Az avar nem szemét, hanem fontos élőhely és tápanyagforrás. A lombtakaró meghagyásával hozzájárulhatunk a klímaváltozás negatív hatásainak enyhítéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a talajvédelemhez. Ezért a Városi Szolgáltató egyelőre csak a járdákat és a burkolt felületeket tisztítja meg a lehulott levelektől a balesetmegelőzés érdekében. Minél tovább tudjuk a lehullott falevelet a zöldterületeken tartani, annál több tápanyag hasznosul belőle, idővel pedig komposzttá alakul.

A Szentendrei Önkormányzat kiemelt célja a talaj vízmegtartó képességének növelése, a tápanyag helyben tartása és visszapótlása, ahogyan ezt korábbi, kaszálással kapcsolatos cikkünkben is részleteztük. A lombkomposztálás egyszerre óvja a környezetet, csökkenti a hulladék mennyiségét, és még a kertünknek is jót tesz. A járdáról, a kocsibeállóról, a vízelvezetőkről biztonsági okokból érdemes eltávolítani a lehullott leveleket, de kidobás helyett inkább tegyük a komposztba vagy a kert egy arra kijelölt részébe, végső esetben zöldhulladék-gyűjtő zsákba.

Az égetés tilos!

A levelek, gallyak magas nedvességtartalmuk miatt hatalmas füsttel égnek, ez súlyos légszennyezést és egészségkárosodást okozhat. Az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogunk egyik leglényegesebb eleme a tiszta levegőhöz való jog. A Szentendre város zöldfelületeinek használatáról és a természeti értékek helyi védelméről szóló 25/2018. (XI.19.) önkormányzati rendelet 16. §-a alapján a zöldhulladék elégetése tilos.

A fák, cserjék alatt, a kert kevésbé használt részein kifejezetten hasznos, ha a lomb a talajon marad. A falevelekben felhalmozott tápanyag komposztálás révén visszakerül a természetes körforgásba, tápanyagban gazdag, morzsalékos anyaggá alakul, amit később talajjavításra, mulcsozásra, növények táplálására használhatunk.

A lomb házilag is kezelhető

A lomb egy része maradjon helyben, a többit komposztáljuk! Ha van vegyes komposzthalmunk, adagolhatunk bele avart is. Amennyiben nincs, néhány karó segítségével állítsunk fel az udvar félreeső részén egy dróthálós keretet. A hálóba gyűjtött levélkupac idővel szépen összeesik. A  folyamat gyorsítható, ha időnként zöld kerti hulladékot – például fűnyesedéket – is keverünk hozzá. Érdemes a háló egyik oldalát nyithatóra hagyni, hogy tavasszal könnyen kilapátolhassuk az érett komposztot, amely kiváló talajjavítóként vagy palántaföld keverékeként használható fel.

Így nemcsak felesleges munkát, hulladékszállításra és talajjavításra fordított költséget spórolhatunk meg, hanem a lombtakaró meghagyásával tápláljuk, védjük a talajt és búvóhelyet is biztosítunk számos élőlénynek.

Tápanyagháló a talajban: Livits Réka, A talaj az életünk alapja

Komposztálással hatalmas mennyiségű zöldhulladék és a szerves anyag hasznosulhatna helyben is

A Városi Szolgáltató jelentős mennyiségű zöldhulladékot gyűjt be a hulladékudvarban és házhoz menő formában szentendrei magánterületekről: 2025. októberében közel 97 tonnát, november 1–18. között pedig több mint 100 tonnát. Közterületről októberben több mint 16 tonna, november 1-18. között pedig több mint 22 tonna került a VSZ telephelyére, majd onnan a pilisvörösvári komposztáló telepre. Míg a magánterületről származó zöldhulladék a MOHU tulajdona lesz, a közterületi zöldhulladék városi tulajdon.

A Városi Szolgáltató telephelyétől (Szabadkai utca) saját eszközökkel november végéig ingyen elvihető közterületi faápolásból származó ágdarálék, ami szintén hasznos lehet gyomok és kiszáradás ellen a kertben mulcsként 8–10 cm vastag rétegben.

A burkolt felületek lombmentesítése után a játszótereket fogja megtisztítani a Városi Szolgáltató, majd elkezdi az avar fokozatos begyűjtését és a fák körüli kupacolást.

Fontos, hogy ha zöldhulladék-égetést tapasztal, először próbálja meg személyesen meggyőzni az elkövetőt, hogy hagyjon fel környezetkárosító tevékenységével. Ha a jó szándékú figyelmeztetés nem segít, akkor a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatal Hatósági Osztályához fordulhat ITT, vagy – amennyiben nem magánszemély égeti a hulladékot – a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához (ITT).