gondolok) tervezési munka. Egy-egy ötlet nem biztos, hogy segítené a jó megoldás kidolgozását, amit egy laikus fogalmaz meg. Ha már van egy szakmailag elfogadható elképzelés – pld. egyirányú utcák kialakítása – azt lehetne lelkes közlekedő polgárokkal (mint én) megvitatni. Ezek után lehetne felelős döntést ill. döntéseket hozni. Mi a véleményük erről?

Az érintett városrész lakóival elkezdjük a párbeszédet.


P. B.

A belvárosba behajtás (gyermek fuvarozás) lehetőségének visszaszorítására
valamilyen – hathatós – megoldást kellene találni, reggeli órákban normálisan nem lehet eljutni a szakrendelőbe vagy háziorvosi rendelőkbe!

Nem értek Önnek egyet. A gyermekek iskolába ill. óvodába szállítsát nem lehet szembe állítani a házi orvosi rendelőbe vagy a szakrendelőbe való eljutással.


P. B.

Telefonos elérhetősége a Szakrendelőnek sajnos nagyon rossz. Tapasztalatom szerint kb. legalább 10-szer kell próbálkozni, hogy egy sikeres (felveszik) beszélgetés létrejöjjön. Véleményem szerint a több vonal megoldaná ezt a problémát!

A SZEI bővített telefonos elérhetőségét.


P. B.

A Szabadkai útra korábban kihelyezett Mentáhigiénés szakrendelővel ugyanez a helyzet, csak egyetlen számon lehet őket elérni, sajnos nagyon sokat kell próbálkozni. Ezzel kapcsolatban már kaptam választ a rendelő igazgatójától, de meg kell mondanom, hogy nem értek vele egyet… A több vonal – szerintem – biztosan – javítana a helyzeten, mivel viszonylag távol esik a rendelő, ezért nagyon sokan telefonon próbálkoznak.

Tisztelt Pataky Béla!

Köszönjük (Polgármester úrnak küldött) levelét, Betegeink visszajelzése fontos számunkra!
Felesége kezelőorvosától kapott tájékoztatás szerint Ön rendkívül sokat segít a párja ellátásában, melyet ez úton is köszönök! Szintén a kezelőorvostól tudom, hogy rendszeresen beszélnek telefonon is, így a szakrendelő elérhetőségére vonatkozó panasza talán egyszeri rossz tapasztalatból eredhet, mely reméljük nem ismétlődik meg máskor.
Természetesen előfordulhat, hogy más is éppen akkor hívja a rendelőt, amikor Ön is próbál telefonálni, kérem ilyenkor legyen türelemmel és próbálja újra kicsit később vagy ha délelőtt telefonált, akkor esetleg a délutáni órákban, amikor jellemzően sokkal kevesebb hívás érkezik.
Emellett arra is van lehetőség, hogy emailben foglaljon időpontot, ez esetben a honlapunkon az alábbi oldalt keresse fel:

Előjegyzés emailen


Remélem, hogy a fentiek alapján a jövőben ismét megfelelőnek találja majd az elérhetőségünket!
Segítő jellegű észrevételeit még egyszer megköszönve,
Feleségének a legjobbakat kívánva,
Üdvözlettel:

Dublinszki-Boda Péter
intézményvezető

Ui: A szakorvosok közvetlen telefonos elérhetőségét szakmai okokból nem támogatjuk, ugyanis a mentálhigiénés ellátás esetén különösen fontos, hogy a kezelőorvos kizárólag a páciensre koncentrálhasson, nyilván Ön sem örülne neki, ha a felesége ellátása közben az orvos folyamatosan időpontokat egyeztetne.
A szakrendelő telefonos elérhetőségét pedig napi szinten teszteljük, s minden alkalommal elérhető a rendelő legfeljebb 2-3 hívást követően, de jellemzően azonnal, mely többek között a külön telefonközpontos Kollégáknak köszönhető. Persze más a vonalak foglaltsága hétfő reggel és más péntek délután, épp ezért javasoljuk, hogy inkább délután próbáljanak hívást kezdeményezni.


P. B.

Még mindig nagyon soknak tartom – korábban egy családi házas telekre – a társasház építkezések számát (Sztaravodai út), mit tesz az önkormányzat ennek visszaszorítása érdekében?

A Képviselő-testület 2023.06.07-én fogadta el Szentendre Építési Szabályzatát, ami szigorításokat tartalmaz.
A SZÉSZ-t következő linken találja meg honlapunkon:
https://szentendre.hu/wp-content/uploads/2023/06/SZESZ-egyseges-2023.junius-13-tol-formazottfuggelekek.pdf


M. I. kérdései:

Első kérdésem az 1. ígérettel, a városrészi költségvetéssel kapcsolatos. Önök ezt a decemberi értékelésükben teljesítettnek minősítették. Nem zavarja Önöket, hogy a költségvetés nem városrészi, hanem választási körzeti, ami különösen a Püspökmajor környékén messze nem esik egybe? a teljes építményadó felosztását ígérték, de csak a töredékét osztották fel? a befizetett építményadók arányában ígérték a felosztást, ehelyett minden körzet azonos összeget kap?
azt ígérték, hogy a városrészek lakói döntenek, ezzel szemben bárki akárhányszor bármire szavazhat, ha éppen nagyon akar, mert a szoftver érdemi ellenőrzést nem végez? a szavazáshoz papírt lakásonként csak egyet adnak, ami rontja az idősek esélyegyenlőségét? a körzethatárra eső, több körzetet, esetleg az egész várost érintő javaslatok kezelését nem oldották meg? a lakosságnak csak a töredékét tudták bevonni a javaslattételbe és a szavazásba is? Nem gondolják, hogy mindezen értékcsökkentő tényezőket figyelembe véve jó, ha 10%-ra értékelhető az 1. pont teljesítése?

A városrészek és a választási körzetek részben fedik egymást. A jelenlegi tapasztalatok alapján értékljük a körzetek lehatárolását és szükség szerint változtatunk.
Az építményadó felosztásában egyet értek Önnel, továbbra is célunk a teljes építményadó bevonása a városrészi költségvetésbe, azonban az önkormányzatoktól való állami elvonás olyan mértékű, ami ezt most nem teszi lehetővé. Annak érdekében, hogy érzékeltessem az arányokat a városba befizetett építményadó nagyságrendileg 500 mFt, míg az állam által Szentendrére kirótt adó (szolidaritási adó néven futó adó) több mint 400 mFt.
A szavazás továbbfejlesztése és lehatárolása továbbra is célunk. A bizalom alapján eddig is jól működő szavazási metódust alkalmazzuk az újabb fejlesztésekig tovább alkalmazzuk.
Bízom benne hogy Ön is aktív a városrész költségvetéssel kapcsolatban és erre bíztatja barátait és ismerőseit is, ezzel is növelve a városrészi költségvetésben részt vevők számát.


