A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett
kérdések és a válaszok

A 2021. november 24-én megtartott közmeghallgatásra – a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata értelmében – a közmeghallgatás napját megelőző harmadik munkanapig írásbeli kérdéseket lehetett feltenni. Az így feltett, valamint a közmeghallgatáson közvetlenül meg nem válaszolható kérdésekre az önkormányzat 15 napon belül köteles válaszolni.

Írásban 20 kérdező küldött kérdéseket, jellemzően egy levélben több kérdést megfogalmazva. A közmeghallgatáson néhány olyan kérdés is elhangzott, amit a helyszínen nem lehetett megválaszolni, az ezekre később, írásban megadott válaszok is megismerhetők az alábbiakban. (A leiratban személyes adatokat nem hozunk nyilvánosságra, adatvédelmi megfontolásokból a név feltüntetése helyett a kérdezőket monogramjukkal jelöltük.)


S. Zs.
2021. október 18. 23:27
Címzett: polgarmester@szentendre.hu 

Tisztelt Polgármester Úr!

A 2021.11.24-i közmeghallgatáson az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni az 5G hálózat szentendrei fejlesztésével kapcsolatosan:
1. Elérték-e már a szolgáltatók 5G-fejlesztései Szentendrét, és ha nem, milyen információi vannak arról, hogy mikor várható ezen fejlesztések szentendrei megjelenése?
2. Tervezi-e a városvezetés kikérni a lakosság véleményét általában a szentendrei 5G-fejlesztésekről, tekintettel a világ számos pontján – így Magyarországon is – előfordult lakossági tiltakozásokra és esetenként a fejlesztések felfüggesztésére (pl. Brüsszeli régió).
3. Tervezik-e a lakosság bevonását az 5G-cellák helyének kijelölésébe – tekintettel a választási programjukban szereplő vállalásukra: „a helyi lakosságot érintő döntésekbe minden érintett lakost és lakóközösséget bevonunk”, valamint arra, hogy 2016-ban a Szentendre 1 bázisállomás áthelyezésével kapcsolatosan Ön előterjesztésben szorgalmazta olyan megoldás keresését, „amely minden érintett fél számára elfogadható”.

Tisztelettel:
S. Zs.


Tisztelt S. Zs.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hivatalos oldalán a vonatkozó legfrissebb hír szerint (Közzétéve: 2020. március 26.):
    “Március 26-án rendezte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciák árverését, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével. Intenzív verseny bontakozott ki: a licitáló vállalatok összesen 128.490.000.001 forint értékben vásároltak három frekvenciasávban tizenöt évre szóló használati jogosultságot.” (nmhh/cikk >>>)
    A hír megjelenése óta eltelt időszakra vonatkozóan az 5G-s szolgáltatások Szentendre térségében várható fejlesztési elképzelések megismerése érdekében tett telefonos megkereséseimre egyedül a Telenor válaszolt: “…a Telenor hálózatfejlesztési terve üzleti titoknak minősül így sajnos nem áll módunkban információt adni arról, hogy mikor fog 5G állomás indulni a térségben.”
  2. Az 5G-s fejlesztések előmozdítása, koordinálása nem feladata az önkormányzatnak, ezt az erre specializálódott vállalkozások végzik, ezért erre vonatkozóan a lakossági véleményének kikérését nem tervezzük. Az 5G-s hálózatok több szempontú bemutatását például a következő linken találja: https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/internet/mobilinternet/5g
  3. Amennyiben a szolgáltatók az 5G-s fejlesztések kapcsán új adótorony építését tervezik, akkor a lakosság véleményét ki fogjuk kérni az ügyben.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Sz. R.
2021. október 28. 8:35
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester úr!

A 2021. november 24-i „közmeghallgatás” során az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1./ Egyeztetett-e a képviselőkkel, kiváltképp Lang András úrral a lakókörnyezetünket érintő bérbeadásról?
2./ Miért nem vonta be döntése előtt a lakóközösséget, hiszen Ön tudta, hogy Szentendrén az adótornyok létesítése
és beüzemelése ellen a környéken élők több esetben már szerveződtek és tiltakoztak?
3./ Melyik toronnyal keverte Ön össze a Pismányi Adótornyot?
4./ Az adótorony bérbeadásának megszüntetéséről és elbontásáról szóló 139/2021.(V.12.) sz. határozata a későbbiek során – jogilag – megváltoztatható, vagy megszüntethető-e?
(Amennyiben igen, akkor számunkra ez semmiféle biztosítékot nem jelent.)

Szentendre, 2021. október 28.
Az adótorony környezetében lakók nevében:
Sz. R.


Tisztelt Sz. R.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Nem egyeztettem, mert nem új adótoronyról volt szó, hanem egy régi adótorony bérleti szerződéséről.
  2. Nem egyeztettem, mert nem új adótoronyról volt szó, hanem egy régi adótorony bérleti szerződéséről.
  3. Itt követtem el a hibát, mert nem néztem utána az adótorony helyének.
  4. Igen, bármelyik Képviselő Testületi határozat, és rendelet is megváltoztatható. Az adótorony bérbeadásának megszüntetéséről és elbontásáról szóló 139/2021.(V.12.) sz. határozatról tájékoztattuk a Vodafone-t. A határozat szerint a szerződés lejárta után a torony bontásra kerül.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


D. Á.
2021. november 2. 14:31
Subject: Re: Közmeghallgatás 2021
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Kérdés a 2021. november 24-i közmeghallgatásra

Tisztelt Önkormányzat!

A város nagyon kedvelt – és különleges hangulatú – strandja volt a pap-szigeti, amelyről mára mindenki elfeledkezett.
Milyen lehetőségek lennének a strand feltámasztására?
Mit engednek meg a környezetvédelmi előírások, illetve a DMRV?
Lehetségesnek tartanak-e valamilyen “csökkentett tartalmú” tervet a medence és a strand újraélesztésére?
A kérdés nem egy lehetséges komplexum létrehozására, gigaberuházásra vonatkozik, hanem olyan “minimalista” megoldásra, amely engedélyeztethető és fenntartható.

Üdvözlettel,
D. Á.


Tisztelt D. Á.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

A Pap-szigeten a strand az ivóvíz kivételi kút védőtávolságán belül helyezkedik el, ezért a strandot be kellett zárni. Ez a jogi helyzet továbbra is fennáll, emiatt továbbra sem lehetséges semmiféle strand fejlesztés. A Pap-szigeten természetközeli, a Pap-sziget ökológiájához igazodó fejlesztéseket tervezünk, pl.: szerződést kötöttünk a Magyar Kajak és Kenu Szövetséggel, amelyhez kapcsolódó munkálatok már el is kezdődtek.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


S. A.
2021. november 10. 19:45
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!
Feleségemmel a tavalyi évben megtaláltuk szeretett otthonunkat Szentendrén és a lehetőségekhez képest igyekeztünk jó helyi lakosként felvenni a fonalat és megismerni a futó Önkormányzati projekteket. Mindezt a lakóközösség támogatásával és azzal a céllal, hogy lássuk, miben fejlődik ez a csodálatos Város, hogy lesz évről, évre egyre élhetőbb.
Megtaláltam az interneten a korábbi választási programjukat (Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program), melyből a következőket emelném ki:
32. – Városi elektromos kisbuszokat állítunk be, melyek segítenek a városi közintézmények megközelítésében. Ezek általános menetrenddel és egyedi hívással is működhetnek.
33. – Végig gondolunk és kidolgozunk egy városi iskolabusz rendszert.
34. – A megépülő új skanzeni tájegység tovább növeli a Skanzen már így is évi 250 ezres látogatószámát. A látogatók döntő többsége közúton közelíti meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. Halaszthatatlan feladat megoldani a Skanzen biztonságos gyalogos és kerékpáros megközelítését.
49. – A beruházókkal minden esetben „településfejlesztési szerződést” kötünk, ami egyértelműen tartalmazza a terheléssel járó kompenzációt. E mellett a beruházók aránytalan úthasználatát (amikor például frissen elkészült utcába passzívan szemléljük, hogy mi történik hajtanak be a 30 tonnás mixerek) településfejlesztési hozzájáruláshoz kötjük.
Az így befolyt összegek egy külön útalapba kerülnek.
Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy legyenek kedvesek a következő kérdéseimre választ adni a 2021. november 24-i közmeghallgatáson:
Az Ábrániy-program 32. sz. rövid távú vállalása volt városi elektromos kisbuszok beállítása, amelyek általános menetrenddel és egyedi hívással is működnek. Hol járnak ezek a buszok?
Hogyan áll az Ábrányi-prgram 33. sz. rövid távú vállalása, a városi iskolabusz rendszer kidolgozása?
Mi valósult meg az Ábrányi-programban rövid távra vállalt 34. sz. intézkedésekből, hogyan oldották meg a Skanzen biztonságos gyalogos és kerékpáros megközelítését?
Az Ábrányi-program 49. sz. rövid távú vállalása alapján hány településfejlesztési szerződést kötöttek, és mennyi úthasználati hozzájárulást szedtek be a külön útalapba?
Közreműködését előre is köszönöm!
Üdvözlettel,
S. A.


Tisztelt S. A.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Most lettek elérhetők azok a pályázatok, amelyekben a közösségi szolgáltatók tudnak elektromos kisbuszokat beszerezni. Erről egyeztettem Fónagy János úrral, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárával, aki a Volánt felügyeli, és aki arról tájékoztatott, hogy a Volán pályázik ilyen buszokra. Bízunk benne, hogy ezek a buszok Szentendrén is hamarosan megjelennek.
  2. Egyeztettünk a Váci Tankerülettel, hamarosan a lakosságot is tájékoztatjuk, és felmérjük az igényeket. A szentendrei iskolabusz rendszer tervezése folyamatban van.
  3. Egyeztettem Cseri Miklóssal a Skanzen főigazgatójával is közös pályázat benyújtásáról, kiemelten a Skanzen területén hamarosan megépülő Erdélyi tájegység biztonságos megközelítéséhez kapcsolódóan.
  4. Már egy ilyen településfejlesztési szerződést kötöttünk 40 mFt értékben a Katolikus Óvoda építése kapcsán. Ennek keretében a Fürj utca továbbépítése, járda és parkoló kialakítása történik meg az óvoda környékén.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Cs. E.
2021. november 14. 19:56
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!

Feleségemmel 18 éve élek Szentendrén a Rózsa közben és sajnos azt látom, hogy városunkban a fejlődés megállt, sőt bizonyos területeken visszaesés van! A TÉSZ2000 választási programjában szereplő két pont különösen érint minket, ezért kérdéseim az Ábrányi Emil terv pontjaihoz:

30. Átgondoljuk a városon belüli közösségi közlekedést. Sűrűbb járatokra van szükség, esőbeállókkal, buszöblökkel, kiépített és megvilágított, védett gyalogos megközelítési útvonalakkal/járdákkal. A szentendrei közoktatásban tanulók és dolgozók számára ingyenessé tesszük a tömegközlekedést.

Kérdés:
Mi valósult meg az Ábrányi-programban rövid távra vállalt 30. sz. intézkedésekből, különösen, hogy ingyenessé teszik a szentendrei közoktatásban tanulók és dolgozók számára a tömegközlekedést?

108. Monitoring rendszert építünk ki: levegő-, zaj-, pollenszennyezés- és hőmérsékletmérés. A város fő gyűjtőútjainak éppen aktuális forgalmi helyzetét nyomon követhetővé tesszük

Kérdés:
Mi valósult meg az Ábrányi program 108. sz. rövid távú intézkedése keretében vállalt monitoring rendszerből: a levegő-, zaj-, pollenszennyezés- és hőmérsékletmérésből, hol láthatók ennek eredményei, hol követhető nyomon a város fő gyűjtőútjainak éppen aktuális forgalmi helyzete? ( Úgy tudom a PMKH mérést végez a Rózsa közben )

Szíves válaszát várva!

Köszönettel:
Cs. E.


