2019-ben nem egyszerűen ígéretekre, hanem egy új, 21. századi Szentendre víziójára, az önkormányzat és a polgárok közbizalomra, párbeszédre és részvételre épülő együttműködésére mondott igent a szentendrei polgárok többsége. A Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) Ábrányi Emilről elnevezett városvédő, városszépítő és városfejlesztő programjának 2024-ig megvalósítandó céljait a városvezetés továbbra is iránymutatásnak tartja, a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között ezek megvalósításáért dolgozik. Elkészült a 2019. novemberi válaszások óta eltelt időszak mérlege: az Ábrányi Emil program időarányos megvalósulását értékelő dokumentumot a képviselő-testület 2022. december 14-i ülésén tárgyalja. Az alábbiakban a tájékoztató főbb tartalmi elemeit ismerhetik meg.
2019-ben nem egyszerűen ígéretekre, hanem egy új, 21. századi Szentendre víziójára, az Ábrányi Emil programra mondott igent a szentendrei polgárok többsége. Arra, hogy változzon az önkormányzat és a polgárok viszonya, legyen közvetlenül is beleszólásuk a döntésekbe és lehetőségük a testületi és hivatali munka folyamatos ellenőrzésére. Arra, hogy ne alvóváros, hanem élhető, és közösségként működő település legyünk, amely büszke hagyományaira, miközben nyitott a városlakók érdekét szolgáló újdonságokra is.
SZÁMVETÉS
Indulásként 140 tennivalót fogalmaztunk meg, de szinte hozzá sem kezdhettünk a munkához, a Covid-járvány egészen más helyzetet teremtett és másfajta tevékenységet kívánt, mint amire készültünk. 2020 kemény év volt. Megcsappantak anyagi forrásaink, és előtérbe került a városlakók egészségének, biztonságának a megőrzése, például az „Éléstár” akcióval, valamint a 60 év felettiek ingyenes étkeztetésével. Ilyen helyzetben is megőriztük a költségvetés egyensúlyát, a hivatal, az intézmények és a cégek áldozatos munkájával megszerveztük és folyamatosan biztosítottuk az önkormányzati szolgáltatásokat, segítettük a bajba került embereket és vállalkozásokat. Nem feledtük azt sem, hogy a választási ciklusban mit várnak tőlünk a szentendrei polgárok, és elkezdtük a vállalt feladatok megvalósítását vagy annak előkészítését is.
Örülünk annak, hogy egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy részt vegyenek a várost érintő feladatokban: javaslattal a városrészi költségvetéshez, közösségi tervezőként a HÉV állomás ügyében, vagy önkéntesként a Föld vagy a Víz Világnapján. De halljuk és értjük azokat is, akik hiányolják a kandeláberek virágait, elégedetlenek a közlekedéssel, nem értik, hogy miért épülnek még mindig társasházak, és nem fogadják el, hogy az eddig megszokott életüket is érintő változások nélkül nincs és nem lesz fejlődés.
Azért készült ez a SZÁMVETÉS, hogy bemutassuk, mit tudtunk eddig tenni, és jelezzük: a nehézségek, akadályok ellenére is az Ábrányi Emil programban kijelölt úton haladunk, és annak szellemiségében kívánunk dolgozni ezután is.
ÉRTÉKEINK ÉS FELELŐSSÉGÜNK A VÁROSVEZETÉSBEN
A megváltozott körülmények kiemelten fontos értékké és céllá tették a gondos gazdaként való viselkedést. Mindenekelőtt a város pénzügyeiben kellett olyan fegyelmet és szigort teremteni, amely a költségvetés egyensúlyát biztosítja az elvonások és bevételkiesések ellenére, mint például az ingyenes parkolás, a bérleti díjkedvezmények, a szolidaritási adó stb. Folyamatos az önkormányzat, intézményei és a cégek pénzügyi helyzetének nyomon követése, új módszerekkel sikerült az adóhátralékok jelentős részét behajtani és elkezdődött a szigorúbb ellenőrzés az egyéb bevételek (bérleti díjak, lakbérek) beszedése érdekében. Hasonló gondosságot várunk el az önkormányzati cégektől és intézményektől is, aminek az eredménye pl. a V8 Uszoda és szabadidőközpont esetében már látszik – bár tudjuk, hogy akik korábban élvezték a lazább gazdálkodás előnyeit, azok értetlenül és elégedetlenül figyelik a folyamatot. A pénzügyek rendbetétele azonban mindannyiunk érdeke, ezzel tudunk az elveszett erőforrások helyett újakat teremteni.