M. I.

Másodszor a 44. pontra szeretnék visszatérni, amelyben azt ígérték, hogy azonnali intézkedéseket tesznek, hogy a Dunába ne ömöljön többé szennyvíz a Postás strand felett. Legutóbbi érdeklődésre azt a választ adta, hogy megtörtént a szennyvizvezeték-rendszer szétválasztásának I. üteme, és ettől csökkent a szennyvízkiömlés veszélye. De önök nem veszélycsökkenést ígértek, hanem azt, hogy többé nem ömlik szennyvíz a Dunába, ráadásul azonnali intézkedésről szólt az ígéret, míg a válaszban említett beruházás regnálásuk 2. évének végén valósult meg. Nem tartja ezt a választók megtévesztésének? A jövő évi választásokra is hasonló megtévesztő ígéretekkel készülnek?

Az első lépést az önkormányzat megtette, az évtizedek uóta fennálló probléma megoldását tervszerűen elkezdtük és befejeztük 2022-ben. A DMRV-vel együttműködve a program folytatódik és előkészítés alatt van a beruházás II. és III. üteme, amelyre állami támogatást kap a DMRV.


M. I.

Harmadszor a program 54-60. pontjaiban a térségi együttműködésre vonatkozó ígéreteikről kérdezek. Legutóbbi érdeklődés alkalmával adott válaszában mindenféle pótcselekvésekről írt: agglomerációs tagozatról, ülésekről, fórumokról, találkozókról, tárgyalásokról, koncepciókról, célkitűzésekről, de konkrét eredményként mindössze a SZERI működésének térségi kiterjesztését tudta megemlíteni. Ez most komoly, hogy a sok ígéretből bő 3,5 év után csak ennyi valósult meg?

A térségi együttműködések kapcsán az alábbi híreinket ajánlom figyelmébe:

Lázár János partner a HÉV-állomás környékének összehangolt fejlesztésében


LÁZÁR JÁNOS PARTNER A HÉV-ÁLLOMÁS KÖRNYÉKÉNEK ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSÉBEN
2022. november 29., 20:16
Több térségi polgármester társaságában Lázár János építési és beruházási miniszternél járt Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere. A 11-es út felújításának ügyében nem hozott jó hírt, de más fejlesztési kérdésekben együttműködést ígért a miniszter. Az önkormányzatot egyebek mellett bevonják a HÉV fejlesztésével kapcsolatos tervek készítésébe és megvizsgálják, hogy a városvezetés javaslata szerint szárnyvonalként a szabadtéri néprajzi múzeumig elvezethető-e a HÉV pályája. Végül, de nem utolsósorban Lázár János a leégett Spar pótlását szolgáló önkormányzati fejlesztéseket is támogatásáról biztosította.

Újabb levélváltás Lázár Jánossal a régiós nagyberuházásokról


ÚJABB LEVÉLVÁLTÁS LÁZÁR JÁNOSSAL A RÉGIÓS NAGYBERUHÁZÁSOKRÓL
2023. május 30., 18:35
Amint arról már korábban hírt adtunk, a kormányzati megszorítások miatt felvetődött annak lehetősége, hogy több, Szentendrét és környékét is érintő beruházás jelentős csúszást szenvedhet. A környék polgármesterei levélben keresték meg az ügyben az építési tárcát. Lázár János miniszter időközben reagált: közölte, a környék nagyberuházásait nem érintik a megszorítások. Szentendre, Pomáz és Budakalász polgármesterei válaszlevelükben egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a 11-es út építési engedélye 2023 végén én lejár; továbbá az M0 körgyűrű továbbépítése akkor kezdődhet el, ha a kormány június 14-ig biztosítja a tervezéshez szükséges 4 milliárd forintot.


M. I.

Negyedikként a program sávos adókedvezmények kidolgozásáról szóló 86. pontjáról kérdezek, amely a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások városunkba vonzását szolgálná. Ennek decemberi értékelése lakonikus rövidséggel adta tudtul, hogy a végrehajtása még nem kezdődött el. Tekintettel arra, hogy rövid távra szólt az ígéret, érdekelne, hogy mégis mikorra tervezik, hogy végre hozzákezdenek, és mikorra fejezik be. De ugyanez a kérdésem a 87. ponttal, a Pap-sziget rekreációs célú használata koncepciójának kidolgozásával kapcsolatosan is.

Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása még nem kezdődött el.


M. I.

Végül a program 95. pontjában rövid távra ígértek térségi szintű gazdaságfejlesztést, amihez decemberi értékelésük szerint a MÖSZ Budapesti Agglomerációs Tagozata lehetőséget is teremt. A tagozatot ráadásul Polgármester úr is vezeti. Akkor mi az oka, hogy ez a tagozat még hozzá sem kezdett ennek a rövid távú feladatnak a végrehajtásához? Egyáltalán van bármilyen érdemi eredménye a másfél évvel ezelőtt megalakult tagozat működésének a közös panaszkodáson, felhívásokon és tiltakozásokon kívül?

Ennek a feladatnak a végrehajtása még nem kezdődött el. A MÖSZ Budapesti Agglomerációs Tagozat lehetőséget teremt a térségi szintű gazdaságfejlesztési tervezés és megvalósítás koordinációjára.
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács keretében pedig lehetőség lesz ennek kidolgozására.


D. Á. kérdése:

Hogyan változtatja meg a környék és a 11-es főút közlekedését, közúti forgalmát a Vasúti Villasoron hamarosan elkezdődő Spar-építkezés, illetve a már működő áruház? Készült-e vagy készül-e hatástanulmány az új áruház hatásáról a közlekedésre és a forgalomra a szűkebb és a tágabb környéken?

Az építkezés során a Vasúti villasoron lehetnek részleges fennakadások (pl. nagy méretű áthidaló elemek mozgatásakor) más változásra nem számítunk.
Hatástanulmány nem készült, mivel a beruházás egy meglévő épület pótlását jelenti.


T. I. kérdései:

Az időarányos értékelésükben sok új tervezett továbbfejlesztést soroltak fel az 5. ígéretükben szereplő térinformatikai rendszerükkel kapcsolatosan. Ezek közül mi készült el az elmúlt fél évben, és a többi továbbfejlesztés mikorra fog elkészülni?

A térinformatikai rendszert külső karbantartásból saját, önkormányzati üzemeltetésébe és fejlesztésbe helyeztük, melynek keretében a térinformatikai szolgáltásokat folyamatosan fejlesztettük (címkereső központi címregiszter alapján, városrészek szétválasztása, útlezárások, forgalmi rend változások, színes rétegekattribútumok szűrési lehetősége, színkódolt parkoló zónák, parkoló automaták, ivókutak, megfigyelő kamera helyszínek, általános iskolai felvételi körzetek), és kívánjuk tovább fejleszteni (házi orvosi, gyermekorvosi, védőnői körzetek, Google Maps navigáció és Street View integrálás, mesterséges intelligenciával ellátott gépjárműves felmérő rendszer, stb.).