Tisztelt Cs. E.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. 2022. januárjában Képviselő Testületi döntés várható, amelyben a szentendrei lakcímmel rendelkező tanulók és dolgozók számára a buszos tömegközlekedést a városon belül ingyenessé tesszük.
  2. A HÉV felújítása kapcsán a Rózsa utcai övezetnél zajvédő fal építését írtuk elő, amelyet a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) tervei közé felvett. Hosszútávú együttműködési megállapodást kötöttünk a Szent István Egyetem Tájépítész és Település Fejlesztési Kar – Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékével a szentendrei közterületek felmérésére. A 11-es út és a város fő gyűjtő útjainak felújításához kapcsolódóan a hely adottságait figyelembe véve zaj és por csökkentő növények illetve tájépítészeti műtárgyak kerülnek kialakításra.. A mérőműszerek telepítésének folyamatát még nem indítottuk el.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


K. P.
2021. november 14. 13:46
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Fülöp Zsolt polgármester úr!

Mivel valószínüleg nem tudok részt venni a 2021 november 24-i közmeghallgatáson ezért írásben a következő kérdéseket tenném fel, amire várnám válaszát.
Mivel eltelt két év a választások óta ezért az Ábrányi program rövid távú vállalásairól kérdezném.
1. 46. számú rövidtávú programpont
A városképet markánsan meghatározó közterületek arculatát és a zöldterületeket példamutató módon szabályozzuk. A városrészi eljárás keretén belül az egyes utcákra is hozunk zöldterületi szabályozást. Szentendre arculatának ápolása önkormányzati feladat
Kérdés: mely utcákra készült zöldterületi szabályozás?
2. 92. számú rövidtávú programpont
Gyerekbaráttá formáljuk Szentendrét: járdákat építünk, figyelünk útjaink állapotára, biztonságos tereket alakítunk ki. Szentendre valóban járható lesz babakocsival, kerekesszékkel, „gyermekjárművekkel”.
Kérdés: hány méter járdát formáltak gyermekbaráttá, hány négyzetméter biztonságos teret alakítottak ki, valóban járható-e már Szentendre babakocsival, kerekesszékkel, „gyermekjárművekkel”? Melyek ezek a közterületek.
3. 134. számú rövidtávú programpont
A képviselők, alpolgármesterek és polgármester vagyonnyilatkozatai visszamenőleg is elérhetők lesznek. A vagyonnyilatkozat-tételt kiterjesztjük a városi intézményvezetőkre is. Kérdés: megtörtént e a vagyonnyilatkozatok közzé tétele, és ha igen hol érhetők el az intézményvezetők vagyonnyilatkozatai?
4. Egy személyemet érintő kérdés
A Szmolnica sétányon lakom. 1988-ban a sétányon lévő társasházunk telkét a legmagasabb pismányi telek árán vásároltuk meg azzal al ígérettel, hogy összes közmű, járda, parkolóbővítés az önkormányzat vállalása. A sétányt le is betonozták 1989 januárjában -20 celsius fokban 15 cm-es betonréteget leterítve a földre. A parkoló bővítését lakossági nyomásra petíció és az itt lakók segítségével sikerült elérni. A sétány nagyobb részét az előző önkormányzatok leburkolták, de kimaradt a Szmolnica 9-től terjedő szakasz egészen a 11-es számú épület nyugati sarkáig. Ma már 32 év után helyenként föld van a betonréteg helyett. Balesetvészélyes és nehezen járható ez a szakasz. Kérdés: Be lehet e illeszteni a 92 számú az Ábrányi tervben szereplő ígéret alapján a rendbetételét ebben a ciklusban a hátralevő három esztendőben.
Amennyiben lehetséges várom a válaszát.
Üdvözlettel
K. P.


Tisztelt K. P.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. A készülő új, Szentendre Építési Szabályzat a jelenlegi jogi keretek között a városrészek arculatát szabályozza. Zöld területi szabályozás készült a fő gyűjtő utakra pl. a Kálvária út tekintetében, Mint bizonyára észlelte, ennek kialakítása elkezdődött, sőt egyes szakaszai megvalósultak.
  2. A programnak ezt a részét még nem tudtuk elindítani, de továbbra is célunk ennek a programnak a végrehajtása is a város anyagi teherbíró képességének figyelembevételével.
  3. Az önkormányzati rendeletet módosítjuk, a képviselők, az alpolgármesterek és a polgármester vagyonnyilatkozatai visszamenőleg is elérhetők lesznek. A jelenlegi törvényi szabályozás a vagyonnyilatkozat-tétel kiterjesztését a városi intézmény-vezetőkre kötelezően nem teszi lehetővé, ezért megkérjük őket, hogy önkéntes alapon tegyenek nyilatkozatot. A rendeletetet 2022. januárjában fogjuk módosítani, addig is a polgármester vagyonnyilatkozatai elérhetők a honlapon.
  4. Közösségi tervezés keretében felül fogjuk vizsgálni a Püspökmajor lakótelep úthálózatát, járda-hálózatát és zöld területeit, hiszen a 70-80-as években megtervezett közterületek felülvizsgálata elkerülhetetlen. A felülvizsgálat végeztével ezen járda szakaszt is tervezzük felújítani.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Sz. Á.
2021. november 12. 17:10
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!

42 éve élek Szentendrén jelenleg a csillag köz méhész utca között. A területen nincs fejlődés, sőt bizonyos területeken visszaesés van. Az utcában a sövényt a lakókkal nyírtuk meg, mert már az útra borult. Az utcában rengeteg a szemét amit szintén a környező lakosok takarítanak.

Az Ábrányi Emil terv teljesülésével kapcsolatban két kérdésre kérném a választ:

  1. Közép- és hosszútávú helyi klímastratégiát, és az abból fakadó alkalmazkodási stratégiát dolgozunk ki.

Kérdés:
Hol ismerhető meg az Ábrányi-program 109. sz. rövid távú vállalása szerint elkészült alkalmazkodási stratégia? Hogyan vonták be ennek elkészítésébe a lakosságot? Hernádi Krisztina plagizálási botrányának lett e valamilyen jogi/személyi következménye?

  1. Előtérbe helyezzük a környezeti nevelést, segítjük a pedagógusokat abban, hogy a környezeti nevelés során kézzelfogható élményt tudjanak nyújtani a szentendrei diákok számára.

Kérdés:
Az Ábrányi-program 111. sz. rövid távú vállalásának megfelelően, hogyan helyezték előtérbe a környezeti nevelést, hogyan segítették a pedagógusokat, hogy a környezeti nevelés során kézzelfogható élményt tudjanak nyújtani a szentendrei diákok számára: Külön kérném kiemelni Hernádi Krisztina ügyét!

Köszönettel:

Sz. Á.


Tisztelt Sz. Á.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi  tájékoztatást adom:

1. Szentendre Klímastratégiáját  2021. áprilisában fogadta el a Képviselő Testület, ami az alábbi linken érhető el: https://szentendre.hu/wp-content/uploads/2021/04/SZENTENDRE-VAROS-KLIMASTRATEGIAJA.pdf 

A Klímastratégihoz illeszkedően a városrészi közösségi tervezés folyamatából számos javaslat érkezett. A Klímastratégiához szorosan kapcsolódó első intézkedés a “European City Facility “Városok a városokért” – Fenntartható energetikai beruházások ösztönzése Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre területén” címmel elnyert energetikai fejlesztéseket előkészítő pályázat keretében a Püspökmajor lakótelep fűtését és melegvíz ellátását biztosító rendszer, valamint a Városi Szolgáltató épületére helyezett napelem rendszer, továbbá egy napelempark tervezése valósul meg 2022-ben.

Hernádi Krisztina nem plagizált.

2. Ezzel még adósak vagyunk, de biztosak vagyunk abban, hogy Szentendre épített és természeti adottságaira épülő környezeti nevelési együttműködéseket tudunk a jövőben kialakítani az iskolákkal és a diákokkal.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Cs. A.
2021. november 15. 18:33
Címzett: polgarmester@szentendre.hu
Másolatot kap: laarne.szaniszlo.eva@szentendre.hu

Tisztelt címzett!

Láárné Szaniszló Éva képviselőt kérem segíteni abban, mert személyesen nem tudok részt venni a közmeghallgatáson, hogy kérdéseim megválaszolásra kerüljenek.
1. Szentendre és Vidéke legújabb lapszámában megjelent cikkre reagálva, melyik forrásból következtette le a következő kijelentésében szereplő adatokat?
„Míg az ország adóbevételéből Németországban hetven, Ausztriában negyven, Magyarországon mindössze öt százalék jut az önkormányzatoknak – hangsúlyozta Fülöp Zsolt a települések finanszírozási nehézségeiről szólva a Szentendre és Vidéke legújabb lapszámában.”
Kérem a forrás megnevezését a következő számban megjelentetni a szükséges helyreigazítással együtt! Ugyanis ehhez a témához a következő adatok találhatóak a világhálón Németországra vonatkozóan:
„A szövetségi kormány (42,5 százalék), a szövetségi államok (42,5 százalék) és az önkormányzatok (15 százalék) osztoznak a bér- és jövedelemadón. Hasonló a helyzet a forgalmi adóval is, csak itt az állam kap a legtöbbet (52 százalék körül), a szövetségi államok valamivel kevesebbet (46 százalék körül), az önkormányzatok pedig csak töredékét (két százalék körül).”
https://www.wirtschaftundschule.de/…/steuereinnahmen…/

2. Mit tesz az önkormányzat annak érdekében, hogy az autósok a sebességkorlátozásokat betartsák?
Ugyanis az autósok ca. 90% nem veszi figyelembe a sebességkorlátozó táblákat.
Pl. A Dunakanyar út egy haláltrip a gyalogosok számára. De az egyéb utcákon sem kellemes a gyaloglás, főleg, ha még járda sincs.
Mérőkamerákat kell felállítani is büntetőszabályozást bevezetni!
Ha már a nyugatot utánozzuk, akkor, ami még ott követendő azt kövessük!
Köszönöm a válaszokat!

Cs. A.


Tisztelt Cs. A.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Köszönjük a pontosítást, de sajnos a nagyságrendek helytállóak.
  2. Sajnos a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat sebesség mérést végezzen, erre csak a rendőrség jogosult. Ez is olyan, az önkormányzatokat hátrányosan érintő jogi szabályozás, ami a mindennapi életünket megkeseríti. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége keretében javaslatot teszünk a jogi szabályozás megváltoztatására.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


B. Z.
2021. november 15. 17:10
Címzett: „Fülöp, Zsolt” <polgarmester@szentendre.hu>

Tisztelt Polgármester úr!

Engedje meg, hogy a közmeghallgatásra megismételjem néhány korábbi (2019.12.02., 2020.01.28.) javaslatom vonatkozó, ma is aktuális részletét:
A 11-es út reggeli dugóit jelentősen csökkentené, ha Békásmegyeren, a Hadrianus utcánál lévő, balra kanyarodó sávot meghosszabbítanák, így az ott várakozó autók visszatorlasztó hatása megszűnne. Ugyanez a visszatorlasztó hatás lenne kiváltható a Pünkösdfürdő utca felé, balra kanyarodó sáv meghosszabbításával ill. jobbra, a HÉV átjáró felé kanyarodóknak egy, a fák kivágása nélkül is kialakítható, a 11-es út melletti „sorbanálló” útvonal kiépítésével. Nem véletlen, hogy a közelmúltban 6:00–9:00 között itt megtiltották a jobbra kanyarodást, de ez csak javított a helyzeten, azonban tartós, egésznapos megoldást nem ad. E problémák Békásmegyeren vannak, de jórészt a szentendreieket sújtják, ezért kellene Önnek kilobbyznia a fenti műszaki beavatkozásokat.
A Szentendrei úton a Flórián tér felé az Aquincum HÉV állomásnál lévő buszmegálló a beálló öböl elé (!) van helyezve. Az öböl egy részében taxi állomás van (ahol rendszerint nem áll taxi), amit előrébb lehetne helyezni (van rá hely bőven), mögötte könnyen kialakítható lehet a buszmegálló az öbölben (lásd ITT). A zöldhullámban meginduló autófolyamot így nem akasztaná meg a szélső sávban, az öböl előtt megálló busz.
Pannóniatelep, 11-es útról a Rózsa utcába, balra, nagy ívben lehetetlenség befordulni, ha szemből (a belváros felől) folyamatos a forgalom, csak pirosban lehet befordulni. Korábban (kb. 2016 októberéig) a lámpák úgy váltottak, hogy a belváros felől Bp. felé haladók hamarabb kaptak pirosat, mint a Bp. felől a belváros felé haladók, így volt egy kegyelmi kb. 15-20 másodperc, amíg „szabadon” be lehetett kanyarodni a Rózsa utcába. Kérem, ezt visszaállíttatni szíveskedjék, mert a kereszteződésben heti szinten történnek balesetek, nem beszélve arról, hogy a bekanyarodni szándékozók miatt feltorlódik a belső sávban a sor.
A 11-es út felújítása kapcsán felhívom szíves figyelmét, hogy egy zöldhullámos lámpaprogramláncon belül nem szerencsés egy-egy nyomógombos gyalogátkelős lámpa beiktatása, mert adott esetben leblokkolja a zöldhullámot, ahogy azt adott esetben most is teszi a Bükkös-pataknál.
Időben lobbyzni kell a MAHART-nál annak érdekében, hogy a Bp.–Szentendre(–Visegrád) hajójárat a jelenleginél korábban, ill. a (Visegrád–)Szentendre–Bp. hajójárat pedig később induljon a fővárosból/ba. Ez azért is fontos, hogy a szentendreiek is még életszerű időben tudjanak elutazni hajóval a Dunakanyarba, ill. onnan a jelenleginél később tudjanak visszaérkezni (lásd a MAHART-nak 2021.02.11-én írt, másolatban Önnek is megküldött levelem), Visegrádon – ha fennmarad a körjáratos rendszer – legyen csatlakozás Zebegény felé/felől.
Megismétlem javaslatomat a Bölcsőde köz/Zúzmara utca sarkán álló gyönyörű és egészséges vadgesztenyefa védelem alá helyezésére, mivel gyors válaszuk (2021.05.31.: „A Főkertész … intézkedik a tábla kihelyezését illetően.”) ellenére ez a mai napig nem valósult meg.
Végezetül jelzem, hogy bár 2021.05.31-én úgy tájékoztattak, hogy „a Szentendrei Rendészet vezetője visszajelzett, hogy az utcában már szálló nem működik, így a tábla leszerelésre fog kerülni.”, a Római sánc utcán az Acél utca sarka előtt lévő turistaszálló feliratú KRESZ tábla még mindig ott van.

