Gépjárműadó

Ügyintéző:
Tállai Tiborné
Telefon: +36-26-300-407
E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény értelmében a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021. január 1. napjától az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el.

A 2021. évtől kezdődő gépjárműadó kötelezettségekről a NAV szolgálhat felvilágosítással, további információ NAV honlapján érhető el:

https://nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Gepjarmuado__mi_valto20201222.html

A gépjárműadó mentességre, kedvezményre, szüneteltetésre vonatkozó bejelentéseket a NAV-hoz kell benyújtani.

A 2021. január 1-jét megelőző időszakot érintő gépjárműadó ügyekben azonban továbbra is Szentendre Város Önkormányzati Adóhatósága rendelkezik hatáskörrel.

A 2020. december 31. napjáig fennálló gépjárműadó fizetési kötelezettséget a Szentendre Város Önkormányzat 11784009-15731292-08970000 Gépjárműadó fizetési számla javára kell teljesíteni azonban a teljes gépjárműadó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

A gépjármű üzembentartójának, ennek hiányában tulajdonosának továbbra sem kell majd a változásokról adatbejelentést tenni az állami adó- és vámhatóság felé.

A változások nem befolyásolják a gépjárműadó alóli mentességeket. Az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én nyilvántartott adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára.


Ügyleírás:

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki a következő járművekre:

  • a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
  • a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
  • a négykerekű segédmotoros kerékpárra,
  • a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre,
  • a munkagépre,
  • a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre,
  • a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva

Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adó alanya

  • főszabály szerint az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.
  • Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
  • Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel,
  • Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.
  • Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
  • Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
  • Az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napja. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Mentességek, kedvezmények:

Mentes a gépjárműadó alól

  • a költségvetési szerv,
  • az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  • az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
  • az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
  • a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  • a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
  • a környezetkímélő gépkocsi,
  • az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
  • az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Adókedvezmény

  • 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
  • 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
  • Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, adókedvezményre jogosult.
  • Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre – az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított – fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre – az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a. Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt – kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz. Az adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

A gépjárműadó alapja:

  • Személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.
  • Az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
  • A tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
  • Nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

A gépjárműadó mértéke:

  • Személyszállító gépjármű esetén:

1) gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

2) gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

3) gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

4) gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

5) gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

  • Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

1) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,

2) az 1pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

  • Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely vagy a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

Az adóztatási feladatokat az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.

Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március 15. napjáig, valamint szeptember 15. napjáig fizeti meg.

 

Adatbejelentést benyújtó személye: Általános esetben az önkormányzati adóhatóság az adót kivetéssel állapítja meg, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján. Az adóalanynak a törvényben meghatározott mentességi feltétel teljesülése vagy megszűnése estén, valamint az adófizetési kötelezettség szünetelés feltételének beálltakor, illetve megszűnésekor a változást követő hónap tizenötödik napjáig adatbejelentést kell benyújtania az önkormányzati adóhatósághoz.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A benyújtó az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Új vagy használt gépjármű vétele, gépjármű eladása, forgalomból való kivonása esetén az önkormányzati adóhatóság felé adatbejelentési kötelezettség nincs. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével (okmányirodában) tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

Az adómentesség, adókedvezmény igénybevétele, illetve szünetelés miatti adatbejelentés az önkormányzati adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be, elektronikus formában, ePapíron, valamint papír alapon levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP) az önkormányzati ASP-rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne: https://ohp-20.asp.lgov.hu/

Felhívjuk figyelmét, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017 évi CLI. törvény rendelkezései alapján az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki/amely az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett. A gazdálkodó szervezetek kötelesek adóügyeiket elektronikusan intézni.

Az eljárás díja: A gépjárműadó előírásával, törlésével kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési határidő: Az általános ügyintézési határidő 30 nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos határozat kézbesítése: Az önkormányzati adóhatóság az éves gépjárműadót az adatszolgáltatás, vagy az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként postai úton vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben mentes az adó alól, az adóhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.

Illetékességi terület: Szentendre

Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke:

A fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de az első fokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet.

Az első fokú határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

A fellebbezési illetéket a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a Szentendrei Önkormányzat 11784009-15731292-03470000 sz. Önkormányzati hatósági eljárási illeték beszedési számla javára kell megfizetni.

 Az eljárás során alkalmazott jogszabályok:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)

Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet

304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről


Nyomtatványok:

Adatbejelentés

 

« 2021. október » loading...
h K s c p s v
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
ked 26

Kovács Margit, a Duna királynője

2019. 04. 06. - 2029. 12. 31.
pén 29

Slow Village // Barlang, Szentendre

október 29.. 20:00 - 22:00