T. I.

A program 15. pontjában átlátható ügyfélszolgálatot és hivatalt ígértek nyilvános ügystátuszokkal, ügygazdákkal, felelősökkel, határidőkkel, kereshetőséggel, lekérdezhetőséggel. Az értékelésükben a vállalásukat folyamatban lévőnek ítélték annak alapján, hogy minden bejelentés ügyiratszámot kap, és egyeztetések folynak további kiegészítésről. A kérdéseim, amelyekre egyenként, konkrét válaszokat várnék:
Viccnek szánták ezt az értékelést, amikor ügyiratkezelés nem létezik ügyiratszám nélkül?
Láttak már példát is az ígéretük teljes körű megvalósítására, és ha igen, hol?
Mennyire becsülték a teljes megvalósítás költségét, és mikorra tervezik a megvalósítást?

A jelenleg működő, az ügyfélszolgálatot támogató e-panasz alkalmazásban minden bejelentés ügyiratszámot kap, ennek alapján a problémák kezelése visszakövethető. A jelenlegi városi panaszbejelentő rendszer továbbfejlesztéséről, járokelő.hu alkalmazás funkcióival történő kiegészítéséről egyeztetéseket folynak. Az integrációhoz szükséges technikai fejlesztések és pénzügyi források megteremtése továbbra is cél.


T. I.

27. vállalásuk Okos Város megoldások bevezetését ígérte. Ezt folyamatban levőnek értékelték azzal, hogy pályáztak a központi platformszolgáltatáshoz való csatlakozásra. A platform csak informatikai háttérszolgáltatásokat nyújt, magukat a megoldásokat az önkormányzatoknak kell vállalniuk, amelyekből semmit sem látok. Mikorra milyen tényleges megoldások lesznek? A vállalásukban említést sem tettek arról, hogy a platformhoz csatlakozás lenne a feltétele a teljesítésnek. Nem gondolják, hogy ez a választók megtévesztése volt?

“Az önkormányzatok és a civilek szerepe kimagasló az okos város életében, mert nélkülük nem valósíthatók meg a fejlesztések, melyek eredményei közvetlenül hatnak a mindennapi életük minőségére.

Az okos város célkitűzései:
1. A szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása
2. Az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználása
3. Az állampolgárok bevonása és az életminőség javítása
4. Gazdaságilag önfenntartó rendszerek megalkotása

Elfogadásra került az okos város központi platformszolgáltatás létrehozásáról és működtetéséről szóló 252/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet, mely meghatározza a Kormány által biztosított feltételeket. Az állam gondoskodik a Települési Térinformatika Platform, a Települési Középület Kataszter kialakításáról és működtetéséről. A Települési Középület Kataszter több az önkormányzatok működését segítő elemet tartalmaz, pl. az önkormányzati helyiséggazdálkodást és épületüzemeltetést támogató webes alkalmazás szolgáltatást, okos mérőkből származó adatok átvételét és tárolását biztosító alrendszert, önkormányzati ingatlanok energia-menedzsmentjét támogató alkalmazás szolgáltatását, az önkormányzati ASP ingatlanvagyon-kataszterhez kapcsolódó szolgáltatást. Ennek keretében történik a központi városkártya rendszer biztosítására az önkormányzatok számára, továbbá a települési mobil alkalmazás szolgáltatás keretrendszer, mely lehetőséget teremt a települési sajátosságoknak megfelelő arculat kialakítására. A központi alap infrastruktúra teszi lehetővé, a kiépülő központosított közszolgáltatások infrastrukturális támogatása mellett, az adattárház és egyéb helyi érdekű alkalmazások központi futtatását, illetve külső szenzoros eszközök adatainak fogadását. A rendszerhez csatlakozó önkormányzatoknak megnyílik annak a lehetősége, hogy a kifejlesztett szolgáltatásokat közvetlenül átvegyék, alkalmazzák. A kormány gondoskodik továbbá az okos város fejlesztésekhez igénybe vehető forrásokról és az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer működtetéséről, mintaprojektekről. A csatlakozó önkormányzatoknak a fejlesztések települési oldalát (helyi megoldásokat) kell kialakítania…”
(részletek a Belügyminisztérium Önkormányzati Hírlevél 2023.évi 3. szám
Tudásműhely: OKOS TELEPÜLÉS 1. RÉSZ – OKOS VÁROS cikkéből)

Szentendre Város Önkormányzata 2021. december 17-én elküldte csatlakozási kérelmét az Okos Város Programhoz, amelyre választ kaptuk 2022. április 28-án Dr. Dukai Miklós, Önkormányzati Helyettes Államtitkártól. A program státuszáról és terveiről azóta sem érhető el publikus információ, még a témát összefoglaló fenti Okos Város cikkben sem.

Az Okos Város célkitűzésekkel egyetértve, a feladat fontosságára való tekintettel a városvezetés kezdeményezte, hogy saját erőből indítson fejlesztést, amely részben megvalósíthatja az Okos Város Programban elképzelteket, és lehetőséget teremt a további fejlesztésekhez Szentendrén.

Ennek eredményeként indult el a “Szentendre Mobil Applikáció Projekt”, amely a mobil applikáció létrehozását célozza meg. Ezt követően az üzemeltetési fázisban egy folyamatos karbantartás és fejlesztés jellemzi a mobil applikációt.

Az ingyenesen letölthető Szentendre Mobil Applikáció a digitális technológiák segítségével elősegíti, hogy Szentendre polgárai könnyebben intézhessék napi ügyeiket, részt vehessenek a város ügyeinek előmozdításában, élvezhessék a város egyedülálló kulturális életét akárcsak az ide látogatók. A Szentendre Mobil Applikáció részeként tervezett Szentendre Városkártya modul az ebbe a körbe bejelentkezett városlakóknak nyújt különböző kedvezményeket a városi szolgáltatások igénybevétele során, valamint lakcím szerinti push-üzeneteket fogadhatnak programokról, városi felhívásokról, közüzemeket érintő felhívásokról.
A szolgáltatói oldal számára letölthető mobil applikáció alapfunkciói ingyenesek, és ezzel többek között saját üzleti teljesítményüket tudják nyomon követni.


T. I.

A 43. számú ígéretük többek között infrastruktúra-korszerűsítési program kidolgozásáról szólt, amit teljesültnek jelöltek meg az értékelésben. Hol olvasható ez a program? A városi honlapon nem találtam.

Megvalósítottuk a belvárosi szenny- és csapadékvíz szétválasztás I. ütemét. A 720 millió forintos összköltségű fejlesztés önkormányzati önrésze 420 millió forint volt. A Nemzeti Vízművekkel és a DMRV-vel közreműködésben feltételes tervezési-kivitelezési közbeszerzési eljárásra előkészítettük a II. ütem beruházását. A II. ütem kivitelezésével a Belváros teljes területén szétválasztásra kerül a szenny- és csapadékvíz, valamint szétválasztásra kerül a városi és a regionális szennyvízelvezető rendszer.