Üdvözlettel:
B. Z.


Tisztelt B. Z.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Javaslataival egyetértek. Javaslatait eljuttatjuk Budapest Főváros Önkormányzathoz, akivel az agglomeráció közlekedési rendszereinek egységes forgalomirányítási rendszerben való működtetésére irányuló együttműködést alakítunk ki.
  2. Javaslataival egyetértek. Javaslatait eljuttatjuk Budapest Főváros Önkormányzathoz, akivel az agglomeráció közlekedési rendszereinek egységes forgalomirányítási rendszerben való működtetésére irányuló együttműködést alakítunk ki.
  3. Ez a probléma megoldódik, mert külön balra kanyarodó sáv épül ki a az önkormányzat és a Magyar Honvédség segítségével. A városban egységes forgalomirányítás kerül kialakításra, ami vezérli a gyalogos átkelőhelyeket is.
  4. 2021. tavaszán személyesen tárgyaltam Spányik Gábor ügyvezető úrral, aki ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a menetrendet.
  5. Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket, a tábla kihelyezését rövid időn belül pótoljuk.
  6. Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket, a táblát rövid időn belül leszereljük.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


T. I.

2021. november 16. 12:57
Címzett: polgarmester@szentendre.hu 

Tisztelt Polgármester Úr! 

A legutóbbi önkormányzati választások óta fokozott figyelemmel várom a TÉSZ programjában, az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő programban tett sok ambiciózus vállalásuk megvalósulását! Ezek között számos rövid távú vállalás is szerepelt. Az 5 éves önkormányzati választási ciklust tekintve az eltelt 2 év rövid távnak tekinthető véleményem szerint. Sokfelé járok a városban és figyelem a történéseket. Egyes programpontok jobban érdekelnek, érintenek engem is, mások kevésbé. Különösen érdekelne, hogy az alábbi vállalások hogyan teljesültek? 

– Ivókutakat és -csapokat telepítünk, melyeket naprakész térképen is jelölünk. 

– Első lépésként megteremtjük a pályázatok, a beruházások dokumentációjának, a képviselő-testületi döntéseknek és a közbeszerzéseknek a teljes és folyamatos nyilvánosságát. 

– A nyilvánossá tett anyagok adatbázisba rendezve, címkékkel (tag) ellátva hozzáférhetőek, és iktatószám, projektnév, kulcsszavak vagy ügygazda és felelős mentén kereshetők. 

A felsorolt ígéretekkel kapcsolatosan az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni a 2021. november 24-i közmeghallgatáson: 

  1. Hol telepítettek eddig ivókutat és ivócsapokat, összesen hányat, és hol látható az ezeket jelölő naprakész térkép?
  2. Hol láthatók nyilvánosan a pályázatok, beruházások és a közbeszerzések teljes dokumentációi? 
  3. Hol hozzáférhetőek a nyilvánossá tett anyagok adatbázisba rendezve, címkékkel (tag) ellátva, és hogyan kereshetők ezek iktatószám, projektnév, kulcsszavak vagy ügygazda és felelős mentén? 

A válaszokat előre is köszönöm! 

Tisztelettel: 

T. I.


Tisztelt T. I.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi  tájékoztatást adom:

  1. A Városrészi Költségvetés 2021 program kapcsán a Püspökmajor lakótelepen 3 db ivókút került tervezésre, a kivitelezés folyamatban van. Az Ivókutak katasztere elérhető a város honlapjáról: menü >> városinfó >> térinformatika >>térképek >> lakossági információk >> ivokut_kataszter
  2. Az anyagok a törvényi elvárásoknak megfelelően elérhetők a város honlapján: menü >> városháza >> hivatali közérdekű adatok >> III. gazdálkodási adatok vagy V. egyedi közzétételi lista alatt további bontásban.
  3. Az igényelt funkciók kialakítása további fejlesztéseket igényel.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


G. N.
2021. november 16. 22:00
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni a november 24-én sorra kerülő közmeghallgatáson:
1. A szentendrei mentőállomás épülete rendkívül rossz állapotban van. Vitályos Eszter, az EMMI államtitkára ez év májusában azt nyilatkozta (https://szendre365.hu/2021/05/10/vitalyos eszter-a-mentok-mar-tobb-mint-szazharminc-eve-vigyaznak-rank/), hogy a Kormány kész a felújításra, de az önkormányzatnak kell biztosítania egy olyan telket, ahol az új mentőállomás megépítése kivitelezhető, vagy a HÉSZ-t kell módosítania, mivel a jelenlegi beépítési koncepció meghaladja az övezetre előírt maximális beépítettség mértékét. Érdeklődöm, hogy hogyan áll az önkormányzat azóta a telek biztosításával vagy a HÉSZ módosításával, mikor kezdődhet el a felújítás tervezése.
2. A pismányi adótorony miatti lakossági tiltakozást követően Polgármester úr egy nyílt levélben (https://szentendre.hu/az-adotoronyrol-es-a-kozbeszedrol-valasz-a-nyilt-levelre/) azt írta, hogy az adótornyot most (!!!) elbontják, új helyszínt keresnek, ezért nem lesz adótorony a jelenlegi ingatlanon. Mi az oka, hogy a jelenlegi adótorony ennek ellenére ugyanott működik, és ismeretem szerint a következő városvezetésnek kell új helyet találnia az adótorony számára. Arról is kérném szíves tájékoztatását, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy senkinek sem jutott eszébe a szerződésért felelősök közül, hogy előzetesen megkérdezzék a lakókat, amikor választási programjukban azt vállalták, hogy szemléletváltást hoznak, és a lakosságot érintő döntésekbe minden érintett lakost és lakóközösséget bevonnak. Milyen személyi következményei lettek a hibának, és milyen rendszer szintű intézkedéseket hoztak, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő?
3. Polgármester úr és Karácsony Gergely főpolgármester úr 2020 decemberében együttműködési megállapodást írt alá a 11-es út forgalmi viszonyainak javításáért. Milyen közös vagy összehangolt intézkedéseket hoztak azóta, és milyen eredményei vannak az együttműködésnek?
4. Választási programjában azt vállalta, hogy „a TESZ Egyesület nem akar háborúzni a mindenkori kormánnyal”. Ennek ellenére a ciklus kezdete óta rendszeresen részt vesz a „Szabad Városok” és más ellenzéki önkormányzati csoportok tiltakozásaiban, egyik aláírója volt a Vera Jourovához írt petíciónak, és szerepet vállalt az előválasztási kampányban is. Polgármester úr megítélése szerint mennyiben szolgálták ezek az akciók a szentendreiek érdekeit, és találkozik-e mindez a
szentendreiek többségének egyetértésével?

Tisztelettel:
G. N.


Tisztelt G. N.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Egyet értünk, hogy a szentendrei mentőállomás méltatlan a mentőorvosok, és a segítő személyzet elhelyezésére. Az önkormányzatnak nem kell helyet biztosítania, ennek ellenére több egyeztetésen ajánlottunk lehetséges helyszíneket, amelyeket megvizsgált a mentőszolgálat vezetése, de sajnos ezek nem feleltek meg számukra. Legutoljára, egy újabb, nem önkormányzati, és eladásra kínált , üresen álló épületegyüttesre hívtuk fel a figyelmet, amely alkalmas lehet viszonylag kisebb beruházás keretében is a mentőállomás méltó elhelyezésére.
  2. Az adótorony 1997 óta itt áll. Az adótorony a Képviselő Testületi határozatnak megfelelően elbontásra kerül.
  3. A Magyar Önkormányzati Szövetségen belül kezdeményeztük Budapesti agglomerációs tagozat létrehozását, amelynek céljai és feladata, hogy mind Budapest, mind az agglomerációban élő polgárok mindennapi életéhez igazodóan felülvizsgálja az agglomerációs törvényt, a közösségi közelekedéshez kapcsolódó finanszírozási kereteket, vagy pl. az építési jogokhoz kapcsolódó állami és önkormányzati szabályozást. A 11-es úttal kapcsolatosan: sem a Budapest Közút Zrt, sem a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetése nem zárkózott el a közös forgalomirányító rendszer kialakítása elől. Jelenleg hamarosan elindul a 11-es út teljes felújítása, ami magába foglal egy korszerű forgalomirányító rendszert is. A beruházás befejezése után, illetve az ehhez kapcsolódó déli városhatár és az Omszki tó közötti 11-es út felújítását követően lesz mód az érdemi tárgyalások elindítására.
  4. Az ön-kormányzat nevében is azt jeleníti meg, hogy az adott településen élők határozzák meg az adott közösség életének szabályait. Magyarországon a közigazgatás túlzottan központosított, elég csak példaként jeleznem, azt, hogy az önkormányzatoktól elvonták az építéshatósági jogkört, és ezzel lényegében kiüresítették a főépítészi hatáskört. Így fordulhat elő, hogy egy építkezés indulásakor a szomszédokkal együtt csodálkozik rá a városvezetés és a főépítész arra, hogy mi nő ki a földből. Nemcsak a közigazgatás az ami túlzottan központosított, hanem az önkormányzatok finanszírozása is, Az egyes települések fejlesztései nem csak szakmai alapon dőlnek el, hanem jellemzően egy adott párthoz való kötődés alapján. Mint Ön bizonyára észrevette, a TESZ Ábrányi Emil programja ezeknek a központosítási szándékoknak pont az ellentéte, és a döntési folyamatba a szentendrei polgárok minél szélesebb körét vonja be. Ennek megfelelően minden olyan önkormányzati közös kérést, javaslatot, vagy akár tiltakozást támogatok, amelyek azt célozzák meg, hogy az önkormányzatokat érintő törvényeket úgy változtassák meg, hogy az önkormányzatok valóban ön-kormányzatok lehessenek, Ez minden szentendrei polgár érdeke, hiszen csak így szólhatunk bele abba, hogy mit történjen városunkban.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


A. Á.
2021. november 18. 22:37
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!

Hivatkozással a 2011. évi Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 54. §-ában foglaltakra, valamint Szentendre város hivatalos honlapján 2021. október 18-án megjelent – a 2021. november 24-ei közmeghallgatással kapcsolatos tájékoztatásra – az alábbi kérdésekkel fordulok a tisztelt Polgármester Úrhoz.
A „TESZ 2019-2024 – Az Ábrányi Emil városvédő, városszépítő és városfejlesztő program”-ot (https://issuu.com/tesz/docs/tesz_abranyi_emil_program_2019-2024) 2019. szeptember 26-án hozták nyilvánosságra. A program bevezetőjében azt ígérik, hogy „ Programunk Szentendre valós gondjaival, a szentendreieket érintő problémákkal foglalkozik, és nyújt rájuk megoldást”.
Ennek a programnak a „Gyarapodó Szentendre Gazdaságfejlesztés és fejlesztéspolitika” „Rövidtávú intézkedések” részének 87. (pontja) a következőt tartalmazza:
Kidolgozzuk a Pap-sziget rekreációs célú használatának koncepcióját.
Kérdéseim: Mi valósult meg ebből a vállat intézkedésből? Kik, mikor, milyen szervezet(ek) dolgozták ki a koncepciót? A kidolgozott koncepciót hol tették közre, hol lehet megtekinteni?
A 89. (pontban) a következőket vállalták:
Kiemelt figyelmet fordítunk a rekreációs-szabadidős, erdei turizmusra építő vállalkozásokra, kiaknázva Szentendre adottságait. Olyan jogi, intézményi környezetet alakítunk ki, amely segíti az erdei táborok, turistaszállók, pihenő pontok, lovardák, tanösvények és lombkorona ösvények létesítését és működtetését.
Kérdéseim: hol tart az intézményi, jogi hattér kialakítása annak érdekébe, hogy segítse az erdei táborok, turistaszállók, pihenő pontok, lovardák, tanösvények és lombkorona ösvények létesítését és működtetését?
Ezek a jogi, intézményi környezet kialakítására tett lépéseket hol lehet megtalálni?
A 91. pontjában a következőket vállalták:
Újratervezzük a volt Park Tábor területét, és felélesztjük az eltűnt patak ösvényének rendszerét.
Kérdéseim: Mi valósult meg ebben a pontban vállat intézkedésből? Ki(k), milyen szervezet(ek), mikor tervezték újjá a Park Tábor területét? Az újratervezés dokumentumait mikor, hol tették nyilvánossá/közzé?
https://mail.google.com/mail/u/0/?ik=24b649b98b&view=pt&search=all&permthid=thread-f%3A1716803588686884969&simpl=msg-f%3A171680… 1/2
2021. 11. 19. 10:19 Szentendre Város Mail – Tárgy: Kérdések feltevése a 2021. november 24-ei közmeghallgatásra
Megkérdezem, hogy a programban szereplő „rövidtávú intézkedések” jelzős szerkezetben a „rövidtávú” pontosan mit jelent, milyen időtartamot foglal magában? A 2019-től 2024- ig terjedő polgármesteri megbízatásának melyik időszakáig terjed az szakasz, amelyben ezeket a rövidtávú intézkedéseket megvalósítja (vagy legalább elkezdi)?
Várom válaszait.

Tisztelettel:
A. Á.


