Kutyatartási szabályok

Kutyát tart?

Akkor Önnek – az eb azonosítására szolgáló mikrochip beültetése után – bejelentési kötelezettsége van az önkormányzati elektronikus ebnyilvántartásba. Az ehhez szükséges adatlapok elérhetőek a város honlapján, valamint a Városi Ügyfélszolgálaton, illetve innen letölthetőek. Az ebtartásban bekövetkezett változások ugyancsak bejelentéskötelesek. Mulasztás esetén az ebtartó állatvédelmi bírsággal sújtható!

Nyomtatványok:
Ebösszeírás bejelentésére szolgáló adatlap »
Eb tartás változás bejelentő »

Melyek a kertesházi kutyatartás legfontosabb szabályai?

Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, ha onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre nem juthat át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon a kutya kinyúlni, kibújni ne tudjon. Az ebet huzamos ideig megkötni nem szabad. Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A szomszédok pihenését megzavaró kutyaugatás miatt – a hatásköri szabályok szerint – a jegyző előtt birtokvédelmi eljárás vagy a bíróságon birtokper indítható.

Hogyan sétáltassuk a kutyát?

A Szentendre város közigazgatási területéhez tartozó külterületeken az ebet szabadon engedni tilos (kivéve a vadászkutyát a vadászterületen). A belterületi közterületeken – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – szintén tilos a póráz nélküli sétáltatás. Az ebet mindig olyan hosszúságú pórázon kell vezetni, amely megakadályozza, hogy kárt vagy félelmet okozzon másokban, illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. Az eb által okozott sérülésekért az ebtartó tartozik felelősséggel. Tömegközlekedésben kötelező a póráz és a száj- kosár használata. Ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy az eb ne zavarjon másokat és ne tegyen kárt semmiben.

Kutyapiszok – mi a teendő közterületen és magánterületen?

Az ebtartó köteles a közterületen az eb által okozott szennyeződést felszedni és az eltávolításhoz szükséges eszközöket magánál tartani. Az ebtartó a magán- területen is köteles az eb ürülékét – legalább naponta egyszer – összeszedni.

Hova ne vigyünk állatot?

Olyan vendéglátó- és vendégforgalmat lebonyolító helyiségbe, amelynek üzemel- tetője ezt nem teszi lehetővé, valamint élelmiszert árusító üzlet, piac, vásárcsarnok területére, óvodába, bölcsődébe, napköziotthonba, iskolába, egészségügyi intézménybe, közfürdő területére, játszótérre, sportpályára és táblával jelzett közparkok területére ebet beengedni, bevinni, tartani, illetve bent tartózkodását tűrni tilos. A fenti tilalmak betartásáról – a közterületek kivételével – a meghatározott intézmény vezetője köteles gondoskodni.

Fontos tudnivalók állattartóknak

▶ Állattartás céljára szolgáló épület csak az építésügyi előírások betartásával létesíthető. Fő szabályként előkertben kizárólag kutyaház helyezhető el, az összes többi esetben csak a lakóépület mögött, annak takarásában épülhet fel építmény. (Bővebben lásd: Szentendre Építési Szabályzata).

▶ Ha egy állatkifutó a telekhatáron van, akkor a szomszédos ingatlantól mindenképpen szükséges azt leválasztani: vagy bokrosítással, vagy gyorsan növekvő sövénykerítéssel, vagy az építésügyi előírás szabályainak megfelelő tömör kerítéssel.

▶ Közterületen – mind külterületen, mind belterületen – tilos állatot felügyelet nélkül hagyni. Az állattartó köteles megelőzni az állat károsodását és károkozását, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából köteles meg- teremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit.

▶ Az állattartók kötelesek az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények karbantartásáról, azok környékének folyamatos tisztántartásáról és fertőtlenítéséről, valamint a rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni. Ezen felül kötelező érvényű rendelet írja elő számukra az állati bűz áramlásának csökkentése érdekében teendő lépéseket is.