T. I.

A 135., 136. és 137. pontokban megígérték a teljes hivatali ügyintézés és hivatali folyamat, az előkészítő levélváltások, belső levelezések és a végrehajtásuk minden mozzanatának nyilvánosságra hozatalát – adatbázisba rendezve, címkékkel ellátva, kereshető formában, amiből szinte semmit sem látok. Legutóbb megkérdeztem, hogy amikor mindezt megígérték, milyen költségráfordítással és átfutási idővel számoltak, utánajártak-e a legjobb gyakorlatoknak, milyen példákat találtak, amelyek megalapozták az ígéretüket, de ezek közül egyik kérdésemre sem adtak választ. Kérem, hogy ha már megígérték a teljes nyilvánosságot, akkor legalább az általam megkérdezett információkat hozzák nyilvánosságra. És arra is kíváncsi lennék, hogy ez a rövid távra tett ígéret mikorra valósul meg.

A programelem még csak részben valósult meg, de a célt továbbra is fontosnak tartjuk. Ennek a vállalásnak a teljesítése olyan a GDPR-hoz köthető, adatvédelemet követelne meg, amelyhez a szükséges technikai és emberi erőforrások jelenleg nem állnak rendelkezésre.
Az anyagokat a városi honlapon keresztül részben a kötelező struktúrákban publikáljuk, részben a honlap számos tematikus aloldalába rendezve tesszük nyilvánossá.
A több szempontú keresés informatikai kidolgozására a honlap megújításával együtt kerül sor.
Az adatok megfelelő kezelését az adatvédelmi referens és a Jegyzői Iroda szavatolja.


G. N. kérdései:

A választási ígéretük szerint helyi rendeletekben rögzített módon független és kiegyensúlyozott városi Facebook-oldalon közölt „Tudta?” kormánylejárató (de azért független és kiegyensúlyozott) kampányuk szerint a kormány idén kevesebb támogatást ad a városnak a Gondozási Központra, a gyermekjóléti feladatokra, az óvodákra és a bölcsődékre, mint tavaly. Ezzel szemben a költségvetési törvények szerint az önkormányzatok a szociális és gyermekjóléti feladatainak ellátására 18,33%-kal, az önkormányzati óvodákra 18,2%-kal, a bölcsődékre pedig a dolgozók végzettségétől függően 36,1, illetve 28%-kal kapnak több támogatást a kormánytól, mint tavaly. Ezt az ellentmondást feloldandó, legyen szíves közölni a részletes számításaikat, hogy hogyan jöttek ki Önöknek a csökkenő kormányzati támogatások egyenként, valamennyi tétel (Gondozási Központ, gyermekjóléti feladatok, óvodák és a bölcsődék) esetében. Kérném mindkét évére bemutatni a számításokat – oly módon, hogy azokban felismerhető legyen minden releváns adat, amelytől függ a támogatás (létszámok, egy főre eső támogatások stb.).

Figyelmébe ajánlom a 2022. évi zárszámadásról készült videót, amelyben számos információt találhat:
https://www.youtube.com/watch?v=_pn5g7gfd6I.


G. N.

Polgármester úr nemrég katasztrofális következményeket jelzett előre az ún. tanyarendelet miatt: a házak a Pilisi Parkerdőig fognak érni, eltűnik Szentendre zöld pufferzónája stb. Polgármester úr azonban azért, hogy hangulatot keltsen a Kormány ellen, szándékosan félreértelmezi az OTÉK új 29. § (10) bekezdését, mintha az nem kritériumokat fogalmazna meg a tanyákkal szemben, hanem minden, az ott felsorolt kritériumoknak megfelelő földrészletet tanyaként statuálna. Holott a további rendelkezésekből egyértelműen kiderül, hogy tanyát vagy korábban kellett bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, vagy újonnan kell bejegyezni. Az utóbbi feltétele viszont az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 39/A. § (8) bekezdése szerint az, hogy a földrészlet a település helyi építési szabályzata szerint tanya céljára fenntartott területen található. Ezek után a kérdéseim: Szentendre külterületén hány korábban tanyaként bejegyzett földrészlet szerepel az ingatlan-nyilvántartásban? Van-e a SZÉSZ szerint ezen a területen tanya céljára fenntartott terület, és ha igen, azon hány földrészlet található? Mennyi az előző kérdéseimre adott válaszában szereplő földrészletek összterülete, és mekkora a teljes külterület? Ha az előbbi szám sokkal kisebb, mint az utóbbi, akkor milyen alapon kelt pánikot Polgármester úr a lakosság közt?

Egyet értek Önnel: ez a rendelet pánikra adott okot, hiszen Szentendrén 1177 db tanyakialakításra alkalmas telek található mezőgazdasági területenterületen.
A Magyar Építész Kamarával egyeztetve továbbra is fenntartjuk álláspontunkat a Kormány rendeletének kivédésére. Az önkormányzatok számára egyedüli lehetőség a változtatási tilalom elrendelése.


G. N.

Ha már az 1) pontban szóba hoztam a választási ígéreteiket, azokkal folytatnám. A programfüzet 26. pontjáról tavaly év végén készült időarányos értékelésük szerint a vállalt, de még el nem készült téli útüzemeltetést élőben követő alkalmazás elkészítése továbbra is cél. Van már erre céldátum, költségterv, vagy még mindig csak a vágyálmok kategóriájába tartozik ez az ígéret? Ha van, kérek azokról is tájékoztatást.

A téli útüzemeltetést élőben követő alkalmazás elkészítése továbbra is cél, jelenleg sem saját forrás, sem pályázati lehetőség nem kínálkozik.


G. N.

Az 50. pontjában megígért párbeszéd a város hosszú távú fejlődéséhez illeszkedő külterületi szabályozás érdekében az időarányos propaganda értékelés szerint még el sem kezdődött, pedig rövid távra ígérték. Önök mit neveznek a rövid távnak? Ennek a feladatnak a teljesítését konkrétan mikorra ütemezték be?

A párbeszéd a város hosszú távú fejlődéséhez illeszkedő külterületi szabályozás érdekében még nem kezdődött el.


G. N.

Hogyan épült be az új SZÉSZ-be a 117. pontban rövid távra ígért vízmegtartás, vízhasznosítás, vízlassítás?

Az új SZÉSZ-ben is megerősítettük a vízmegtartás, a vízhasznosítás, a vízlassítás fontosságát.


D. I. kérdései:

Eredetileg hogyan jutott eszükbe olyan operából választani áriát a megemlékezésre, amelyben sosem lépett fel Ábrányiné Wein Margit, hiszen már nem volt aktív operaénekes, amikor bemutatták Magyarországon Puccini Bohémélet című operáját?

Köszönjük az operaértők, operabarátok szakmai hozzászólását az Ábrányi Emil megemlékezés kapcsán. Eredetileg a meghívóban és a posztban megjelölt áriát terveztük előadni a Szentendrén járt világhírű zeneszerző, Puccinire emlékezve. Ez volt az eredeti forgatókönyvben, de a művésznő a helyszínen az Ábrányiné Wein Margit munkásságához kapcsolódó másik dalt választott. A kommunikációs anyagban az eredeti terv maradt.