Tisztelt A. Á.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. A Pap-sziget fejlesztéséről az előző önkormányzatok több tervet készítettek. Volt már a területre vonatkozó szálloda beruházási terv, apartman házak terve, vízilabda akadémia terve is. Az új önkormányzat az Ábrányi Emil Programnak megfelelően nem támogat ilyen fejlesztéseket, hanem a Pap-sziget ökológiai arculatához illeszkedően szabadtéri, sport és rekreációs terület kialakítását támogatja. Ennek első lépése, hogy a Magyar Kajak és Kenu Szövetséggel hosszú távú együttműködési megállapodást kötöttünk, hogy jelentős fejlesztések indulhassanak el. Ennek keretében a szentendrei kajak és kenu vízi-bázis felújítása már el is kezdődött. A Magyar Kajak és Kenu Szövetséggel együtt támogatjuk, hogy a szentendrei vízi élet megújuljon, és mind az iskolai, mind a sport, mind a szabadidős vízi lehetőségek fejlődhessenek. Ennek másik példája, hogy megépült a városi csónakház ami a szabadidős tevékenységeket segíti. A Pap-sziget fejlesztésénél figyelembe vesszük a tulajdonviszonyokat, hiszen vannak magántulajdonok is. A legmeghatározóbb a mindannyiunk által ismert kemping, amit a tulajdonos jelenleg 2 mrd Ft-ért árul. Bízom benne, hogy az új tulajdonossal együttműködve, olyan fejlesztéseket tudunk elindítani, amik lehetővé teszik a további szabadidős és sport tevékenységeket. A tervezés folyamatába bevonjuk a Szentendrei Horgász Egyesületet is. Természetesen nem csak a Pap-szigetet látjuk önmagában, hanem a Derecske városrészt is. Ehhez kapcsolódóan indult el a Pap-szigeti híddal szembeni bolt tulajdonosokkal az egyeztetés a terület használatról és rendezéséről.
  2. Egyeztetést folytattunk a volt Izbégi Park-Tábor vonatkozásában a Magyar Cserkészszövetség képviselőivel.. A tervezés folyamata sajnos megakadt, mivel túlságosan nagy beruházást képzeltek el. Ennek a területnek a fejlesztése továbbra is célunk, keressük a partnereket és a pályázati lehetőségeket. Támogattuk a Dömörkapui turisztikai fejlesztést. a Pilis Parkerdővel együttműködve továbbra is támogatjuk a turisztikai fejlesztéseket, következő ilyen fejlesztés a Lajos.forrási turistaház lesz.
  3. Egyeztetést folytattunk a volt Izbégi Park-Tábor ügyében a Magyar Cserkészszövetség képviselőivel. A tervezés folyamata sajnos megakadt, mivel túlságosan nagy beruházást képzeltek el.
  4. Az Ábrányi Emil Program végrehajtásakor figyelembe vesszük a város anyagi lehetőségeit és természetesen figyelembe vesszük a feladatok fontosságát és sürgősségét is. Az Ábrányi Emil Program támaszkodik a Dumtsa Jenő Városfejlesztési Programra, amiben szintén – ahogy azt az élet hozta – változott a megvalósítás sorrendje. Az Ábrányi Emil Program végrehajtása mindannyiunk közös célja.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


K. K.
2021. november 18. 19:47
Címzett: „Fülöp, Zsolt” <polgarmester@szentendre.hu>

Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Képviselő testület!

Kérdésem, hogy a 11-es Szentendrén belüli felújítása a Várkonyi Zoltán utcába való balra kanyarodás biztonságossá tételét ( kanyarodósáv) is tartalmazza-e.
A 11-es Tyuksodűlői részének járdarendezése is megtörténik ezen projekt keretében? Az út padkája sok helyen eltűnt, így a főút és a járda kvázi egy szintbe került – sok autós a járdára hajtva kerüli ki a balra kanyarodni kívánó járműveket, ami életveszélyes a gyalogosokra nézve – sok kisgyerekes sétál le erre a Duna felé.
Utolsó kérdésem a Várkonyi Zoltán utca alsó szakaszára tervezett járda státuszára vonatkozik, illetve arra, hogy meg tudnának-e ezen a szakaszon valós forgalomcsillapítást valósítani – szintén gyerekek, és az ezen a szakaszon élől miatt.

Válaszukat köszönve,
K. K.


Tisztelt K. K.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. terveiben nem szerepel forgalmi rend változás.
  2. Igen, mind a padka, mind a járda felújítása megtörténik a 11-es út felújítása során.
  3. A kérést forgalomtechnikai szakértőkkel megvizsgáltatjuk, ennek eredményéről tájékoztatni fogjuk.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


B. T.
2021. november 18. 18:58
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Képviselők!

A kampányukban a stop lakópark és stop több betelepülő ígéret hangzott el.
Ehhez képest egyre-másra nőnek ki a lakóparkok, és az amúgy is túlterhelt utakat még járhatatlanabbá teszik.
A Szélkerék utcában ( az Egres úthoz közel eső részén a Nap u-ig . ) Volt kb . 4 lakóház , amit az építési vállalkozó (barátjuk ) felvásárolt és most majdnem 20 lakás lesz !!!
Ez ALAPHANGON IS 25-30 AUTÓT jelent erre a szűk utcára, ahol egymás mellett amúgy sem fér el 2 autó, !! Ha már elkövették ezt az orbitális hibát, hogy ennyi házat engednek felépíteni, akkor miért nem kötelezték a vállalkozót, hogy szélesítse ki az utat, a telek rovására , legalább annyira, hogy a szembejövő forgalom elférjen, vagy az új lakókhoz jövő autós ismerősök valahol megállhassanak a forgalom akadályoztatása nélkül ??? Azok hova fognak parkolni ?. Miért nem figyelnek az élhető városra, a lakókra , a közlekedésre. ?
Máshol, ahol tized ennyi a forgalom, ott 1 telekre egy 2 gyerekes család kis házat épített, és ott egyből kötelezték a családot, hogy a nem túl nagy telkéből 1 m-t adjon le , a majd esetleges ( 15 – 20 év múlva )!!! utcabővítés miatt, annak ellenére, hogy az egész utcában egyforma szinten vannak a kerítések, tehát csak ezé a családé lesz 1 m-el beljebb ?’?!?!?!? Mi ez a fejetlenség , vagy ő éppen nem a baráti kör tagja ? Ráadásul itt alig van forgalom. , és hogy fog kinézni , hogy az egységes utcában 1 telek kerítése 1 m-el beljebb van ????
A Szélkerék utcában ehhez képest óriás telek van , bőven lehetne abból utat szélesíteni, sőt a Nap u-i sarkon, ahova amúgy is szűk helyen teljes derékszögben kell lefordulni, ott sem követelték meg legalább azt, hogy ne derékszögben, hanem lecsapva a kerítést nagyobb fordulási teret biztosítsanak !! Egy nagyobb autónak csak 2-3 Y – forgással sikerül befordulni a Szélkeré u-ról a Nap u-ra , és a kerítés tömött, zárt, nincs kilátás sem !! Ki ellenőrzi ezeket , ha már eszetlenül házépítési engedélyeket adnak ???? Ráadásul az Egres útra ráömlik ez a plusz autótömeg, amely már csúcsidőben, és lassan azon kívül is elviselhetetlen, hiszen az egész Pismány hegy forgalma is ide ömlik be , néha fél órába telik kijutni a 11-es útra. Hol van a logikus várostervezés ????
Hol van a kampányígéret ?????? élhető város , zöld hullám, építési stop ……… ???? ebből semmi sem sikerült.

Üdvözlettel:
B. T


Tisztelt B. T.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Teljesen egyetértek a felháborodásával, az önkormányzatiság megcsúfolása, hogy az önkormányzatoktól elvették az építés hatósági jogkört. és lényegében kiüresítették a főépítészi hatáskört. A Magyar Önkormányzati Szövetséggel együttműködve mindent elkövetek hogy visszaszerezzük azt az alapvető jogunkat, hogy mi szentendreiek dönthessük el, hogy mi és hogyan épülhet városunkban. A jelenlegi jogszabályi keretek között az alábbiakat tettük: (1) módosítottuk Szentendre Építési Szabályzatát, (2) változtatási tilalmat rendeltünk el. A változtatási tilalom hatályba lépését a COVID járványra való hivatkozással a Kormány nem engedi teljesen életbe léptetni. A jelenlegi jogi környezet és a jelenlegi szabályozás szerint szerzett jognak minősül a jelenlegi építési szabályok maximális kihasználása, ennek következtében, ha ma életbe tudnánk léptetni a szigorúbb építési szabályzatot, akkor a bírói gyakorlat szerint 7 év türelmi időt kell biztosítanunk a telek tulajdonosoknak és építkezőknek. A Magyar Önkormányzati Szövetséggel együttműködve ennek a jogi környezetnek a megváltoztatását indítványozzuk, azzal a céllal, hogy az önkormányzatoknak legyen lehetősége kártalanítás nélkül szigorúbb építési szabályokat bevezetni legalább addig, amíg a már szentendrén élők alapvető igényeit (pl. ivóvíz, csatorna, út, járda, gyermekintézmények, egészségügyi ellátás, szociális ellátás) nem tudjuk kielégíteni.
  2. A Szélkerék és a Nap utca kerítéseivel és szabályozásával kapcsolatos kérdéseire a Főépítész fog választ küldeni..

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


M. I.
2021. november 18. 8:21
Címzett: polgarmester@szentendre.hu
Másolatot kap: laarne.szaniszlo.eva@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester úr!

Kérem, hogy az alábbi kérdésekre a november 24-i közmeghallgatásra hivatkozva szíveskedjék konkrét válaszokat adni.
A felsorolt kérdések az önök választási programjában (Ábrányi Emil program) felsorolt rövid távú vállalásokat érintik, s mivel mandátumuk már több, mint két éves időszakra tekint vissza, a megjelölt időtáv releváns.
Az Ábrányi-program 42. pontja így szól: Mivel Szentendre infrastruktúrája nem tartott lépést az elmúlt évtizedek lakosságszám-növekedésével, ezért lassítani szükséges a lakosságszám-növekedést, ameddig az infrastruktúrát nem újítjuk fel és bővítjük. Hol található ez a szabályzat?
A program 45. pontja így hangzik: Új, külön eljárásrendet dolgozunk ki a városrészekre, melynek célja, hogy az egyes városrészekben csak annak a történetével, kultúrájával, hagyományaival, hangulatával és épített környezetével összeegyeztethető épületek épülhessenek. A jelenlegi arculati kézikönyvet kibővítve eljárásrenddé fejlesztjük. Ezzel kapcsolatban, hogy, hogy nem tapasztalható semmilyen aktivitás? A 90.pont az alábbiakat ígéri: Ösztönözzük a kerékpáros turizmust kiszolgáló infrastrukturális beruházásokat. Mikor, hol, hogyan?
93. pont: A kulturális turizmus fejlődéséhez hiányzik a megfelelő mennyiségű hotelkapacitás, ezért ösztönözzük az ilyen jellegű beruházásokat. Milyen ösztönző lépéseket tettek ennek érdekében, s ezáltal, hogy növekedett a hotelkapacitás?
Ez csak néhány kérdés a sok lehetségesből, kérem, szíveskedjék konkrét válaszaival megtisztelni. Hangsúlyozom, hogy kérdéseim kizárólag rövid távú vállalásaikat érintik.
Mivel a közmeghallgatáson – munkahelyi elfoglaltságom miatt – személyesen nem áll módomban részt venni, felkérem Laárné Szaniszló Éva képviselő asszonyt, hogy engem képviselve kérdéseim megválaszolásra kerüljenek.

Üdvözlettel
M. I.


