Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) tartalmáról

Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) hatályba lépése, valamint Magyarország uniós csatlakozása óta jelentősen erősödött az állat- védelem jogszabályi háttere; a vonatkozóan szabályozás esetenként súlyos szankciók kilátásba helyezésével próbálja az állattartókat a jogkövető magatartás irányába terelni.

A hatályos szabályozás a felelős állattartás elvén alapul, mely az állatokat mint érző, szenvedni és örülni képes lényeket tekinti. Fontos kiemelni, hogy az Ávtv. csupán a jogi környezet kereteit határozza meg, a részletszabályokat kormány- rendeletekben, miniszteri rendeletekben, valamint az állattartás tekintetében önkormányzati rendeletekben találhatjuk meg.

Fontos, hogy az Ávtv. végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2011. január 1-jei hatályba lépésével a jogi környezet alapvetően megváltozott, ugyanis a kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozóan 2011. előtt nem volt országos szintű jogi szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. A Korm. rendelet hatályba lépése óta az önkormányzatok – figyelemmel az Alaptörvény azon rendelkezésére, mely szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal – nem hozhatnak olyan állattartási szabályokat, melyek ellentétesek a Korm. rendelettel.
Az Ávtv. hatályba lépésétől az állatvédelemmel kapcsolatos szabályozás egyre részletesebbé, korszerűbbé vált. A közigazgatási jogban, a büntetőjogban és a szabálysértési jogban is növekszik azon tényállások száma, melyek szankciókat helyeznek kilátásba az állatok védelmét szolgáló rendelkezések megsértőivel szemben. A 2004. évi X. törvény az állatkínzást önálló büntetőjogi tényállásként iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe, a 2008. évi LXXXIV. törvény a bűncselekmény minősített esetét állapította meg, míg az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet megállapította azokat a bírságtételeket, melyeket az állatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértőivel szemben lehet alkalmazni.

Jogszabályi környezet:

Hazánkban a közelmúltban további jelentős jogszabályi változások történtek az állatvédelem területén. Mind az Ávtv-t, mind az egyes állatvédelmi tárgyú rendeleteket, mind pedig a Btk.-t módosították. 2012. január 1-jével hatályba lépett az Ávtv. átfogó módosítása, amely főképpen az ebrendészeti, ebtartási kérdések korszerűsítésére törekedett. 2012. augusztus 1-jével, illetve 2013. január 1-jével átfogó módosításra került a Korm. rendelet is, amely állatvédelmi okokból szintén szigorítja az állattartási szabályokat.

A törvény meghatároz néhány alapfogalmat:

▶ Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;

▶ Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel.

▶ Az állattartás általános szabályai között megtalálható, hogy az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. A törvénnyel összhangban megjelent a 244/1998.(XII.31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról.

A bírság alapösszege tizenötezer forint, azonban a bírság összegéhez szorzók kerülnek alkalmazásra a jogsértés körülményeitől függően.

▶ Például, amennyiben a tartás az ember egészségét, testi épségét veszélyeztette, ötszörös a szorzó, ha az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, hatszoros szorzó kerül alkalmazásra.