D. I.

Hogyan fogadhatták el, hogy végül egy olyan darabból (Denevér) hangozzék el egy ária, amelyikben ugyancsak sohasem szerepelt Wein Margit?

Köszönjük az operaértők, operabarátok szakmai hozzászólását az Ábrányi Emil megemlékezés kapcsán. Eredetileg a meghívóban és a posztban megjelölt áriát terveztük előadni a Szentendrén járt világhírű zeneszerző, Puccinire emlékezve. Ez volt az eredeti forgatókönyvben, de a művésznő a helyszínen az Ábrányiné Wein Margit munkásságához kapcsolódó másik dalt választott. A kommunikációs anyagban az eredeti terv maradt.


D. I.

Mit értett Polgármester úr azon, amikor a műsorszámváltozás magyarázata kapcsán ezt írta az oldalán: „…a művésznő a helyszínen az Ábrányiné Wein Margit munkásságához kapcsolódó másik dalt választott”? Mitől kapcsolódott volna bármelyik „dal” Ábrányiné Wein Margit „munkásságához”, amikor egyik szerepet sem énekelte?

Köszönjük az operaértők, operabarátok szakmai hozzászólását az Ábrányi Emil megemlékezés kapcsán. Eredetileg a meghívóban és a posztban megjelölt áriát terveztük előadni a Szentendrén járt világhírű zeneszerző, Puccinire emlékezve. Ez volt az eredeti forgatókönyvben, de a művésznő a helyszínen az Ábrányiné Wein Margit munkásságához kapcsolódó másik dalt választott. A kommunikációs anyagban az eredeti terv maradt.


D. I.

Nem tartja ízléstelennek, hogy Ábrányi Emil halálának évfordulójára a Kacagó áriával emlékeztek?

Ábrányi Emil halálának napján gazdag életművére Szentendre önzetlen szolgálatára emlékeztünk, amelyben felesége is aktívan részt vállalt és segítette Ábrányi Emilt.


D. I.

Át szokta nézni a hivatalos Facebook-oldalára szánt bejegyzéseket, mielőtt megjelennek az Ön nevével? Ha igen, akkor hogyan nem vette észre, hogy bár a bejegyzés a szegény tüdőbeteg Mimiről szól, mégsem ő hahotázik a videón? Ha nem, akkor tanult a botrányos bakiból, és ezek után lesz annyira igényes, hogy átnézze a hivatalos oldalára szánt napi egy bejegyzést?

Köszönjük az operaértők, operabarátok szakmai hozzászólását az Ábrányi Emil megemlékezés kapcsán. Eredetileg a meghívóban és a posztban megjelölt áriát terveztük előadni a Szentendrén járt világhírű zeneszerző, Puccinire emlékezve. Ez volt az eredeti forgatókönyvben, de a művésznő a helyszínen az Ábrányiné Wein Margit munkásságához kapcsolódó másik dalt választott. A kommunikációs anyagban az eredeti terv maradt.


D. I.

Lesz bármi következménye ennek a bakinak, amelynek országos szégyenétől csak az mentette meg Önt, hogy egy lakos észrevette az este megjelent hibás bejegyzést, kiposztolta a Facebookon, amire reggel már kijavították a munkatársai a Facebook-bejegyzést, majd a városi honlapon megjelent beszámolót is?

Köszönöm hogy felhívta figyelmünket.


S. Zs. kérdései:

Február 20-án megkerestem levélben jegyző urat azzal, hogy technikai hiba (elavult hivatkozás) van a parkolási rendeletben. A februári testületi ülésre sürgősséggel be is terjesztette Polgármester úr a módosítást, amely az általam jelzett hibát javította. Az előterjesztésben szerepelt az is, hogy egy február 20-i lakossági észrevétel alapján került sor a módosításra – utalva a jegyző úrnak írt levelemre. A vita során a felvétel és a jegyzőkönyv szerint is polgármester úr azt mondta, hogy nagyon örül, hogy vannak emberek, akiknek az „és”, a „vagy” és hasonló dolgok az életük fő műve. Az nem hangzott el, hogy kit illet Polgármester úrnak ezt a súlyosan dehonesztáló véleménye. Nem is lenne hozzá semmi közöm, ha a kontextus alapján nem én lennék erre az első számú jelölt. Kérem, nyugtasson meg, hogy nem engem, hanem valaki mást sajnált le az előbb idézett gúnyos mondattal. Ez azok előtt is fontos lenne számomra, akik hallották az iménti mondatot, ismerték a körülményeket, és rögtön rám gondoltak.

Közmeghallgatás jegyzőkönyvéből:
„Fülöp Zsolt polgármester: az első kérdés kapcsán elmondja, ha Sikolya úr úgy értette, hogy magára vette, akkor megköveti és fogadja bocsánatkérését. Jelzi, általánosságban, akik az „és”, a „vagy” környékén tudják meg, vagy ezt tartják fontosnak, viszont számára a részleteknél fontosabb, hogy valami működjön. Mindannyian ismernek ilyen embereket, és a kérdésre a válasza, hogy nem Sikolya úrra gondolt.”


S. Zs.

A tavaly november 30-i közmeghallgatásra többek között 9 konkrét, számozott kérdést küldtem be egy „Szentendrén nem lesz világűrpolitikai tanácsadó” című városi közleményre vonatkozóan. Polgármester úr válaszlevelében egyetlen kérdésemre sem adott választ, csupán beidézte a közmeghallgatáson szóban elhangzottakat, ahol nem is tettem fel ezt a 9 kérdést, hanem csak általános véleményt kértem a közleményről. Természetszerűleg így Polgármester úr válaszlevele egyetlen írásbeli kérdésemre sem tartalmazta a választ, ami ellenőrizhető a városi honlapon is. A válaszlevelére írt viszontválaszomban jeleztem, hogy egyik kérdésemre sem kaptam választ, mire az újabb válasz mindössze ez volt: „A kérdéseire a választ kiküldtük.” Polgármester úr demokráciafelfogása szerint rendben van ez így? Konkrét kérdésekre elég a kérdések tartalmára egyáltalán nem felelő, formális választ adni, és az udvarias „reklamációt” az idézett módon visszautasítani? Mert nekem egészen más elképzeléseim vannak a demokráciáról.

A mind a kilenc kérdésre ugyan azt a választ adom: Szentendrén továbbra sincs szükség világűrpolitikai tanácsadásra.


S. Zs.

Az előbb hivatkozott városi közleménnyel kapcsolatosan még egy konkrét kérdést tennék fel, hátha azzal több szerencsém lesz, mint a múltkori kilenccel. A közlemény tartalmazott egy ilyen szövegrészletet: „az önkormányzati törvény értelmében minden önkormányzat köteles munkatársait az NKE valamelyik képzésére beiskolázni”. Kérem, szíveskedjék megjelölni a hivatkozott rendelkezés(ek) konkrét helyét az önkormányzati törvényben. Ezt a kérdést szóban is fel fogom tenni a 2023. május 31-i közmeghallgatáson, és mivel a meghívóban az szerepel, hogy a résztvevők „a jelenlévő képviselőkhöz kérdést tehetnek fel”, már most jelzem, hogy erre a kérdésemre Pilis Dániel alpolgármester úrtól várom a választ, mivel ő a közlemény idézett szövegrészletének valóságtartalmához egy nekem írott levelében azóta is ragaszkodott.