Tisztelt M. I.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. Teljesen egyetértek a felháborodásával, az önkormányzatiság megcsúfolása, hogy az önkormányzatoktól elvették az építés hatósági jogkört. és lényegében kiüresítették a főépítészi hatáskört. A Magyar Önkormányzati Szövetséggel együttműködve mindent elkövetek hogy visszaszerezzük azt az alapvető jogunkat, hogy mi szentendreiek dönthessük el, hogy mi és hogyan épülhet városunkban. A jelenlegi jogszabályi keretek között az alábbiakat tettük: (1) módosítottuk Szentendre Építési Szabályzatát, (2) változtatási tilalmat rendeltünk el. A változtatási tilalom hatályba lépését a COVID járványra való hivatkozással a Kormány nem engedi teljesen életbe léptetni. A jelenlegi jogi környezet és a jelenlegi szabályozás szerint szerzett jognak minősül a jelenlegi építési szabályok maximális kihasználása, ennek következtében, ha ma életbe tudnánk léptetni a szigorúbb építési szabályzatot, akkor a bírói gyakorlat szerint 7 év türelmi időt kell biztosítanunk a telek tulajdonosoknak és építkezőknek. A Magyar Önkormányzati Szövetséggel együttműködve ennek a jogi környezetnek a megváltoztatását indítványozzuk, azzal a céllal, hogy az önkormányzatoknak legyen lehetősége kártalanítás nélkül szigorúbb építési szabályokat bevezetni legalább addig, amíg a már szentendrén élők alapvető igényeit (pl. ivóvíz, csatorna, út, járda, gyermekintézmények, egészségügyi ellátás, szociális ellátás) nem tudjuk kielégíteni.
  2. A korábban elnyert, városon belüli kerékpárút hálózat fejlesztésére kapott támogatást lehetőség szerint betervezzük a 2022-as költségvetésbe, annak ellenére, hogy a Kormányzat újra elvonta az iparűzési adó (IPA) 50%-át.
  3. Támogattuk és segítettük a Rózsaszín-ház hotellé alakítását és a beruházás elindítását, továbbá jeleztük, több befektetőnek és állami szereplőnek a lehetséges hotel fejlesztési helyszíneket. Az önkormányzat saját hatáskörben is növelte a szálláskapacitást azáltal, hogy a városi vendégházat az önkormányzati TDM fennhatósága alá helyeztük és üzleti alapon tettük hozzáférhetővé.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


S. Zs
2021. november 18. 16:34
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Polgármester Úr!

A november 24-i közmeghallgatásra korábban megküldött kérdéseimet az alábbi kérdéssel és javaslattal szeretném kiegészíteni:
1. Milyen nyilvános fórumon lesznek megismerhetők az írásban feltett kérdések, ill. az írásban adott válaszok?
2. Októberben leveleztem Önökkel az elmaradt 2020. évi közmeghallgatásról, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy az elmaradás oka a veszélyhelyzeti korlátozások mellett egy, a Szervezeti és Működési Szabályzatban szereplő helyi rendelkezés is volt, amelyik a november-decemberi időszakra korlátozza a közmeghallgatások megtartását. A levelezés során Önre hivatkozva azt az ígéretet kaptam, hogy felül fogják vizsgálni ezt a helyi rendelkezést. Sajnos ez a novemberi testületi ülésen nem történt meg, ezért most a közmeghallgatás nyilvánosságát kihasználva szeretném megismételni a korlátozás eltörlésére tett javaslatomat. A korlátozás azért is értelmetlen, mivel a rendelkezés évente „legalább” egy közmeghallgatás megtartását rendeli el, ami akár évi több közmeghallgatást is lehetővé tenne, ugyanakkor az végképp célszerűtlen, hogy ezeket mind az említett két hónapon belül kelljen megtartani. Például Budakalász is tavasszal és ősszel tartott közmeghallgatást 2020-ban. Szeretném arra is felhívni a figyelmét, hogy ha a 2020. évhez hasonlóan valamikor ismét előállna olyan helyzet, hogy járványügyi intézkedések miatt hosszabb ideig nem lehetne közmeghallgatást tartani, akkor lehetőség van a közmeghallgatáshoz hasonló nyilvános fórum megtartására is akár online módon, akár irásbeli kérdések és válaszok internetes nyilvánossá tételével – amint azt tavaly számtalan település, köztük a főváros, meg is tette a veszélyhelyzeti idején. Azok az online fogadóórák, amelyekre levelezésünk során hivatkoztak, nem voltak alkalmasak az elmaradt közmeghallgatás pótlására, mivel nem a nyilvánosság előtt zajlottak: magam sem tudtam róluk, pedig folyamatosan figyelemmel kísérem a tájékoztatásaikat, rendszeresen megkapom hírleveleiket is.

Tisztelettel:
S. Zs


Tisztelt S. Zs.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

  1. A város hivatalos honlapján: szentendre.hu, minden kérdést és választ ismertetünk.
  2. A közmeghallgatás során erre már az alábbiakat válaszoltam:

A törvényi szabályozás és az önkormányzat SZMSZ-e szerint a közmeghallgatás nyilvános
képviselő-testületi ülés keretében zajlik. Abban nem gondolkodtunk, hogy ezt egy nem hivatalos képviselő-testületi online konferenciában valósítsuk meg. Ha esetleg újabb lezárás jön, élni fogunk a lehetőséggel, okulva abból, hogy nem csak hivatalos képviselő-testületi, személyes megjelenésben lehet gondolkodni. Hangsúlyozom, ha még egyszer teljes lezárásra kerül sor, lesz online kapcsolattartás. Kiegészítésként teszem hozzá, hogy negyedévente online polgármesteri fogadóórát fogok tartani különböző témákban, ahol természetesen lehet majd egyéb felvetésekkel is élni. Két ilyen alkalomra már sor is került.
Az SZMSZ teljes felülvizsgálata valóban szükséges, jövőre meg is fog történni. A jövőben egy évben nem csak egy közmeghallgatás lesz, hanem kettő, ahogy Budakalászon is. Ennek semmi akadályát nem látom.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


T.I.
2021. november 19. 13:00
Címzett: fulop.zsolt@szentendre.hu, polgarmester@szentendre.hu
Másolatot kap: pilis.daniel@szentendre.hu, „Magyar, Judit” <magyar.judit@szentendre.hu>

Tisztelt Polgármester Úr!
Alpolgármester Asszony és Alpolgármester Úr!
A HKLSE elnökeként az egyesületünket képviselve számos alkalommal kértük a város vezetőit Önöket, legtöbbször Önt polgármester úr, hogy végre minden érintett jelenlétével tartsunk egy egyeztetést a V8 és a HKLSE kálváriájáról. Egyszer s mindenkorra rendezzük el ezt az ügyet.

Írásban közel 20 alkalommal kértem Önöktől segítséget annak érdekében, hogy tények alapján tisztázásra kerüljön, hogy milyen szempontok, utasítások alapján választották ki a V8 bérlőit, mi szerint osztották el a sávokat és milyen megfontolásból teszik tönkre a HKLSE munkáját.
A leveleimre Polgármester úr Ön soha sem válaszolt, egy alkalommal Pilis Dániel 2020.08.17-én) alpolgármester írásban jelezte, hogy megbeszélést kezdeményez az érintettekkel, de sajnos abból sem lett semmi mint ahogyan a gazdasági tanácsadó, Aquapalace Kft, FB elnök Kerti Attila által megígért (2021.01.13., 2021.04.21) szakmai egyeztetésből sem.

Dr Juhász László ügyvezető a megkereséseket azzal hárította el, hogy volt egy megállapodás 2020. szeptemberében amely arra vonatkozott, hogy új egyesület nem bérelhet 15:00-tól 19:00-ig,csak azok bérelhetnek akiknek eddig is volt bérleti szerződése.
Ezzel az ügyvezető többek között kizárta Szentendre 54 éves egyesületét is abból a lehetőségből, hogy a korábbi tízéves áldozatos szakmai munkáját folytathassa a V8 uszodában.

Azt az ígéretüket (2020.09.11. 2020.09.18.) sem tartották be, hogy valamennyi érintett szentendrei sportszervezetet megszólítanak azért, hogy értékeltessék magukat az elfogadott szempontrendszer szerint elsőbbséget élvezve a létrehozandó rangsornak megfelelően bérelhetnek.

A HKLSE 2021.04.19-én megküldte Dr Juhász László ügyvezetőnek a szempontrendszer szerinti információkat. Az ügyvezető mind a mai napig nem értékelte a HKLSE-t és nem készített a bérlőjelöltekről rangsort!

A HKLSE 2021.11.12-én az ügyvezető 2021.05.13-ai „fenntartott ajánlata” szerint sávbérlési igényt küldött meg. Az ügyvezető nem ismeri el az ajánlatát, azt nem tartja érvényesnek és egyetlen esetben sem alkalmazott üzleti konstrukcióval (Túlárazás!) bünteti az egyesületet és az ajánlatától eltérően 50%-al magasabb áron kívánja beengedni a Búvár Nyílt Nap látogatóit (Szentendre Város polgárait.).

Nem folytatom tovább, Ön és munkatársai is pontosan tudják, hogy inkorrekt ahogyan a szervezetünkkel eljárnak.
Kérdések:
1. Miért nem értékelték a szervezeteket az elfogadott szempontrendszer szerint?
2. Miért nem értékelte az Aquapalace Kft. ügyvezetője a jelentkező, bérlőket az elfogadott szempontrendszer szerint?
3. A polgármester és az alpolgármester 2020. szeptemberi egyeztetésen tett ígérete szerint miért nem hívták meg a régi szentendrei szervezeteket a szempontrendszer szerinti értékelésre?
4. Miért nem készült el a szempontrendszer szerint értékelt szervezetek rangsor, ami a bérlési igény kielégítési sorrendjét is meghatározta volna?
5. A HKLSE által, a V8-ba épített búvárbázisát az előbérleti joga ellenére miért nem bérelheti? (Az ügyvezető szerint azért nem bérelhetjük, mert másnak sem tud raktárt adni. Ez nem egy korrekt szakmai megközelítés, mert a HKLSE építette a létesítményt és előbérleti joga van rá!)
6. A HKLSE által szervezett 2021.12.05-ei eseményére, a V8 ügyvezetője miért szabott ki az ajánlatával ellentétes, egyetlen bérlőnél sem alkalmazott túlárazott üzleti konstrukciót?
7. Polgármester Úr! Az online fogadó csetelgetésen kérdésemre azt válaszolta, hogy jelenleg is van a V8 ban régi szentendrei szervezet. Legyen szíves nevezzen meg legalább egy régi szentendrei szervezetet aki jelenleg sávbérleti szerződéssel rendelkezik a V8 ban!

Tisztelettel várom a kérdéseimre a közmeghallgatáson közölt válaszait , de legjobban a kért egyeztetés időpontját amelyre 2021.01.13-a óta várunk!

Üdvözlettel:
T. I.
HKLSE elnök


Tisztelt T. I.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul Dr. Juhász Lászlótól kapott alábbi tájékoztatást adom:

1. Miért nem értékelték a szervezeteket az elfogadott szempontrendszer szerint?
Értékelték a V8 uszodával szerződéses kapcsolatban lévő szervezeteket. Nem értékelték semmilyen más nem közvetlen kapcsolatban lévő szervezetet.

2. Miért nem értékelte az Aquapalace Kft. ügyvezetője a jelentkező, bérlőket az elfogadott szempontrendszer szerint?
Nem kellett értékelni mert nem volt kiírva pályázat, csak az V8 uszodával szerződésben lévő szervezeteket értékeltük és akiknek a kritikus időpontban voltak pálya igényeik, új jelentkező kapacitás hiányában nem kerülhetett befogadásra.

3. A polgármester és az alpolgármester 2020. szeptemberi egyeztetésen tett ígérete szerint miért nem hívták meg a régi szentendrei szervezeteket a szempontrendszer szerinti értékelésre?
Az egységes kritériumrendszer és annak értékelése a kritikus időszak miatti pályaelosztás miatt volt, kapacitás hiányában nem volt lehetőség bővítésre és felmerült az igény, hogy új egyesületeke ne kerüljenek bevonásra a rendszerbe, mert nincs szabad kapacitás.

4. Miért nem készült el a szempontrendszer szerint értékelt szervezetek rangsor, ami a bérlési igény kielégítési sorrendjét is meghatározta volna?
A szempontrendszer elkészült elérhető a honlapon és az értékelés is elkészült, ami a bérlés igény kielégítését meghatározta. Az értékelés és rangsor a szerződés része nem tartozik harmadik félre.

5. A HKLSE által, a V8-ba épített búvárbázisát az előbérleti joga ellenére miért nem bérelheti? (Az ügyvezető szerint azért nem bérelhetjük, mert másnak sem tud raktárt adni. Ez nem egy korrekt szakmai megközelítés, mert a HKLSE építette a létesítményt és előbérleti joga van rá!)
Nem bérelheti mert felmondta (megszűnt) a bérleti szerződés és azóta a V8 uszoda a helyiségeket raktárnak hasznosítja.

6. A HKLSE által szervezett 2021.12.05-ei eseményére, a V8 ügyvezetője miért szabott ki az ajánlatával ellentétes, egyetlen bérlőnél sem alkalmazott túlárazott üzleti konstrukciót?
A V8 ügyvezetője nem szabott ki semmilyen ellentétes ajánlatott, a beérkezett igényre tett ajánlat elfogadásra került, amit a végső megrendelésben a HKLSE -50% kedvezménnyel és egyéb ingyenes belépési igényekkel rendelt, jelenített meg, ami nem volt része az ajánlatnak.

7. Polgármester Úr! Az online fogadó csetelgetésen kérdésemre azt válaszolta, hogy jelenleg is van a V8 ban régi szentendrei szervezet. Legyen szíves nevezzen meg legalább egy régi szentendrei szervezetet, aki jelenleg sávbérleti szerződéssel rendelkezik a V8 ban!
Amennyiben régi KOPÉ (bár Leányfalu a székhely), de nyitás óta van, Elevenek, Szentendrei Egészséges Fiatalok és még sorolható.

Tisztelettel várom a kérdéseimre a közmeghallgatáson közölt válaszait, de legjobban a kért egyeztetés időpontját, amelyre 2021.01.13-a óta várunk!
A kért egyeztetés megrendezés okára nem merült fel új információ. Minden már 2018 óta rendszeresen felmerülő kérdéseire ugyanazok a válaszok és ezt újra megtárgyalni nem hoz újabb fejleményt.
A mostani kérdései is már nem csak itt a köz-meghallgatáson, hanem több esetben is felmerültek és mindig ugyanezeket válaszokat kapta rá.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


K. B.
2021. november 19. 15:48
Címzett: „polgarmester@szentendre.hu” <polgarmester@szentendre.hu>

Tisztelt Önkormányzat!

