Ügyintéző:
Andebank Nagy Csilla (társas vállalkozások)
Nagyné Herczeg Erna (egyéni vállalkozók)
Telefon: +36-26-300-407
E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu
Ügyleírás:
2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat.
Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján https://www.nav.gov.hu/ találhatók ÁNYK formátumban.
Az Önkormányzati Hivatali Portál (továbbiakban: OHP) az önkormányzati ASP rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne. Nyitólap: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap. Az adózó az Elektronikus Önkormányzati Portálon tekintheti meg adóbevallásait, aktuális adószámla egyenlegét.
Szentendre Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési adó beszedési számlaszáma:
11784009-15731292-03540000
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.
Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség 2021. január 1. napjától megszűnt, de továbbra is fennmarad ugyanakkor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti rendelkezés, amely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napon meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.
A 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése:
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az adó alapja:
Az adó alapja (Htv. 39.§) általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az adó mértéke Szentendre városban iparűzési tevékenység esetén a Htv.-ben meghatározott adóalap 2%-a.
Mentességek, kedvezmények:
Mentes a helyi iparűzési adó alól valamennyi háziorvos és védőnő, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység végzésére vonatkozó, az OEP-el kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik. Ennek igénybevétele az adóévről szóló bevallási nyomtatványban történik.
A fent meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
2025. évtől kezdődően mentesül a helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése vagy a 39/B §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot.
Bevallás benyújtás határideje:
Az adózónak helyi iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást jellemzően az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtania.
Bevallást benyújtó személye: Az adózó, vagy képviselője, vagy meghatalmazottja.
Helyi iparűzési adó megfizetése:
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.)
Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).
A befizetésére szolgáló számla neve és száma: Szentendre Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési adó beszedési számla (11784009-15731292-03540000).
Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő 30 nap.
Eljárás díja, illetéke: Az iparűzési adó bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Az adóbevallással kapcsolatos döntések közlése: A helyi iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, a benyújtott bevallással kapcsolatos határozat nem készül, az adózó folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.
Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke:
A helyi iparűzési adót az adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie önadózás keretében, a benyújtott bevallással kapcsolatos határozat nem készül.
Illetékességi terület: Szentendre
Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.
2023 január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új rendszere.
A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozót tehát a főszabály szerint:
- nem terheli helyi iparűzési adóalap-megállapítási, bevallási kötelezettség;
- az adóalap tételes összegére tekintettel az adóalapot nem kell megosztania a települések között;
- adóelőleget évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetni;
- ha bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
Az új szabályoknak köszönhetően az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapításra minden olyan vállalkozó jogosulttá válik, amelynek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg
- a 25 millió forintot;
- a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].
Ezen feltételeknek megfelelő vállalkozót (iparűzési adóalanyt) – a Htv. alkalmazásában, a törvény fogalomhasználatának megfelelően – kisvállalkozónak kell tekinteni.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi a rá vonatkozó bevételi korlátot, akkor nem tekinthető Htv. szerinti kisvállalkozónak és nem állapíthatja meg iparűzési adóalapját a Htv. 39/A. § szerinti módon. Ekkor az adóévet követő évben benyújtandó adóévi bevallásában vagy az általános szabályok (Htv. 39. §) szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét, vagy, ha az adózó a kisvállalkozói adó (KIVA) alanya, úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalapmegállapítást is.
Az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának bejelentése
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választását annak alkalmazása első adóévében kell bejelenteni az alábbiak szerint:
- az adóévet megelőző évben működő vállalkozó – amennyiben az adóévben egyszerűsített iparűzési adólap-megállapítást kíván alkalmazni – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelenti be;
- az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévére is alkalmazhatja a tételes adóalap-megállapítást, amit majd csak az adóévet követő adóévben az adóévről benyújtandó adóbevallásán kell jelölni;
- a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia). Mindezt a bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.
A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszer választására vonatkozó döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.
A módszer megszüntetésének bejelentése
Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak.
E bejelentéssel egyidejűleg az adóévre adóelőleg bevallására köteles (hiszen e döntése eredményeként újra az általános előleg-szabályok válnak irányadóvá), a bevallott adóelőleg megfizetése két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.
Adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés
Az új tételes adóalap-megállapítás alkalmazásával a kisvállalkozó nem jogosult további törvényi vagy önkormányzati rendeleti adómentességre (az adóalap részleges vagy teljes csökkentését eredményező rendeleti szabály) adókedvezményre (a rendelet alapján az adó teljes vagy részleges csökkentésének lehetősége), vagy adócsökkentésre (pl. a Htv. szerinti, útdíjjal összefüggő adócsökkentés).
Az adó bevallása
A kisvállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli az adóévről, ha
- az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét;
- a megfizetett adóelőleg összege magasabb és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.
A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására köteles az adóévről, ha
- a Htv. szerinti tételes adóalap is magasabb lesz az adóévben, mert az adóévi bevétel az előző adóévi bevételhez képest annyival több lett, hogy a következő bevételi sávhoz tartozó adóalapot kell alkalmazni, ennélfogva az adóévi adóelőleg kevesebb, mint az adóévi adó;
- a megfizetett adóévi adóelőleg összege magasabb, mint az adóévi adó, mert a kisvállalkozó bevétele csökkent, és a kisvállalkozó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését kéri;
- a vállalkozó megszűnik, megszüntetik vagy az egyéni vállalkozás szünetel, illetve, ha év közben a telephelyet megszüntetik, vagy székhely áthelyezés történik.
Az adóelőleg, az adó fizetése és esedékessége
Az adóévi adóelőleget – a Htv. adóelőlegre vonatkozó 41. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdéseitől, valamint az Art.-tól eltérően – a Htv. speciális rendelkezése alapján az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves esetén május 31-ig) kell megfizetni. Ennek összege az előző adóévi adó összegével egyezik meg.
Az adófizetés
Amennyiben a kisvállalkozó az adóévről (az adóévet követő adóévben) bevallás benyújtására nem köteles vagy az adóévben fizetett adóelőleg több volt, mint az adóévi adó, akkor nem köteles az adóévet követő évben adót sem fizetni. Ebben az esetben az adóévben (és egyben az adóévre) fizetett adóelőleg válik az adóévi adó összegévé.
Adót akkor kell fizetni, ha az adóévi adóelőleg összege kisebb, mint az adóévi adó összege. Ez tipikusan akkor következik be, ha a vállalkozó adóévi bevétele meghaladja az előző adóévére vonatkozó bevételi sáv felső határát. Az adófizetés esedékessége az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, általános esetben az adóévet követő év május 31-e.
A Htv. 39/B. § (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig (május 31-ig) kell megtenni az adóhatóságnál.