Amint arról december elsején már beszámoltunk, hivatalosan is bemutatták azt az energetikai pályázati programot, amelyen Szentendre a főváros harmadik és negyedik kerületével közösen vesz részt.
A Városokkal a városokért (European City Facility, EUCF) európai programra Szentendre, Óbuda-Békásmegyer és Újpest 2021 tavaszán – vagyis az energiaválság kitörése előtt – benyújtott közös pályázata tavaly szeptemberben kedvező elbírálásban részesült.
Ezt követően indult meg a közös munka az önkormányzatok között, majd többszöri egyeztetést követően idén ősszel nyerte el végleges formáját a pályázat.
A rendezvényről készült videó az alábbiakban tekinthető meg:
Ebben Szentendre a Püspökmajori Lakótelepen élőket, valamint a városrészben működő intézményeket, köztük az uszodát is szolgáló új, korszerű fűtési rendszert szeretne kiépíteni. Sor kerülhetne például az 1970-es években lefektetett – 3,3 kilométer hosszú – távvezeték teljes cseréjére: az elavult rendszert közvetlen földbe fektetett, előre szigetelt acél vezetékek válthatnák fel a hőveszteséget legalább a felére csökkentve, de napelemeket is elhelyeznének lakó- és középületek tetején. Ezen túlmenően a KÉKI 1 néven ismert rekultivált hulladéklerakó telep területén 1,27 gigawatt éves teljesítményre kalibrált naperőmű létesülne. Ez az alternatív energiaforrás egyebek mellett a Városi Szolgáltató irodaépületének teljes éves áramfelhasználási költségét fedezné, és bővítheti a szentendreiek elektromos autó töltési lehetőségeit.
A tervezett, 121 millió euró (cca. 49 milliárd forint) értékű beruházás megvalósulása esetén a három önkormányzat teljes energiamegtakarítása 42 gigawattóra/év, a létesülő megújuló energiatermelés 39 gigawattóra/év. Szentendre esetében a tervezett teljes beruházási érték 1,647 millió euró (cca. 660 millió forint), amellyel évente 2,43 gigawattóra földgáz energiát takaríthat meg a város, és 1,27 gigawattóra megújuló energia termelés válhat lehetővé.
Miután a három önkormányzat képviselő-testületei elfogadták az elkészült pályázatot, a következő lépés az elkészült pályázati koncepciót felhasználva újabb pályázaton támogatást nyerni a koncepció-, illetve a kiviteli tervek elkészítésére. Amennyiben ez a tervezett újabb pályázat sikeres lesz, és elkészülnek a kiviteli tervek, egy újabb pályázaton lehet majd a konkrét beruházásokra támogatási igényt benyújtani.
A tervezett beruházások megvalósításához közvetlenül is lehet európai uniós forrásokra pályázni. Másrészt – miután az Európai Bizottság a napokban elfogadta a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó partnerségi megállapodást – megnyílt az elméleti lehetősége, hogy a tervezett beruházásokat pályázatot benyújtva ezekből a forrásokból finanszírozza a három önkormányzat. Az uniós utalások megindulásának feltétele, hogy a magyar kormány teljesítse az Európai Bizottság által kért, illetve a magyar kormány által a partnerségi megállapodásban vállalt jogszabályi változtatásokat.
A kormány dönthet úgy is, hogy kiírja a hétéves tervhez kötődő operatív programok, illetve a helyreállítási terv pályázatait, és a sikeres pályázatokat előfinanszírozza, majd az előírt feltételek teljesítését követően hívja le az uniós támogatásokat.
A legnagyobb eséllyel a helyreállítási terv forrásaira pályázhat a három önkormányzat, hiszen a támogatások jó részét éppen klímavédelemre, az energetikai korszerűsítésre, energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások finanszírozására szánja az Európai Unió.