Izbég Csicserkó városrész százegynéhány, jobbára szentendrei illetőségű magánszemély tulajdonában lévő telkek összessége. Ezen tulajdonosokat évtizedekig azzal hitegette a mindenkori önkormányzat, hogy ezen terület lakóterület lesz. Mind a mai napig megtalálhatók Szentendre város honlapján a területrendezéssel kapcsolatos dokumentumok között azok a szabályozási tervek, amelyek szerint “A településszerkezeti terv I. ütemében lakóterületi fejlesztésre kijelölt területeken a következő sorrendben és területegységeken lehet a fejlesztéseket megindítani: 1. ütem: Egres út alatti 2. sz. fejlesztési terület …. 2. ütem: Csicserko”. Ezek a szabályozási tervek 2017. augusztusáig voltak érvényben, ugyanis az előző városvezetés egy tollvonással megszüntette a tervet elsődlegesen a város túlterheltségére és a hiányzó infrastruktúrára hivatkozva. Ennek ellenére azóta is megállás nélkül csak nő a beépített területek száma, gomba módra szaporodnak még most is – 4 évvel! a döntés után – a lakóparkok, ikerházak.
Az említett Csicserkó terület sarkán megvalósításra kerülő óvodával a belváros autós terheltsége ugyan némileg csökkenni fog, de azt az autómennyiséget most ráeresztik majd a kertvárosias környezetre, mivel a tömegközlekedést nem fejleszti az önkormányzat a területen. (Pilis Dániel 2020. december 11-én az Izbégi Baráti kör nevű facebook csoportban közzétett bejegyzéséhez fűzött kérdésemre „A tömegközlekedésben várható járatsűrítés vagy marad továbbra is (ide is) a pusztán autós megközelítés?” azóta sem kaptam annál bővebb választ mint hogy „Teljesen jogos kérdés. Meg kell vizsgálni a lehetőségeket!”). A sportpálya fejlesztése, tervezett felhasználási módjai további forgalomnövekedést fog generálni Izbég városrészben. Mindezt úgy, hogy a Csicserkó Egyesület felé az egyik érv a lakóterületi fejlesztés elutasítása mellett a túl sok autó. Holott a korábban a területre kidolgozott rendezési terv alapján összesen 120 körüli telek kialakításáról lenne szó. Viszont jelen tervek alapján csak az óvoda létrehozása körülbelül ugyanannyi autót fog napi szinten indevonzani, mint amennyivel Csicserkó területet birtokló családok rendelkezének. Mondjuk 1,5 autó per család, hiszen nem mindenkinek van két autója, az 180. Az alapján, hogy most 4 csoport van 104 férőhellyel a Szent András oviban, 1 csoportra mondjuk 25 gyereket számolhatunk, tehát 6 csoport 150 gyereket jelent, akiket kocsival fognak hozni-vinni, plusz a nevelőtestület autói. Tehát körülbelül ugyanott vagyunk csak az ovi autós “látogatóival”, és még nem számoltuk a sportpálya forgalmát, illetve a további, jövőbeni intézmények látogatóit, hiszen a terület távlati besorolása, miután a lakóterületfejlesztést elvetették, vegyes intézményi.
Véleményünk szerint egy ekkora terület bármilyen célú vegyes intézményi felhasználása teljesen el fogja venni a városrész kertvárosias/falusias jellegét, melyet például a Településképi Arculati Kézikönyv is részletesen leír. Éppen ezért felmerül a kérdés milyen jellegű vegyes intézményi fejlesztést tudna a városvezetés elképzelni erre a területre, ami amellett, hogy illeszkedik a környezetbe, a terület továbbra is falusias jellegébe, nem kompromittálná a városvezetés azon ígéretét sem, hogy az autóforgalom ne növekedjen? Szálloda? Idősek otthona? Üzletkomplexum? Ezek közül bármelyik sokkal nagyobb autós forgalmat generálna, mint a korábbi tervekben szereplő circa 120 család által használt autók. Az Egyesület 2020. év elején Fülöp Zsolt polgármesterrel folytatott megbeszélés során a polgármester felvetette az autómentes lakóövezet lehetőségét, amit azonban 2020. nyarán egy másik megbeszélés során főépítész asszony a jelenlegi jogszabályi környezetben megvalósíthatatlannak minősített. Tehát a kérdésünk, hogy mi az a fejlesztés az Önkormányzat szerint, ami eleget tud tenni mind a távlati VI besorolásnak, mind a 2018-ban az Önkormányzat által megfogalmazott és kiadott Településképi Arculati Kézikönyvben foglaltaknak, illetve a jelen városvezetés vállalásának, hogy ne növekedjen tovább az autósforgalom?

K. B.
Csicserkó Területfejlesztéséért Egyesület elnöke


Tisztelt K. B.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

2017 előtt a terület lakóterület besorolású volt. A 2017-ben elfogadott Település Szerkezeti Tervben a területet intézményi vegyes területi felhasználásra jelölték ki. A 2019-ben a kormányzati jogszabály változása nyomán annyira megszigorodott a lakóterületek kijelölésének feltételei, hogy a mai helyzetben erre gyakorlatilag nincsen lehetőség. A település arculati kézikönyv nem rendelkezik a beépíthetőségről. Az Intézményi vegyes területi felhasználás miatt az intézmények nyilvánvalóan forgalmat fognak gerjeszteni, mint pl. a Katolikus Óvoda felépítése a területen.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


B. T.
2
021.november 19. 21:55
Címzett: polgarmester@szentendre.hu

Tisztelt Képviselő-testület! 

Javasolnám megvitatni a következő kérdést: 

Szentendrén a Pismány hegyen lévő Barackos útnak a buszforduló és a Tegez utca közötti szakaszának fejlesztése: – csatorna 

– szilárd útburkolat és járda megépitése 

Milyen lehetőségeink vannak, illetve amennyiben a lakók hozzájárulnának az útépitéshez , akkor annak mi a konktrét módja, formája és mértéke? 

Az út nagyon rossz állapotban van és az utóbbi időben a rengeteg épitkezés még jobban tönkre tette az útpályát, valamint az üdülőövezet valójában már csak besorolás szerint az, a valóságban szinte az összes házat állandó lakhatásra használják. 

Köszönettel, 

B. T.


Tisztelt B. T.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi  tájékoztatást adom:

Az útépítés lakossági hozzájárulással való megvalósítására városban működő „1+1 Program” adja a kereteket. Ennek első lépéseként tervezési munkákra van szükség, aminek költségei felét a lakosok állják, majd a megvalósítás költségeinek felét ugyancsak a lakosok állják. Az összes költség felének finanszírozását az önkormányzat biztosítja. A részleteket illetően kérem vegye fel a kapcsolatot a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodával.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


M. Á.

BEADVÁNY 2021.11.24.-I KÖZMEGHALLGATÁSRA.

Tisztelt Képviselő testület!

A 2021.11. 17.-i nyilvános közgyűlésen a képviselő testület arról szavazott, hogy a HÉV-nél lévő SPAR üzlet sajnálatos tűzesete miatt a területet miként hasznosítsák.
Jelen helyzet:
– a föld tulajdonosa az önkormányzat
– a felépítmény tulajdonosa a FORRÁS NyRt.
– a felépítmény bérlője a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.
– a SPAR meg szeretné építeni ugyanitt az üzletet (Ezért áll a
bontás, mert addig birtokon belül van.)
– a FORRÁS NyRt. eladná a felépítményt.
– értékbecslés is történt. ( 93 MFt. )

Az önkormányzat pénzhiányra hivatkozva lemondott az elővásárlás jogáról. Erről döntöttek a fent említett közgyűlésen. (10 igen, 4 tartózkodás mellett.)
Fülöp Zsolt polgármester úr 2021.11.03.-i Szentendre és Vidéke helyi lapban Lőrincz Ágnesnek az alábbi nyilatkozatot adta: 11.oldalon „Fontos látni.., hogy az önkormányzatok gazdálkodási szabadságát nagyban befolyásolja az ingatlanokkal való gazdálkodás is. Ez ugyanis nem csupán eladást kellene, hogy jelentsen. Már az előző ciklusban is elmondtam, hogy egy önkormányzatnak stratégiai helyeken vásárolnia kellene ingatlanokat azért, hogy később ott olyan fejlesztések valósulhassanak meg, amelyek a lakosság érdekeit szolgálnák…”
Megjegyzésem: A fent említett helyszín, éppen ilyen stratégiai pont.
A város egyik fontos közlekedési csomópontja. 2023-ban ennek szerepe még növekedni is fog, mert megújul a HÉV, mind a vasúti pálya, mind a szerelvények (alacsonypadlós, akadálymentes és gyorsabb is lesz).

Javaslatom, ha még nem késő.
Az önkormányzat pénzhiánya ismert, de nem akadálya annak, hogy élére álljon egy konzorcium létrehozásának. A KONZORCIUM, bizonyos vállalkozói csoport (jelen esetben szentendrei vállalkozókra gondolok) alkalmi szerződéses együttműködése nagyobb pénzügyi műveletek lebonyolítására, például jelentősebb hitelek együttes nyújtására vállalkozás finanszírozására.
Ez alatt azt értem, hogy az önkormányzat is mint a föld tulajdonosa részese lenne ennek. A befektetőkkel (ennek a konzorciumnak a SPAR Magyarország KFT. is tagja lehetne) egy építészeti vízió bemutatásával közösen terveznének egy olyan szolgáltató és bevásárló központot, ahol a befektető vagy épületrészt kapna a befektetett tőkéje arányában, vagy nyereség érdekében beruház, melyet később értékesít, vagy bérbe ad. Ennek a befektetésnek kicsi a rizikója, ha a hely ennyire exponált. Az önkormányzat itt ügyfélszolgálatot is működtethetne. Ezt a szolgáltatást közel vinné a lakossághoz.
A környező épületek átalakítását is célszerű lenne azok tulajdonosaival is megvitatni. Erre biztosan lehet majd találni eu-s pályázati forrást. Miután a környezet is megújul, itt lesz egy P+R parkoló is a tervek szerint. Ehhez készítettem korábban egy klímabarát parkolóház víziót.
Ajánlom a városvezetés figyelmébe. Lásd: mellékletben

Összeállította: M. Á., a Mindenki Szentendréje Egyesület tagja.
2021. 11. 18.


Tisztelt M. Á.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatásra írásban érkezett fenti levelében megfogalmazottakra válaszul az alábbi tájékoztatást adom:

Köszönettel vettem és figyelemmel olvastam részletes helyzetelemzését és javaslatait.
A konzorciumban való megvalósításra vonatkozó javaslatát továbbítom a Hivatalban működő Fejlesztési csoportnak, aki a HÉV végállomás és Volán buszpályaudvar szomszédságában kialakítható kereskedelmi és szolgáltató központra vonatkozó lehetőségeket elemzik és olyan elképzeléseket formálnak, amelyek nemcsak a szentendreiek, de a járásban lakók életkörülményeit is jelentősen javítják a jövőben.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


H. Á. E.
2021. november 24-i közmeghallgatás során feltett kérdései:

A 11. sz. főút felújítása kapcsán szeretne kérdezni. Amikor az Eper utcából kifordulnak az autók, a SPAR irányából mások pedig felfelé kanyarodnak, köztük kell ugrálniuk a gyalogosoknak, mert más lehetőségük nincs. Ez lesz rendezve? A közlekedéssel kapcsolatban a következő kérdése a Jázmin utcára vonatkozik, amely szintén egy nagyon szűk utca. Ott is sokan ültetnek az ingatlan elé, mindenképpen érdemes lenne lefelé egyirányúsítani a forgalmat. A Körte és a Fenyő utcák esetében is ezt javasolja, amelyek szintén nagyon szűkek. Sok helyen gondozott az ingatlan előtti részek elrendezése, máshol viszont fákat ültetnek és – ami még rosszabb – szúrós bokrokat. Szép a rózsabokor, de mindenkinek azt javasolja, hogy saját kertjében valósítsa meg önmagát. Összefoglalóan elmondja, hogy ezzel a közlekedést nagyban megnehezítik. Még egy apróságot felvet: a pismányi busz Törökvölgyi úti megállójában, a lefelé jövő irányban a buszmegálló táblához helyezték el a kutyakakigyűjtőt.


Tisztelt H. Á. E.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatáson szóban érkezett felvetéseire a szóban elhangzott válaszaimat kiegészítendő az alábbi tájékoztatást adom:

(1) Eper utca gyalogos átkelőhely:
A KRESZ szabályainak megfelelően a kereszteződés teljes egészében megújul, a zebrákat újra felfestik a járdákat felújítják, a 11-es úton járdasziget épül.

(2) Jázmin utca egyirányúsítása:
Az egyirányúsítás csak átfogó vizsgálat alapján nagyobb terület áttekintésével lehet elrendelni, melynek során kijelölésre kell hogy kerüljön egy közeli másik út is amelyen az ellentétes irányú forgalom biztosítható. Kérését a forgalomtechnikai szakmérnök megvizsgálja és abban döntést hoz majd az önkormányzat. Kérjük szíves türelmét!
E-panaszba kérem felvenni, hogy továbbítsam a megfelelő szakmai körnek.