A gondos gazda azonban nemcsak pénzben méri a világot. Az önkormányzat számos szolgáltatást nyújt polgárainak, és mi eddig és ezután is elsőbbséget adunk ezek fenntartásának és fejlesztésének. Ez a városlakók biztonságát szolgálja és életminőségét meghatározza. Első lépéseink egyikeként rendeztük a nevelési intézményekben és a hivatalban dolgozók bérét, segítjük az óvónők, pedagógusok, rendőrök lakhatását, jelentős költséggel megoldottuk a Vasvári óvoda azbesztmentesítését, és továbbra is ebben a szellemben kívánunk dolgozni.
Ábrányi Emil Program teljesítésének összesítése
A gondos gazda óvja értékeit, de azt is tudja, min kell változtatni. Az elkészült gazdasági program, a vagyongazdálkodási és turisztikai koncepció fontos iránymutatás és cselekvési terv annak érdekében, hogy szűkösebb állami támogatás, megtorpanó tömegturizmus ellenére gyarapítsuk a városi vagyont és megőrizzük Szentendre vonzerejét.
A gondos gazda nemcsak azzal törődik, ami a törvény által rendelt vagy önként vállalt feladata. Sok olyan szolgáltatás és ügy van, amely nagyon is befolyásolja az itt élők életét, de nem az önkormányzat a feladat ellátója. Vállaltuk és tettük, hogy az ilyen ügyekben – a város érdekeit szem előtt tartva – kezdeményezően lépünk fel. Sok-sok munkaóránkat vette igénybe a belvárosi csapadék- és szennyvíz szétválasztási beruházás, a HÉV állomás fejlesztésének a városfejlesztési koncepcióba illesztése, a városközlekedési szempontok 11-es út felújítási tervébe történő befogadtatása. Rajtunk ez nem fog múlni a jövőben sem, bár tapasztaljuk, hogy az állami szervek nincsenek ösztönözve az érintettekkel való párbeszédre, sőt, nehezményezik, ha ilyen kezdeményezéssel találkoznak.
És végül: tudjuk, hogy az önkormányzat csak a város lakóival partnerségben tud gondos gazda lenni. A városrészi költségvetés, a közösségi tervezés, az önkéntes akciók és közös ünnepeink, eseményeink mind hozzájárulnak, hogy mindannyian felelősséget érezzünk annak állapotáért és sorsáért ami van, és befolyásoljuk azt, ami lesz. Közösen leszünk gondos gazdái a jövő Szentendréjének!
Számunkra a 21. század egyik legfontosabb értéke a részvétel lehetősége az életünket befolyásoló eseményekben. Tudjuk, hogy sokak számára ez csak akkor válik fontossá, ha közvetlenül őket érintő ügyről van szó, egyébként úgy gondolják, azért választanak képviselőket, vezetőket, hogy ők találják ki, mondják meg, mi a jó a városnak. A jelenlegi városvezetés kialakított egy többlépcsős modellt, ami alapján az egyes projektekhez a városlakók véleményét kéri. Úgy alakítjuk át a döntési folyamatokat, hogy a döntés előkészítés dokumentumai megismerhetőek és véleményezhetőek legyenek, ha van rá mód, akkora a döntések közösségi tervezés nyomán szülessenek, sőt, a városrészi költségvetéssel elindultunk azon az úton, hogy a városlakók bizonyos pénzösszeg sorsáról maguk döntve alakítsák közvetlen környezetüket.