Közmeghallgatás jegyzőkönyvéből:
„Pilis Dániel alpolgármester: jelzi, nagyon fontos kérdés, de nem emlékszik Sikolya úrral lefolytatott minden egyes levelezésére, ezért kinyomtatta és bemutatja. Február 1-jei levélben leírta a kérdésre a választ, a 273/2012. Kormányrendelet szól a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről. Az NKE időnként promotálja a különböző szakirányú egyetemi képzéseket és a kötelező, a Kormányrendelet alapján induló képzéseket. Tehát, nem önkormányzati rendelet, hanem egy Kormányrendelet, egy jogszabály, lényege az, hogy kötelezően előírja a képzésben való részvételt.”


S. Zs.

Még mindig a 2. pontban hivatkozott városi közleménynél maradva a közlemény arról is tájékoztatást adott, hogy Szentendrének évente kétmillió forintjában kerül a kötelező beiskolázás, ami a közösségi médiában egyes lakosok részéről felháborodást váltott ki. A beiskolázás költségeit azóta az állam magára vállalta. Tervezik-e erről is tájékoztatni a lakosságot – ha már a korábbi költségtérítési kötelezettségről tájékoztatták?

2023. januártól már ingyenesek az NKE Pro Bono képzései, ezért ha újra megkeresik az önkormányzatot világűrpolitikai tanácsadási képzésre a város továbbra is úgy gondolja, hogy nincs szükség rá.


S. Zs.

Végül arról érdeklődöm, hogy Szentendre csatlakozott-e már a helyi közszolgáltatás információs rendszerhez (IKIR), mely már több mint 1300 csatlakozott önkormányzat számára nyújt rendkívül hasznos információkat, elemzési és mérési lehetőségeket, valamint módszertani segítséget a helyi közszolgáltatások tervezésével és ellátásával kapcsolatos döntéseikhez. Az IKIR hamarosan újabb funkciókkal bővül („Okos Város” funkciók, ágazati adatbázisok elérése, riportolás stb.). Ha esetleg eddig nem történt volna meg a csatlakozás, mi annak az oka, és tervezi-e az önkormányzat a csatlakozást?
Szentendre Város Önkormányzata 2021. december 17-én elküldte csatlakozási kérelmét az Okos Város Programhoz, amelyreválaszt kaptuk 2022. április 28-án Dr. Dukai Miklós, Önkormányzati Helyettes Államtitkártól. Szentendre IKIR csatlakozásának regisztrációja 2022.05.30 megtörtént.
Az Okos Város Program státuszáról és terveiről azóta sem érhető el publikus információ, még a témát összefoglaló Belügyminisztériumi Önkormányzati Hírlevél 2023. márciusi Okos Város cikkben sem.
Az Okos Város célkitűzésekkel egyetértve, a feladat fontosságára való tekintettel a városvezetés kezdeményezte, hogy saját erőből indítson fejlesztést, amely részben megvalósíthatja az Okos Város Programban elképzelteket, és lehetőséget teremt a további fejlesztésekhez Szentendrén.
Ezért a Képviselő-testület 2023.06.21-i ülésére készült előterjesztésben tájékoztjuk a lakosságot a saját finanszírozással megvalósuló „Szentendre Mobil Applikáció Projekt” indulásáról.
Ezt követően az üzemeltetési fázisban egy folyamatos karbantartás és fejlesztés jellemzi a mobil applikációt.
Az ingyenesen letölthető Szentendre Mobil Applikáció a digitális technológiák segítségével elősegíti, hogy Szentendre polgárai könnyebben intézhessék napi ügyeiket, részt vehessenek a város ügyeinek előmozdításában, élvezhessék a város egyedülálló kulturális életét akárcsak az ide látogatók. A Szentendre Mobil Applikáció részeként tervezett Szentendre Városkártya modul az ebbe a körbe bejelentkezett városlakóknak nyújt különböző kedvezményeket a városi szolgáltatások igénybevétele során, valamint lakcím szerinti push-üzeneteket fogadhatnak programokról, városi felhívásokról, közüzemeket érintő felhívásokról.
A szolgáltatói oldal számára letölthető mobil applikáció alapfunkciói ingyenesek, és ezzel többek között saját üzleti teljesítményüket tudják nyomon követni.


Sz. E. kérdése:

Miután a május 31.-i közmeghallgatásra nem tudok elmenni, most írásban közlöm a lakókörnyezetemben lévő problémákat.
A Füzes parkba költöztem és azért ezt a helyet választottam döntő okként, mert valamennyi helységem ablaka egy parkra néz. Ezért érthető, hogy figyelemmel kísérem az itt folyó munkálatokat, a környezet ápolását esetleg fejlesztését.
Ahhoz, hogy szép és ápolt legyen a növényzet, ehhez folyamatos gondozásra lenne szükség. Természetesen van karbantartás, új növények ültetése, de alapvető feltétel nélkül semmilyen növény nem marad meg. A kerítés mellé én is több kis bokrot ültettem, locsoltam, pár szépen fejlődik, de balesetem után sajnos ilyen munkát már vállalni nem tudok. Márpedig az újonnan ültetett növények locsolás nélkül a nagy nyári melegben nem maradnak meg, elhervadnak. Nálunk sajnos ez történt, s mindez azért, mert nincs víz a parkban, ami teljesen érthetetlen számomra. mnt ahogy az is érthetetlen, hogy villany sincs. Télen du. 5-6 órakor már fejre szerelt lámpával közlekednek az erre járók, és már senki sem csodálkozik, mert természetesnek veszik ezeket a hiányosságokat. (Vajon egy baleset esetén kinek kell fizetni?) Én pedig sajnálkozva tapasztalom, hogy egy széppé tehető területet miként pusztul és egy park miként válik legelővé. Tehát két dolgot feltétlenül meg kéne oldani, mégpedig a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban, a víz és a villany bevezetését. Már hallom a választ is, semmire sincs pénz, értem is de akkor talán valamilyen módot kéne találni, (pl. pályázatok) arra, hogy legalább a legminimálisabb formában biztosítsák a lakók élhető és biztonságos életét.
(Ez az említett park a Szentlászlói út oldalán áll, tehát a ház bejáratának háta mögött!)

A jelzett problémákat kivizsgáljuk és a Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda értesíteni fogja Önt hamarosan.