(3) Pismányi busz Törökvölgyi úti megállóban kutyakakigyűjtő:
A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt-ét utasítomi a leszerelésére.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


B. T. szentendrei lakos a 2021. november 24-i közmeghallgatás során feltett kérdései:

Elmondja, hogy a másodikként hozzászóló kedves hölgy felvetette a Barackos út leterheltségét. Fülöp Zsolt polgármester is kifejtette, hogy az üdülőövezet robbanásszerű alakulása a területet lakóövezetté alakította, amit az infrastrukturális fejlődés és a fejlesztések nem tudnak operatívan követni. A lakosok megértik mindezt, de várják, a változást. A Barackos utca felső szakaszáról, a Tegez utca és a Barackos úti buszforduló közti körülbelül 500 méteres szakaszról elmondja, hogy az nincs leaszfaltozva, nincs csatornázva. Mivel Pismány távolabbi része is kezd beépülni, a forgalom jelentősen megnövekedett. Hozzáteszi, ő maga is ott építkezik. Nem költöttek a poros útra semmit, még zúzalékot sem hoztak már vagy két-három éve. A por beteríti a környéken lakókat. Az autók gyorsan mennek, és betonkeverők is használják az utat, hiszen a környező utcák forgalma ide torkollik. Az építkezők ezen a szakaszon szállíttatják az árut – ő maga is. A gyalogosoknak nincs közvilágítás, pedig nagyon sokan gyerekkel, babakocsival, kutyával sétálnak arra, olykor térdig sárban. Pozitívnak értékeli, hogy most már foglalkoznak a felvetett problémával, de véleménye szerint a közeli célhoz egy távoli, években mérhető megvalósítás társul, akkor is, ha sikerül pályázati támogatáshoz jutni. Ha a környező lakossággal felvállalja a feladatot, és az 1+1 program keretében az ötven százalékos önkormányzati támogatást kihasználják az út- és csatornahálózat kiépítésére – úgy tudja, addig nem lehet szilárd burkolatot kialakítani, amíg nincsen csatorna lefektetve –, az Önkormányzat ki tud dolgozni erre egy konkrét ajánlatot? Nem tudja, hogy ilyen esetben közbeszerzési eljárást kell-e indítani. Ha segítséget kapnak, akkor biztosítja a lakóközösséggel azt az anyagi hozzájárulást, ami a megvalósulás feltétele. Stratégiai útvonalról van szó. A Tegez utcával összekötni a Barackos utat pozitívum lenne. Ezzel egyidőben ki kellene helyezni nem csak a megállni tilos, hanem az előzni tilos táblákat is. A busz egy kanyargós úton jár. Lefelé gyorsan jönnek az autók, és ha megáll a busz – nincs kialakítva az öböl, hogy félre tudjon állni –, az balesetveszélyt jelent. Hozzáteszi, az öblök kialakítása tudomása szerint még nincs tervben, és ehhez elegendő hely sincs. Nem véletlenül mondta el mindezt, nap mint nap találkoznak a problémával. Száguldoznak az autók, főleg lefelé. Fölfelé pedig azért, mert az út meredek, és lendületet kell venni. Ha valaki félreáll, kielőzik balról, a kanyarban máris ott a baleset. Összefoglalóan elmondja, hogy nagyon nagy az útszakasz leterheltsége. Megköszöni a hozzászólás lehetőségét.


Tisztelt B.T.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatáson szóban érkezett felvetéseire a szóban elhangzott válaszaimat kiegészítendő az alábbi tájékoztatást adom:

Az aszfaltozáshoz csapadékvíz elvezetés tervezése és építési engedélyeztetés is szükséges, így csak tervezői felmérés és hatósági vélemény után tudjuk pontosítani az adott útszakasz aszfaltozásának lehetőségét. A feladat 1+1 keretben való terveztetésre is lehet pályázni, így javasoljuk tervező megkeresését. Az Önkormányzat 2021. évi költségvetése sajnos nem tartalmazza az út tervezését, így arra vonatkozóan nem tudunk tervezőt biztosítani. Amennyiben az adott útszakasz keskeny és újabb útfelbontás nélkül a csatorna nem helyezhető később el, nem javasoljuk az aszfaltozás elvégzését.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Z. B. szentendrei lakos a 2021. november 24-i közmeghallgatás során felolvasott és írásban leadott felvetései és kérdései:

Tisztelt szentendrei polgárok, Tisztelt testület, Tisztelt Polgármester Úr!
— Szentendre kulturális kincse az itt élő, nagy számú, kortárs képző- és iparművészek csoportja. Azon belül a SzGM egy 41 éve működő, önálló identitású, kollektív műterem, ami országosan is egyedülálló, Szentendrének kulturális hasznot hozó, hatalmas, 41 éves grafikai archívummal rendelkező, híres intézmény, amely 2014 óta, végre méltó helyén, a Művészet Malomban működött idén júniusig.
– A Művészet Malom küldetése nem valósul meg évek óta, a szerencsésen elnyert 242 millió forintból tervezett fejlesztés mennyiben szolgálja az alapítók eredeti szándékát, amennyiben évek óta nincs kortárs szentendrei egyéni és csoportos kiállítás? A romszárnyat direkt így alakították ki, olyan tárlatoknak, mint szobrászati kiállítás és performanszok, stb. A Művészet Malomban uralkodó áldatlan állapotok, mint a beázás, penészedés, rosszul, vagy sehogyan sem működő gépészet, mosdók, ebből a pénzből a Malom többi egységében is felújításra kerülnek? A konferencia-, művészetpedagógiai és rendezvényközponton felül mennyiben szolgálja ez a felújítandó épületrész a kortárs szentendrei művészet bemutatását, terjesztését, ahogyan azt Deim Pál, Korniss Dezső és Chikán Bálint vezetésével az alapító 33-ak akarták 1999-ben? Milyen gazdasági felügyeletet ad a testület és milyen pénzügyi garanciákat kap a múzeum részéről ennek a sok pénznek a megfelelő felhasználása?
– A MűvészetMalomban, az alapítók szándéka szerint helyet kapott, az idén 41 éves, Szentendrei Grafikai Műhelyben több, mint négy hónapja nem készül semmi, ami legutóbb készült, azt külsős vállalkozókkal készíttette, ráfizetéssel, teljes széria rontott példányokkal, végül nem művészi, sokszorosítógrafikai eljárással, hanem lézerprinterrel. A műhelyt teljesen a céljai alá rendelte a Ferenczy Múzeum vezetése, kihagyva az alapító műhelytagságot. Amikor ennek hangot adtam, a státuszomat, melyre mint képzőművészt, nyomdászgrafikust a műhelytagok maguk közül delegáltak, idén júniusban, 11 év után a testülettel átszervezésre és gazdasági okokra hivatkozva megszüntettette a múzeumigazgató, a grafikai műhely önálló identitását elvette és a műhely szakértő mester nélkül maradt. A grafikai műhelyt a felújítandó Ferenczy házba kívánják költöztetni a Művészet Malomból, ahol eddig kifejezetten a műhely céljaira, sötétkamrával, gépészettel és a munkagépekhez szükséges erősárammal kialakított helyiségben működött, ahová a Malom alapítói eredetileg is szánták. – Ennek a felesleges költöztetésnek milyen gazdasági vonatkozásai lesznek? Mennyi közpénz fog erre feleslegesen elfolyni? Ennek a pénznek az áramlását hogyan fogja felügyelni a testület? Szentendrei művész, műhelytag utoljára 2020-ban dolgozott a műhelyben, 2020 ősze óta csak ígérgetést kaptak önálló grafikákra, csoportos mappákra, ami több, mint egy éve nem valósult meg. Mikor kapja vissza 41 éve töretlen, önálló identitását és az alapítók céljainak megfelelő, a műhelytagokat kiszolgáló tevékenységét a grafikai műhely?
– A múzeum megbízásából egy szitanyomó és több külső cég közpénzen a műhelytől független művészeknek készít grafikai mappákat, azokat a múzeum kétes jogi körülmények között árusítja, mivel egy közpénzből gazdálkodó nonprofit intézmény, jegyzett műtárgyat nem árusíthat pro profit galériaként. Hiába rendelkezik kiadói jogokkal, az elkészült grafikák műtárggyá válnak amint a művész aláírja azokat, így más jogi kategóriába tartoznak. Erre az sem mentség, hogy közvetítői díjként könyvelik az így befolyó összeget, hiszen a műhely közpénzből és pályázati pénzből gazdálkodik a műhelytag művészek javára, ugyanis a műhelyt csak részleges fenntartóként jegyzi a város és a múzeum, miszerint a rezsit, a helyet és a műhelymester fizetését adja, minden mást, eszközt, gépeket, nyersanyagot pályázati pénzből finanszíroz a műhelytagság. – Az ilyen jogilag aggályos módon eladott grafikákból származó bevétel miként kerül könyvelve és miként kerül visszaforgatásra, hova tűnik a pénz? Ezeket miként ellenőrzi a testület?
Tisztelt szentendrei polgárok, tisztelt Testület, Tisztelt Polgármester Úr! Kérem felvetéseim, kérdéseim megfontolását és a problémák pártatlan vizsgálatát. Köszönöm a figyelmet.


Tisztelt Z. B.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatáson felolvasott és a helyszínen írásban leadott felvetéseire és kérdéseire vonatkozóan Prosek Zoltántól, a Ferenczy Múzeum Center igazgatójától kapott alábbi tájékoztatást adom:

A Szentendrei Grafikai Műhely létrehozására vonatkozó kezdeményezést 1977-ben szentendrei képzőművészek fogalmazták meg, annak apropóján is, hogy a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK) vásárolt egy nyomdagépet és a Fő tér 20. alatt található belvárosi ingatlan megszerzésére kedvező lehetőséget láttak.

A tervek egy szitanyomó műhelyről, a műveket bemutató kiállítótérről és egy „művészklub” megvalósításáról szóltak.
A múzeum jelenlegi vezetése többek között ezt a koncepciót igyekszik megvalósítani.

1979-ben a PMKK akkori igazgatójának közvetítésével a Pest Megyei és a Városi Tanács, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága, a Művészeti Alap és a Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége a kezdeményezés mellé állt és biztosították a működéshez szükséges költségeket, valamint a Fő téri ingatlant, amelyben létrejött a Szentendrei Műhely Galéria. A Művészeti Alaphoz tartozó Képcsarnok Vállalat működtette az új üzletet, ahova 1981-től galériavezetőnek Erdész Lászlót nevezték ki.
A rendszerváltás utáni időszakban a támogató szervezetek megszűntek, átalakultak, a MAK vezetése pedig a nagy értékű Fő téri ingatlant más célra kívánta hasznosítani, így a műhelynek új helyet kellett keresni.
A hosszú, bizonytalan helyzetet a múzeum jogelődje, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) oldotta meg 2003 elején azzal, hogy a Castrum területén a Pest Megyei Önkormányzat támogatásával átalakított egy épületet a műhely céljára és szervezeti egységeként befogadta a műhelyt.

A múzeum a működéshez biztosította a helyszínt, a műhelymestert, aki közalkalmazottként dolgozott a múzeumban és a múzeum rendszeresen pályázott fejlesztésekre a Nemzeti Kulturális Alapnál.

2014-ben NKA pályázat segítségével (ennek köszönhetően több mint egy évre elhúzódva) a múzeum akkori vezetése a MűvészetMalomban kávézó céljára kialakított, de gazdaságtalanul működő egysége helyére költöztette át a Grafikai Műhelyt, tehát olyan helyre, ami eredetileg nem erre a tevékenységre épült és az is egyértelmű a Malom „megálmodóinak” írásaiból, hogy ott nem számoltak soha vele.

Téves tehát az információ, Deim Pál és művész társai nem a MűvészetMalomba „álmodták” a Grafikai Műhelyt.

A Grafikai Műhely nem egy önálló entitás, soha nem volt önálló szervezet, nem rendelkezett önálló költségvetéssel, eszközparkkal. A művészek társasága nem szerveződött jogi személlyé, soha nem kívántak egyesületté vagy bármely jogi szereplővé alakulni, hanem elfogadták a múzeum biztosította körülményeket.

A múzeum biztosított mindent a működéshez, pl. a műhelymestert, aki közalkalmazottként dolgozott a múzeumban és mint a múzeum alkalmazottja pályázott fejlesztésekre igazgatói hozzájárulással a Nemzeti Kulturális Alapnál.
A megpályázott és megnyert eszközök tulajdonosa a Ferenczy Múzeumi Centrum, illetve Szentendre Város Önkormányzata, mint fenntartó.

A múzeum alapfeladatai körébe nem tartozik bele a Grafikai Műhely tevékenysége, de szakszerűen, költséghatékonyan, a fenntarthatóságot figyelembe véve és a hagyományokra való tekintettel és tisztelve azokat a továbbiakban is üzemeltetni kívánja a műhelyt.

Ennek szellemében és figyelve arra, hogy „közpénz feleslegesen ne folyjon el” a számok szintjén összesítésre kerültek az elmúlt 5 év Grafikai Műhellyel kapcsolatos múzeumi kiadásai.
Megállapítható, hogy a múzeum évente átlagosan 3,5–4 millió forintot költött a műhellyel kapcsolatban.

