„Mi Szentendrén úgy gondolkodunk, úgy érzünk, úgy cselekszünk, hogy ebből az országból nem hiányozhat senki. Mi Szentendrén úgy gondolkodunk, úgy érzünk, úgy cselekszünk, hogy ebből a nemzetből nem hiányozhat senki. 1848-ról úgy emlékezünk 2026. március 15-én, hogy ez a szeretet forradalma, a lelkiismeret forradalma, a szabadság forradalma és az együttérzés forradalma” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt polgármester ünnepi beszédében. Szentendre ebben a szellemben emlékezett az 1848–49-es forradalomra és a szabadságharc hőseire.

Március 15-én Szentendre több helyszínen rendezett megemlékezésekkel tisztelgett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A program a Sztaravodai úti köztemetőben kezdődött, ahol Petzelt József mérnök, honvéd alezredes sírjánál koszorúztak.

Petzelt József 1848 júniusában lépett be a nemzetőrségbe, ahol tiszti rendfokozatot kapott és a tüzérség parancsnoka lett. Jelentős szerepet vállalt az első Magyar Hadi Főtanoda megszervezésében és vezetésében, nagy érdemeket szerezve a katonai oktatás kialakításában. A szabadságharc leverése után Szentendrére költözött. Sírját 1977-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola emelt díszsírhellyé, azóta minden évben március 15-én tartanak itt megemlékezést. A szentendrei  Petzelt József Technikum és Szakképző Iskola – amely 1988 óta viseli nevét – hagyományaihoz híven idén is részt vett az ünnepségen és az iskola igazgatója tartotta az ünnepi beszédet.

A megemlékezésen közreműködött a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság katonazenekara, a díszőrséget pedig a Petzelt József Hagyományőrző Egyesület huszárai adták.

A 11 órakor kezdődő városi ünnepség résztvevőit a Városháza előtt a katonazenekar zenéje fogadta. Krasznai Vilmos színművész köszöntőjében hangsúlyozta, hogy március 15-e a magyar történelem egyik legfényesebb napja, amikor a szabadság iránti vágy és a nemzeti összefogás történelmi változást indított el. A közönség ezután közösen elénekelte a Himnuszt, majd Krasznai Vilmos Arany János Nemzetőr-dal című versét szavalta el.

Az ünnepségen Fülöp Zsolt polgármester mondott ünnepi beszédet. Kiemelte: 1848 forradalma nemcsak a szabadság kivívásáról szólt, hanem a közösség erejéről is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzet mindenkié, és senkit sem lehet kizárni belőle. A gondolatot Lebstück Mária történetével illusztrálta, aki férfiruhában harcolt a szabadságharcban, és bátorságával a nők társadalmi szerepének változását is jelképezte. A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösség ereje nélkül nem lehet rendezni az ország előtt álló kihívásokat, és csak együtt lehet valódi közösséget és erős nemzetet építeni.

A beszédet követően Krasznai Vilmos Lackfi János Mit kíván a magyar nemzet? című versét adta elő. Az ünnepség a Móricz Zsigmond Gimnázium kisgimnazistáinak műsorával folytatódott. A „Mert ők én vagyok már” című irodalmi–történelmi–zenés előadás középpontjában az állt, hogy mit jelent ma a fiatalok számára az 1848–49-es forradalom öröksége. A diákok Petőfi Sándor és Jókai Mór gondolatai, a 12 pont üzenete, valamint Ady Endre és József Attila versei segítségével teremtettek kapcsolatot a forradalom kora és a későbbi nemzedékek szabadságkereső törekvései között. Az ünnepi műsor a Szózat közös eléneklésével zárult.

A program 12 órakor a Templomdombon, a Petőfi-szobornál folytatódott. A megemlékezést a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület szervezte, Kun Csaba elnök mondott köszöntőt, a műsorban pedig a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub Ezüstfény együttese lépett fel. Koszorút helyeztek el a pártok, társadalmi szervezetek képviselői.

Délután egy órakor a Deák Ferenc utcai Vasvári-szobornál folytatódott a megemlékezés. A hagyományokhoz híven a Teátrum Lakóközösség szervezte az ünnepséget, amelyen dr. Huba Antal mondott köszöntő beszédet, majd a Filibili Asszonykórus adott műsort korabeli dalokkal.  Az ünnepi köszöntő előtt a Templomdombi Általános Iskola hatodikos diákja Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak című versét szavalta. Az eseményen jelen volt Losonczi Lilla festőművész, akinek „Örök március” című alkotása a környék tűzfalán látható, valamint Páljános Ervin szentendrei szobrászművész, aki 2004-ben készített Vasvári Pál-szobrát a városnak ajándékozta.

Az ünnepségsorozat a Székelykapunál zárult. Itt Fülöp Zsolt polgármester mondott köszöntőt, majd a Petzelt József Hagyományőrző Egyesület közreműködésével eldördült a díszlövés. A programot Farkas Tibor hagyományőrző tüzér százados irányításával tüzérségi bemutató, majd a Radetzky Huszár Egyesület szentendrei alegységének látványos lovashuszár-bemutatója zárta.

(Fotó: ef Zámbó Szonja / Szentendre.hu)