A testületi önkormányzás eredményességét, minőségét javítja ez a „közösségi önkormányzás” ami nemcsak eredményes, hanem nagyon sok városi polgárnak fontos. Sok lakó vállalja az ezzel járó munkát, ezért szeretnénk olyan hagyományt teremteni, amely már nem visszafordítható. A következő évek feladata, hogy a szentendrei polgárok tudását, kapcsolatrendszerét szélesebb körben csatlakoztassuk a városvezetéshez. Fejlesszük tovább a témához kötött valamint az állandó jelleggel működő civil szakmai köröket, amelyekben hozzáértő és vállalkozó polgártársaink véleményükkel, javaslataikkal segítik a város fejlesztését, működtetését. A testületi SZMSZ-t már módosítottuk ennek érdekében, a bizottságokat kiegészítettük úgynevezett civil kerekasztalokkal, a belvárosi felújításokra vonatkozó elképzelések megismertetésére pedig az érintettek részére szerveztünk fórumot.
Minden közösség időről időre találkozik a kérdéssel: hogyan tovább? Számunkra érték kulturális hagyományunk és az idelátogatók szeretetteljes fogadása, de nem ragadhatunk le ennél. A jövő Szentendréjének tükrözni kell az új kihívásokat is. Az élhető, szerethető kisváros „zöld”, ötvözi a minőségi épített és természeti környezetet, felkészül korunk legnagyobb kihívására, a klímaváltozás kockázatainak kivédésére, továbbá gyerek- és családbarát. Ezek azok az irányok, amelyekhez kapcsolódóan az eredeti programhoz képest többet kell vállalnunk.
TÉMAKÖRÖK ÉS STATISZTIKÁK
Ábrányi Emil Program egyes témaköreinek teljesítése
A helyi politika és közigazgatás demokratikus megújítását célzó törekvéseink 66,6%-ban teljesen vagy részben teljesültek. A területet érintő programok 18,5%-a folyamatban, 14,8%-még elvégzendő feladat.
A közlekedés minden szereplőjének érdekét figyelembe vevő rendszer megvalósításában célkitűzéseink 57,1%-ban teljesen vagy részben teljesültek. Az elvégzendő feladatok 18,5%-a folyamatban, 14,8%-a még előttünk áll.
A lakosság létszámának növekedésével Szentendrén sem tartott lépést az infrastruktúra fejlesztése. Az agglomerációs településeket sújtó nehézségek enyhítése, felszámolása érdekében tett lépéseink 41,7%-ban voltak teljesen vagy részben sikeresek. A területet érintő programok 16,7%-a folyamatban, 41,7%-a még elvégzendő feladat.
A közlekedés, az egészségügyi ellátás és még sok más területen térségi fejlesztésekre lenne szükség. Ezek összehangolása érdekében tett erőfeszítéseink 71,4%-ban teljesen vegy részben teljesültek. Szentendre polgármesterének kezdeményezésére a Magyar Önkormányzati Szövetség keretében létrejött a Budapest Agglomerációs Tagozat, amely keretet adhat a harmonikus térségi fejlesztés előmozdítására.
Örömteli tény: a város kulturális intézményeinek köszönhetően a szentendreieknek nem kell Budapestre utazniuk ahhoz, hogy színvonalas kiállításokat, filmeket nézhessenek, színházi, könnyű- és komolyzenei események résztvevői legyenek. Szentendre értékrendjében a civil és nemzetiségi kezdeményezések is kiemelt szerepet kapnak. Céljaink ebben a témacsoportban 60%-ban teljesen vegy részben teljesültek. 16% folyamatban, 24% még elvégzendő feladat.
Annak ellenére, hogy rendkívül kedvezőtlenül alakultak a külső gazdasági körülmények, mintegy 45%-ban teljesen vagy részben sikerült teljesíteni a program ezzel kapcsolatos vállalásait, a programpontok mintegy 19%-ának teljesítése már folyamatban van, de még hátra van a feladatok 37%-a.
A klímaváltozás kihívásaira fel kell készülnie a városnak. A program vállalásainak közel a fele teljesült, további 24% részben teljesült, míg a programpontok közel 21%-ának teljesítése folyamatban van, 7%-ot még meg kell valósítani.
Az önkormányzat akkor válik igazán „önkormányzássá”, ha a város polgárai közvetlenül is bele tudnak szólni a városházi döntésekbe, és az ehhez szükséges információkhoz könnyen hozzáférnek. A vállalások mintegy 70%-a részben vagy teljesen teljesült, 20%-a folyamatban van és 10%-a még megvalósításra vár.
Fotó: pixabay/henryleester