T. Á. kérdése:

A bálványfákkal kapcsolatban … Egyre több helyen nő ki az aszfaltból ez az erőszakosan terjedő, az őshonos fákat, bokrokat elnyomó fa, a virága allergizál Szentendre-szerte.
Kérlek, terjeszd fel ezt a közelgő meghallgatáson, mert közép- és hosszú távon is komoly probléma lesz ezzel. A HÉV-állomásnál, a belvárosban, az izbégi elágazásnál az öntözéstechnikai bolt körül és mindenfelé erőteljesen „él és virul”. Amíg viszonylag kicsik, még könnyű ellenük védekezni.
Részletes információkat itt lehet olvasni: Bálványfa – Wikipédia (wikipedia.org)
A leglényegesebb:
„Termései a szél útján akár több kilométeres távolságra is eljuthatnak. …A mérsékelt égövben nem élnek természetes ellenségei, kórokozói.
Gyökérzete oldalirányban terjed, a felső 50 cm-es talajrétegben, és a gyökerei által raktározott nagy tápanyagmennyiség miatt nagyon gyorsan regenerálja a hajtásait, illetve sok gyökérsarjat növeszt, ami miatt kiirtása nagyon nehéz. Kiirtását mechanikus úton nehéz megoldani, ezért a glifozát tartalmú vegyszeres kezelés ajánlott.
A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon 70-80 évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri. Nagyon gyorsan szaporodik, 1 év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló gyomnövények terjedését segíti elő. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. Ezen negatív hatások közt szerepel a többi növény növekedésnek gátolása, valamint a fotoszintézis leállítása és a káliumfelvétel blokkolása. Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró és jellemzően nitrofil növényfajok (nagy csalán, ragadós galaj, fekete bodza) kezdenek el megtelepedni. Ezek a fajok több évtizeden át képesek a természetes erdősülési folyamatok visszatartására. A fagy sem árt neki, mert serkenti a gyökérsarjak képződését. Ellene permetezéssel, sorozatos sarjkenéssel (mely során a vegyszert csepegésmentes kézi szerkezettel kenik rá a célnövényre) vagy fainjektálással (mely során a hatóanyagot közvetlenül a fa törzsébe juttatják) lehet védekezni.
Érdemes lenne felvenni a kapcsolatot ez ügyben a Pilisi Parkerdővel, náluk megvan ezeknek az irtásához a kellő szakértelem.

Hazai Attila főkertész válasza:
Az új magoncokat a VSz NZrt. munkatársai ahol látják kivágják, beosztásukhoz és idejükhöz képest. A nagyobbakat már nem vágjuk ki. Elmondható, hogy Szentendrén a bálványfák nem okoznak igazán nagy invazív kárt, de ettől függetlenül figyelünk, hogy ne terjedjen tovább.


FRISSÍTÉS (2023.10.09.):

P. F. kérdése:

P. F. lakos: elmondja, hogy uszodaügyben van két kérdése. Az egyik kérdés már két éve is elhangzott, akkor Polgármester úr azt ígérte, hogy kivizsgálják. Nem tudja, hogy kivizsgálták-e a parkolóház ügyét. Két éve is probléma és most is, a parkolóházban nem áll bent senki, napközben 3-4 autó áll be a 70 helyre. Nincs egész nap az Uszodában, így nehéz figyelemmel kísérnie. Úgy véli, az Uszoda beszámolójában a számok nem azt mutatják, hogy óriási díjbevételnövekedés történt, viszont a környéken, ahol minden parkoló ingyenes, komoly parkolási problémák vannak. Kiemeli, törzsvendég az Uszodában, minden héten háromszor-négyszer megy reggel 6 órára, amikor lehet, de mostanában egyre kevesebb alkalommal. Szintén kint áll meg, nem fizet 300,- Ft-ot és plusz 300,- Ft-ot a második megkezdett óráért. Lényegében versenyképtelenné teszi az Uszodát akár a Csillaghelyi Uszodához, akár a többi uszodához képest is. A fitnessbe is jár 10-15 fő, 19 órára tele van az iskola parkolójának az Uszoda felé eső része, plusz az Uszoda melletti parkolóhelyek is. Jelzi, a „Megállni tilos” táblát nem tudja, hogyan kell értelmezni. Jó lenne egy jogszabályi értelmezés, miután van egy parkolóhely, elvileg oldania kellene, utána parkolnak, és sosem büntetnek, személy szerint nem mer odaállni, de van, aki igen. Egyébként reggel 10 óra körül már úgy állnak a parkolóhelyekkel, hogy a Patikánál nem lehet behajtani, miközben ott van a Városnak 65 db jól használható parkolóhelye. Ha az első két óra – ahogy régen volt – ingyenes lenne, használatba vennék a parkolóhelyet. Megjegyzi, Sváby András kollégája említette, az autójával szeretett volna leparkolni tartósan. Régebben sok autó állt bent, és nem a díjazás mértékén bukott ki a kollégája, hanem egyszerűen nem engedélyezték számára. Azok az autók, amik bent álltak állandó parkolásra, már nincsenek ott. Nem érti, mi ennek a gazdasági logikája, de biztos van. Nem tudja, hogy kivizsgálták-e a parkolóház ügyét, érdeklődik a vizsgálat eredményéről, mert tényszerűen nem látszik. Felveti, hogy az Uszoda kapcsán végigélte a reformokat, amik az elmúlt két évben egymást sorba követték. A beszámolót olvasva úgy látja, elég plasztikusak a számok, 2019 évhez képest az éves látogatottság 24 ezer fővel csökkent, ez alapvetően a lakossági úszókat jelenti. Nem kell hozzá óriási tapasztalattal rendelkezni, például ma reggel ketten úsztak az egész medencében, van, hogy egyedül van, félig viccesen szólva, ha hárman vannak, már veszekednek, hogy melyik sávban menjenek. Régebben, 2019 – 2020 előtt, vagy a COVID előtt azon volt veszekedés, hogy négyen vagy hárman úsznak-e egy sávban, és aki lassabb, az menjen máshova. Egyébként azt a magyarázatot nehéz elfogadni, hogy az infláció, a COVID vagy a szokások megváltozása lenne a felelős, mert Csillaghegyen ugyanakkor tömeg van, sőt ugyanazokat az arcokat látja, akik a V8 Uszodába jártak rendszeresen reggelente. Leányfalun szintén tömeg van, ugyanaz a probléma lép fel, amit az előbb ecsetelt, hogy egy sávban hányan ússzanak. Közben Szentendrén, mint Bástya elvtárs, egyedül hasítja a vizet, és próbálja rábeszélni a kollégákat, hogy jöjjenek vissza. Nyilván nem jönnek, mert a bérletrendszer kiszámíthatatlan. A saját bérletén talán egy vagy két alkalom van, ez szegényes példa, mindenkinek ugyanilyen van, ha elfogy, nem tudja, hogy megvegye-e a 10 alkalmas bérletet, mert az Uszoda be szokott zárni a reggel úszók előtt. Most nem hirdették meg, nem tudják, hogy bezár-e. Nyári nyitva tartásról beszélnek, ami zárva tartás a számukra, hiszen sokkal rövidebb ideig van nyitva az Uszoda este és reggel is, és nem tudnak úszni. Ha bezár az Uszoda, akkor a 10 alkalomból 3-4 alkalmat elhasznál, a többi elveszik, mert 60 nap után – ilyen sincs sehol a világon, csak Szentendrén – törlődik a bérlet, Csillaghegyen ez úgy néz ki, hogy egy év után törlődik. Ott is van bérlete, azért vette, mert innen el kell mennie, ha zárva vannak, biztos a hölgy jobban tudja, majd akkor Miniszter asszony elmondja. Egyébként Leányfalun is egy évig érvényes a bérlet, lehet a konkurenciával közvetlenül erről beszélgetni. Jelzi, volt olyan budakalászi barátja, akit elküldtek, mert 10 alkalomból egy betegség és a téli szünet – ami előre bejelentett módon nem történt meg – elvitte a bérletét, 10.000,- Ft-ja ugrott, soha többet nem jött az Uszodába. Gyorsan kiszámolta, hogy a 24 ezer ember napi 80 úszót jelent, kb. meg is van, mert ha a reggeli „tömeget” nézik, az 15-20 ember, este szintén. Sérelmezi, az úszásoktatás is megszűnt, egyedi úszásoktatás nincsen. A nagyobb gyermeke az Uszodában tanult meg úszni, a kisebb gyermekét kénytelen Budapestre vinni, mert sávot kell bérelni. Ha egyedileg szeretné a gyermekét úszni tanítani, kb. 22-23.000,- Ft-ra jön ki óránként, parkolással együtt 25.000,- Ft, ami nonszensz, ezt senki nem fizeti ki. Megjegyzi, Lang képviselő úr múltkor azt mondta, hogy az éves bérleteket a VIP miatt szüntették meg. A fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is, hiszen ma már ott tartanak, hogy reggel és este, amikor az emberek úszni járnak, nincsenek emberek az Uszodában. Este voltak, de most 9 órától – 17 óráig – ami nem 17 óra volt, hanem 15 óra -, technikai okok miatt tartott a kis szünet, mert egy pénztáros felmondott és nem tudták helyettesíteni. Ilyenről se hallott még sehol, a lényeg az, hogy ez a szünet az esti úszókat is elriasztotta. Az Uszoda zuhanórepülésben nyilvánvalóan sosem lesz anyagilag sikeres, mindig azt hallgatták, hogy az Uszoda milyen veszteséges. Egy közszolgáltatás veszteségéről beszélni nonszensz, de ha márciusban 18 millió Ft-ot mondanak a bizottságban nyereségként, és abból 23 millió Ft lesz a veszteség májusban, amikor a beszámolót benyújtják, szerinte ez enyhe elszámolása a dolgoknak. Kérdezi, meddig folytatják még a zuhanórepülést, lesz-e ennek bármilyen tartalmi vagy személyi konzekvenciája. Akarnak-e a városban Uszodát vagy nem, szeretnének-e azon emberek kedvében járni, akik odajártak és visszatérnének. Ismétli, az első kérdése a garázs, de nem akarja sorjázni a kérdéseket, a parkolásról is eszébe jutott sztori, meg mindenről, de mindnyájuk ideje drága. A két kérdés bőven elég ahhoz, hogy megtudják, mik a tervek az Uszodával. Hozzáfűzi, hogy az idén 78 millió Ft állami támogatás jött, hogy a rezsit kompenzálja, és állítólag most kinéz egy másik is. Egyébként volt napközbeni wellness akció február-március hónapban, amikor délelőtt 10 órakor nyitott a wellness a délután 2 óra helyett, gyanítja, hogy óriási kihasználtsággal dübörgött. Beszélhetne azokról is, akiket személyesen utáltak ki onnan, de ezek már sztorizásba csapnának át. Köszöni a figyelmet.

