Újabb 16 megállóhely fejlesztésére pályázik a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) a Közép-Duna menti önkormányzatokkal és egyesületekkel. A döntést Szentendrén jelentették be június 2-án.

A programban Szentendre mellett Szobtól Dömsödig szinte minden település Duna-parti megállóhelye érintett, továbbá több budapesti kikötési pont is. A konzurciumi megállapodást a Szentendrei Polgármesteri Hivatalban írták alá 2016. június 2-án.

A versenysportban évtizedek óta ér el világsikereket a magyar kajak-kenu. Az olimpiai- és világbajnoki aranyérmek hátterét az egyre népesebb utánpótlásbázis, valamint a szabadidősport jelenti. Utóbbi terület szélesítése érdekében a sportág négy éve elfogadott fejlesztési stratégiája kimondta, hogy meg kell kezdeni a vízitúra-útvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését az országban.

A tervek illeszkednek az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt, Európai Uniós forrásokat felhasználó pályázatok célkitűzéseihez. Ezért az MKKSZ, a Közép-Duna mentén a helyi önkormányzatokkal, egyesületekkel együttműködve, konzorciumi vezetőként pályázatot nyújt be a közép-dunai régió legfőbb vízitúra-útvonalának fejlesztésére.

A régióban a konzorcium 16 megállóhely, összesen 800 millió forintos fejlesztésére pályázik. A programba Szob, Vác, Göd, Dunakeszi, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Budapest – Római part, Budapest – Latorca utca úszóház és megállóhely, Budapest – Pesterzsébet, Budapest – Csepel, Szigetszentmiklós, Szigetcsép, Kiskunlacháza, Ráckeve és Dömsöd kapcsolódott be.

„A versenysport menedzselésén kívül a sportág legfontosabb feladata az egészséges emberek nevelése és ennek jó eszköze a vízi turizmus támogatása, felkarolása” – mondta a szentendrei sajtótájékoztatón Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki hozzátette: nem csak egyszerű infrastrukturális és eszközberuházást terveznek, hanem komplex szolgáltatásfejlesztést. A vízitúra-útvonalak bemutatására okostelefonos alkalmazás készül, melynek segítségével egyéni igényekre szabottan tervezhetők a programok, informálódni lehet a bebarangolt régió turisztikai attrakcióiról, szállás foglalható, de a vízitúrázás alapjaival is megismerkedhet a felhasználó. A fejlesztésre kerülő megállóhelyeket a szövetség a www.viziturapont.hu oldalon mutatja be.

A jelenlegi pályázati anyagban még nem szerepel, de hosszabb távra készült egy rendezési terv az óbudai Hajógyári-szigetre, mely szerint a terület központja lehetne a teljes közép-európai vízitúra hálózatnak.

Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere kiemelte: fontosnak tartja, hogy a város bekapcsolódjon ebbe a nagy nemzetközi vízitúra hálózatba. „Azon dolgozunk, hogy minél több olyan kapcsolódási pontja legyen a városnak a folyóval, amelyeknek segítségével a Duna még inkább életünk szerves részévé tud válni. Törekednünk kell arra is, hogy a Dunán, mint útvonalon keresztül minél több látogató érkezzen hozzánk, akik találkoznak Szentendrén, a Dunakanyar kapujában a többi jármóddal, a gyalogos-, a kerékpáros- és a lovasturizmus nyújtotta lehetőségekkel is” – fogalmazott a városvezető.

Szabó József, Szigetszentmiklós polgármestere arról beszélt, a cél a tervezett fejlesztéssel az, hogy a városban élők és a turisták megismerjék a Ráckevei-Duna páratlan természeti adottságait és a Csepel-sziget épített és kulturális értékeit is.

Bús Balázs, Óbuda polgármestere a hagyományosan vízisport-központnak számító Római-partot érintő fejlesztésekről beszélt.

„Azt szeretnék, ha az árvízvédelemmel és a turizmussal együtt a kajak-kenu sport és a vízi sport funkciói is erősödnének a területnek. Bízom benne, hogy a szövetség támogatásával fel fogjuk tudni újítani Pünkösdfürdőn, a Római-part északi részén azt az ingatlanunkat, amely egy helyszínen szolgálná ki a kerékpárosokat és a Dunán érkező vízitúrázókat is” – mondta a 3. kerület polgármestere. A Hajógyári-szigetre vonatkozó rendezési tervvel kapcsolatban Bús Balázs úgy fogalmazott, hogy azok teljes mértékben összevágnak az önkormányzat elképzeléseivel, így támogatni fogják azokat.

Csaba Edvin, az MKKSZ szakmai igazgatója úgy vélte, a fejlesztések legfontosabb célja, hogy Magyarországon újraszülessen a vízi élet, benépesüljenek a hazai vizek. „Arra is törekszünk, hogy ne „csak” megállóhelyeket, hanem közösségeket is építsünk. A kajak-kenu sportban pedig különleges közösségek vannak. Nálunk van értéke a hagyományoknak, tapasztalatoknak. Olyan lehetőség ez a szabadidősport fellendítésére, amelyre korábban a sportágban nem volt példa” – mondta a szakmai igazgató.