A kiadások: két tételből tevődtek össze: bérköltségből és eszközök, anyagok beszerzéséből. (A bérköltség 2022. évtől megszűnik.)
Bérköltség:
2016-2020 közötti időszakban évente emelkedően 2.110.000-2.959.000,-Ft + járulékok
Eszközök, anyagok beszerzése:
2016-2020 közötti időszakban évente átlagosan 550e-750e Ft közötti kiadások
Bevételek:
2015-ig a múzeum rendelkezett a Grafikai Műhely fejlesztését, szakmai programját támogató NKA pályázatokkal, 2013-ban 5,73 mó, 2014-ben 3,5 mó, 2015-ben 2,198 mó forinttal.
2016-tól 2020-ig a műhellyel kapcsolatban pályázati támogatásta múzeum nem kapott, és egyéb, a Grafikai Műhely tevékenységével összefüggő bevétele sem volt.

A múzeum gazdálkodását külső szervezetek rendszeresen ellenőrzik, 2021-ben a fenntartó Szentendre Város belső ellenőrzése, az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár egyaránt ellenőrzést végzett és egyik sem tárt fel gazdálkodási, pénzügyi gondokat.

Lipták Mihály (névváltoztatása után: Lászlóffy-Gutt Ervin Mihály) nyomdász, képzőművész időszakában, aki 1980 januárjától dolgozott a műhelyben és a múzeumból vonult nyugdíjba 2013 novemberében, vetésforgóban adták egymás kezébe a kilincset a szentendrei művészek, alkottak közösen „liptákmisivel” és készültek teljes kiállítás anyagokat kitevő kitűnő alkotások.

A múzeum vezetői a műhelymesternek viszonylagos szabadkezet adtak a műhelyben a nyomtatások megszervezésére, a művészekkel való kapcsolattartásra, az alkotásra.

Az utóbbi öt évet vizsgálva a műhelytagsághoz tartozó művészek közül 2016-ban 6 művész, 2017-ben 3 művész, 2018-ban 1 művész, 2019-ben 1 művész, 2020-ban 1 művész dolgozott a műhelyben.

A következő időszak legjelentősebb fejlesztését kezdheti meg a múzeum, mint az épület üzemeltetője 2022-ben a MűvészetMalom középső szárnyában annak a támogatásnak köszönhetően, amelyet az EMMI biztosít több mint 223 mó. ft értékben.
A tervezett beruházás lehetővé teszi, az épület szigetelését, földszintjén olyan többcélú rendezvényterem működjön, ami igazi közösségi térként várja majd a látogatóit, emellett egy korszerű múzeumpedagógiai foglalkoztató is helyet kap majd benne.

A támogatás felhasználásának pénzügyi garanciáit biztosítja, hogy a kivitelezéshez közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, a teljes támogatás felhasználásáról a hatályos jogszabályi előírások szerint kell a múzeumnak elszámolnia.

A 2022 -es szakmai programot, benne az évek óta hiányzó gyűjteményes és kortárs szentendrei egyéni és csoportos kiállításokat a múzeum jövő évi kiállítási tervéből ismerheti meg.

A Grafikai Műhelyt létrehozó művészek eredeti koncepcióját, a műhelyben készült grafikai nyomatok kiállítását és azok bizományosi értékesítési lehetőségét a múzeum 2020-as IKON kiállítótér programja valósítja meg. Ennek keretében rendeztünk kiállítást 2021. évben Balogh László, Haász István és Nádler István munkáiból.

A Grafikai Műhely alapító tagjaival 2020-ban több alkalommal is egyeztetett a múzeum jelenlegi vezetése, a párbeszédet átmenetileg megakasztotta a koronavírus járvány miatt kialakult helyzet. Velük közösen kívánjuk újragondolni a Grafikai Műhely működését, mivel a múzeum jelenleg hatályos szabályzatai között nincs olyan szabályzat, ami a működést leírja és rendezi.

A Műhely Működését szabályozó új tervezetet a múzeum átküldte még múlt év szeptemberében a művészek által delegált vezetőség számára. A vezetőség azóta sem küldte el véleményét a javaslatokkal kapcsolatban.

Az elkészült mappák a művész tulajdonát képezik, amelyből a művész ajándékoz példányt a múzeum gyűjteménye számára és bizományi szerződéssel ad át a múzeumnak értékesítésre további példányokat. A múzeum közvetít a vásárlók felé, a „bevételét” a bizományosi díj képezi.
Ez a lehetőség a korábbi évek 0 bevételi forrásaihoz képest jelentős előrelépést jelent számunkra.
A vállalkozási tevékenység a költségvetési szerv Alapító Okiratában és a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint folytatható. A múzeum Alapító Okirata szerint az intézmény vállalkozási tevékenységének felső határa a módosított kiadási előirányzatának 20%-a. A vállalkozási tevékenységet az intézmény azzal a feltétellel folytatja, hogy a vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti az alaptevékenység ellátását és az abból fakadó kötelezettségek teljesítését.
A múzeum tevékenységébe a kulturális javak gyűjtése, gyarapítása, publikálása és hozzáférhetővé tétele is beletartozik, amelynek érdekében állandó és időszaki kiállításokat rendez, közművelődési programokat kínál. A Ferenczy Múzeumi Centrum a helyi és a városhoz kötődő művészek számára bemutatkozási lehetőséget biztosít, velük együttműködésben
a művészek munkásságát,
továbbá a Grafikai Műhelyében a művészekkel együttműködésben elkészített művészeti mappákat
megismerteti – a közgyűjteménybe kerülő példányokon túl készített további – művészeti mappákat közvetíti, kiegészítve ezzel az egyéb bevételeit.
A múzeum részéről ezen vállalkozási tevékenység folytatása jogszerű, mert az alaptevékenységének ellátását nem veszélyezteti, az Alapító Okiratában maximált mértéket nem haladja meg és gazdaságilag eredményes.

Közgyűjteményi műtárgyak árusítása, ezt minden jelenlegi és volt múzeumi alkalmazott tudja, hogy természetesen nem történik, a múzeum a közgyűjteményét védi és lehetőségei szerinti gyarapítja.
A művészek számára a bemutatkozási lehetőség biztosítására, a velük való együttműködésre a vonatkozó jogszabályokban és az alapdokumentumokban rögzített szabályos múzeumi tevékenység keretein belül kerül sor.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


K. J.. szentendrei lakos a 2021. november 24-i közmeghallgatás során feltett kérdései:

Tyúkosdűlői közlekedés és szennyvízelszállítás
K.J. lakos: Elmondja, hogy a Kada-csúcs környékéről, Tyúkosdűlőről jön. Elsősorban az útjavításokkal kapcsolatban szeretne kérdezni. Amint azt már több lakossal az előző polgármesternek is jelezték, ami folyik, az nem útjavítás, hanem útjavítgatás. Ha az önkormányzatnak nincsen pénze, akkor miért nem ügyelnek arra, hogy a kivitelező ne minimális aszfaltot rakjon le, hanem annyit, amit fél év, vagy két hónap múlva még nem járnak ki az autókkal. Nem csak a lakosok személyautóiról van szó, hanem kukásautóról és más nagyobb járművekről. Megoldás lehet, ha nem engedik be a nagyobb autókat az építkezéshez, annak ellenére, hogy valakinek van rá engedélye, hiszen azért vette meg a telkét, hogy azon építkezzen. Minden évben azt látják, hogy kis javítgatás után két hónap múlva ugyanazt kijárják. Ennek semmi értelme, pénzkidobás. Utal arra, hogy a Csóka utcán felfelé életveszélyes közlekedni, ugyanis a lezúduló víz kimosta a padka részt. Akik ismerik a terepet, már tudják, merre lehet menni úgy, hogy fel- vagy lejussanak. A nem odavalósiak viszont be fognak szorulni. Ha a hó leesik, akkor az ott lakók sem fogják már tudni, hova is kell félreállni, anélkül, hogy az autóban kár esne. Pedig félre kell állni, mert nem férnek el ketten egymás mellett. Azt a szakaszt meg kellene oldani. A másik felvetése az emésztőrendszerrel, a szippantással kapcsolatos. Az imént elhangzottak alapján megoldódhat a probléma, de nem tudható, hogy két, három vagy négy év múlva. Azok közé tartozik, akiknek zárt emésztőgödre van. Jó, hogy az önkormányzat egy közszolgáltatót bízott meg. Ennek előnye, hogy a szolgáltató nem mondhatja, hogy nem ér rá, el fog jönni bármikor. Telefonálnak, két nap múlva jönnek. De az összeg kétszer annyi. Tisztességesen megépíttették a gödröt, nem kevés pénzért, most mégis a magasabb összeggel büntetik őket. Miért nem lehet megoldás, ha számlával igazolja a munka elvégzését? Akit Vácról hívott, 10 köbméter mennyiséget vitt el ekkora összegért. Hozzáteszi, ugyanoda vitték a harmadik kerületbe, egymás mögött állt az autójuk a mostani szolgáltatóval. Ismétli: miért nem igazolhatja számlával a szennyvíz elvitetését? Eddig is elvitette, ezen túl is el szeretné vitetni, ellentétben azokkal, akik más háza alá folyatják a szennyvizet. Köszöni, hogy a csatornázást elindították, mert az előző polgármester egyértelműen megmondta, hogy azon a környéken nem fogják tudni megoldani.

Fülöp Zsolt polgármester: Az előző polgármester védelmében elmondja, hogy ő az akkori szabályozás szerint járt el. A mostani városvezetés úgy fordult a Minisztériumhoz, hogy bíztak a továbblépés lehetőségében. Azt az információt kapták, hogy üdülőövezeti terület is csatornázható. Elindítható a folyamat. Eddig sem azért nem volt Pismány többi része bevonva a csatornázás első vagy második ütemébe, mert az önkormányzat ezt nem akarta, hanem azért, mert az akkori szabályozás erre nem adott lehetőséget. Bízik abban, hogy tovább tudnak lépni, és sikeres pályázatot tudnak benyújtani.

K.J. lakos: Amikor ezt a telket megvásárolta, tudomásul vette, hogy emésztőgödör lesz, azt úgy építtette meg, ahogy kellett. Ha lesz csatorna, annak örül, sokkal olcsóbb lesz. Csatlakozni fog a rendszerre.


Tisztelt K. J.!

A 2021. november 24-i közmeghallgatáson szóban érkezett felvetéseire a szóban elhangzott válaszaimat kiegészítendő az alábbi tájékoztatást adom:

(1) Kérdés: Ha az önkormányzatnak nincsen pénze, akkor miért nem ügyelnek arra, hogy a kivitelező ne minimális aszfaltot rakjon le, hanem annyit, amit fél év, vagy két hónap múlva még nem járnak ki az autókkal?
Nem minden esetben van tudomása az önkormányzatnak az útépítésekről. Sajnos többször előfordul, hogy bejelentés nélkül végeznek aszfaltozási munkát a kivitelezők és eredménytelenül zárul az építtető személyének meghatározása. Egyéb esetben műszaki ellenőr, és az engedélyező hatóság is felügyeli a munkákat, amelyeket az Önkormányzat rendel meg.

(6) Csóka utcán felfelé életveszélyes közlekedni, ugyanis a lezúduló víz kimosta a padka részt.
2018-ban elkészültek a csapadékvíz elvezetési tervek. Amennyiben a 2022. évi költségvetésben szerepelni fog, a fejlesztést elvégzi az Önkormányzat.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető


Sz. E. szentendrei lakos a 2021. november 24-i közmeghallgatás során feltett kérdései:

A Csillag közben lakik. A hév állomással kapcsolatos kezdeményezést nagyon jónak tartja, de úgy látja, mindannyian információhiányban szenvednek.

Utolsó kérdése a Csillag köz – Csillag utca kereszteződésében lévő gödörre vonatkozik. Amióta közmeghallgatásra jár, mindig ismerteti a problémát, megoldás viszont azóta sincs. A kövezés nem megoldás.


Tisztelt Sz. E!

A 2021. november 24-i közmeghallgatáson szóban érkezett felvetéseire a szóban elhangzott válaszaimat kiegészítendő az alábbi tájékoztatást adom:

2021. április 7-én egy megrendítő és sajnálatos tűz eredményeképpen a HÉV végállomás szomszédságában megsemmisült a város egyik fontos áruháza: a SPAR áruház. A hiány pótlásának szükségességén túl lehetőség nyílt egy több évtizedes lakossági szolgáltatási igény kielégítésére. A városvezetése az ezzel kapcsolatos fejleményekről folyamatosan tájékoztatást adott a városi honlapon, Képviselő-testületi tájékoztatók és SZEVI cikkek keretében. A “Milyen legyen a HÉV végállomás és a Volán buszpályaudvar szomszédságában kialakítható kereskedelmi és szolgáltató központ Szentendrén?” lakossági tájékoztatónk és igényfelmérő kérdőívünk 2021.11.18-a óta elérhető a város honlapján, hírt adtunk róla a heti hírekben, továbbá a SZEVI 2021/18 lapszáma Városházi mellékletében. Az igényfelmérés 2021.12.15-i zárását követően az összesítést a város honlapján fogjuk közzétenni, akárcsak az azt követő fejleményeket.
Javaslom a Csillag utca nem aszfaltozott szakaszának 1+1 keretében való megépítését, mert csak ez jelenthet végleges megoldást a kereszteződésben. Addig csak javításokat tudunk végezni az alapozási hiányosságok miatt.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tisztelettel:
Fülöp Zsolt, polgármester megbízásából
Karas László, kabinetvezető