Fülöp Zsolt polgármester: jelzi, hogy írásban válaszolnak a kérdésekre.


VÁLASZ:

A V8 uszoda jelenlegi elavult informatikai rendszerében nincs lehetőség a V8 alatti parkoló napközbeni használatára, de a fejlesztés előkészítése folyamatban van, amelynek következtében az első óra parkolása díjmentes lesz. A város elkötelezett a V8 uszoda üzemeltetésére, Minden bizonnyal Ön által is ismert az önkormányzati anyagi kötelezettségvállalása, amelyet kiegészítettek az egyesületek befizetései és a minisztériumi támogatás. Ennek az összefogásnak köszönhetően tudja fogadni a V8 uszoda a szentendrei iskolásokat azok után is, hogy a Váci Tankerület megszüntette az iskolások uszásoktatásának támogatását. A jelenlegi ügyvezető munkájának köszönhetően átlátható módon és gazdaságosan működik városunk büszkesége.

A kései válaszadásért ezúton szíves elnézését kérem.

Karas László polgármesteri kabinetvezető


B. T. kérdései:

B.T. lakos: Polgármester úrtól érdeklődik, hogy regnálási ideje alatt, de legalább az utolsó két évben Szentendre pontosan mennyi pénzt kapott a Magyar Államtól, csak azért kérdezi, mert „ki vannak véreztetve”.

Fülöp Zsolt polgármester: jelzi, hogy írásban fog válaszolni a kérdésre.

VÁLASZ:

A város honlapján a 2022. évi és a 2023. évi költségvetést bemutató videókban részletes adatok találhatók az állami támogatásról is.

________________________

B.T. lakos: úgy gondolja, a CYEB átrakta innen a cégét, miáltal mérhetetlen nagy balhé volt a Postás strandon. Kiemeli, hogy most milyen „gyönyörű” ott a parkoló, ahol semmi nincsen, ahelyett, hogy kb. 30 embernek lett volna munkája, és nem hétvégén. Borzasztóan odavoltak a Postás strandért, ahová hétvégén jártak fürdeni, ha éppen nem folyik a szennyvíz arra a szakaszra. Kérdezi, mennyi pályázatot vesztett el Szentendre a Városvezetés szerencsétlensége miatt, és ezáltal mennyi veszteség érte a várost.

Fülöp Zsolt polgármester: írásban közölni fogják, mennyi pályázatot nem nyertek el.

VÁLASZ:

Szerencsétlenség miatt a város nem veszített forrást.

Fülöp Zsolt polgármester: elmondja, ezt közbeszerzésen indították el, és közösen átnézték a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatot. Például ennek megfelelően működik sokkal szigorúbban, mint az előző ciklus alatt a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzata a Városnak.

B. T. lakos: érdeklődik, ez mennyibe került?

Fülöp Zsolt polgármester: jelzi, írásban pontosan meg fogják adni.

B. T. lakos: kérdezi, most szóban nem tud válaszolni?

Fülöp Zsolt polgármester: jelzi, fejből nem tud minden számot.

B. T. lakos: úgy emlékszik, hogy 4 millió Ft volt.

Fülöp Zsolt polgármester: ismétli, pontosan le fogják írni.

VÁLASZ:

A Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat és az SZMSZ elkészítése a Transparency International Magyarország által 4 m Ft-ba került.

____________________________

A kései válaszadásért ezúton szíves elnézését kérem.

Karas László polgármesteri kabinetvezető